A megnézett adatlapok nem mutatnak párhuzamosan kötött stabilizátorokat.
Az egyiken külön tranzisztorokkal növelik a teljesítményt.

Hello! Ha két stabit közvetlen párhuzamosan kötsz, akkor a nagyobb kimenti feszültségű addig nem vesz részt a munkában, míg a kisebb feszültségű be nem korlátoz. De, az IC névleges áramterhelhetősége kisebb, mint a belső áram és termikus korlátja. Így a másik stabi akkor fog terhelődni, ha az első már "nem bírja tovább". Ezért van a 0,1Ohm kiegyenlítő ellenállás, ami az áramot elosztja, viszont cserébe rontja a stabilitást.
Parallel..

Szia! Ismerem ezt a tápot én is szerelek riasztót és ezt csak segéd tápnak használjuk de nem ezt a duplát! Ennek semmi értelme nincs! A sima egyszerest szoktam venni és ha nagyobb A-kel csak kicserélem LM350-re ami 3 A tud.
Hozzá tenném hogy nagyon nehezen lehet tönkre tenni.

Ha az ellenállás osztó a szimmetrizáló ellenállásokon "kívül" van, akkor is befolyásolja a stabilitást?

Jó eséllyel ebben is csak a biztosíték ment tönkre, de még nem mértem meg.

A stabilizátorok belső referenciájának pozitív pontja az OUT pont. Így mindig ehhez képest nézi a ADJ láb feszültségét.

Sziasztok!
Egy labortápegység építésébe kezdtem, ami digitálisan szabályozható lesz. Mindenképp lineáris és egyszerűen vezérelhető lenne az ideális, így hát az lm317, lm338 lenne az alap. Az adatlap segít az összeállítasban és számolásban, de egy problémába ütköztem. A vezérlés 12 biten történne 12db tranzisztorral és ellenálással ahogy a képen látható. Hogyan tudnám kiszámolni a helyes ellenállás értékeket, hogy binárisan vezérelve többé-kevésbé lineárisan, növekedjen vagy csökkenjen a kimeneti feszültség?

Hello! Kiszámolni úgy kell, ahogy az adatlapon megtalálható. De itt mint látható, az OUT és ADJ láb között 120 Ohm van. Mivel a belső 1.2V referenciát állítja be ezen, az áram 10mA. Vagy is a kimenti feszültség Uki=1,2V+(R2*(10mA+50uA)) Nyilván a tranyók kollektor-ellenállása párhuzamos az R2-vel. A tranyóknak is lesz némi maradék feszültsége úgy 5..10mV között.
De belegondoltál, hogy a 12 bit mit jelent? 12db. súlyozott értékű ellenállást ahol egy bit 0,024% hibát jelentene, avagy ennél pontosabb értéknek kellene lenni a súlyozásnak.

Azért döntöttem 12 bit mellett, mert ugye az ellenállások pontossága +/- 10%, így a kimenő feszültséget lehetne programból korrigálni visszacstolással. A tranzisztorok kollektor-ellenálását elhanyagolnám ugyanez az ok miatt. A kimenő feszültséget ki tudom számolni a képlettel, de az ellenállások helyes sorrendjét kevésbé, mert rengeteg variáció lesz. Adott hogy a legnagyob ellenállás az ADJ és a föld között kb. 5kOhm és ezt 12 bit esetén 4096 lépésben tudjam közelíteni a föld felé (jobban belegondolva, 10 bit is megfelelő lenne ). Az elképzelés hasonló egy R2R DAC-hoz, csak ugye itt az ellenállások nem egyformák és más a felépítés is.

Én inkább ebbe az irányba indulnék el: Bővebben: Link Nem kell ellenállásokat számolgatni meg keresgélni, nem kell a fokozatok hibáit programból kikompenzálni, egyszerűbb, tisztább.

Igen, én is gondolkoztam ezzel a megoldással, csak az adj lábon nagyon jól le kell legyen szűrve a nagy freki, másképp a kimeneten észlelhető lesz.

Alkalmazz MOS FET -eket, náluk nem kell számolni a kollektor - emitter maradékfeszültséggel, csa ar Rdson -nal.

A "kézi" DA átalakító helyett ésszerűbb egy MX7541 vagy egy MCP4922 alkalmazása. Utóbbiban két fokozat is található és van készen nyákon is. Pld. Soros vezérlésű, nem kell 12 bites vonal. Úgysem kell rángatni a feszültséget.. A kimenti feszültségével hajthatod a műveleti erősítőt ahogy Gábor is javasolta..

Ma sikerült össze rakni breadboard-on egy teszt kapcsolást lm317 és lm324-el. A műveleti erősítő hatszoros erősítéssel hajtja az lm317 ADJ lábát. A PWM jel ami vezérli az opampot kétszeresen szűrve van, frekvenciája 32kHz. A kimeneten 5V-on, 0.5A terheléssel, 20-30mV volt a zaj ami várhatóan 32kHz volt de ez nem probléma, mivel a végső megoldáson digitális-analóg átalakítás lesz. Összességében elégedett vagyok, egy dolog ami zavar, hogy a minimum kimeneti feszültséget nem tudtam 2V alá vinni

1.25V az elméleti határ, ezt kellene megközelítened (ha megtudod).

Az LM317 kecsegtető egyszerű választás de bármivel kiegészítve elveszíti egyszerűségét. Kimeneti áramkorlátját sem tudod szabályozni. Mivel a belső referencia az Out lábra van kötve, a kimenti feszültség csak akkor lesz 0V, ha az ADJ láb -1,25V-ra kerül. Tehát vezérléséhez kettős táp kell.

A kimenet és ADJ láb közötti ellenállás csökkentését fogom még kipróbálni. Az áramkorlát beállítása lesz a követkző lépés. Mindenképp külsőleg szeretném megoldani az áramkorlátot, a szoftveres áramkörlát szerintem túl lassú lenne...

A kimenet és ADJ közötti ellenállástól nem változik a helyzet. Az IC az OUT és ADJ láb között állítja be a belső refrencia értékét. Az pedig 1,25V és független az ellenállástól. Az ellenállás értéke annyiban kötött, hogy elő van írva a minimális 5mA terhelés, ezt szokták biztosítani az ellenállás értékválasztással. De szabályozáskor ezt is biztosítani kell, még "0V" kimenetnél is. Ez is csak negatív táppal lehetséges. Mert 0V-ról csak 0A áramot lehet elérni..

Az áramkorláthoz egy plusz fokozat fog kelleni. Vagy még egy LM317 sorbakötve a meglévővel, vagy valami más megoldást használsz.

Gondolkoztam, hogy használjak még egy LM317-et ami majd az áramkorlátért lesz felelős, csak nem vagyok biztos a sorrendben: ha először lesz az áram szabályzás, akkor a második 317-nek lesz-e elegendő feszültség, hogy megfelelően működjön (mert ugye az első leszabályozza a feszültséget, hogy a kívánt áramkorlát létre jöjjön) ? Ha második helyen lesz az áram szabályzás, akkor a kimeneti feszültség kevesebb lesz. Talán vissza térek inkább egy hasonló elven működő rajzhoz, amely nem LM317-et használ, így meglesz a 0V is és "elegánsabb" is lesz.

Az adatlapban ehhez is találsz ajánlást! Az "első fokozat" egy másik LM317, kicsit "érdekesen" bekötve. Lásd LM317 adatlap (OnSemi) 8. oldal alján a rajzot! Ott minden meg van oldva, bár elég bonyolult így már a kapcsolás.

Valahol mintha láttam volna olyan megoldást, hogy a gyári feszültségszabályozó alapkapcsolás (7. oldal, 20. ábra) elé bekötnek egy másik LM317-et áramgenerátor kapcsolásban (9. oldal, 26. ábra).

Érdekes módon, minden gyártó adatlapján más kapcsolásokat találok, erre nem is gondoltam. Eddig a TI adatlapját használtam, ezért nem találtam rá az általad említett rajzra. Érdemes lesz így végig néznem minél többet

Sziasztok!
tápo építek lm317-laz alábbi linkszerint,de az bajom,hogy a tápfesz jelenik mega kimeneten,nem tudom miért?link:http://www.urbanelektronika.hu/lm317.htmlIgaz elöször müködöt,majd ez a baki történt vele,cseréltem IC-t is.

Hello! Kicsit megkönnyítenéd a segíteni vágyók dolgát, ha nem mindent egybe írsz és link-ként teszed be a linket.
Ha esetleg nem jól kötötted be a stabi lábait, ha firdítva tetted be a D5-öt, vagy szakadt/nincs benne a P2 poti, előfordulhat a dolog.
De a jó tanács: Megérteni a működést és méregetéssel kideríteni a hibát.. (Esetleg elolvasod amit írsz..)

Üdv. Vettem 10x LM317HVT stabilizátort magas bemeneti feszültség miatt. R1 - R2 / 120R - 2,2K.
Viszont a kimeneten 0V a feszültség. (kipróbálva kb 5 stabilizátoron) Ugyanezt az ellenállás összeállítást kipróbálva egy LM317Tvel a kimeneten megfelelő feszültség van.
Máshogy kell bekötni- számolni az LM317HVT, vagy egyszerűen hibásak?

Szia!
A pin konfiguráció: Bővebben: Link

Vagy egyszerűen hamisak, mert a bekötés ugyanaz.
Tedd be egy alkatrész tesztelőbe és lehet te is meglepődsz, ha felismer pl. egy NPN tranyót, mert átcímkéztek valami.

A lábkiosztás ugyanaz, azt néztem. Valószínűleg akkor fake.

Hol vetted, és mennyiért? Miről táplálod (AC/DC, hány Volt?)

Sziasztok!
Egy kis tanácsra/tájékoztatásra lenne szükségem.
Van egy "abra1.png" felépítésű áramköröm.
Azt a furcsa jelenséget tapasztaltam, hogy az Ebay-ről rendelt LM317LZ-vel ez a bekötés megfelelően működik, azonban a HEstore-ról rendelt olcsóbb "ON SEMICONDUCTOR" gyártójút nem tudom 1,8V alá vinni a kimenő minimális feszültséget. Akár milyen értékre cserélem a 330R ellenállást.
Az 1K ellenállás csökkentésével javítható, de azt nem csökkenthetem, így az nem opció!

Na most én személy szerint jobban bízom a HEstorról rendelt alkatrészekben, mint a bizonytalan Ebay-esekben, ezért nem értem, hogy a HEstore-os miért nem működik megfelelően.
Továbbá azt sem értem mi a különbség, vagy van-e egyáltalán működésben bármi különbség a HEstore-ról rendelhető, "STMicroelectronics" és "ON SEMICONDUCTOR" típusú között.
Bármi tapasztalata van ezzel kapcsolatban valakinek, melyiket ajánljátok?

U.i.: Egy régebbi áramkörömben is ez van megépítve csak BD246 van a BDX34 helyett, ami viszont furcsa, hogy a 330R helyek 3K van, és még is le tud menni 1,2V-ig, de a jelenlegi áramköröm ekkora érték mellett nem!
Nem értem miért...
Viszont szeretném, hogy a 330R minél magasabb érték lehessen, hogy ne legyen túlterhelve az LM317LZ, mivel a BDX34-en van szinte az összes terhelés.