Itt már egyszer leírtam, elolvastad?

Láttam hogy linkelted, de azt nem látom, hogy hol van leírva, hogy hogy kéne használni. Lefújom az alkatrészt, de mit kéne nézni utána?

Az elmúlt pár nap fejleményei:
Találtam egy kontakthibás tranzisztort a halott csatorna függőleges eltérítést erősítő résznél, azt megpiszkálva előkerült a sugár. Persze a fűrészjel hiányában csak egy pont volt, amit fel-le tudtam mozgatni.

Meg feltűnt, hogy nem lehet szabályozni a fényerejét. Míg a kivilágosító erősítőnél méregettem, egyszer csak feltűnt, hogy már egyik sugár sincs az ernyőn. Ami feltűnt, hogy a +120V-os táp helyett több mint +160V volt van. Ez a gyanúmat a 120V-os táp környékére terelte. Az egy szem áteresztő tranzisztor (2N4042, TR1) forr, mint a veszedelem. Kicsit méregettem számoltam, és kiderült hogy az eredetileg 35W-ra tervezett tranzisztoron több mint 40W van. Az a gyanúm, hogy ez a tranzisztor halt meg, amit megerősít az, hogy multiméter diódatesztelő üzemmódjában a Bázis-emitter feszültség csupán 0.2V.

Mivel a 120V-os táp úgy néz ki elszállt, valószínüleg több dolgot is magával vitt. Mint például a kivilágosító erősítő tranzisztorait (TR101, TR105, 2n3495), amik szintén baromi forróak lesznek pár 10 mp alatt. Mivel ezek a 120V-os tápra vannak kötve, így nem csoda, ha a +40volt megviseli őket. Jó hír talán, hogy ezek a tranzisztorok mérve még jónak néznek ki.

Az elszállt táp okozhatta a sugarak eltűnését?

Egyetlen bajom, hogy az általam feltételezetten halott TR1, a 120V-os áteresztő tranzisztorát már rég nem kapni sehol, de még csak helyettesítőt is külföldi oldalon találtam 1000Ft/db-ért. De egye fene, ha biztos lennék abban, hogy ettől megjavulna a szkóp, akkor megrendelném.

Csak eleve gyanús ez nekem, mitől szállt el vajon az a tranzisztor? Rövidzárat nem kapott, az ua723-mas IC-t cseréltem, hátha az a halott, de nem változott semmi.
Kérlek erősítsetek vagy cáfoljatok, hogy megérné e kicsereléni az áteresztő tranzisztort, vagy nem is az a halott, vagy mi legyen? Mérjek még valamit, ami segítene kideríteni a hiba okát?
Teljesen tanácstalan vagyok, mert nem értem, mitől szállt el most az a táp.Az egész szkóp javítás ilyen egy lépést előre, kettőt hátra.

A 120 voltos táp a csavaros elkó anyájának lelazulásától szokott elszállni ( nem kap rendesen testet az elkó), a 723 IC-t is cserélni kell ilyenkor. A tranzisztor helyett jó a BU 508 vagy hasonló, az utolsó szériákban is már ezt építették be. A ZX18 zenert és a soros ellenállásait is ellenőrizni kell mielőtt új ic-t kap.

Köszönöm a tippeket.
Az Elkót ellenőriztem, masszívan a helyén van. Földet is megkapja rendesen. Szerzek akkor helyettesítőnek BU508-at, hátha tényleg a tranzisztor a baj. A zenert mindjárt kiforrasztom és ellenőrzöm a letörési feszültségét is, bár nyitóirányban rendben van, úgy néz ki.

Azt nem értem, annyira primitív ez a táp, alig áll néhány alkatrészből, hogyan halhatott ez meg?

Bocs elírtam BU806 darlington.
Bővebben: Link

A hálózati trafó primerjét át lehet kötni úgy hogy a két 110V-os tekercs helyett a 127V és a 110V-os tekercsek kapják a hálózatot így csökken a táp disszipációja mivel már nem 220V van a konnektorban.

Értem, lehet ezt meg fogom ejteni, mert amúgy is sokat fűt a szkóp. Ezzel legalább picit lehetne csökkenteni.
Gondolod hogy ez a +10V a primer oldalon okozta volna a tápegység (tranzisztor) halálát? Ennyire a maximumra lenne méretezve?

Ez a szkóp az EMG 1568 alapjaira épül azt fejlesztették tovább, de a táp maradt a régi a beépített fokozatok száma nőtt. Én minden régi műszeremet szabályozható toroidról üzemeltetek 220 volton.

A tuner 600 -al befújod, szinte lemosod a kontaktusokat, megszárad magától. A fagyasztóval lefújod az alkatrészt, forrasztást, csak egy picit pöttyintve. A hatása látszik, vagy javul, vagy romlik a helyzet. Mindkét esetben kontakthiba van.
Amíg a táp nincs rendben, addig hozzá se kezdj semmihez. Leírtuk sokszor, miden a táp ellenőrzésével, ha kell rendbetételével kezdődik.
Ha nem kapsz enni, Te is éhen halsz.

És nem össze vissza fújkálni, módszeresen, hátulról előre.

Kiszedve jónak nézett ki a ZX18, de beépítve csak olyan 4,8V esik rajta. Nem kéne ott a zener feszültségnek megjelennie, ami ugye 18V?

Köszönöm, igyekszek szerezni egyet.
A táp rendben volt, a szkópot kb egy évig használtam úgy, hogy csak egy csatorna üzemelt rajta. Mivel mostanában ugye ráérek, gondoltam megcsinálom. Aztán már éppen éledt volna fel a másik csatorna is, megvoltak az első életjelek, erre a 120V-os táp ment el. Értelemszerűen most meg akarom csinálni, mindenképpen csak utána haladnék a nem működő csatorna felélesztésével, pontosabban, hogy miért nincs azon a csatin fűrészjel.

Üdv!
2.2 Mohm potenciométerek helyettesítése az alábbi módon biztonságosan megoldható?
Bővebben: Link
Köszönöm.

Szia! Szerintem felejtős! a 2x2 Mohm pontméterre eredeti formájában szükséged van. Keresd a facen vannak csoportok biztosan tudnak segíteni
https://www.facebook.com/groups/755900811278348/
https://www.facebook.com/groups/133838470382639/
https://www.facebook.com/groups/895503790543254/

Hello! Ezek a régi potik, nem olyan vacakok. Lehet, hogy csak meg kell tisztítani egy kis alkohollal..

Sziasztok,

Vettem egy Philips PM3207 két csatornás, 15 MHz-s szkópot. Kipróbáltam, kb. minden működött, csak a szokásos: kontakthibás kapcsolók, meg egy picit akadozott a trigger. Természetesen szétszedtem, jobb híján ideiglenesen izopropil alkohollal kifújtam a kapcsolókat, jobb is lett.

Aztán a trigger hol volt, hol nem, néha ha átraktam AC-ből TV-be az segített, de rájöttem, hogy részben hőmérséklettől függött. Leszűkítettem a kört két elektrolit kondira, megrendeltem a cseréket, de aztán megoldotta magát a probléma.

Megjöttek a csere kondenzátorok, gondoltam kimérem az egyik régit, aztán ha az nem jó kicserélem az összeset. Végülis kettőt mérttem: egy 4.7 µF -es 8 µF volt, és egy 33µF-es 50.

Nekiálltam kicserélni az elektrolit kondikat a fő nyákon, a táphoz és a control boardhoz nem nyúltam. Az első pár után kipróbáltam, minden OK volt, mentem tovább. A végén a gyantát letisztítottam izopropil alkohollal, és vettem kontakt tisztítót, azzal befújtam a kapcsolókat. Minden megszáradt, és a csatolt kép fogadott. Mindkét csatorna és a trigger is működött, viszont ha a jelet az ernyő felénél lejjeb vittem, csakis a felső része látszott. Ha teljesen levittem, akkor csak középen volt egy vonal, kb 50 Hz-es ripple-el (kép).

Estére hagytam, hátha jobban meg kell száradnia a kontakt tisztítónak, de másnap nem volt változás.

Kétségbe esve kicseréltem az összes új kondit a régire, hátha rosszat rendeltem, de semmi.

Úgyhogy most ide fordulok, mit ronthattam el, van-e valakinek tippje?
Minden tápfeszültség jó, csatoltam a service manualt, a végén vannak rajzok.

Előre is köszönöm

Szerintem ott rontottad el, hogy ész nélkül kondikat cseréltél. És ha jól értem, pont ott nem, ahol leginkább szoktak rosszak lenni, a tápban. Első lépés. Tápfeszültségek és brumm lripple újmagyarul) ellenőrzése. Ha a táp biztosan jó, akkor nézzük tovább.

Brummot lehet szkóp nélkül mérni?

Amúgy tényleg nem kellet volna cserélni, hülye voltam.

Ha mindkét csatornán egyformán hiba van, akkor az elektronkapcsoló után a (már csak egy) differenciál erősítő egyik fele, azaz egyik fokozat egyik fele nem működik (nagy valószínűséggel). Ez a "FINAL Y AMPLIFIER" fokozat a rajzon. Bemeneti jel nélkül fénysugár pozíció középre mozgatva, bemeneti osztók maximumra állítva, a diff. erősítő tranzisztorok jó oldalának pontjain feszültséget mérve összehasonlítva a párja azaz diff. erősítő másik rossz oldalán azonos pontokon mért értékekkel, segíthet a hibakeresésben. Tranzisztor hibák a B-E feszültségek mérésével, E-C feszültségek mérésével jó eséllyel kimérhetők. Ilyen hiba a végtranszisztoroknál esélyes.
Tápfeszültségeket közvetlenül a mért áramkörön is ellenőrizni kell, illetve a tranzisztoroknál is.

Nagyon köszönöm a választ, de őszíntén túl sokat nem értek belőle. Van tranzisztor teszterem, melyikeket lenne érdemes lemérni?

Előbb a tápfeszültségeket biztosra mint visszább írták, a panelokon is, oda eljut-e. Nem teszterre gondoltam, hanem bent helyükön. Vagy foglalatban vannak?
A diff. erősítőnek két azonos összetartozó fele van, rajzon alul és felül. Itt kellene azonos pontokat összehasonlítani. De gyanítom inkább tápfeszültség hiba.

Akkor minden, a rajzon írt tápfeszültséget ellenőrzök, és írok.
Köszönöm

Ha ezt tudod, hozzá sem kellett volna kezdened. A takarításon kapcsolók kontakthiba elhárításán túl már ezesetben nem a Te pályád.
Ahhoz, hogy eredményesen javítani tudj, ahhoz szinte a fejedben kell lenni az adott eszköz kapcsolási rajzának, hogy tudd, hol, mit kell mérned. A tranzisztor teszter használatához ki kell venni az eredeti helyéről, aminek ugyanaz a kockázata, mint a kondicserének.
De lehet szerencséd is, de azért ez nem túl sűrűn fordul elő.
Egy kondicserénél is követhetsz el olyan hibát, ami az eredeti állapotban nem is volt.

Teljesen igazad van, szégyellem is magam. Viszont még ha javításon túlra is romlott, amit kétlek, nem a világ vége. Tanulni akartam az egészből, nem használok 0-24ben oszcilloszkópot, gondoltam belevágok, ezen a téren is szerzek valami tapasztalatot. Kissé kínos, hogy most ide kell fordulnom a saját hibám miatt, és remélem, szerencsém lesz.

Brummot tudsz mérni AC állásban multiméterrel, de mivel ennek nem kapcsolóüzemű a tápegysége, ezért szerintem ha a tépfesz rendben van, akkor nem lesz gond a brummal.
Tranzisztort ellenőrizni viszonlyag nagy biztonsággal tudsz multiméter dióda vizsgálójábal mérni, a EB és a CB diódák ha jók, akkor nagy valószínűséggel a tranzisztor is jó (de azért itt érhet meglepetés).
Szóval először nézd meg a tápokat. Amíg minden fokozat nem kapja meg az őt megillető tápfeszt, addig totálisan értelmetlen bármi más hibát keresni.

Utána, ahogy írták már itt, kövesd végig az Y erősítőt. Ez DC csatolt erősítő, tehát végig tudod követni, hogy nincs-e valahol "elbillenve", ott a hiba. Az Y eltérítő lemezeken (meg az egész erőstőláncban végig) szimmetrikusan kell változnia a fesznek, tehát a vonalat mozgatva az egyik oldal csökken, a másik ugyanannyival nő. Ha itt jelentős eltérés van, vagy mondjuk az egyik fix a másik meg változik, akkor ebből ismét lehet következntetni a hibára. Nem zárható ki félvezető hiba, de egészen triviális dolog sem, mint pl. az egyik eltérítő lemezről lejött az odavezető vezeték. Egy ilyen korú eszközben az esetek nagy százaléka sima - de annál nehezebben felderíthető - kontakthiba.

Ez nem baj, sőt dícséeretes, valóban így leet tanulni. Csak nem szabad elhinni mindent, ami a neten van, leginkább azt nem, hogy minden bajra és nyavajára a kondenzátorok cseréje a megoldás. Ez nettó hülyeség, és nagyon sokan valamiféle csodatévő szernek hiszik. Pedig nem így van. Az esetk nagy részében nem a kondenzátorok hibásak. Van egy nagyon jól körülhatárolható rész, főleg a kapcsolóüzemű tápegységek, ahol szinte biztosan ez az első gyanú, de általában nem. Pláne nem szabad gondolkodás nélkül cserélni.Persze, minden alkarész elromolhat, de mindig vannak gyanúsak és gyanúsabbak.
Hibát úgy keresünk, hogy megérjük az eszköz működését, majd elgondolkodunk azon, hogy minek a meghibásodása okozhatja azokat a jelenségeket, amiket tapasztalunk.
Természetesen vannak alapvető dolgok, mint megnézzük nincs-e valami leégve (de a leéségésnek is van oka, nem cseréljük csak úgy ki, hog ymegint elégjen), megzézzük, nincs-e valami leszakadva, szétszedve (ha mekk mester már járt előttünk a műszerben). Alaptétel a tápefeszültségek viszgálata, ésígytovább.
De és itt pont van egy szép példa, a logikus gondolkodás sokat segít, ahogy fent már említették. Ha mindkét csatonán jelentkezik, akkor ott lesz a gond, ahol már közös a jel. A képrnyő feléig mozgatható jel arra utal, hogy a szimmetrikus erősítő egyik fele rossz, vagy nem kap tápegységet. stb. Után már jöhet e mérés. Elgondolkodni azon, hogy milyen értéket kellene kapnom, és ha ehhez képest mást kapok, akkor hol lehet a hiba.
Fog ez menni, csak logikusan át kell gondolni.

Most néztem meg a service manual 4.3-on a mérőpontokat multiméterrel, mert nincs másik szkópom. Eredmények:

M1: multiméter DC állásban 1.3V
M3: multiméter DC állásban 1.2V
M5: A&B: multiméter DC állásban 15.9V
ADD: multiméter DC állásban 14.3V
M6: A&B: multiméter DC állásban 15.9V
ADD: multiméter DC állásban 14.25V
M7: multiméter DC állásban 29-60V
M8: multiméter DC állásban 38-54V
M9: 1.37V
M10: 0 és 5V
M11: mindig 5V (!!)
M18: 200ms/div-ben a multiméter is volt elég gyors, -0.8-4V

A többit nem hinném hogy tudnám mérni multiméterrel, és volt még egy furaság M2 és M4-nél:
Az IC-k 5. pinjén kéne mérni, mindkét esetben 1.5 volt helyett -200mV körül voltak, és a x10 Bal potik tekerésével se változott a helyzet.

Köszönöm a bíztatást, és hogy nem azt kaptam, hogy "hülye vagy, elcseszted"

Mondjuk a fújkálással sem éppen tettél neki jót, de legalább most ebből is tanultál. Szkóp forgókapcsolóit semmivel sem szabad fújkálni, kontakt tisztítókkal pláne nem! Ezt nekem az EMG egyik volt mérnöke is megerősítette. A helyedben izopropillal lemosnám onnan annak a maradványait, meg ahova még került belőle. Egy kompenzált osztó érzékenyebb jószág annál minthogy bármivel telefújkáld.