Igaz.
Az UL-nál van egy városi legenda, a 43%. (42 is lehetne, azt legalább ismerik az egész galaxisban)
A 43%-ot anno valamelyik csőgyár mérte ki valamelyik csövén, mint legkisebb torzítást adó beállítást. De sajnos ez nem minden csőre igaz, csövenként változó. Tettem fel egy ábrát régebben, 6L6 méréseit mutatja (teljesítmény, kisjelű torzítás, nagyjelű torzítás) az UL %-a függvényében. Konkrét esetben, 6L6, egyértelmű javulást hozott a 25% UL, felette érdemi nyereség nem jelentkezett.

Ez így igaz. Bár Szerintem a 211-es inkább gyűjtői értékkel bír.

A kimenője valós értékkel bír.

Így van, az AE211-ben nagyon sokáig elmentek a Valvo ECL86-ok. Ha nem hallom azt az erősítőt szólni, akkor a mai napig sem érdekelnének a csövesek, mert úgy 35 év alatt ez volt az első olyan, amelyiknek a hangjában valóban ott van az a csöves varázs. Csak már képtelenség felújítani mert az ECL nem beszerezhető.
És az is érdekes, hogyha megpróbálod azt az erősítőt a mai alkatrészekkel lekoppintani, azaz kiváltod az ECL86-ot ECC-vel és EL84-gyel, máris eltűnik a hangjából a varázs, és egy teljesen más hangú valamit kapsz. Pedig a fickó úgy építette után, hogy az eredeti kimenőkkel, és még ellenállásokból is ahova lehetett azokat a méregzöld szénrétegeket használta ami abban is van, még sincs olyan hangja.

Kedves Ge Lee!
Az E/PCL 86 pentóda része nem azonos az EL 84-el! A 84-s nagyobb teljesítményű és más értékű feszültség és terhelést, beállítást igényel. Az EL 84-el max. 18 wattos erősítőt lehetett készíteni, a ECL 86-al csak 10-12 wattosat. Másolni a AE782/A-t javasolnám, de az eredeti osztású kimenő trafóval! Én ezt több példányban újá építettem és bevált!
Az AE 211-k valóban jó hangúak voltak. Az első sztereó erősítőm 1969-ben a 86-al épült. Csak elhasználódtak a csöveim. Ezért 74-ben Az STK078 IC-vel építettem másikat.
Nohingerrel egyet értek, igazad van.
Tisztelettel:H.F.

Nem azon van a hangsúly hogy melyikből mekkora teljesítményt lehet kivenni, mert akkor pwm végfokot építgetnénk és nem csövest, hanem arról, hogy melyiknek milyen hangja van. Nekem volt eredeti, gyári 782/A-m, és annak a hangja sehol sincs a 211-hez képest, de ezt is leírtam már. Éppen úgy szólt mintha egy szimpla félvezetős erősítőt kapcsoltam volna be, leszámítva a rosszabb műszaki paramétereket (zaj, torzítás, átvitel).

ECL86 beszerezhető. Minden beszerezhető, pusztán ár kérdése.
Második városi legenda: Az ECL86 egy csökkentett teljesítményű EL84/ECC83 kombó. Ez sem igaz.
Természetesen fizikai magyarázata is lehet, amint említetted, hogy az EL84 nem szólt olyan jól.
Az EL84 pentóda, a PCL86 P része pedig-a legelső darabok kivételével-SUGÁRTETRÓDA! (Bele kell nézni a csőbe, és látszik, hogy a 3. rács nem is rács, hanem lemez) Ugyanez igaz a 82-re is.

A kimenőtrafó nem hasonló a két erősítőn?

Nem csak hasonló hanem ugyanaz (TK782/A).

Kedves Ge Lee!
Bármit is mondasz, én már írtam, hogy a 782/A kiváló erősítő, természetesen nem gázos és aszimmetrikus EL84-kel. A 211 sztereo hatása miatt sztereo zenét hallgatva elragadóbb hanghatású. Nekem még megvan ez az erősítő. Leselejtezett példányt kaptam kimenő zárlatosat. Ezért át kellett tekercselnem a kimenőt. A Rádiótechnika évkönyv 1968 évfolyam 58. oldalán van a kimenő adatai. Itt van az 56. oldalon a 211-s szerviz leírása is. Az enyémről mellékelek képet.
Három évtizeddel ez előtt a helyi zeneiskolában hanglemezeket hallgattak az ottani ének szakos tanárok egy valamilyen továbbképzés keretében és ehhez az erősítőhöz hangfalastul ragaszkodtak, mert kimagasló minőségűnek értékelték a "szimpla félvezetős" készüléket. Igaz nem diszkó zenét, hanem nép- és komolyzenét hallgattak. Nem kellett dübörgő basszust sugározni, mert a szimfonikus zenekar nagydobjának természetes hangerejét nem torzították el a mély hang kiemelésével. A Hi-Fi a hangszerek hangerejére is vonatkozik, nemcsak a hangszínezetre! A 782/A vélemény nemcsak a saját egyéni véleményem!
Igazad van, hogy a kimenő trafók a 782/A és 211-ben azonosak.Bár a két cső pentóda része nem azonos! Az EL 84 nagyobb teljesítményű a ECL86-nál.
Kedves Mac Giver! Nem értem ezt a kombót. Ezeknek a csöveknek többféle beállításuk lehetséges, csökkentett feszültségekkel, így kisebb teljesítmény adódik. Igazad van a sugártetródákkal.
Tisztelettel: H.F.

Kedves Ferenc, ezen nem veszünk össze, ha az kiváló ám legyen. Ennek a hangja a kiválótól nagyon messze volt, pedig raktári darab volt, jóval többet pakolászták ide oda mint amennyit használva volt, a csövekben talán 300 óra üzemidő sem volt, ahogy a párjában sem, nem tudom honnan veszed a gázos aszimmetrikus csöveket. A párját elajándékoztam, ennek meg eladtam vas árban a belsejét, a dobozába meg belekerült egy 2x400W-os 3 csatornás sztereó keverőerősítő. Részemről ennyit a 782/A-ról, a hangja nem is említhető egy lapon az AE211 hangjával, ez meg az én véleményem... Mielőtt erre is azt mondanád hogy ekkora erősítő nem is létezik csak ráírtam, mutatom a kimeneti szinuszos jelalakot (kb. 57V effektív 8 ohmon). A fetes végfokok tápfeszültsége 182V, amit egy olyan kapcsolóüzemű táp ad, aminek a teljesítmény (áram) korlátja 1,6kW-nál kapcsol be. Néhány kiló az egész, aktív hűtéssel, jómagam építettem a nulláról az egészet. Meg azóta kapott már normálisabb előlapot.

Árnyalja a képet, hogy kétfajta kimenő futott TK782/a típusszámmal. Az egyik a cséve közepén osztott, tükörszimmetrikus kivitellel, a másik a hagyományos, sima réteges. Nem mindegy a paraméterek tekintetében..

A kép biztos nem a gyári elrendezést mutatja, ugyanis a két transzformátor azonos irányba "szór", egymásra-hatásuk rontja a minőséget és brumi is lehet. Valamelyik transzformátort 90-fokkal elforgatva kell beépíteni és megszűnik ez a probléma.

Üdv!

Az osztott csévés is tükörszimmetrikusan van tekerve.

Én meg figyelek!

Kedves Ge Lee!
Tényleg ne vitatkozzunk, sőt ne próbáljuk egyikünket-másikunkat túlszárnyalni! Nézz utána, hogy az AUDO AV 601, AV 602, AV 760, BVK 100, Rafilm 100 erősítőknek fokozat kapcsolóval miért volt műszer beépítve a katód áram mérésére. Ugyan ezt a BEAG APX 100-nál is alkalmazták. Sajnos tapasztaltuk a végcsövek leöregedését, aszimmetriáját. A rádió amatőrök is a lineár végfokaiban alkalmazták a katódáram mérést.
Az audiohangeri Kft AE 500D típusú erősítőjét helyeztem üzembe 6 darab Preszton tölcsérrel. 3 négyzet kiló méter lakott területet ordítanak be az önkéntes tűzoltók riasztására. +- 140 volttal megy a digitális végfokozat. Számomra nem ismeretlen az ilyen erősítő. Bár erősen érdekel, hogy milyen hangszórót üzemeltetsz ekkora erősítővel, mi indokol ekkora hangerőt? Mekkora területet kell hanggal ellátni. Analog PHILIPS 400 wattosom van, nagy épület komplexumot, sport pályát hangosítok sok hangszóróval 100 voltos rendszeren. SQ400 tipus!
Kedves Cinema!
A kilencven fokos forgatás függőleges vaspakettra vonatkozik. Ez gyárilag ilyen, vízszintes pakettal. Nincs brumm!
Kedves Gery78!
Én osztott csévével bifiláris tekercseléssel tekercseltem a kimenő trafót, úgy, ahogy az említett Rádiótechnika évkönyvben közölték. Többször fordítottam a csévét tekercseléskor!
Más push-pull kimenőt is így tekercselem, és nem egymás fölé.
Tisztelettel:H.F.

Azért lehet jó kimenőt tekerni "egymás főlé" is. Az EA057-es erősítő kimenője vajon miért nem középen osztott elrendezést használ/t? Ez az erősítő kimondottan stúdiócélra, tehát nagy hangzáshűség elérésére készült és nem hangosításra. Ránézésre egy eléggé elméretezett trafó, félig van csak a cséve.

TK157

KÉP

Siasztok!
6AS7 OTL fejhallgató erősítő építéssel kapcsolatban van valakinek tapasztalata?
Ez lenne a kiszemelt:
https://audioxpress.com/article/hd-2-a-single-ended-class-a-headphone-amp
Köszönöm!

Jó napot .
Én a http://www.elektroncso.hu/cikkek/hamp.php építettem meg a táp nekem nem volt elég vagy a nyák nem sikerült jól és a búgással sokat kísérleteztem mire sikerült eltüntetnem.
Az ávx-en készít valaki dupla végcsöves változatot azt is dicsérik.
Ja és az anódellenállás nekem a 10w -os is elégé melegszik .

Jó napot!
Ezt én is megtaláltam egy másik oldalon.
http://www.illuwatar.se/project_pages/6as7_headphone/headphone.htm
Mi volt a búgás megoldása?

Üdv, Mindenkinek!
Régóta foglakoztat a csövek párba válogatása. Tudja valaki, hogy a gyárakban ez hogyan történik?
Annyira eltérő leírásokat olvastam, hogy már teljes a káosz.
Kérdésem a következő volna:
Ha egy ellenütemű EL34-gyel működő végfokban a BIAS csövenként állítható, megközelítőleg alkalmas-e az eljárás a csövek párosítására?
Az eljárás:
A végcsövek előfeszültségét abszolút értékben a legmagasabbra állítom és mindkét végcső katód mérő ellenállásán feszültséget mérek. Ekkor a csövek közel lezárt állapotúak.
Ezután abszolút érték szerint elkezdem csökkenteni a rács elő-feszültséget. Amikor a katódáram eléri az 5 mA körüli értéket, a rács elő-feszültséget a következő egész voltra emelem. A másik csőnél eleve ezt a rács elő-feszültséget állítom be. Az azonosra beállított rács elő-feszültségek mellett leolvasom a mérő ellenálláson eső feszültséget és az adatokat táblázatba foglalom. Tetszőleges osztású előfeszültség változtatással, pl. 0,5V, 1V addig ismétlem az eljárást, amíg a csövek anódárama el nem éri a 35-40 mA-t.
Ezt követően a táblázatba felvett adatokat kiértékelem, esetleg Excell grafikont készítek.
16 db csövet mértem végig ezzel az eljárással, de csak 2-2 csőnél voltak közeliek a katódáramok, azonos rács elő-feszültség mellett.
Kérdésem: alkalmas-e az eljárás csövek párba válogatására?
Ha az így mért csövek katód áramai, azonos rács elő-feszültség mellett 5%-on belüliek párnak tekinthetőek-e a csövek?

A tápegység külön panelen kap helyet és a fűtést sem rá tervezem.

Nagyjából igen. Felvehetsz egy csőről sok grafikont is, de igazából felesleges. Ha párba válogatod akkor úgyis az a görbe lesz a lényeg ahol a cső üzemelni fog. Utána azokat már tudod egymáshoz hasonlítani, az 5% eltérés szerintem jó, bár sosem mértem gyári PP-ben válogatott csöveket hogy azok vajon mekkorát szórnak egymáshoz képest.
Vesd össze az adatlappal is, némelyikben leírják hogy mennyit szórhatnak a paraméterek.

Sziasztok!

Összeállt az erősítő,amit nektek is köszönhetek! Megy a tesztüzem,közben pedig mutatnék róla két képet. Megkapta a trafótakaró lemezt,az alsó lemezburkolatot,lábakat és minden mást,amit hozzá terveztem.
Köszönöm szépen mindenkinek a sok-sok segítséget,nélkületek ez most nem üzemelne itt az asztalomon!

Granpa: Ilyet nem tekerünk, van két TK-782/A-m beépítve az erősítőmbe.

Mayki: Jól mondod, a TK-157 stúdiócélokra készült, nagyon sokáig etalonként tekintettek rá. Most már biztos van sokkal jobb is, de valóban nagyon jó hangja van, pláne ha jobb vas kerül bele. Kálmánnal (Granpa) tekerünk két TK-157-et, és a TK-222A trafó magját tettük bele. Ez újabb vas, mint a TK-157-é volt, és bizony szebben, részletesebben szól mint az eredeti. Miki barátomnál volt éppen egy pár eredeti EAG-057, összehasonlítottuk az eredetivel, és jobb volt ezzel a vassal a hangzás.

Nos szép lett , hogyan alakult végülis az anódfeszültség ,nyugalmi áramot sikerült belöni ?

Jó estét.
Stabilizált táppal szinte teljesen megszűnt a búgás, a rajzát most nem találom.

Helló.
Azt az áramkört már én is megépítettem kipróbáltam, 6N5SZ-el. Ha a csövet DC-vel fűtöd, akkor még csendesebb lesz. A kimenő kondi nagyon jó minőségű legyen. Az előfokcsőnek külön adtam stabilizált tápot.

[/quote]
Igen. DE van egy más fajta is..Az is gyári, és...

Tervezgetek egy elektroncsövekkel is működő MPX dekódert, aminek a kimeneti fokozatát ideiglenes összeállításban nemsokára különállóan megmérném. A más célra is felsználható fokozat 5670/6060 csövekkel van kivitelezve, ezek az ECC81 kicsit eltérő változatai.
A Dual MPX decoder system témája itt:
https://www.hobbielektronika.hu/forum/radio-epites-a-kezdetektol-a-...vevoig
TJ.