Kedves Barátaim! Szabad legyen így szólítanom Titeket.
Végig olvastam az egész 7 oldalnyi hozzászólásokat. Vissza emlékeztem, amikor még pályám kezdetén egy stúdióban dolgoztam mint technikus. Sok hangfelvételt készítettem, sőt színházba is kitelepültünk koncertek felvételére. Sokszor végig gondoltam, hogy mikrofonjaink, keverőink frekvencia sávja milyen keskeny a hallható hanghoz viszonyítva. Sőt, hangszereink hangszedői még keskenyebb sávúak! Ezek után Hi-Fisták az ultra hang tartományának hallásáról beszélnek. Az ipar ilyen minőségű technikát gyártott számunkra. Szerintem is sokkal nehezebb jó hangfalvételt készíteni mint hallgatni! A Hi-Fi-s -nek ott van az erősítőn a hangszín állító rendszere. Állíthat hangszínt, hangerőt, equalizerezhet, .. stb.
Végig olvastam a Ménemszól.hu uldalt. Igaza van! Korábban több pszichoakusztikai írást olvastam, amit beírtam a "Rendezvény- épülethangosítás és hangrendszer .... " című könyvembe. Én is találkoztam sok egyénnel, akiről nem tudtam eldönteni, hogy milyen zárt osztályról szökött, vagy szabadult.
Az elmúlt években nem csak a torzításról, hanem teljesítményről is sokat vitatkoztunk más oldalakon. Ezen a területen hangszóró leégések, erősítők végleges tönkre meneteléről volt szó. Ezek megelőzése érdekében jelentkeztem. Itt is a gyártók felelőségéről van szó!
Megpróbálok néhány képet feltenni. Hangszórók membránjának milyen a mozgása négyszög, háromszög alakú villamos jel hatására. El lehet gondolkodni a fehér-, rózsa zaj, bármilyen zenei hang egy-egy valamilyen alakú rezgésére milyen alakú mozgást végez a membrán?
Erősítőkre tiszta szinuszt vittem be, majd milyen jel jön ki, túlvezérlési szint alatt!
Tisztelettel.H.F.

Még egy gondolat: a 75-s négyszög, 76-s háromszög rezgés hangszórón, 30 mono, 32 sztereo erősítő kimenő jele.

Feri, ez mind igaz lehet, de egy hifi rajongonal aligha fordulhatna elö. Egy jo hifi rendszert soha senki nem hasznalja max közeleben. Egy 100-200Wos berendezest ritka.dolgozik 50W-nal nagyobb szinten. Raadasul a mikrofonok is a maguk nemeben hangszorok es azok membranja is ugyanigy reagal ahanghullamokra. Akkor hol a hiba?

A hiba bennünk van nem csak a készülékekben. A HIFI-s ne tekergesse a hangszínt, egyéb korrekcióval se manipuláljon, fogyassza tisztán azt, amit hallani szeretne. A studiókban eleve elfuserálnak nagyon sok mindent, amit otthon nem lehet a visszájára fordítani.
Ha gyatra a készülék, az miattunk lett gyatra, mert olyanra terveztük, készítettük. Itt nem az 1-5-10-50Ezer-Forintos alkatrészek milyenségére gondolok, hanem úgy globálisan rosszul terveztünk valamit, amin a drága alkatrészek tömkelege sem javít.
Ha az erősítőimből ilyen jelek jönnének ki, akkor már földkörüli pályán repülnének a semmibe.
Igen, a mérőjeleket is mi találtuk ki, de azok azért használhatók.
A hangszórók membrán-mozgásait tanulmányozták lézeres-interferométeres vizsgálatokkal, dómsugárzókat vizsgáltak így, azokon sikerült időközben valamennyit javítani.
Ahogy a hangsugárzóknál és egyéb készülékeknél, ahány anyag, annyiféle hangzás jön létre, de mind lehet jó, amelyik eléri azt a bizonyos vonalat, vagy fölötte teljesít.
Úgy látom, hogy nagyon sok új vonal alatti cucc van, aminek az ára jóval a vonal fölötti, mindenféle egzotikus-misztikus teóriával magyarázva.
Ne hagyjuk magunkat megvezetni, sok a sarlatán és hiéna, akik ebből akarnak hirtelen-gazdagok lenni, hogy majd magyarázhassák az agymenéseiket, miután eladtak pár cuccot, ami sehol sincs hangzásban, de jó a reklámja.

Üdv!

Tiszteletem!
A hifizés nem azonos a hangosítással. Miért is kellene egy villanygitár jelét 20-20000Hz között kezelni. Oda elég a 70-3500-közötti tartomány. Csak akusztikus hangszerek hangját szokták szélessávban felvenni vagy erősíteni. Vannak ilyen erősítők pont erre a célra. Mágneses hangszedő jelét, a gitár testében és előtte elhelyezett mikrofonok, illetve a híd alatt és a hangszer testére ragasztott (nem hajléktalan) lévő piezó átalakítók együttes jelét keverik egybe egy komplex hanggá. De még ez a viszonylag széles spektrum sem fedi le a teljes sávot ez igaz. De egy zeneműben nem csak egy darab villanygitár van. Igaz az is, hogy a mikrofonok sem dolgoznak (kivéve ami igen) teljes sávban, de van tipikusan lábdobhoz való mikrofon, meg van ami a felső regisztereket veszi. Van ami a térhangokat. No meg van olyan hangszer, aminek nincs is hangja. Ezek a szintetizátorok. Ezek így együtt alkotják azt a bizonyos hanganyagot, amit hallgatunk. Ennek így együtt van egy bizonyos lélekemelő hatása amit a hangmérnök mint művész összekevert. Neki akkor felállt a hátán a szőr, vagy elsírta magát a zene szépségén.
No mi is szeretnénk ha a hátunkon felállna a szőr, és elsírnánk magunkat. Tehát nem a hangszerek eredeti hangja izgat minket, mert például Karesz is hallott szaxofont élőben, és nagyon rusnya hangúnak tartotta. Holott egy kiegyensúlyozott zenedarab fontos eleme lehet.
Amikor egy jól sikerült felvételt hallgattunk egy olyan rendszeren ami kicsit színez, akkor nem fog átjönni a hangmérnök munkája. Viszont jó kérdés az, hogy ha ugyanolyan rendszeren hallgatjuk mint a hangmérnök, akkor nekünk is fog tetszeni?
A hangszóró membránjának mozgása nem fogja követni a jel alakját, mert a dinamikus hangszóró frekvenciától függően hol amplitúdó-, hol sebesség érzékeny átalakító. De ez is csak szűk tartományra igaz, mert ezen kívül több rezonanciapontú rezonáns elem. De ez sem baj, mert a hangmérnök is hangszórókból (hangsugárzóból) kontrolálja a kikevert zenei anyagot. Ez is benne van a hanganyagban.

7cm x 14cm-es kétoldalas nyák kapacitásmérése 100Hz-10MHz
1µF SMD0402 X5R kerámia kondi kapacitásmérése 100Hz - 10MHz
1µF SMD0402 X5R kerámia kondi kapacitásmérése 100Hz - 10kHz
Sajnos most csak ilyen kondi volt kéznél, de majd még mérek...

Ehhez egy apro 40 éves történet, egy zenei rendezö kollégával éppen egy londoni rock studioban jártunk, hogy megnézzük, hogy is készülnek a rock zenei felvételek az Albionban. A kollégának az volt az elsö utja Londonba. Egészen meg volt lepödve, amikor hallotta, hogy mennyire megvágják ott a dobok hangját, a lábdob mikrofonjából szinte csak a lábdobot lehetett hallani, semmit a többiböl, csak sejteni, hogy azt is veri a dobos. Ilyesmit az élö koncerten szoktunk csinálni ( ott és akkor föleg a visszacsatolások miatt), de a studioban mindenki "szélesebb" hangot akart hallani.
Késöbb otthon is kiprobálta és talán a studio legjobb hangfelvétele született....
Ilyenkor felmerül a kérdés mit is hall az ember a valoságban a koncerten ( ott ugyanis nem lehet megvágni a dob stb hangját, és mi kerül a lemezre, amit majd esetleg a mennyekbe dicsérnek a jo hangzás miatt? És mennyire high fidelity egy ilyen mühang ( és ez nemcsak rockzenére érvényes a klasszikusra ugyanugy csak egy kicsit más arányokban).

Köszönöm szépen! Az a kondi kapacitás eléggé érdekes.

A szkóp fotókon az erősítő kimeneti feszültségét mérted, vagy a kimeneti áramát?

Igen, X5R kerámia kondi... a feszültségfüggése is elég nagy ezeknek. Ahol számít stabil kapacitásérték, oda nem ilyen kell, hanem inkább fóliakondi.

Sziasztok!
Van egy Kenwood KR-V5090 típusú erősítőm. Annyi probléma van vele hogy a sorround része szól csak halkan. Mi lehet vele a probléma?

Az a probléma, hogy csak a surround megy és az is rosszul....

Pont hogy az nem megy

Barátaim!
Felforrt a víz, de jó hogy elmondjátok a véleményeteket. Köszönöm. Megpróbálok válaszolni.
Kedves Massawa!
Egy jó Hi-Fi-nek 100% teljesítményig "szinusz be, szinusz ki" módon kell dolgoznia. Ezeknek az erősítőknek milyen a negatív visszacsatolása, a végfok termostabilizálása, a végfok és előfokok munkapont stabilizálása, és így tovább. Ezek NEM leöregedett készülékek, hanem a diszkósok és Hi-Fi-sták agyon dicsért készülékei. Valóban az erősítők nagy részét csak a névleges teljesítmény töredékén üzemeltetik. Ennek ellenére a gyár által megadott torzítási százaléknak az értéke ilyen durván nem változhat 100 %-ig, még üzemeltetési időben sem változhat! Nem lehet hosszabb idejű üzemeltetés következtében torzítás változás.
Valamennyien gondolkozzatok el, hogy az oszcilloszkópok Y erősítői milyen minőségűek, ha DC jeltől sok MHz- íg erősítenek. Ugyan ezt elmondhatjuk a hangfrekvenciás és rádió frekvenciás voltmérőkről is. Egyik Kolléga a topik elején említi a kondik huzaljainak induktivitását. IGEN, más a hangfrekvenciás és rádió frekvenciás alkatrészek és áramkörök. A hatvanas évek elején az URH terjedésével a speciális URH alkatrészekre és áramköri megoldásokra kellett alkalmazkodni. Nem volt olcsó játék!
Kedves Cinema!
Engem annak idején arra tanítottak, hogy a felvételeket úgy készítjük, hogy a hallgató személy sokféle hangszínezetet tudjon előállítani a saját készülékén! Tehát mindenki magának, ízlése szerint állítsa be a magának a hangszínezetet.
Sokszor halljuk "hozzáértő" hifistáktól, hogy ők ultrahang tartományban is hallják a hangszínezetet. Erre szoktam kérdezni, hogy "honnét szabadultál"? A hangfelvételeknél soha se használtunk ultrahang mikrofonokat, hangszedőket! A hangrögzítő magnók se tudtak ultra hangot rögzíteni. A bakelit lemez se tud ilyen hangsávot. Szerintem az ilyen egyének nagyon nem értenek a hangtechnika működéséhez.
Én is lézerrel vizsgáltam a membránok mozgását. A feszültség volt szinusz, négyszög, háromszög, és torz alakzat. A hangszóró tömör vasmagos tekercs, ezért jelentős ön- és mozgási indukcióval rendelkezik a teljes hangfrekis sávban. Ettől az áram erősen torzul! Minden szögletes jelre létre jön egy komoly torzulás az erősítőtől függetlenül. A magasabb ohmos hangszóróknál ez nagyobb mértékű.
Kedves tothbela!
Sokszor hallom, hogy a hangszóró "nyomás (amplitúdó) és sebesség érzékeny átalakító". Fizikailag a hang csak 330-340 méter/sec sebességgel terjed, de a rezgés sebessége ennél sokkal kisebb, még 20 kHz-nél is. Ilyen magas frekvencián kicsi az amplitúdó! Van sebességi jelenség, de az a teljes hangfrekvenciás sávban jelen van. Hangszóró torzításokra más, általam említett indukciós jelenségek az okozói.
Kedves Karesz 50!
Mind a kettőt. A feszültség függvény generátorkimenete, az áram ettől eltérő. A fizika könyvek adtak választ a jelenségre. Vegyük észre, hogy a hangszóró egy tömör vasmagos tekercs a maga fizikai valóságában.
Egyet értek Veletek a hangfelvételek készítése és hangtechnika minősége vonatkozásában.
Végül köszönöm a véleményeteket, lehet folytatni.
Tisztelettel:H.F.

Kedves Fery

A többi érvemet szemérmesen kihagytad - nekem itt a szobában 700 W az erölködöm (2x200W +3x100W), és majdnem annyi a hangszoroké is - igaz, hogy még soha nem tekertem fel ekkora teljesitményre, mert én nem diszkozok odahaza.
Egy szoval sem vontam kétségbe, hogy az erösitö vagy a hangszoronak nem szabad torzitania a max teljesitményen, és hidd el nem is torzit - ott voltam a több stadion hangositásánál és azok a hangszorok meg erösitök sem alapgázon mentek (50-100 ezer embernek). Ha gondolod, hogy ott a nép olyan torzitott hangot hallott, mint amit a te méréseidböl következtetsz, akkor nem verte volna szét helyben az egész stadiont? (Ezek nem valami falunapi koncertek voltak). Ezért némileg kétségbe vonom a következtetéseidet - ráadásul nem is emlitetted, hogyan is mérted.
Mit gondolsz ilyen hangerönél a mikrofonok membránjai, hogy viselkednek, márpedig annak kell felvenni a dobok vagy a basszusgitár hütöszekrényének a hangját.

A nép siket mint az ágyú, és a hangszórók tényleg így adják vissza az ilyen jeleket, ezt annó én is mértem.
De még szerencse hogy a zenében nincsenek ilyen jelek, vagy, ha vannak, akkor okkal és a felvétel készítője is hangszórón hallgatta, így tudta mi a végeredmény.

Akkor te is süket vagy. Egy hangszoro ha több mint 3% torzit már nagyon hallani - még az is hallja akinek nincs zenei hallása. Egy kisvárosi koncerten én is szoltam a hangmérnöknek, mert nem hallotta, hogy szörnyen torzit a magas tartomány - meg is találta a gombot . (nem kisebb sztárok léptek fel, mint Presser, Ruzsa meg a Republic).
A studioban is csak hangszorokon hallják a felvételt, ha ennyire torzitana, akkor mondja meg már valaki miért kell az erösitök, magnok stb torzitásat olyan alacsony szinten tartani, ha a hangszoro igy befolyásolná a hangot?

Attól, hogy egy hangszóró nem tudja tökéletesen visszaadni a négyszögjelet, még nem 3%-ot torzít. Összevissza írkálsz sületlenségeket.

Javaslom továbbá, hogy a saját hallásodat minősítsd.

És szerinted az olyan baj, ha már a hülyeségeknél tartunk? Valahogy még is csak halljuk a négyszögjelet, és ugyanugy egy szintetikusan tiszta elektronkus hangszerböl, mint egy természetes hangforrásbol, és ma már sokszor a különbséget sem lehet még müszerrel sem kimutatni. Biztos erre is lesz majd egy ezoterikus válasz, pl a müller kismegszakitokkal kapcsolatban....

Abba is hagyom, mert még egyesek itt rossz néven veszik, hogy csak delibábot kergetnek a zenehallgatás helyett.

Ez arra hasonlít, amikor egy a kimenetre sorosan kötött pár uH induktivitásra van kötve egy 1µF-al kapacitívvá tett terhelés. Mennyi volt a frekvencia?

Elgondolkodtató, hogy egy átfogó visszacsatolás nélküli erősítő mitől lehet gerjedékeny, főleg ebben az árkategóriában.

Nem akarom a topikot offolni, de talán a hangosítósban bővebben lehetne tárgyalgatni róla. De az idefér, hogy nem attól lesz jó hangú egy felvétel hogy az nincs manipulálva, mert a tisztán elektronikus zene is lehet hifi, pedig annak nincs is eredeti megfelelője. Emlékszem a Kraftwerk jó néhány nótájára, bár ez nem helyes meghatározás, hiszen gyakran az "ének" is valami nyolc bites szintetizált izé. Ennek ellenére igényelte a nagyon jó rendszert, mert akkor jött át az az érzés, amit a hangmérnök nagy gondossággal megtervezett.

A képen lévő szkópozáskor, ha jól emlékszem PIC-el generált négyszög volt, ami 62.5KHz-et jelent. A kimeneten nem volt semmi, csak masszív negatív visszacsatolással "működött" az erősítő.

Ebben az esetben elégtelenül volt kiszámolva kompenzáció és kiemelés volt a sáv végén a levágás előtt.

Kedves deebo és Massawa! Kérem, hogy ne vesszetek össze.
Azt talán belátjátok, hogy a víz felületén még senki se látott négyszög-, háromszög-, fűrészfog-, és egyéb szögletes hullámot. A levegőben sincs, aerodinamikailag lehetetlenség! Bár elektromosan ilyen feszültségek és ohmikus terhelésen áramok létre hozhatók. Csak a hangszóró induktív elem a maga generátor jellegével, mert megmozdulva ellen feszültséget indukál.( Lásd Joule-Lentz törvényt!)
A membránok így mozognak! A szaksajtó erről mélyen hallgat. Minden hangszóró torzításról hallgatnak!
Kedves Massawa!
A 700 wattod az csak marketing teljesítmény! Ekkora teljesítményhez 1500 watt, azaz 1,5 kW villamos teljesítmény kell a hálózatról. Bocsáss meg, de ez szakmai tudásodról árulkodik.
Nem értem, hogy mit hiányolsz a válaszomból. Kérlek ismételd kérésedet. Köszönöm.
A többi hozzászóló véleményét nem értem, hogy miért hozza a negatív visszacsatolást. Sokszor hallom ezt más vonatkozásban is. A torzítás sok más okból is keletkezik. Negatív visszacsatolás nélkül is működik az erősítő, de próbáljátok termovédelem nélkül.(Lásd lavina effektus!)
Az elektronikus hangszerek hangjánál nem lehet Hi-Fi-ről beszélni, mert nincs akusztikai hangjuk, csak hangszóró által lesugárzott hangjáról a maga hangszóró torzításával. Ami lehet színpatikus, szépen hangzó, valakik ízlése szerint. De ez szubjektív.
A mellékelt képen csak 600 wattot látsz. Ez effektív, RMS érték! Ehhez 48 darab 30 cm kosárátmérőjű hangszórót kapcsolunk!
Tisztelettel:H.F.

Még egy kiegészítés: a fenti 30 cm-s hangszóróra 600 wattot írtak gyárilag. Csak a legfelső 50 wattos leégette a tekercsét! Ennyit a marketing teljesítményről.

Az egész koncepció rossz volt, nem is foglalkoztam vele tovább.

2×200 W + 3×100 W, hol ebben a "marketing" 700 W? "Majdnem annyi a hangszóróké is", stb.

Ezt kipróbálom, van hozzá mindenem jelgenerátor, erősítő, hangfal, levegő, mikrofon, szkóp.

Szerintem a rossz nyákterv miatt, de az emitterkövetők amúgy is hajlamosak a gerjedésre. Mint írtam, később át is tervezték az egészet. A kapcsolási rajzát nem teszem közzé, mert kicsit jogellenes.