A Nulla sínre gondolsz, abból van nagy választék, kiválaszthatod melyik szimpatikus neked.

Nem nullasín, hanem az a vezetékvégre szerelhető csavaros csatlakozóelem, ami lehetővé teszi, hogy mondjuk egy 16-os, érvéghüvelyezett vezetékvéget be lehessen kötni a max 6-os vezeték befogadására alkalmas nullasín furatába. Nekem se jut eszembe a neve.

A csapos sarura gondolsz. Erre :

Majdnem ilyen csak csavaros szorítású nem krimpelős.

Pl.
Pollmann AS/25-SN
201 02 01

Köszönöm, korrekt ajánlás.
Megvétózta az egészet az asszony, mert neki kellenek a gázrózsák, azon jobban "érzi" az ételt.
Neki az indukciós lap túl steril és gyors.

Napot!

A mellékletben látható típusú vezetékere kell, nem kell vagy nem szabad érvéghüvelyt húzni? Kialakult a cégnél némi szakmai vita az ügyben, várom a szavazatokat.

Mellékszál: Ezeket a típusú vezetékeket csak és kizárólag olyan szerkezetű sorkapcsokba kötjük, mint amilyen a második képen is látható. Magyarán a vezeték egy U alakú mozgó és egy lapos álló rész közé szorul, nem a csavar tuszkolódik bele a vezetékbe.

A sorkapocs dokumentációjában ír erről valamit a gyártó? Én tennék rá érvéghüvelyt különben, mint ahogy jellemzően a sodrott vezetékre kell tenni. Lehet speciális eset, amikor pl. a wago sodrott vezetékre is alkalmasnak tartja (és talán be is vizsgáltatta) a csatlakozóját, de az "utánhúzza magát" a rugójával.
A kismegszakítók hasonló szerkezetűek, a bele csatlakozó sodrott vezetékre az áramszolgáltató is előírja az érvéghüvelyt

Semmit. Illetve a szerelési utasításban mindig érvéghüvelyt írnak elő de abban nem ilyen vezetékkel példálóznak. Ez egy komplex gép, hasonló kialakítású/működésű sorkapocs van benne, csak a könnyebb elképzelés miatt csatoltam. Hétközben elfelejtettem lefényképezni, most meg már nem tudom. Ezt a típusú vezetéket (tulajdonképpen kábel egy ere) a megrendelő engedélyezte, olcsóbb mindenkinek, bizonyos helyzetekben jobb is, mint a sodrott.

Hajlékony és tömör vezetéknél nincs kérdés. Fenti típusú vezetékkel, az egyik szerelési módnál előjöttek gondok. Hogy melyiknél és milyen, szándékosan nem írom le, nem akarok befolyásolni senkit.

Neked is napot!
A mellékelt csavaros sorkapocs használata esetén KELL.
Ha rugós sorkapcsot használsz, akkor nem kell. (Sőt egyes sorkapocs gyártók kifejezetten nem ajánlják (pl. WAGO)).

Én, hasonló esetekben attól szoktam rettegni, hogy egy szál "mellé megy" és zárlatot okoz(hat).

Elnézésedet kérem, de előszörre nem néztem meg nagyobb méretben a vezetékről a képet
Most már látom, vastagabb szálas, és úgy tűnik, hogy nem kör keresztmetszetű szálakból áll, és nem a szokásos sodrott vezeték.
Nem tudom, milyen gondok jöttek elő, de azoktól függően kellene szerintem továbblépni. Ha az egyikkel bizonytalanabb a kötés, vagy hibák jönnek elő a kötés után, nyilván nem célszerű azt tovább alkalmazni. Ha a kötés megvalósítása problémás, de a kötés utána jobb, akkor meg az a járhatóbb út. Nehéz ügy ez, mert jó volna azt is tudni, hogy évek múlva milyen lesz az eredmény, de azt meg most legfeljebb csak sejteni lehet.

Hehe, jól feladtad a leckét. Érvéghüvely hivatalosan azért kell, hogy az elemi szálakat megóvja a sérüléstől. Na most, itt az elemi szálak viszonylag vastagok. Másrészt a sorkapcsokban alkalmazott kötési mód, nem sérti az elemi szálakat.
Most fordítva.
Nem tudok olyan szabványról (lehet az én hibám!), ami meghatározná a vezeték, kábel elemi szálak keresztmetszetét. Azaz, a felhasználó szubjektív döntésére van hagyva, mi az az alkalmazás ahol használja, és mi az ahol nem, az érvéghüvelyt.
Most hasamra csapok és azt mondom, hogy a pl. a 95mm2 mkh-ra én amikor szerelek, a sorkapocsba én teszek érvéghüvelyt. Az ellen oldalon az NYY-J-re szintén 95mm2, nem teszek.

Kb. meg is érkeztünk a célhoz. Érvéghüvely használata esetén gyakran jönnek elő hibák, egyszerűen kicsúszik a hüvelyből a vezeték. Kb. akkor nem, ha addig húzzuk a csavart, amíg le nem törik a feje. Hüvely nélkül sokkal stabilabb a csatlakozás, nem lehet kirángatni a helyéről a vezetéket és a csavart sem kell eltörni.

Az az igazság, hogy azokkal a nyomókkal amiket mi használunk, nem igen szokott a vezeték kicsúszni a hüvelyből. Pedig több százat napi szinten 0,75-50-ig megnyomunk.

A képről nem nagyon látszik, de a szigetelést eltávolítva a vezetékről, ha belenéznél a vezeték keresztmetszetbe, szinte szabályos kört látnál. Valószínűleg a szigetelés felrakása előtt valamilyen kör keresztmetszetű hüvelyen áthúzzák az egészet, kis túlzással tömör az egész, csak a kép kedvéért szedtem szét egy kicsit. Nem tudom, mivel lehetne erre normálisan érvéghüvelyt préselni.

Hajlékony vezetékkel, néha olyat kapunk, soha nincs ilyen gond.

Jaa, erre tényleg nehéz. Erre majdnem olyan mintha egy nyy-j-re raknál. Én mkh-ra gondoltam.

Én tennék érvéghüvelyt és négyzet profilra préselném, úgy kötném be.
Az önbeálló fogóra gondolók.

Próbáltuk, nem megy, éppen csak "megkarcolja" a hüvely felületét. A vezeték attól jóval tömörebb.

Én még azt is meg szoktam nézni, hogy lötyög-e az érvéghüvelyben a vezeték.

Szia!

Az ilyen "tömoritett" vezetékre akkor rá kell forrasztani a sarut/érvéghüvelyt?
(Ez a hajózási műszaki szabályzatban szerepel is.)

Mert a szigetelő anyagból készült ragasztók igen érdekesek lennének?

Ráforrasztom, megszorítom a helyén, a szorítástól összetöredezik a forrasztás...

Szerintem az csak akkor töredezik ha túl van hevítve...

Egyértelműen kell. Több elosztónál volt gond, hogy "kiszőrösödtek" a vezetékek, átlógtak egyik sorkapocsból a másikba, mert a villanyszerelő trehány munkát végzett. Az eredmény 40-50db potenciális zárlatveszély. Szigetelt, rendesen krimpelt (nem csípőfogóval egyszer megnyomott érvéghüvelynél nincs gond akkor sem, ha többször ki- be kell kötni - például mérés miatt. 4 vagy 6 irányból krimpelő fogóval megnyomva nem csúszik le az érvéghüvely szorítás után sem és nem okoz gondot, mert például a hüvely benneragad a sorkapocsba az érvéghüvely meg kicsúszik. Legtöbbször már a sodrat behelyezésekor lesznek elemi szálak, amik ki-kicsúsznak és mellémennek, vagy éppen az U alak peremének ütköznek és visszagyűrődnek, ha nincs érvéghüvely. Ez érintésvédelmileg sem kellemes, főleg egy félhomályos elosztónál, egy idősebb szaki esetén, akinek már szemüveg kell. Amúgy a vastag elemi szálakra visszetérve... El kell gondolkodni, hogy jó-e minden szempontból ez a vezeték, jó-e a technológia?

Te sem figyelsz? Itt egy elemi szál keresztmetszete kb. 2.29 mm2.

De igen, írtam is. Létezik pneumatikus prés is, és másfajta vezeték is. A mérnöknek, technológusnak kellene előírnia a szükséges technológiát is. Nem a fórumnak...

Megnézem azt az érvéghüveylt, amelyiket 16 mm2-es vezetékre ráforrasztanak és nem olvad le a pizsamája. Leírom kb. tizedszer, ez a vezeték típus kis híján tömör.

Tesztelve, Kilyuggatja az érvéghüvelyt, a vezeték elemi szálai kemények.Nem, nem létezik, ez nem kívánságműsor. Amit a megrendelő kér/ad, azt kell beépíteni.

Illik ez a veteték egyàltalán a sorkapocshoz?

Igen, illik.