Ha lenne Trabantom, vagy Kispolszkim, hát kísérleteznék. Két hengerrel mennyit megy, meg ha kiszedek egy gyertyát, akkor fele, vagy negyede lesz-e a teljesítmény.

Elég bonyolult analógia ez egy ilyen egyszerű problémához, de jobb ha kiszeded a két nyomórudat az egyik hengernél (polskinál), mert így kiküszöbölöd a pumpálási veszteséget.

Elsőre jó hasonlatnak tűnik, de volt kispolyákom (nem tudom, hogy fértem bele). Ha nem megy benne egy henger, az önmagában nagy ellenállás (mert sűríteni akkor is sűrít, csak nem gyújtja be). Tehát: mégsem jó hasonlat.
A kispolszki különben sem jó autónak sem, nemhogy hasonlatnak.

Nem baj, mindketten leírtuk

Ezért szedném ki a gyertyát az adott hengerből, hogy ne sűrítsen. A vezérmű hajtása meg kb olyasmi veszteség, mint az egyenirányító dióda.

Végülis...
A kispókért nem kár, kísérletezz vele
Mondjuk, azt nem tudom, milyen számításokkal tudnád meg a teljesítményt (annak veszteségét), hiszen a sebesség (sebességveszteség) telkesítményfüggése a légellenállással négyzetes arányú, az ismeretle cw értékkel is szorozni kéne még

Hiába szeded ki a gyertyát, mert a gyertyafuraton keresztül a motor levegőt fog átpumpálni ami veszteséget okoz. Ha nem hagyod nyitni egyik szelepet sem, a hengertöltet mint gázrugó visszaadja a sűrítési munkádat. Na de ez már off az offban :d

[off][off]Azokkal a szelepekkel?[/off][/off]

Most meg már autókkal kísérletezünk , miért nem méri meg valaki a feszültséget és az áramot mindkét esetben ? Amíg az eredményeket nem látjuk nincs értelme analógiákat keresni

A teljes szinuszhullám két legnagyobb kitérése közötti feszültség (230Veff -> 325Vcs -> 650Vcs-cs) soha nem lesz mérhető a vezetéken, mert időben a két csúcsérték el van tolva egymástól, így ezzel arányos áram sem fog folyni. Mindig csak max 325V-ig jut el a feszültség pillanatnyi értéke, csak a polaritása váltakozik felváltva ami páka szempontjából mindegy. Ezért jó a PWM-es példa is. Ha a szinusz Graetz híddal kétutasan irányítjuk és mind a két púp ugyan arra az oldalra kerül, akkor is ugyan akkora teljesítmény marad mint egyenirányítás nélkül. (mínusz dióda veszteség, de most ezt elhanyagoljuk).

Mint írtam néhány órával ezelőtt, holnap meg fogom mérni. Addig légy türelemmel, kérlek
Leadott teljesítményt mérek mindkét esetben, tehát minden kiderül, mire kíváncsik vagyunk.

Mivel mérsz? A félhullámú diódás eset becsaphat sok műszert, True Rms kell ide.
Ha az van, nem szóltam.

Leírtam...
https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2386323.html#2386323

A dióda nélkül, és a diódával leadott teljesítményről, annak arányáról, mondhatjuk, hatásfokáról vitatkozunk két napja.
A leadott teljesítmények fognak kiderülni.

Kezdjük az alapokkal.

Áramütés veszély, izzó foglalat vízbe érhet véletlenül. Merülőforraló ha lenne, vagy a kancsó alakú vízmelegítő. Itt hőmérő sem kell, amikor automatikusan kikapcsol, addig az idő.

Most az általános emberi "miért nem csináljuk meg" jött elő.
Én megmérem, mert tudom, mit csinálok. Öveges sem áramütéstől halt meg.
Terméketlen vita ez, ha mindig csak fújjuk az elméleteket, azrán true rms hiányára panaszkodunk, folyamatosan csak a "de - de nem" megy két napja.
Mérni senki sem mért, ami nem lenne baj, de egyre többször szólítanak fel mást (és mindig csak mást): mérd meg!

Én nem kértem, hogy csináld meg. Csak veszélyesen akarod, ebbe próbáltam segíteni.

Nem te, az biztos. Nem veszélyesebb ez, mint amikor azzal dicsekednek, hogyan forraltak vizet borotvapengével a seregben.
Sőt, ez (mivel ésszel csinálom) veszélytelenebb, balfékség csak automatalecsapást okozhat.

Abban igazad van, merülőforralóval is lehetne, de hát ennyiünk közül biztos akad másoknak az, de nem csinálta meg vele. Én vagyok "kénytelen" (azért a macskaköröm, mert nem bánom én )

A pipa végű szkóp mérőfejek hogy keletkeztek? Venni lehet, vagy a végét cserélted? Én BNC könyököt használok, de ott a mérőfej a BNC-nél még plussz hosszú.
Köszi.

Csak azt nem értem, hogyan lehet két nap alatt 6 oldalnyit vitatkozni egy páka hőfokszabályzásán?

Az egy rövid BNC mama - BNC papa toldókábel.

Jó ötlet. Megcsinálom. Köszi.

Mert az a topik. Nem vitatkozhatunk itt a nagymellű nők előnyein

Szabályozásról szó sincs. Arról megy a vita hogy gyök2*gyök2 az mennyi . De senki nem hisz a számoknak, mindenki mérni szeretne. Pedig ha nem azt mérnénk amit a képlet kiad, Ohm bácsi nevét nem is ismernénk.

Az a baj, hogy a multiméterek nagy többsége nem tudja helyesen mérni az egyutas egyenirányítás eredményét. Itt van egy kis szösszenet: Bővebben: Link. Egyik műszer sem tudta helyesen megmérni az eredményt.

Ajajjj.

Megértelek, mert korábban ebbe a hibába én is belefutottam.
Az a mód, ahogy számolsz dc feszültségek és áramok esetében igaz. Ha fele feszültséggel tápláljuk ugyanazt a fogyasztót, akkor negyed akkora lesz rajta a teljesítmény.
Igaz a számolási mód a pillanat értékekre is.
A váltakozó feszültségek egyes jellemzőinek definiálására azonban több jellemzőt vezettek be, amit általában egy periódusra értelmeznek (adott esetben egy periódusra átlagolnak). Itt jön be az idő tag, amit többen furcsállottak.
A melegítés leírására az effektív értéket vezették be. Definíció szerűen; Az effektív érték annak az egyenáramnak az értékével egyenlő, amely azonos idő alatt ugyanakkora munkát végez (hőt termel), mint a vizsgált váltakozóáram. Ez matematikailag is leírható, amit már többen is kifejtettek; a négyzetes közép (vagy átlag) érték. Be kellene látnod, hogy egy dc-től eltérő jel effektív középértéke nem egyezik meg egy valamilyen becsült középértékkel.
Azért írom, hogy "valamilyen becsült középérték", mert a 230Vac egyutas egyenirányított jel közép értéke (vagy átlag értéke) nem 115V. Ez megint matematikailag belátható, hogy a félszinusz integrálja, és annak a fele (mert ugye a második félperiódusban nulla értékünk van) 230Vac esetébe kb. 103,5V. Ennek oka, hogy a 230Vac érték nem az abszolút középérték, hanem az effektív érték. Az abszolút középértéke (a kétutas egyenirányított jel középértékével megegyezik) kb. 207V.
Visszatérve, tehát ha matematikailag nem okoz nehézséget, a félszinusz négyzetes integrálját kellene elvégezned, és egy periódusra átlagolnod. Ha elvégzed, ki fog jönni a mások által korábban leírt eredmény.
Ha tanultál valamikor villamosságtant, és még megvan a tankönyved, érdemes lehet elővenni, és átnézni.

Közben Krisztina75 visszaküldte a pákát a forgalmazónak, úgyhogy mi csak egymást szórakoztatjuk, de azzal jól el vagyunk.
Nekem meg lett egy diódás hosszabbitóm.

Teljesen normális! "Ha vödör van, víz nincs.."

Ha mindenképpen csúccsal akarsz számolni Bakman leírta a képletet.

A normál szinusznak gyök2 az effektív tényezője az egyutasnak 2.
Pac = Ueff*Ieff
Csúcsértékkel számolva normál szinus:
Ueff = Ucs/gyök2
Ieff= Ics/gyök2 vagy Ueff/R ugyanazt adja ohmos terhelés esetén.

egyutasnál:
Ueff= Ucs/2
Ieff = Ics/2 vagy Ucs/R

P = Ucs/gyök2 * Ics/gyök2 - normál szinusznál.
P = Ucs/2 * Ics/2 - egyutasnál
gyök2*gyök2 = 2
2*2 = 4
4/2=2 tehát fele.

Ha meg DC teljesítményt akarsz számolni akkor meg középértékkel kell effektív helyett. Azt fejből most nem tudom levezetni, de DC-re számolva valami 40%-os hatásfoka van az egyutasnak ha jól emlékszem.