Azért az nagy vidámság, amikor a magyar diyerek megdöntik John Linsley Hood a saját erősítőjének a működéséről mondott állítását
Az írásom arról szól, hogy amikor egy kapcsolás ellenűtemű műkődést mutat, attól még nem felel meg 100%-ban a Push-Pull elvnek.
Arról meg már ne nyissunk vitát, hogyha nem 100%-ig Push-Pull, akkor mennyitől tekinti valaki annak
TJ.

Saját magadnak ródd fel hiányosságként ha nem érted meg egy négy tranzisztoros végfok működését. A szimulátor mutatja azt, ami ellen te itt (és máshol) kézzel-lábbal tiltakozol. Melyik végtranzisztor áramát nem látod át tisztán az analízisben?

Az írásod nagyjából semmiről sem szól és kb. ilyen reakciókat váltasz ki vele mindegyik fórumon.
Minek kérdezel itt, ha megvan a saját véleményed a dolgaidról? Valóban ne nyissunk vitát semmiről a továbbiakban és szívből kívánom, hogy leld meg a lelki békéd a kapcsolásaidban és legyen sok örömöd bennük.

SK.

Kedves Karesz50!
1. Az nem szakmai érvelés, hogy hozzászólásod nagy részében a személyemmel foglalkozol - ha kérhetem a jővőben ezt ne tedd
2. Az viszont szakmai érv, hogy a Te általad feltett JLH push pull szimulátoros képen szemmel láthatóan(!) nem szimmetrikus a mért érték
3. Ami magától értetődik, mivel John Linsley Hood megmondta - darlington hajtotta aktív munkaellenállás

"my 10W Class-A circuit did not use a push-pull pair of
output devices to provide the required low output impedance. Instead it used a 'Darlington pair' connected
amplifier stage, comprising Q1 and Q3, driving Q2 as an active load."

TJ.

Kedves tunerman!

1. A személyeskedést úgy érzem nem én kezdtem... de szerintem felejtsük el.
2. Valóban nem szimmetrikus a végtranzisztorok árama, sőt nagyobb kivezérlésnél még durvább ez a páros harmonikus jellegű áramtorzítás. Ettől még ellenütemben működnek a végtranzisztorok, tehát "push-pull"-ban. Véleményem szerint akkor lenne SE ha valamelyik végtranzisztor árama állandó maradna.
Ezt az áramtorzítást valószínűleg a nagyjelű erősítő és végtranzisztorok egymásra hatásában kell keresni. Az okára nem tudtam rájönni, csak tippelgetni tudok, de azt meg minek. Semmit nem változik a kép sem nyílthurkúan, sem a vcs. tényező függvényében

Mindenféle variációban kipróbáltam szimulátorban a JLH-t. A legkisebb torzítású és legjobb tranziens viselkedésű változatnak azt találtam amikor a bemeneti- és a VAS fokozat BJT-k, a teljesítmény tranzisztorok pedig MOSFET-ek. Ennél érdekes módon "megfordul" ez a torzítás és a nagyobb áramok irányban vezérlődik ki jobban. (A nyugalmi áramhoz képest +867mA/-789mA.)

A Single End és a Push Pull között is van világ - erről szólt az " Active Load Amplifier " hozzászólásom.
Aztán úgy tenni mintha ilyenek nem lennének, az teljesen outsider hozzáállás....
TJ.

A két szélsőséges beállítás, amikor a felső, ill. az alsó FET veszi át az áram jelentős részét.
Magánvéleményem, hogy ennek nem sok értelme van, csak a hatásfok csökken, a torzítás nő és még többet kell elfűteni feleslegesen.

Ha végtranzisztorok BJT-k, nem reagálnak az ellenállások arányaira... mindig PP-ben maradnak.

Mondjuk az eredeti JLH 1969 kapcsolásról betehetnél egy részletes, rajzal alátámasztott magyarázatot, hogy John Linsley Hood hol téved a darlington hajtotta aktív munkaellenállás kijelentésével.
Mert addig azzal, hogy sokan sokat ismételgetik a "PP erősítő" kijelentést - az még nem lesz műszaki érvelés.
TJ.

Te most mintha kevernéd a két dolgot egymással. Hol írtam én olyat, hogy a feszültség utánhúzás (boostrtap)nem virtuális áramgenerátor? Ellenben azt már leírtam itt valahol, hogy az. Tehát nem világos mit kérsz most tőlem ennek kapcsán.

De ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy az eredeti JLH kimeneti fokozata ellenütemű, még akkor sem, ha ezt JHL elsőre kicsit "benézte". Ő is ember, még akkor is ha J.L. Hood a neve.

Módosítok: nyilván annyiban van köze a "virtuális"-, vagy valóságos áramgenerátornak az ellenütemű működéshez, hogy nélküle nem lenne ellenütemű. De már ezt is leírtam.

Azért egy idézőjel közé tett korábbi kijelentésemet betehetnéd ide - mit várok én tőled?
TJ.

Leegyszerűsítem a kapcsolást amennyire csak lehet. Nyílthurokban erősít, tehát NFB. A két végtranzisztor terhelését külön választom. Az ideális opamp - mint integrátor (DC szervó) - behúzza féltápra Q1 kollektor feszültségét. A végtranzisztorokat árammal vezérlem.

Q1 bázisárama 2.34 mA-re áll be. Ha az áramgenerátor áramát ennek kétszeresére veszem, akkor - mint látható - Q2 kimeneti feszültsége is féltápra áll be.

Q1 földelt emitteres kapcsolású, Q2 emitterkövető a kimeneti terhelés felől nézve.
Q3 a nagyjelű erősítő. Az alsó végtranzisztort, mint emitterkövető vezérli, a felsőt földelt emitteres fokozatként.

Ha Q3 bázisára pozitív vezérlőjelet adunk, Q1 bázisárama nő, Q2 bázisárama pedig ezzel az árammal csökken. Azt gondolom kijelenthetjük, hogy Q3 ellenütemben vezérli a végtranzisztorokat.

A terhelés felől nézve Q1 kimeneti impedanciája magas mivel földelt emitteres kapcsolású, Q2 kimeneti impedanciája szintén magas, mivel áramgenerátoros meghajtású.

Aztán, ha akarom mondhatom azt is, hogy Q1 és Q3 Darlington... de azt már semmiképpen nem, hogy ez megoldás alacsony kimeneti impedanciát biztosít.

Szakmai elemzés:
1. Nincs megcáfolva, hogy a Q3 és a Q1 darlington
2. A Q2 továbbra is aktív áramgenerátor
3. John Linsley Hood saját 1969-es erősítőjéről tett kijelentése tehát marad

A kapcsolás lelke a Q3 tranzisztor, amely 3 feladatot lát el
1. Mint driver erősítő fokozat dolgozik
2. Fázist fordít a két végtranzisztornak
3. Mint DC szabályzó elem mindig úgy osztja el az R1+R2 ellenállásokról érkező áramot, hogy a kimeneti potenciál fél tápfeszültségen legyen. Ez a szabályzó szerep biztosítja, hogy a melegedő végtranzisztorok árama mindig annyi legyen, hogy a DC egyensúlyi helyzet fennmaradjon
4. Az R1+R2 ellenállások értéke állítja be a munkaponti áramát a végtranzisztoroknak, azok esetleges megfutását, a növekvő bázisáramát megakadályozza a rajtuk eső nagyobb feszültség.
Ezek a működés alapvető elvei, a váltakozó áramú műkődése a JLH 1969 -nek nem szimmetrikus, ami teljes mértékben megfelel a tervezője megállapításának:

"my 10W Class-A circuit did not use a push-pull pair of output devices"

TJ.

A 3. pont súlyos tévedés. Tr3-nak semmi köze ahhoz, hogy a kimenet féltápon van e. Ezt a funkciót más áramköri elem látja el.

Egy kérdés a 2. ponttal kapcsolatban:
Ha a kimenet nem ellenütemű, akkor miért kell Tr3-nak fázist fordítani a két végerősítő tranzisztor vezérléséhez?

Az SRPP melyik angol kifejezés rövidítése???

Úgy érzem mi most szőrszál hasogatunk, ködöt szúrkálunk, f.ngot fűrészelünk, de mindegy.

Q2 árammal vezérelt emitterkövető, de te nevezd aktív áramgenerátornak.

Ugyanazt akartam írni, mint Sajti, hogy a kimeneti féltápfeszt a visszacsatolókör stabilizálja.

Lazán lefelejtetted a mondat második részét, hogy: "... of output devices to provide the required low output impedance...."

Ezen a Darlingtonon meg felesleges elmélkedni.. ha balról nézem az, ha jobbról nézem nem az.

Egyébként Q4 is a kapcsolás lelke és az is ellát legalább 3 feladatot. De Q1 és Q2 is a kapcsolás lelke.

Kedves mcc - üdv a fedélzeten!
1. A JLH 1969 erősítő elvi műkődése a kimenet fokozat trükkös megoldása, ez hat át évtizedeken keresztül a hifisek táborában. A bemeneti PNP tranzisztor igazi szerepe a visszacsatoláshoz szükséges nagyobb erősítés biztosítása...a kapcsolásnak ez nem a lényegi eleme
2. Leirtam a korábbi "Actíve Load amplifier" hozzászólásomban, hogy attól hogy két aktív elem ellenűtemű vezérlést produkál, attól még nem lesz Push Pull kapcsolás. Ugyanis már pontosan leírták, hogy alapvető feltétel az, hogyha az egyik aktív elem árama csökken, akkor a másiké ugyanannyival nő. Kérésedre betehetem a linket is a meghatározás elolvasásához
3. A Serial Regulated Push Pull elnevezéssel semmi bajom, mivel az előző pontban felvázolt korrekt meghatározásnak ez a kapcsolás nem felel meg. Az általában A osztályú SRPP fokozat mindkét aktív elemén ugyanakkora áram folyik át, tehát szó nincs áramcsökkenésről az egyik, ill. áramnövekedésről a másik esetében.
TJ.

Shunt Regulated Push-Pull

Köszönöm.

Shunt Regulated Push Pull

Push Pull = ellenütemű

Én feladom, hogy észérvekkel megpróbáljak áthatolni a makacsság eme csimborasszóján. Szerintem Darwin híres mondata egy az egyben rólad szól.
További kellemes magyarázkodást.

A John Linsley Hood 1969 erősítőt ha lecsupaszítjuk, a belsejében ott rejtőzködik a darlington kapcsolás, mely a Q2 tranzisztor B-E diódájának az eredménye A mellékelt elvi sematikus ábrákon ez a B-E dióda "A" és "B" pontok között van, az erősítő dinamikus működése során váltakozó feszültség szempontjából azonos potenciált tart.
A tervezője kijelentése, hogy ez egy "darlington aktív munkaellenállással" teljesen helytálló, mert a kímenő jelet az "A"és "B" pont együttes le és fel mozgása adja. A két pont között csak B-E dióda mv-os nagyságrendbe eső változása van, ami az üzem közbeni bázisáram változásnak köszönhető.
A kimeneten megjelenő max. 9 volt eff./8R váltófeszültség nagysága mellett ez teljes mértékben elhanyagolható, a darlington Q1 tagjának a kollektorán van a kimeneti változás teljes nagysága.
Érdekes megfigyelés a tranzisztorok beszámozása, mert John Linsley Hood a műkődés szempontjából az általa fontosnak itélt sorrendben számozta be őket
TJ.

Igen és Q2-nek áramot sem kell erősíteni? Jaaaaaaa hogy kell. Akkor az mégsem egy dióda, hanem egy ellenfázisban vezérelt erősítő alkatrész? Nem baj, ezt hagyjuk figyelmen kívül. Módosítgassuk a kapcsolást úgy, hogy megfeleljen a filozófiánknak, az nem probléma, ha ettől éppen a működőképessége vész el.
Ha nem érted az emitterkövető működését, akkor olvass előbb utána, és ne írogass butaságokat.

A személyeskedésre nem reagálok...
Az emitterkövető NEM feszültségerősítő aktív elem, a hozzászólásomban végig a feszültségváltozásokról írtam.
Hogy merre és milyen áramok folynak az NEM volt jelen elvi magyarázat tárgya...
TJ.

Az emitterkövetől áramerősítő aktív elem elhagyása a kapcsolást működésképtelenné teszi. Ennek megfelelően az az elvi ábra alapvetően hibás.
Javaslom, hogy nézz utána az emitterkövető működésének.

A darlington volt a hozzászólás lényegi eleme, és annak a szerepe került a napvilágra - számtalan más szempont szerinti elemzés is lehetséges a későbbiekben.
Elképzelhető majd az emitterkövető felbukkanása, per pillanat ez most nem volt téma.
TJ.

És mindez szimultánban , az audiodiyers-en is.

Vita itt is

Keress még pár elektronikai fórumot, ahol reklámozhatod a tévedéseid.

Itt is a régi mondás ugrik be: Ha nem szóltál volna, bölcs maradtál volna.

Köszönöm a hozzászólásod - várom az elvi, szakmai magyarázatokat és rajzokat, amik válaszként értelmezhetőek.
TJ.

Nem lehet, hogy a vitázás is valami vírus származéka? Mindenesetre könnyű elkapni. Lehet, hogy a fórumon is maszkba kellene tevékenykedni?

Nekem is kezd már elegem lenni! Szeretnék egy kiváló erősítőt építeni, rátaláltam erre meg a DOZ-ra, erre ezt kell olvasnom!

Ha jól tudom, csak a bibliát nem illik vitatni.
Már azoknak, akik hisznek benne.

Ahogy én tudom, eddig se a bólogatás vitte előre a világot, hanem a KÉTELKEDÉS.

Nem tudom ugyan melyik félnek van igaza, de nem is kéne ezt rendeletileg eldönteni.

Nem értjük a tervezési filozófiát, de nekem már leesett a tantusz... csak egy kis idő kellett hozzá, mert nehéz a felfogásom. Egyedül a Darlington-ra van szükség, az összes többi izé csak felesleges maszlag. A Darlington-on nincs áramváltozás, tehát a kimenetre is felesleges hangszórót kötni (ez látható az elvi rajzokon is). Én már megértettem, hogy emiatt Q4 sem kell a bemenetre és a THD mégis nulla lesz. A nyugalmi áramot akkorára célszerű beállítani, hogyha bejövünk a téli hidegből a szobába, akkor meg tudjuk melegíteni a kezeinket a hűtőbordán.