Elnézést, a lényeg kimaradt: gázkazán vagy vegyestüzelésű kazán megfelelő puffertartállyal kiegészítve. Ez az egyik alapfeltétel.

Pedig szerintem érdemes lehet számolgatni. Elég nagy tömegű padlófűtés esetén, jó hőszigetelés mellett lehet le sem hűl annyira, vagy órákkal előbb kikapcsol ( tehát pl. már két órával a megadott időpont előtt csak 21 fok lesz). Nekem az egész éves hőmérséklet változás kb. 18-26 fok között van (ez ugye nyári hideg vagy kánikula esetén, télen egyenletesen van tartva).

Nálam ha kikapcsolom a fűtést teljesen, 21.5fokC-ról 19fokC-ra több óra alatt hűl le a lakás. Persze ez csak 5-10fokC külső hőmérsékletnél igaz... Padlófűtéssel, 23fokC-ról 19fokC-ra hűteni, simán eltarthat 2-4 óráig is... Majd kitapasztalják a lakók.
Az is teljesen más hőérzet (jobb), ha mindig picit langyos a radiátor, mintha ugyanannyi a szobában a hőmérséklet, de hideg a radiátor.

Nálam csak padlófűtés van.Csak fél fokot veszem vissza a hőfokot éjjelre és nappalra, amikor nincs otthon senki, a normál hőmérséklethez képest a szobatermosztáton.Időben másfél órával előbb kell gondolkodni a padló hőtehetelensége miatt.

Viszont én mérem a beton hőmérsékletét is, és az is indítja a fűtést, mert nem jó a hőérzet, ha meleg ugyan a lakás, de hideg a padló.Szóval a betont nem engedem sosem kihűlni 23-24 fok alá.

Szia! Én úgy oldottam meg hogy elhelyeztem a padlóba egy csövet betonozáskor amibe egy szenzort be tudok dugni, így mérhető a padló hőmérséklete. Ezután kitapasztaltam mi az az érték ami alá nem érdemes hagyni hogy hűljön. Ez a termosztát felülírja a szobatermosztát akaratát így napos időben minimális túlfűtés lehet, viszont ahogy hűlik az idő a padló onnan már gyorsan eléri az ideális hőmérsékletet. Annyit igényel hogy amikor kezd bekeményíteni a tél kicsit fentebb kell állítani ezt az értéket, majd ahogy tavaszodik vissza le. Ez éves szinten 2-3 hangolást jelent.

Sziasztok. Igaz nem ide tartozik, de hát ha tudna valaki tanácsot adni . Kb 35nm kicsi szigeteletlen hőszigeteltt nyillászárós házam van. 9nm 9nm 9nm szabadnyílásos helyiség+ fűrdő 5nm, belméret 2.5m. Ezt szeretném fűteni elektromos kazánnal. Szerintettek gazdaságilag érdemes e lenne kiépíteni a rendszert önáló fűtésként? Gazdaságilag nem azt értem hogy alacsony fogyasztásra számítok de azért észerű reális összegű számla a hó végére. Pl ként jelenleg kandaló fűtés van, csak munka után indúl a fűtés igy hideg házba érek haza ez is naponta este kb 6 órát megy. Tavaj hogy ezt kiküszöböljük 2db -20c 3.5kw fűtő légkondit 4.1cop -ost szereltünk fel két 9nm helyiségbe. Ami teszi a dolgát pillanatok allatt adja a melegett. Ezt használtuk önáló fűtésre is 24ó ban ami megfelelt volna, de sajnos 0- -5c között a légkondik jegesesése hatásfoka óriásit esik . Az itteni párás nyirkos idő jegesedést okoz. Igy a fűtést már nem tudják ellátni. Aról nem is beszélve fogyasztásuk folyamatosan maximális ilyenkor 1.6kw db onként. Településen nincs gáz kiépítve és nem is lesz. Mit tanácsolnátok ?

A villanyfűtés drágább mint a légkondis fűtés. Hiszen az az 1.6kw áramból megközelítőleg 3.5kw hőenergiát produkál, míg a villanykazán csak annyit amennyi a befektetett energia. A helyedben én maradnék a kandalló mellett, csak víztereset tennék be ami egy helyről fűti az egész házat és puffer tartállyal akkor is fűthet amikor nem ég benne a tűz.

Jó kérdést tettél fel mert ötletet fogsz kapni az biztos.
Én is mondok egy ötletet, bár nem a legolcsóbb megoldás lesz, de ezt a problémá6t olcsón korrektül nehéz lenne megoldani. Van vízteres pelletkályha. Az tud automatikus fűtést, amíg van enne tüzelőanyag. a víztérrel meg tud még néhány helyiséget pluszban fűteni. Sajnos a kályha elég drága, meg még a szomszédos helyiségek felé a fűtési körök kiépítése sem filléres költség (radiátorok, csövek ,idomok, csapok, szelepek), de több helyiség fűtését megoldani amúgy sem könnyű.
Másik ötletem a fűtőfóliák, vagy infrafóliák. Ezekkel is be lehet fűteni, csak azért a villanyfűtések üzemeltetése nem lesz olcsó hosszú távon.

Ha megcsinálod az elektromos fűtést, legésszerűbb valami automatika ami 1-2 fok felett az akkor igen gazdaságos klímákat működteti, alatta meg a sajnos COP1-es ekektromos fűtésedet.
Ha már megvannak a klímák, ne álljanak hanem hozzanak hasznot, ha nem is annyit mint elgondoltad.

Nagy hideg esetén nem kapcsolnak át a klímák normál fűtőbetétes üzemmódra? Ha igen, kár bármilyen más készüléket a rendszerbe építeni. Tudtommal ezek érzékelik a jegesedést is és leolvasztják magukat.

A légkondik split klimák -20 ig űzemelnek, 0 - -5c foknál a jegesedés kb 15-20 perc periódus aztán olvasztás kb 5 perc idő, és ez a folyamat ismétlődik. A probléma ezzel a befújt levegő a hőcserélőnél mérve max 20-25c fok ilyenkor 1600w folyamatos felvétel mellett. Ha 0-+5c fok van kint jegesedés nincs akkor befújt levegő 40-45c fok , ilyenkor még ki is szoktak kapcsolni időnként a klimák mert túlfűtenek, akár 1db klima is kiszolgal.
Ha vízteres kandalót tenénk az megoldható vannak nagy teljesítményű betétek de ahoz buffertartályt csak pincelejáróhoz vagy pincébe helyezhető lenne. Ebben az esetben kérdés a csövezés elhelyezése számít e mármit lejtés , vagy mindegy mert a szivatyú ugy is keringeti a vizet? Ha egykörös rendszert építenék ki 3 radiátor beiktatásával az jó lenne e? Ennek kiépítése dgyszerű lenne és tán a legolcsóbb is. Vagy mindet külön köröl kell uzemeltetni?

Milyen betétekre gondolsz a kandalló mellé? Puffertartály nem feltétlen kell a rendszerbe. Ha nincs, olyan meleg lesz a lakásban, ahogy fűtesz. Pufferrel lehet termosztátot is iktatni a rendszerben, kiegyensúlyozottabb hőmérsékletet lehet csinálni a lakótérben.

Fűtésszerelők, épületgépészeti eladók tudnak segíteni abban, hogy mekkora teljesítményű kazánhoz, milyen radiátorok kellenek, egyiket sem szabad túlságosan alá vagy fölé méretezni.

A csövezetés szinte mindegy, de ehhez is szaki kell, azok tudják a dörgést, azt is méretezni kell. Ha gravitációs keringésre nincs lehetőség, akkor valamilyen vészhűtő és/vagy szünetmentes tápegység kell a rendszerbe áramszünet esetére.

Sima kandalónk van jelenleg , vizteresre cserélném esetleg vízteres betétben van nagyobb teljesítményű is , buffer azért kell mert jelenleg télen 6 órát megy a kandaló este, így hideg lakásba érünk haza mindig.

"Ha egykörös rendszert építenék ki 3 radiátor beiktatásával az jó lenne e? Ennek kiépítése egyszerű lenne és tán a legolcsóbb is. Vagy mindet külön köröl kell uzemeltetni?"

Lehet egykörös is ha neked egyszerűbb, de ahhoz nagyon kéne tudni az előremenő hőmérsékletét és a helyiségek hőigényét valamint a radiátorok teljesítményét adott deltaT mellett.
Ha az 1. radiátort túlmérezted és lefojtod, akkor a másik 2 is értelemszerűen kevesebbet kap, nagyon pontos méretezés kéne.
Szabályozható bypass beépítése a radiátorok alja-teteje között már egy határon belüli szabályzást lehetővé tesz, ezt a megoldást válaszd ha egyköröset csinálsz.
Valahol a visszatérőt is el kell hozni, ha ennek a nyomvonala egybeesik az előremenővel akkor a normál rendszert ajámlanám inkább, a kerülők kiépítése miatt ugyanott vagy.

Értem a folytást az első van a legközelebb a tűztérhez nyílván ez lesz a legmelegebb , minél távolabbi annál hidegebb. Elképzelésem egykörösnél víz szállítás csövezés visszatérővel eggyütt hossza kandalótól 40m-nél nem több. Ezt a kört folytás nélkül használnám. A bufferhez a vezérlést mágnesszelepet a kandalóhoz kell beépíteni merre irányítsa a plusz hőt . Ez viszont lehet probléma mert a kandaló és a buffer közötti távolság kb 10m lenne és a buffer csak a pincébe fér el.

Sziasztok! Új lakásba költöztünk, egy Junkers Euroline turbós gázcirkó van itt, helyiségenként 1-1 radiátorral, a nappali és hálószoba kivételével a többi kicsit le van szabályozva (5-ből 3-as vagy 4-es) Jól működik, a termosztátot is be tudtam állítani napszakok szerint. A kérdés annyi lenne, hogy hova érdemes tekerni a vízhőfok szabályzót, hol működik a legtakarékosabban? Jelenleg kb. 10 óra magasságában van, tehát az első jelölés alatt. Érdemes legalább addig feltekerni, vagy csak simán minél alacsonyabb, annál jobb? (arra gondolok, hogy pl. túl hideg így a kazán fala, és rosszabb a hatékonysága). Esetleg multiméterrel tudom mérni kívülről az előremenő/visszatérő hőfokokat, azt próbáljam beállítani egy bizonyos hőfokra?

Ha nagyon alacsonyra állitod, akkor amikor nagyonhideg van kint, nem tudja felfűteni a lakást, csak állandóan menni fog a kazán.
Ha meg nagyon magasra, akkor sűrűn fog kapcsolgatni.
Majd kitapasztalod.
Nekem (más kazánnal ugyan) 1...5 skálán a 3 tökéletes, de ez persze rendszer és méretezés függő.

Hőszigetelni miért nem akarsz? Hosszú távon kevesebbet kellene fűtened. Teljesen mindegy, hogy milyen fűtésed van, kevesebbe kerülne.

Villanykazánnal fűtök. Hiába van +/-0.3C fokot tudó termosztát a rendszerben, amikor leáll a kazán, a következő újraindulásig teljesen lehűl a víz a rendszerben, aminek az újra felfűtése sem gazdaságos, valamint ilyenkor a hőérzet sem jó. Ezért vettem egy REX-C100 típusú szabályzót szilárd test relével. Úgy szeretném beállítani, hogy a kért hőfok közeledtével csökkentse a fűtést. Így az első felfűtés után már csak folyamatosan, alacsonyabb vízhőfokkal menne a rendszer.
Jó lenne ha valaki tudna a folyamat szabályzó beállításában segíteni, mert a készülék mellé kapott angol nyelvű gép könyvel meggyűlt a bajom.

Kedves tagok. Segítséget szeretnék kérni egy fűtés illetve HMV rendszer tervéhez. Ez egy újonnan épülő ház amibe padlófűtés van ami fatüzeléses kazánról menne. A tervezett rendszerben van puffer tartály. a HMV-t napkollektorral és fatüzeléssel is elő kellene állítani. Eddig megvan a kazán(TJK 36kw), illetve 1 hőcserélős bojler. Én vagyok az építtető és őszintén szólva kicsit aggódom, hogy egy feleslegesen bonyolult, rosszul működő rendszert építsenek ki, ezért szeretnék én is képbe lenni és ha lehet előállni egy komplett kapcsolási rajzzal ami tartalmazz a szerelvényeket és pontos sorrendjüket, helyüket a rendszerben.

Amiket szeretnék hogy a rendszer tudjon:
- a kazán meg legyen védve a visszatérő hideg víztől (kazánvédő szelep).
- a begyújtásnál a padlófűtést fűtsem és ha meleg van már a házban akkor kezdje el fűteni a puffert.
- a padlófűtés visszatérő lehűlt vizéhez keverjen a rendszer meleg vizet a pufferből ami utána újra a padlófűtésbe menne viszza, vagyis a padlóba végigment és lehűlt vizet keverné fel a rendszer a puffer melegvizével a megfelelő hőmérsékletre az előremenő víznek.
- a pufferből ki lehessen venni HMV-t. van egy bojlerem amit napkollektorral szeretnék fűteni de az csak egy hőcserélős így a nagy fűtési pufferből is ki kell tudjak venni használati melegvizet.

kérdés:
- a padlófűtéses rendszerhez kell csőkígyós/hőcserélős puffer vagy nem? azt hallottam hogy kell, mert különben a kazán elkoszolja a padlófűtés renszert és a szerelvényeket.
- ebből következik a másik kérdésem, hogy ha HMV t akarok kivenni a pufferből is akkor az 1 v 2 hőcserélős legyen?

Tudna valaki segíteni egy rajzzal hogy hogyan is nézne ki egy ilyen rendszer? A lehető legegyszerűbb megoldást keresem. Előre is köszönöm.

Ilyen nem feltétlen kell. Amióta naponta legalább egyszer be van gyújta itthon, azóta a bojler kismegszakítója lekapcsolva. Ha a napkollektor is rá tud dolgozni, az csak jó. Itt a vezérléssel kell inkább trükközni, már ha jól vannak összekötve a rendszerek. Drain back rendszert építtess ki.

Puffer célszerű, így lehet szabályozni a benti hőmérsékletet, a kazán felesleges hőjét lehet ott tárolni.

Hááát... ezt így távsegítséggel..? nem egyszerű.

"a kazán meg legyen védve a visszatérő hideg víztől (kazánvédő szelep)."
Ez természetes és puffernél kötelező, ez a legegyszerűbb, ha van rá pénz laddomat, ha kisebb a büdzsé akkor ESBE+szivattyú, nem sokkal olcsóbb.

"a begyújtásnál a padlófűtést fűtsem és ha meleg van már a házban akkor kezdje el fűteni a puffert."
Ez sem bonyolult, a kiviteleződ valószínűleg nem először épít ilyet, a puffer tetején a T megoldja.

"- a padlófűtés visszatérő lehűlt vizéhez keverjen a rendszer meleg vizet a pufferből ami utána újra a padlófűtésbe menne viszza, vagyis a padlóba végigment és lehűlt vizet keverné fel a rendszer a puffer melegvizével a megfelelő hőmérsékletre az előremenő víznek"
Ez adja magát mert minden padlőfűtés így működik amit régi cirkó vagy vagyeskazán lát el, a keverőszelep megoldja, gondolom hogy ez is be van tervezve a rendszerbe mert nélküle érdekes lenne 60 fokos padlón sétálgatni. Ez egy alap dolog.

"- a pufferből ki lehessen venni HMV-t. van egy bojlerem amit napkollektorral szeretnék fűteni de az csak egy hőcserélős így a nagy fűtési pufferből is ki kell tudjak venni használati melegvizet."
Gyakorlatilag ez a legbonyolultabb és némi automatikát, szabályzást és szelepeket meg külön szivattyút igényel-NE de nem megvalósítható a terved szerinti kivitellel.
Mivel a napkoli fagyállós folyadékát és a fűtési rendszer vizét nem lehet összekeverni, így erre nem is tudok neked semmilyen megoldást, ide nem lesz elég az 1 hőcserélős bojler.
Vagy 2 hőcserélő spirálos, vagy tartály a tartályba megoldás kell.
Kölönben egyáltalán hogyan fűtöd fel a bojlert, hisz benne van a használati melegvíz, és van 1 darab hőcserélő spirálja ami foglalt a napkoli fagyállós folyadékának.
Ez így 2 külön rendszer, nem átjárható semmiképp.
Vagy a nagy pufferbe még 1 felső hőcserélő és azon átfolyik a HMV de ez további alkatrészeket kíván, pl. HMV termosztátos szelepet mert hol 40, hol 70 fokos lesz a vized és nyáron meg mikor hideg a fűtési puffer akkor további váltószelepekt igényel mert ki kell iktatni mivel le fogja hűteni a bojlerből jövő melegvizet.

Ha még nem késő, válassz 2 hőcserélős HMV bojlert, pontosabban indirekt tárolót.
Ennek a vezérlése pofonegyszerűen megoldható 1 darab merülőhüvelyes termosztáttal és 1 darab elektromos szeleppel.

Konkrét rajzot nem ütnék össze neked ha nem haragszol meg, nem ismerem a konkrét helyet, adottságokat, hidrulikai ls elektromos kivitelezhetőségeket, az épület adottságait és ezek miatt nem tudnék feelősséget vállani, így meg a más fasz....ával verném a csalánt, konkrétan a tiéddel és itt nem 100 forintos tételekről van szó ha valami el lett baltázva.

Keress rá az Atmos kazánokhoz a gyártó által készített tervezési segédletekre, azokba nagyon sok jó ötlet van és zöme kipróbált kapcsolás.
Én magam is nagyon sok ötletet merítettem belőlük.

Egy hőcserélővel megoldható a szétválasztás. Csak a szerelőnek tudnia kell, mit merre.

Ez így okés de egy külső hőcserélő+a sallangjai, meg a kolléga a fűtési pufiból is szeretne melegvizet, hát ez ránézésre 5x bonyolultabb és vezérlésileg is sokkal nehezebb, több alkatrészt, szelepet, automatikát igényel mint egy 2 hőcserélős indirekt.
Ha meg a HMV-t akarja rajta átkergetni az pluszba még egy keringetőszivattyú.

Ezt én nem is vitatom. A gond ott kezdődik, hogy "csináljon mindent a lehető legegyszerűbben, én is tudni akarom, mit miért csinálnak a szerelők". Ekkor szoktak a szakik lelépni.

Pár ilyen vezérlésen én is túlvagyok, sacc/kb. tudom miről van szó.

A fatüzelésű kazánt és a puffert nem kell elválasztani?Hogy a kazánt nyitott körös rendszerbe lehessen kötni,mert tudtommal csak abba szabad.Vagy ez az előírás már nem érvényes?

Kazánja válogatja. Pl. az enyém 3bar üzemi és 4 bar próbanyomást bír.
Zárt rendszerben használom én is, kondenzációs cirkóval.
Az Atmosok nagy része is tökéletesen alkalmas zárt rendszerbe, az ajánlás is ez.
Pár "apróság" kell hozzá, ezek nélkül ha baj van akkor valóban baj van mert repül a kazánház.
Pl. Atmosnál szépen sorjába az első beüzemelésnél be kell állítani hogy a füstgázventillátor 85 foknál álljon le, a huzatszabályzó 90-92 foknál teljesen bezárjon, a KÖTELEZŐ vészhűtükör pedig 98-100 foknál nyissa a vészhűtést.
+ még a kazánhoz legközelebb elhelyezve a collos 3 baros lefújószelep.
A Laddomathoz és a kazánventillátorhoz erősen ajánlott egy akkora UPS ami kitart akkuval egy töltet leégésének idejéig, ez csontszáraz fával 3, kicsit nedvessel kb. 4 óra.
Ezen dolgok nélkül is természetesen lehet működetni, addig amíg nincs probléma.

Amit leírtál, ezt én eddig úgy küszöböltem ki hogy pl. az első családi házam fűtésszerelése előtt bementem a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárba és kijöttem 3 darab fűtésszerelés és méretezés könyvvel.
Majd miután éjjel álmomból felkeltve is tudtam mindent, megcsináltam a fűtésemet.
Ez volt 1987-be és azóta is működik.
Hasonlóan jártam el a tetőszerkezetek méretezése, tervezése, ácsmunkák, födémek méretezése, stb. területeken. Villanyszerelést nem kellett, az a szakmám.
Most meg itt az internet, fel se kell állni a fotelból.

Kedves Tibi. nagyon köszönöm a részletes leírásod. Nincs pénz a laddomatra. arról esetleg tudsz rajzot hogy hogy néz ki egy kazánvédő szelepes bekötés? Én találtam egy rajzot amin van egy eléggé egyszerűnek tűnő keverőszelepes megoldás, mint amit te is írtál (ESBE), ez működhet (az "E" jelű rajz)?

Szia! Vegyél bármilyen termosztátot, aminek a leírásában szerepel, hogy öntanuló. Az összes digitális Honeywell, meg a kb 10 000 feletti Siemens az ilyen. Kb azt tudják, amit szeretnél, de a kért előremenőt nem tudják direktben szabályozni, ( csak a ki-be időkkel modulál ), ahhoz sokkal bonyolultabb, adatbuszos rendszer kell, a villanykazánokban még nem láttam ilyet.