?? 2 db kellene belőle? Ez sokszorosítás?

Igen 5 lesz belőle, mert ennyit gyártanak. Egyet meg akartam tartani tartaléknak, kettőt meg felajánlottam bárkinek.

A pdf-ből is lehet csinálni 1000 db nyákot, de nincs rá szükség, csak kettő kellett volna.

Meg a pdf-ből is 5 mozdulat gerbert csinálni.

Ezért kicsit furcsa ez az egész.

Szia! Írtam neked privátot.

Szia! Az ajánlott LPSU3A50V tápból tapasztalatod alapján kettő párhuzamosan is használható, károsodás nélkül, a nagyobb kimeneti áram terhelhetőség érdekében?

A párhuzamos kapcsolás nagyon ingoványos terület, semmiképpen nem javaslom.
Ha pl. mindkét tápot beállítod 1 A-re, azonos feszültségre, és párhuzamosan kötöd, majd ezt megterheled 1,5 A-el, akkor nem lehet tudni hogyan oszlik el a két táp között a 1,5 A. Ha a két táp közül bármelyik elkezd áramgenerátoros üzemben dolgozni (csökkenti a kimeneti feszültséget) azonnal felborul az egyensúly, és az egyik táp belerúg a másikba.

Én rengetegszer használok két tápot párhuzamosan.
Többb, különbözőt is akár. Sosem volt még gond belőle.
Minden tápban van egy feszültség visszacsatolás. Tehát ha a kimenetén nagyobb a feszültség, mint a beállított, akkor nem csinál semmit, lezár a félvezetője is. Egyedül akkornlehet gond, ha a két táp egymással összegerjed, de ekkornis csak nagyon zajos lesz a kimenő feszültség, tönkremennie nem kellene semminek. Az egyik táp a másikba pedig nem fog belerúgni.
Ez pl. olyan, hogy ha egy motort próbálsz a labortápról, majd nem a kábelt húzod ki, hanem pl. az on/off kapcsolóval lekapcsolod a tápot. Nem szabad tönkremennie ilyenkor sem, hiszen labortápról beszélünk. A Te tápod (Alkotó féle) pl. szinte mindent kibír. Évek óta nyúzom, nem kíméltem.

Nem akarok ellenkezni, sőt mint tapasztalati tény örömmel olvasom amit írsz.
Ha az összekötött tápok bármelyike is lezárna, akkor megszűnik a nagyobb terhelhetőség, és értelmét veszíti a dolog.

Én két ok miatt mégsem javaslom ezt a fajta terhelhetőség növelést.
Részben saját tudatlanságom okán, nem látom át pontosan hogyan oszlik el a kimeneti áram a két tápegység között, csak azt érzem, hogy nem egyenlően.
Másik részben, az összekötésnek feltétele lenne a kimeneti feszültségek "pontos" azonossága. De itt az áramkorlát miatt a kimeneti feszültség csak addig lesz stabil, ameddig a kimeneti terhelés el nem éri a beállított értéket. És mivel nem tudjuk az eloszlást a tápok között, ezért kiszámíthatatlan a valós viselkedés.

Szerintem nagyon jól látod a kérdést.
Ugyanakkor nem "eredendő bűn" a párhuzamos kapcsolás, például gyakran gyakran fejeljük meg igy a gyengébb stabilizátorokat...

Két lehetőség van:
a) az egyik táp szolgáltatja az áramot, áramkorlátig, ha növekszik a terhelés, elkezd a másik oldal is dolgozni. Ha a terhelés nagyobb, mint a két áramkorlát összege, akkor mindkét tápból a max. áram fog folyni (áramkorlát értéke), és a feszültség csökken.
b) a két táp annyira egyforma és a kimenő feszültség is annyira pontosan van beállítva, hogy a terhelés megoszlik köztük (egyenlőtlenül valószínűleg), mindkét táp dolgozik, és az áramkorlátjuk még nem aktiválódott. Tehát pl. egyik táp 1A-t, másik 2A-t szolgáltat.
Szerintem nem kell a terhelésnek fele-fele arányban a tápok között megoszlania. Ha egy labortáp oldal bírja a 3A-t, nekem pedig 4A kell, akkor vagy beállítom kb. 2A-ra az egyik oldalt, és párhuzamosan használom, vagy felcsavarom max-ra az eegyik oldalt (3A-ig), a másik oldal meg csak kisegíti.

"Ha az összekötött tápok bármelyike is lezárna, akkor megszűnik a nagyobb terhelhetőség, és értelmét veszíti a dolog." - azért "zár le", mert nincs szükség a működésére. A rajta beállított feszültségnél nagyobb van a kimenetén (a másik oldal miatt), tehát a másik oldal még tudja a kívánt áramot szolgáltatni. Ha a másik oldal nem tud elég áramot szolgáltatni, akkor elkezdi ejteni a kimenő feszültségét, és az első oldal ekkor lép be.

Ha már párhuzamosítás.... Azért szerintem egy elfogadható párhuzamos üzemhez a tápokat diódákkal párhuzamosítanám. És így megvalósul, hogy a tápok vezérlése is elkülönül.

Természetesen össze lehet kötni párhuzamosan a tápokat. Párhuzamosan korlátozás nélkül, de ha nem engedhető meg a magasabb feszültségű táp meghibásodásakor a tápfesz kiesése, akkor célszerű 1-1 db diódán keresztül átvinni az áramot és így a tápok szabályozása nem látja egymást.
Így lehet akár egy lépcsős karakterisztikát is csinálni, hogy mondjuk egy 12V-os táp 1 A-el terhelve szépen dolgozik addig a párja az pihen, Ha a terhelést növeled akkor elfogy az 1A és ettől kezdve áramgenerátoros lesz a táp, de ha tovább növeled a terhelés akkor leesik a feszültség mondjuk 10V-ra, de mivel a másik táp ide van állítva ezért ő is beszáll és az áramkorlátjáig tartja feszültséget.

Sorosan pedig ha meg van oldva az ellentétes polaritású áram átvezetése, akkor szintén korlátozás nélkül lehet kötözgetni a tápokat.

A fentiek akkor igazak ha a tápok túláramvédelme nem visszahajló.

Melyik tápra gondolsz, ami itt kipróbált, és garantáltan nem szalad meg a kimenő fesz. soha, sem normál, sem párhuzamos használatnál? Az is megoldás lenne, ha a kimeneti terhelhetőség 5A lenne a 3A helyett.
Van egy TR 9178 labor tápom, ez párhuzamosítható, sorba köthető, de fizikailag nagy, nehéz, sokat fogyaszt.

Vagyis a pozitív ágakba 1-1 diódára gondolsz, ugye?

Igen 1-1 dióda kell 1-1 táp pozitív pólusaira (nyitóirányban), majd ezt közösíteni. Aztán a dióda utáni pozitív pólusokat összekötni. A negatív pólusokat is összekötni, és kész is. A diódák legyen gyorsak, valamint megfelelő áram és feszértékekkel bírjanak. Esetleg ha melegednének akkor egy kisebb hűtőbordára kell szerelni. Értelemszerűen a diódák után kisebb lesz a kimeneti feszültséged a táphoz képest (diódától és áramtól függően akár 1-1,2 V-al is). Ezért a labortápon után kellhet állítani a tápfeszültséget.

Természetesen ez sem a legjobb megoldás, mert a tápfeszültségeket továbbra is hajszálpontosan kell beállítani (egymáshoz képest), hogy minél jobban eloszoljon a terhelés a két tápegység között. De legalább nem pofáznak egymásnak a labortápegységek.

Hajszálpontosan? Ez nem definíció és ilyen nincs is.

A belepofázás meg nem egy rossz dolog. Egyetlen gond akkor van amikor az alacsonyabb feszültségre állított táp lazsál és a másik éppen kiesik. Ekkor kell nulláról felpattannia és átvenni a szerepét.

Diódák esetén a nyitókarakterisztikát oldja meg a gondot, de üzemi párhuzamos kapcsolásnál a közös vezérlés a megoldás.

Terhelés eloszlást meg nem is értem, hogyan jön ide. Nem tök mindegy honnan lesz 6 Amper.

Azt sem értem, hogy egy analóg tápnál valakinek gond az, hogy 3 vagy 6 A terhelhetőség. Azért ez nem egy komoly átalakítás, számolás.

A műszer is pontatlan lesz, ha dióda előtt van kevesebbet mutat, ha utána, akkor a másik oldal értékét is mutathatja.

Papíron nem nagy gond átlakítani, viszont a nyákot is alakítani kell hozzá.
Ha már itt rendelkezésre áll, a legegyszerűbb módját választanám, hozzád hasonlóan.

Jav: Dióda elé kötve többet.

Egy kérdést csak egyszer, egy helyre teszünk fel!

Rendben, akkor miért van 4 topik a labortápegységeknek?

A szabályzatot kár vitatni.
Ha van egy felvetés, ami több helyre is beillik, akkor is csak egy helyen fogalmazd meg, majd a többi érintett fórumtémába csak egy linkkel hivatkozz rá (pl. megoldást keresek.)

Azért van különbség a topicok között is! Pl. a digitális labortápegység topic az analóg/hagyományostól igencsak eltér!

Persze értem én, hogy gőzgép, de mi hajcsa??? Viccet félretéve: Nekem az a bajom ezzel, hogy a digitális labortápegység is labortápegység, az smps labortáp is labortáp és ugye a labortáp is labortáp. Tovább is lehetne vitatni ezt de mindegy. Végülis kérdésemre nem kaptam választ senkitől sem, ezekszerint senki nem épített hasonlót, vagy nem szeretné megosztani a tapasztalatait róla. Ha jobban bele szeretnék mélyedni, akkor továbbá szerintem olyan nincs, hogy digitális labortáp (max, ha valaki olyan elvetemült, hogy pid vezérléssel csináljon egy labortápot...), maximum digitális vezérlésű labortáp, vagy esetleg kapcsolóüzemű, de ez már mind részletkérdés. Ha valaki elolvasta a kérdésem, láthatta, hogy nem pontosan ugyanazt kérdeztem a két topicba. A digitálisba hozzáírtam még a digitális vezérléssel járó kérdésemet is, itt meg csak az analóg részekre vonatkozókat tettem fel.

Nem négy, hanem kilenc labortápos topik van. Nem hiszem, hogy lehetetlen eltalálni, hogy melyik topikba írd a problémád.
Ha végig, vagy legalábbis bele olvastál volna a digitális labortáp topikba, bizony volt olyan "elvetemült" (a szó legnemesebb értelmében) fórumtárs, aki digitális PID szabályzással készített labortápot.

Egy régebbi hozzászólás de a kérdés az az EM-1 el kapcsolatos lenne , van itthon ilyen FET em ez jó lehet az emlitett táphoz Bővebben: Link

Bővebben: Link

Jó bele úgy kb. 500V-ig, persze nem tudom mekkora feszültségre készíted a tápot. Bármilyen FET jó bele, a lényeg, hogy viselje el a maximálisan fellépő feszültséget és áramot, de leginkább a kettő szorzatát, azaz a disszipációt. Az se tévesszen meg, hogy az adatlap 330W pdmax-ot ad meg, mert az ugye feltételekhez van kötve. Nekem az a tapasztalatom, hogy egy ilyen tokkal tartósan úgy 40W körül lehet elfűteni, szakaszosan meg olyan 60-70W-ot. Tehát ha mondjuk 3 fetet kötsz párhuzamosan és nincs köztük nagy szórás, akkor pár másodperces rövidzár erejéig számolhatsz akár 200-250W-tal is, de ezt huzamosabb ideig nem tudják a fetek elfűteni, mert nem tudsz olyan hűtést csinálni nekik.
A nyákrajzom egyébként úgy van kialakítva, hogy a 400V-os kondik még épp beleférnek. Ha nagyobb feszültséget akarsz akkor módosítani kell a nyákot nagyobb méretű, vagy 2db sorba kapcsolt elkókhoz.

Köszönöm , egyenlőre csak 40 volt 2A amit kell tudni , a későbbiekben lehetséges egy nagyobb feszültségű táp is.

Proli007 tervei alapján készült LPSU3A50 panellel kapcsolatban, az utánépítőktől kaptam néhány észrevételt, illetve nekem is eszembe jutott egy-két apróság.
Mivel a meglévő panelek elfogytak, így az esetleges újabb rendelés lehetővé tesz bármilyen módosítást, ezért rajzoltam egy módosított panelt.
A módosítások nem érintik az alap-kapcsolást és az alaptervet, azok szinte változatlanok.
Az alábbiak változtak:
- A nagy puffer alatt a felső oldalon nincs fóliasáv. Elsőre ezt az igényt nem értettem, de ha a nagy-méretű puffert borító szigetelés sérült, akkor valóban okozhat problémát, ha vezetősáv fut alatta.
- Külön tekercsről megy a segédfeszültség. Ezt az alapterven is meg lehet oldani, csak akkor külön kell egy kis-méretű diódahidat elhelyezni valahol. Most már ez is felkerül a panelre.
- Az indokolatlanul nagy PAD-ek méretét csökkentettem. A forr-szemek méretét eredetileg még az egyoldalas paneltervhez állítottam be, de mivel itt a kétoldalas panel miatt furatgalván is van, ezért most ehhez igazítottam a szemeket.
- Egész mm-re tettem a felfogó furatokat és a panelkontúrt. Jelentéktelen módosítás, de így kicsivel könnyebb lehet a furatokat átjelölni.
- IC1 stabilizátorra rajzoltam egy kis hűtölemezt. Ennek elsősorban a korábbi magas tápfeszültség miatt lehet létjogosultsága, mert racionális AC12-15V körüli segédtápnál nem melegszik a stabilizátor. Ha már itt van a lemez, akkor ezt használtam a következő módosítás FET-jének felfogásához is, aminél szintén nem számítunk jelentős melegedésre.
- NTC-FAN6 ventilátor vezérlés is került a panelre. Talán ez a legfontosabb változás, mert a jelentős hőtermelődés miatt valamilyen ventilátor használata indokolt, és ha már van ventilátor, akkor érdemes azt vezérelni. Ezt a vezérlést a cikkek között részletesen ismerteti Proli007, de röviden csak egy adott hőfokon indul el a ventilátor szép lassan (és csendesen), majd ha tovább növekszik a hőfok, akkor ezzel arányosan nő a fordulat.
- E miatt néhány egyéb alkatrész és vezetősáv elmozdult, mert így jobban illeszkedik a labortáp egységébe a hőfigyelő.

Elképzeltem egy felépítést is az új paneltervhez, amit próbáltam néhány nézettel bemutatni.

Szívesen olvasnék véleményeket a módosításokkal kapcsolatban.
Terveim szerint a jövőben ezt a tervet fogom kínálni a labortápot építőknek.

Szia!
Szép az új panel! Viszont én első sorban azon gondolkodnék el, hogy ezt a tápegységet miként lehetne megspékelni biztonságosan és üzembiztosan egy előszabályzóval? Mint tudjuk, az előszabályzó rengeteget dob a leadott teljesítmény kontra hődisszipációban. Mikor én annakidején ezzel a tápegységgel foglalkoztam, úgy emlékszem, hogy az előszabályzott DC bemenő feszültség nem csökkenhetett 10V alá, mert ott a FET már nem tudott szabályozni. Habár ez a panelterv most valóban felkészült erre is, ha úgy vesszük, viszont amit fent leírtam, az mindenképp beszorítja az embert egy bizonyos korlát közé, ami azt jelenti, hogy az előszabályzott feszültség DC-ben nem lehet kisebb mint 10V, AC-ban ez kb. 8V köré esik(mondjuk a relés előszabályzó esetén).

Hello! Nagyon jól néz ki a ventilátor vezérlés nagyon jó ötlet az enyémben még úgy kell a ventilátort bekapcsolni külön. Gratulálok az igényes munkához!