Szia!
Ezt is számításba vettem, csak ehhez trafót kell tekerni. de már kaptam elég jó javaslatot, többek közt Lacika71 megoldása is szimpatikus, most már csak el kell döntenem, hogy melyiket készítem el.

Ha jól nézem, akkor Lacika71 egy "szabályzót" ajánlott, aminek szüksége van forrásfeszültségre. Ez persze széles határok között változhat, de valamilyen trafó, diódahíd, és némi puffer ehhez is kell.
És még fontos lehet, hogy ezzel nem a kimeneti áramot lehet állítani, hanem a kimeneti áram maximumát. Másképpen fogalmazva, ez egy áramkorlátos feszültségstabilizátor, aminek a feszültsége széles határok között beállítható.

Trafóm van egy 230V/24V 160W-os, diódahíd, puffer rendben van. E miatt hajlok inkább a Lacika71 féle szabályozóra. Széles határok között változhat a bemenő fesz, a diódahíd és pufferelés után kapott DC 33-34V is még éppen rá mehet, és kapcsolóüzemű módon változtathatom a kimeneti feszültséget kb. ugyanolyan széles határok között.

Hi!
Én akkor inkább az itt leközölt regeneráló tőltőt építeném meg.
Üdv. M.

A 24V -os trafóból csak nagyonnagy hővesztesség árán tudsz, pld 14,4V töltőfeszt előállítani. A félhidas egyenírányos meg kevés a 24V. Még a jó hatáfokú DC-DC konverterek is főnek már 5A -en, 24V ~ -ból 33,6V Dc lesz, majdnem 20V -ot kell eldisszipálni. Az 8A nál, amit szeretnél 160W körüli. Az igaz, hogy 36V ig rá lehet kötni a feszt. De azért kisérletezz. Szerintem nem kell trafót tekerni, a 2. leágazást felejtsd el, az csak egy lámpa, az adott áttételnél 16-18V -ra jön ki, de a fázishasítás révén el kell mennie a 24V -os trafóról, csak nagyobb darabot kell lehasítani a színuszból. A Proli féle regeneráló töltő is 24V os trafóról tölti a 14V os akksit impulzus módban, nekem egy 24/60A -es trafóról 100A -es tüskékkel bombázva szulfidot.

A konkrét konvertert nem ismerem, de a DC-DC konverterek -ha én jól tudom- nem hővé alakítják a különbözetet. Az egyenfeszültségből egy magas frekvenciájú váltót csinálnak, majd ezt egy induktivitásban "tárolják", és onnan veszik vissza, majd ismét egyenirányítják. A hatásfok akár 90-95% is lehet.

Szia.
Ha van módod, próbáld ki mi történik ha egy konvertert kötsz a nem túlméretes lemezes transzformátor(+egyenirányító+kondenzátor) után és terheled a kimenetet a transzformátoron feltüntetett VA érték közelében, főleg a vasmag és az egyenirányító hőmérsékletét figyeld.

Több dologban is elbizonytalanítasz.
- Miért nekem javaslod ezt a vizsgálatot?
- Miért a trafó teljesítményével terheled a konvertert? Célszerűbb lenne a konverter teljesítményét is figyelembe venni, és ha az kisebb mint a trafóé, akkor azt nem átlépni.
- Végül a trafó sem egy kikerülhetetlen tényező, mert ma már egészen olcsón lehet komplett kapcsolóüzemű tápegységeket venni, amiknek eleve stabilizált DC kimenete van.

Én is úgy tudom, hogy itt nem eldiszipàlásról van szó, hanem a konverter a bemeneti és a kimeneten beállított feszültség közti külömbözettől függő pwm jellel hajtja a soros mosfetet és induktivitást, és a stab kockákhoz képest jelentősen alacsonyabb hőveszteséggel képes a szóban forgó 33V-ot 14,4V-ra kvázi letranszformálni.

Sziasztok!
Van egy ABSAAR 11 autó akkumulátor töltőm. Belenézve nem sok alkatrészt találtam benne. Viszont az a bajom ezzel a töltővel, hogy a mostanában kapható gondozásmentes akkumulátort (amiről úgy tudom, hogy max. 14.8V-al lehet tölteni) kb. 15.5 V-al tölti. A töltő áram értéke szépen csökken a műszeren, viszont az akkuban jól hallható pezsgést tapasztalok töltés közben. Erről úgy tudom, hogy nem tesz jót az akkunak, sőt akár még fel is forrhat és végső soron akár fel is robbanhat.
Szeretnék bele egy olyan töltő áramkört építeni, ami jó az akkunak és nem tesz kárt benne. Olvastam ezt a topikot és találtam jó sok áramkört, de bizonytalan vagyok abban, hogy melyiket lenne érdemes megépítenem. Természetesen úgy, hogy ha lehetséges akkor felhasználnám a benne lévő trafót és a dobozt is.
Ebben kérném a segítségeteket, hogy az itt található kapcsolások közül melyiket lenne érdemes megépítenem. Esetleg az itt található Accu-Mat-ot? Nehéz döntés!
Tudom, hogy lehet kapni olcsón intelligens töltőket, de akkor hol marad az építés öröme.

Legegyszerűbb ha a trafóról letekersz annyi menetet, hogy a végfeszültség ne haladja meg a kívánt értéket.

Pontosabban egy CV és CC üzemmódot is tudó tápegység. Kell ennél több? Az esetek 99 %-ban nem. Ha bűvészkedni kell az akkuval, annak többnyire már mindegy is.

Labortápegység is használható akkutöltő gyanánt ha nem engedsz meg túl nagy áramot vagy figyeled az akku hőmérsékletét. Beállítod a maximális áramot, a töltési végfeszültséget és hadd szóljon.

Hello! Én a helyedben inkább ezt a kapcsolást építeném meg. Ez pont az ilyen egyszerű lelkületű töltőhöz készült. A trafóból sok jó nem nézhető ki, szabályozott töltéshez lehet kicsi is a feszültsége. Viszont jelenleg meg a töltés végfeszültsége a hálózati feszültség nagyságához kötött, bármit is teszel. Az áramkör pedig hagyja tölteni, de megakadályozza a túltöltést.

Apósomnak is ilyen van. Elég tartós. Rendszeresen használják traktor töltéshez.

Én úgy látom ez ALU-val van megtekerve a vezeték színe alapján, meg hogy csak "be van szorítva" a saruba. Nem valami bizalomgerjesztő.

Legalább 8 éve használják rendszeresen. Igaz szerintem is gánya munka de ha jól működik akkor nincs baj. A nagy aksit is probléma nélkül tölti.

Javítottam már ilyesmit, de az kicsit okosabb volt, mert felismerte az aksi feszültségét aztán kapcsolt csak be. A komposoké volt itt Pakson. Keserves munka volt, mert nemállhatom a gázolajat. Ezen meg nem volt egy négyzetmilliméter sem, amin nem volt olajkorom. Először csutkára kint ki kellett takarítanom. "Meggyógyult", de nem kívánom látni még egyszer.

Szia!
Nagyon szépen köszönöm. Ez több, mint amire számítottam.
Azt szeretném még kérdezni, hogy van nekem egy ilyen mérőm. A V mérő részét még értem, hogy hova kell bekötnöm, de az áram mérő résszel már gondban vagyok. Tudnál ebben segíteni?

A harmadik kép (a HEStore oldalán) mutatja a bekötést.

Hello! Így van, van róla bekötés. De az árammérő sönt a táp negatív ágában van elhelyezve. A műszer és a mérések közös pontja a vastag fekete. Ezt kell a megtáplálás negatív pontjára kötni. A terhelés felé mínusznak meg a vastag piros megy. Így a kimeneti feszültsége mérve a söntön eső feszültséggel több lesz. De vélhetően ezt a proci levonja belőle.
De ha az aksitöltőhöz kötnéd be ezt műszert, az nem biztos hogy nyerő lesz. Mert a töltőáram hullámzik, a proci meg nem integráló típusú AD-val mér. Így a mért érték ugrálhat.

Hasonló problémát -javaslatod alapján- én így kötöttem be.
Azóta is kifogástalanul működik. Kis túlzással naponta töltögetjük a targoncát.
Kikapcsolt töltő esetén az akkumulátor feszültségét méri, ami hasznos információ.

Köszönöm. Ezek alapján még meggondolom, hogy bekössem-e.
Viszont szeretnék egy kis információt az áramkör működéséről, ha lehetséges. Hogyan működik?
Mennyiben tér el az eredeti megoldáshoz képest? A kapcsolási rajzon látható 'UM' mérőpont mire szolgál?

Hello! erről nem sokat fogsz megtudni, meg nem is érdemes. Ha jól emlékszem valaki felrakta már ide a belső rajzát. Van benne egy sönt amin az áramot figyeli és egy OPA amivel a sönt mV jelét felerősítik a processzor számára A többit a processzor végzi, vagy is a feszültség mérést, a számítást és a kijelző meghajtását. Többet nem fogsz megtudni róla, meg nem is érdemes.
De nekem nincs ilyen műszerem, így nem tudom az UM mérőpont mire szolgál. De ez egy komplett dolog, amit csak használni kell. Ha meg meg van már igazán nem nagy dolog bekötni és kipróbálni.
De nem tudom mire gondolsz ez alatt "Mennyiben tér el az eredeti megoldáshoz képest?".

Kötöttem már be ilyet akkutöltőkbe, nem volt gond ( vagy csak szerencsém volt velük?). Külső söntöset is. Bár tápot én külön adtam nekik, nem a töltőből vettem. Egy régi Nokia töltő erre tökéletes. Üresen 7-8V között ad, bőven elég a kijelzőnek. Szigetelt, csak a 230v-ot kell rákötni a dugvillák végére. Ezt általában forrasztással és zsugorcsővel oldottam meg.

Úgy, mint az alanti képen láthatod.
Például akkutöltőbe: a kék kocka (amibe a 0-100V van írva), az a töltő kimenete, az "izzó" az akku.
A vékony fekete-pirost még közvetlen az egyenirányítás utánra kösd be. Van másik fajta bekötés is, de úgy csal. (Második kép)

Kocsiba az árammérő részét kár bekötni, hacsak jól ki nem söntölöd, csak a világítás több (sokkal) annál a 10A-nél... de a feszültségmérő részét érdemes.
De ha jól kisöntölöd, akkor a kék kocka az autó akkuja, a vastag piros szál megszakítva a fogyasztás eleje-vége. A sárgát a pozitívra, a vastag feketét az akku negatívra kötöttem csak be a nejem kocsijába, meg persze az "Acc-on"-ra a vékony fekete-pirost, így csak feszültséget mért.

Hátul van két kiscsavarhúzóval beállítható trimmer, azokat be kell állítani (másik mérő segítségével) beszerelés előtt, a feszmérő kicsit, az árammérő sokat csal a gyári beállítással.

Nem ugrál. Benne van a töltőmben.
Az akkumulátor feszültségét méri. És az áramot persze, de az sem ugrál.

Ezt kijelenteni így önmagában butaság.
Ha töltőben nincs puffer (egy trafó+diódahíd esetében nincs), akkor a hullámzó egyenfeszültség hatására folyamatosan változik a töltőáram, szó szerint lüktet. Ez az aksinak nagyon jót tesz, éppen ezért nincs ott a puffer. De a mérésnek nem tesz jót, mert a műszer mindig a pillanatnyi értéket jelzi ki (nem integrál, éppen ezt említette proli007), ezért biztosan változó áramértéket mutat. Az más kérdés, hogy ez a lüktetés zavar-e minket.

Szia!
Elnézést, azt hiszem félreérthető voltam a kérdéseimmel kapcsolatban. A kérdések a te általad feltett ACCU-GR4 kapcsolásra vonatkoztak.

Szia!
Találtam egy vélhetően reszursz-1 töltőből származó trafót, úgyhogy erre esett a választás. A kérdésem még az, hogy ez a töltő rendelkezik fordított polaritás elleni védelemmel?

Közben megtaláltam a rajzon az 'UM-re a választ. Eddig ez fel se tűnt a bal felső sarokban.