Akkor lesz hasznos, amikor egy alkatrészt ki kéne venni valamiért, vagy amikor majd az első 2 forrpont összeolvad, aminek nem kellene. A lecsapós módszer is működhet, mindkettőhöz kell majd egy kis gyakorlat.
A pákához adott szivacsot nedvesítsd meg és forrasztások közben néha húzd le a páka hegyét tisztára vele. A gyantás ón lényege, hogy a gyanta nincs kiégetve. Mindig kis mennyiség folyamatosan, mint egy nagy. Ha kiég a gyanta, akkor rideg és matt lesz.

Nekem jónak tűnik. Annyi gond van, hogy ez fonák így. Ez a beültetési oldal, nem alulról a forrasztási. De lehet így is, csak erre figyelj!

Elkezdtem próbálgatni a rajzod szerint. Odáig jutottam el, hogy ellenállásokat bedugtam a lyukakba. Nálam 5 lyukon át terpeszkedik, nem tudom, sérülhet-e, ha úgy hajlítom, hogy 4-be beférjen.
Gondolom a kapcsolási rajzon az R5 ellenállásnál a kapcsolási rajzon 3.3KΩ csak elírás, az is 33KΩ
De most a fő problémám ezzel, hogy egyel kevesebb 33kΩ ellenállást vettem. Most kénytelen leszek külön rendelni 1 zacskóval, szállítási költséggel vagy 1 órát buszozni érte... Úgy rendeltem, ahogy te írtad, ezt eltévesztetted. Megértem, van más dolgod is, mint erre koncentrálni.

Az 3,3k és én írtam neked a HE-s linkeknél azt is.
Akár rakhatod állítva is az ellenállásokat. De ha nem fekszik a panelra teljesen, akkor is jó fektetve 4 raszterre. Egyébként ki kéne adja tőben hajtva. De ha elfér rakd 5 raszterra.

Tényleg írtad, bocs.

Most már csak azt nem tudom, hogy ellenőrizzen az áramkört ezzel. Bocs, hogy ilyen elemi dolgokat kérdezek, .de soha életemben nem csináltan ilyent. Válaszolhattok linkkel is.

Na, kész az áramkör?
Ahol gyanús, hogy összeér, aminek nem kéne, illetve, ahol szükséges ellenőrizni, hogy meg van-e az összeköttetés, pl. ellenállás mérés és csipogó állás(a dióda jel mellett van egy piktogram, együtt élnek). Ez utóbbi általában 30ohm alatt sípol. Tehát ha összeköttetés van sípol, ahol nincs, ott nem. Nagyobb projectnél célszerű az alkatrészeket egyenként beépítés előtt ellenőrizni, nálad ez a kevés szám miatt nem annyira gáz. De pl. az ellenállásokat ellenőrizheted, hogy nem cserélted-e össze. A névleges értéknél nagyobb állásba kapcsolva a műszert mutatnia kell. Pl. 3,3kΩ ellenállás, a műszer 20kΩ-ba és mutatni fogja.
A lépésszámlálóm meg tudod a 1,5V-ot, 20VDC állásban. Sőt a polaritást is megmutatja, ha fordítva van rajta, akkor egy - jelenik meg a mért érték előtt.
Ha elsőre minden jó, akkor esetleg Proli007 megmondja neked, hogy mely pontokon milyen feszültségnek kell lennie, ezt is lehet ellenőrizni.
Ha rákoppintasz a piezóra, akkor a kimeneten is mérhető lesz a változás.

Nem, még nincs meg, mert megrendeltem a 3.3KΩ ellenállást a Hestorenál, és mivel 7 forintot nehéz kifizetni, rendeltem mellé az olcsó ónszippantót is, bármennyire lebeszéltetek róla. Most várom, hogy érte mehessek. De kösz az instrukciót, ezt majd tanulmányozom, amikor ott tartok.

Én nem beszéltelek le az ónszippantóról. Jó lesz az.

Ráhelyeztem Inhouse rajzát a nyákra. Láttok benne valami hibát? Ha nem, akkor végre nekiülök és forrasztok.

jónak tűnik

Kis gonoszkodás :
A képed baloldalán ott a beültetési rajz. Sokkal szebben nézne ki, ha aszerint dolgoznál ...

Sikeres építést !

Szerintem a másik rajzot tedd rá, azt a szögletes vonalast. Ez nem igazán oda való...

Azt a rajzot azért csináltam, hogy el tudj vonatkoztatni az elvi rajztól. Akár levegőben is összekötheted így őket. Jó volt a te "NYÁKterved".
Elsőre nem fogsz minden szempontból tökéletes panelt gyártani, nem is kell. Csak kösd össze, hogy kiderüljön, hogy hogyan működik. Ha jó, akkor még ráérsz méretet csökkenteni.

Jó, akkor még csak azt tisztázzuk, hogy mit jelentenek a betűk a beültetési rajzon: GND OUT V1.5. Gondolom, az elemet meg a tartóját. De konkrétan, gyakorlatilag?
Fent meg két jel van egy téglalapban ezekkel a betűkkel SP1 Piezzo Ez a hangszóró eleje és háta?

GND=ground=föld=test=elem negatív oldal=elemtartó fekete vezeték
OUT=kimenet, ez megy a lépésszámláló bemenetére
V1.5=1,5V pozitív kivezetés=elemtartó piros vezeték
A két készüléknek közös a táplálása, tehát a lépésszámláló test vezetékét össze kell kötni az áramköröd GND-jével, illetve a lépésszámláló +1,5V pontját is össze kell kötni az áramköröd V1.5 pontjával...illetve az említett OUT pontot a lépésszámláló léptető érintkezőjével, amit megtaláltál még az elején.
SP1=speaker 1-es pozícióval, mivel csak 1 van=hangszóró, itt egy piezó éppen
Ennek 2 kivezetése van, azokat kell a rajz szerinte bekötni...eleje meg háta, mire gondolsz?

Megcsináltam a beültetési rajzot is konkrétan, fotókkal, arra is törekedve, hogy a raszterekhez igazodjanak. Ha ez is jó, akkor most már tényleg nekiesek.
Most látom, az R4 baloldala sehová sincs bekötve. Az ugyanaz a drót, amelyik az R5-ből indul és C1.en keresztül megy az áramforráshoz?

Azt hiszem, félreértettem. A téglalap, amelyikre az van írva, hogy SP-1 PIEZO nyilván két különböző dolog.. De mi az az SP-1?
Meg továbbra se vagyok biztos, mi az a GND OUT és V1.5 ott lent.

Bocs, csak kérdezek vakon, most látom, hogy kaptam választ.

Tehát akkor a te rajzod mellé tett nyákos ábrán helyesen értelmeztem a bekötéseket?

Ahha, értem mire gondolsz. Az SP-1 felirat a Proli007 által készített NYÁK-on! Az csak a piezo vezetékeinek a forrasztási helye. A NYÁK tervező program keretbe foglalta. Oda forrasztod majd a 2 vezetéket, ami a piezótól jön.
Azt a NYÁKtervet követheted, elég kicsi és egyszerű összehuzalozni. Kicsit segítek benne, hogy pl. hogyan csatlakozik az R4, ott van az, csak nem áll rá a szemed így. Ha kinagyítod, akkor azért látszik az eredetin is, hogy testre (GND) megy a bal oldali lába. Mentsd le úgy, hogy jobb gomb a kis képen, megnyitás új lapon. Már ott is nagyobb lesz, mint ballal rákattintva. Hmm...most nézem, hogy itt nem is annyira, de máshol hasznos lehet ez a trükk, így nem lesz átméretezve az eredeti kép. Itt meg nagyítottam rajta.
Ez az alkatrészek felőli oldal!

Köszönöm, ez remek rajz. Kinyomtattam A4 nagyságban és ott van előttem munka közben.
Most kűszködök a forrasztással. Nagyon nehezen csöppen a helyére a forraszanyag.
Amikor először kapcsoltam be a pákát, rajta felejtettem a műanyag védőt a hegyén. Ezt észrevettem, amior füstölt, azóta is tisztogatom. Lhetséges, hogy azért nem forraszt rendesen, mert megsérült? Nem valószínű, de mindenesetre rendeltem egy új pákahegyet.

Ha ráolvadt valami műanyag, akkor az nem jó. Sajnos kapargatni sem nagyon lehet, mert akkor lejön a bevonat, ami szükséges a forrasztáshoz. Annak már mindegy, próbáld meg megmelegíteni újra és letörölni valamivel (durvább rongy, esetleg finomabb fémdörzsi, de óvatosan, finoman), csak ne égesd meg magad. A pákahegyre fel kell futnia az ónnak. Ha jó, akkor odanyomod ahol az alkatrészláb találkozik a forrponttal, mindkettőt érje...majd odanyomod az ónt is. Ha mindent jól csináltál, akkor ez pár másodperc és az ón ráfut a szükséges helyre, létrehozva a forrpontot. Ne melegítsd túl! Többlábú alkatrésznél ne folytasd rögtön a következő lábbal, hagyd kihűlni!

Aķkor ennék már annyi, mert elég durván dörzsöltem, Várom az új pákahegyet. Nem volf könnyű ilyent találni, csák egy helyen volt, viszont lapos, vésőformájút lehetett kapni, megpróbálkoztam vele, de azzal nem tudok rendesen célozni.

A rajzodon a tranzisztorok melyik oldala a collector? Nyilván a másik oldal az emitter.

Ahogyan itt mutattam. Felirattal szemben nézve CBE.

Most elakadtam a pákahegy miatt. Ilyent sikerült venni, de ceruzaformájú nincs raktáron sehol. Ezzel sokkal nehezebb a célozni, a forrasztóanyagot "vak tyúk is talál szemet" módszerrel csöppentem a helyére. Most már teljes káosz van a nyák túloldalán.. Itt a félkész művem, de már eltévedtem benne.

Az nem szerencsés, inkább ahogyan Inhouse is mondogatja:

És homorú, ha jól csináltad...

Az ónpötty nem ragasztó, nem odacsöppenteni kell. Át kell legyen melegedve az alkatrészlábnak és a forrpontnak is, hogy befussa az ón. Az elején linkeltünk forrasztási segédleteket is, ha jól emlékszem. Én egy pillanatpákával forrasztok szinte mindent, amit csak lehet, nem annyira múlik a pákán ezen a szinten. Gyakorlat kell és jó technika.
A beültetési oldal hasonlít, bár a 2 kondi 90fokkal el van forgatva, attól még lehet jó, a forrasztási oldalon köthető jól...ellenben az az oldal egy káosz az én szememnek..

A próbapanel jót tenne nekem? Az olyan, hogy nem kell ráforrasztani, csak tesztelni lehet rajta az áramkört?
Melyiket javasolod?

Elsőre jó lett volna, de már elég nehéz lesz neked kiszedni az alkatrészeket (nem túlmelegítve), leszedni a lábukról az ónt... Ha rövidre vágtad a lábukat, akkor lehet, hogy nem érnek be.
Maga a próbapanel jó, csak ott teljesen más a huzalozás, sávok vannak, azok szerinte kell felépíteni.
Bármelyik jó lehet, amelyikre elfér.