Hello! Ha 4420-ad van, annak bemenete és a kontroller kimenete közé is tehetsz egy tranyós invertert. Pld. ahogy Bakman kapcsolása, Q2 nélkül.

4920at elnéztem

Akkor meg beszerzek egy TC4429et, addig meg áll a projekt
Köszi

Köszönöm a részletes leírást, nagyon jó. Teljesen érthető, meg is csináltam mindent, de nem lett az igazi.
Nagyon szép szimmetrikus a kimenet, de nem hogy erősítene hanem még csökkentette a bementi feszültséget
nagyjából a felére. Valamit nagyon el matekoltam szerintem de, majd megcsinálom újból.
Műveleti erősítővel nincs gond, az egyszerű. Még azért harcolok vele egy kicsit, köszi mégegyszer.

Hidegítő kondenzátor van a tranzisztor emitterén? Annak a hiánya okozhat hasonló hibát.

Milyen és mekkora jelet szeretnél erősíteni? A jel milyen forrásból jön? Mekkora a forrás kimenő impedanciája? Milyen terhelésen nézted a kimenő jelet?

Igen, van. Gondoltam rá én is, már kivettem de semmi változás. RC RE aránya nem jó, meg kell változtatni de akkor elmászik a munkapont. Még számolgatok egy kicsit.

Kb: 400mV -ot kellene felerősíteni 5V-ra amit mikrovezérlőhöz szeretnék illeszteni. A jelet egy másik PIC adja majd, de lehet RF is mondjuk egy antennából még nem tudom, csak kísérleti projekt lesz egyenlőre.
A mellékletben van amit a bejövő freki fogadására rajzolgattam (még nem végleges). Azért raktam a 100 Ohmos ellenállást, és nem kondit, mert nagy frekin (max. 50MHz) amit akarok mérni, túl nagy lenne a reaktanciája, alacsony frekin meg túl kicsi és nagyon megnőne az áramerősség ami nem kéne.
Eddig még csak Tinában tesztelgettem még semmi nem végleges.

Ha MHz-ekről van szó, akkor ezt az egészet el kell felejteni... Az egyszerű tranzisztoros kapcsolásokat talán 100 kHz-ig lehet így számolni. Ezek felett nagyfrekvenciás erősítőt kell csinálni, nagyfrekvenciás tranzisztorral, speciális rajzolatú panellal, az RC elemek sem lehetnek akármilyenek. Nem mindegy az sem, hogy szélessávú, vagy hangolt erősítőt szeretne az ember. Nagyfrekvenciás erősítőnél a tervezés csak egy része a megvalósításnak, utána sokkal több idő elmegy azzal, hogy miért nem úgy működik, és mit varázsoljuk rajta, hogy jól menjen.

Hát ez nem valami biztató, de azért köszi, értem. Utána nézek egy kicsit a dolgoknak aztán meglátjuk. Lehet lejjebb adom egy kicsit és elég lesz a 100kHz-es tartomány (egyenlőre).
A fenti rajzomon elvileg 12V bemenő jelig még jól működik (nincs túl nagy áram a diódákon). Ezeket shottky -val szeretném megoldani ezért gondoltam a 400mV-ot és ezt kellene felerősíteni.

Például így. Ez csak egy példa, mert nagyon sok variáció létezik

Köszi ezzel nincs gond. Azzal volt gondom hogy ha nincs adatlapja a tranyónak akkor nem tudom a munkaegyenest felállítani és meghatározni a munkapontot. Ahhoz jó lenne ismerni legalább az Ube - Ic karakterisztikáját.

Sziasztok!_SegÍtséget kérnék, hogyan tudnám a 15.5v15,5 V-os trafót Úgy ÁTalakÍtani, HOGY 24 v kellenV-os LEGYEN. Olvastam, HOGY van rá megoldás, ha le tekerniLE KELL TEKERNI a szekundert, de mennyit?_Eegyébként 35 VA .-es.

Inkább rá kell még tekerni, ha nagyobb feszültség kell, De szerintem már nem fog elférni rajta.

Hát igen, szerintem is rá kell tekerni.
Pontosabban le kell tereni a régit, megszámolva.
Aránypárral kiszámolni az új és nagyobb menetszámot, majd vékonyabb huzallal (amiből még ráfér) vissza tekerni.

Pent ez a két összefüggést nem nagyon feszegetik, mert nagyon nehezen meghatározható. A BC182 -nek megnézem a gyári adatlapját, hozza-e. Estére.

Rajta van, de mivel áram és hőmérséklet függő, valamint a gyártás is szór, ezért csak tájékoztató jelleggel. A szaturációval kell még számolni.

Azt nem tudom, hogy ez mennyire "gyári".

Üdv mindenkinek!

Egy ledszalag dimmert szeretnék átalakítani de nem tudom lehetséges-e? Ez ha jól sejtem pwm jelet állít elő és azzal szabályozza a led fényerejét. Ez eddig szép és jó csak én azt szeretném , hogy kiszedem a 1,2Kohm-os potmétert belőle és beraknék egy LDR-t ( light-dependent resistor, LDR) ami a sőtétség függvényébe változtatná a ledszalag fényerejét. Csak az a baj hogy az LDR kb 150ohm és 0,5 megaohm között változik és ez bizony nagyobb mint az eredeti 1,2k-s poti. Van erre valami aránylag egyszerű kapcsolás?

Sziasztok.

Kaptam egy AsusX55A laptopot aminek a kijelzőjét lefújták valamivel, és beázott a panel.
Szétszedtem a kijelzőt, kitisztítottam alkohollal a csatikat, elektronikát stb., így már van kép és háttér világítás is, de a kép egy idő után elkezd ugrálni, mint amikor régen a tévén futott a kép függőleges irányba.

Nem tudom eldönteni, hogy az LCD vagy az alaplap hibás-e. Gondoltam rádugok egy másik LCD panelt, de itt megakadtam, mert ugyanilyen panelem nincsen, viszont az LVDS csatlakozó ugyanaz.
Az lenne a kérdésem, hogy ezek a csatik szabvány kiosztással rendelkeznek? Ha rádugok az ASUS laptopra egy másik (HP, DELL) LCD kijelzőt, no azt meg merjem tenni?

Eléggé gyári. De pont a Ube és az Ic viszonyát nem nagyon adják meg, mert nagyon sok mindentől függ.
A 76-os kiadású katalógusban konkrétan nem adják meg, de az azonos határadatú tranzisztorokon nagyon hasonló.(Nem tartom kizártnak a trükközést.) A 83-asban egyáltalán nem.

Amit feltettem, abban például benne van, negyedik oldal, jobb felső diagram.

Tisztelt Kollégák.
Az alábbi problémában kérném segítségetek.
Adott egy LED-es visszajelző lámpa (230V AC)
Egy záró érintkezőn keresztül kell, hogy bekapcsoljon, ami egy megközelítőleg 80-100m-es kábelszakasz végén van.
A nagy kábelszakasz miatt (feltételezem a szórt kapacitás következtében) nyitott áramkör esetén is halványan világít. Ilyenkor a LED kapcsokon 16-20V AC mérhető.
Ezt szeretném megszüntetni egy kondenzátorral.
(Persze meg is relézhetném, de valami egyszerűbb megoldás jó lenne...)
Van valami gyakorlati érték ami beválhat elsőre?

Köszönöm a segítséget előre is.

Fázist vagy nullát kapcsol az érintkeződ? Jobb a helyzet ha fázist. Én párhuzamos ellenállást tennék a ledes oldalra, kb 220k-330k, ha ez kevés, akkor még kisebb ellenállást, persze a terhelhetőségre figyelni kell.

Fázist kapcsol.
Ellenállás esetén mekkora teljesítményűt?
(Gondolom az ott melegedni fog ha zár az érintkező...)

Láttam és a szórások miatt akár ugyan az is lehet.

Na de fijugg. Egy tranzisztor árammal vezérlődik ugyebár. A munkapontját is bázisárammal kell beállítani. Az is igaz, hogy a bázis emitter között egy dióda van. Ezért a nagy bizonytalanság az U_BE vezérlés körül.
A magyarázat az általad belinkelt egyébként elég részletes adatlapból kiolvasható.
A "Base current versus Base-emitter voltage (I_B=f(V_BE), V_CE=5V) című görbéből. Ez egy logaritmikus görbe, ami magában rejti a bizonytalanságot, ami igen kis bázisfeszültség változással nagy bázisáram változást okoz, tetézve a hőfokfüggéssel.
Az is kiderül, hogy az áramerősítési tényező (h_FE) is jelentős gyártási szórást mutat. Ezért is van az A, B, C kategorizálás.

Igen, melegedni fog de minimálisan. Javaslom a min. 2 W-os ellenállást. Messze nem lesz ekkora fűtőteljesítmény de a nagyobb fizikai méret nagyobb feszültségtűrést is jelent.

Rendben, köszönöm.

Lenne még egy kérdésem. Egy komparátor invertáló bemenetét GND-re kötöttem, a neminvertálóra pedig AC -t küldök. Logika szerint a kimenet akkor billen be, amikor az szinusz hullám a pozitív félperiódusba ér. Amikor eléri a negatív felét (vagyis épp 0V -nál) akkor meg visszabillen.
Nálam van egy olyan furcsa jelenség, hogy ha a szinusz negatív félperiódusának a csúcsa eléri a 0.7V-ot, utána ismét bebillenti a komparátort mintha 0V fölött lenne. Ez miért van? Vagy csak a szimulátor szórakozik velem?
Egyáltalán létezhet ilyen a gyakorlatban?

Egy komparátor kimenetén az jelenik meg, amelyik bemenet győz. Ha az invertáló bemeneti feszültsége magasabb, akkor L szint, ha a nem invertáló bemenetén magasabb, akkor H szint.

Valószínűleg az a hiba nálad, hogy szimpla tápfeszültséget kap a komparátor. A tápfeszültségek környékén ezek az analóg eszközök sem működnek jól. Ha azt akarod hogy nullátmenetnél kapcsoljon, akkor kettős tápfeszültséget kell adni neki. Arra viszont figyelni kell, hogy a nyitott kollektoros kimenet emittere a negatív tápfeszültséggel van összeköttetésben. Kettős tápfeszültség esetén a kimenet +Ut és -Ut állapotát veheti fel (leszámítva némi veszteséget).

Szia.
Adott egy klasszikus táp ,autóakksi töltésére szeretném használni(trafó+diódahid) A trafó szekundere kb. 2mm -es réz deróttal van megtekerve,ami elég nagy áramot képes leadni. Ezt az ÁRAMOT szeretném limitálni 2,5-3A-ra.Hogyan tudnám megoldani???? A trafó 400VA,a diódahid 50A-es.