Üdvözletem! Érdeklődni szeretnék hogy itt a csoportban használ -e valaki lamináló gépet panel készítésre és ha igen akkor milyen márkájút és típusút és milyen átalakítások voltak szükségesek ehhez a folyamathoz?

GMP Photoart 17LSI átalakítás nélkül használható, befér a 1,5mm NYÁK. Két henger, hőfok, sebesség állítható, de csak A5-ös. Hivatalokban használták régen, hirdetési oldalakon fel feltűnik használtan.
Van aki megemelte a hőfokot (alapból max 160 fok), de többször átengedve, az sem kell.

Igen, és nagyon elégedett vagyok vele mióta nem vasalgatok, mert úgy gyötrelem volt.
Típus : GMP Photoart 17LSI lamináló
A lamináló gép
Az eredmények

Nekem semmi gondom a vasalással, ráadásul van is itthon...
3x vasalom meg, közben 3x gumigörgőzöm - hasonlóan a tészta nyújtáshoz.
A hőfokra nagyon figyelek, koppanásig feltekerem és tuti...
Ha jól van előkészítve a nyáklap - 600-as vizespapír folyó víz alatt felcsiszolva smd alkatrészeket is szépen használhatok.

Sencor SLA 201
A gyári gagyi hőfok szabályozás helyett kapott egy PIC-es vezérlést.
2db K típusú hőelem, egyik a henger, a másik az alu idom (amiben a fűtőbetét van) hőmérsékletét méri, plusz egy DS18B20 ami a lamináló belső hőmérsékletét méri, nehogy leolvadjon a ház. Potival szabályozom a kívánt hőmérsékletet. A mért/beállított értékekeket 2x16-os LCD-re írja. Mechanikához nem kellett hozzányúlni. Az elektronikát az eredeti házba építettem be.

Érdekes ez a "koppanásig feltekerem ...", ez Nálad hány fok lehet?
Amikor vasalóval csináltam, leg kisebb fokozatra (selyem) volt állítva a vasalóm, és úgy is működött (160-230 fok között ingadozott, ahogy a bimetál ki-be kapcsolgatott).
Laminálóval most 160 fokon dolgozom, utángyártott tonerrel.

Sajnos nem tudom megmondani, hány fok lehet a maximumon. Egyszer véletlenül valami érzékenyebb ruha miatt lejjebb volt állítva, nem vettem észre. Nem lett jó a darab, azóta mindig megnézem. Nekem úgy tűnik, a meleget nem tudtam eltúlozni a vasalón. Évek óta bevált. Viszonylag kevés nyákot készítek, esetenként egyedi, próba, prototípust, így, mivel nagyon rövid idő alatt kész, maradtam ennél a megoldásnál...
Nagyjából a nyomtatás után kb. 1 óra és kész - persze mérettől függően.
Sósav-hidrogén-peroxid koktéllal csinálom, szabadban.

Nem gyötrelem az, kisujjból megy. Nálam az első 2-3db nem sikerült csak úgy ahogy szerettem volna, de hamar rájöttem hogy miért nem, 3 dologra kell figyelni, azaz 4-re. 1. Ha túl kevés a vasaló hőmérséklete nem tapad át rendesen a nyomat. 2. Ha túl sok, égeti a papírt, ami megbarnul, sérül a nyomat. 3. Van egy értelmes erő, simán csak legyezni a vasalóval a papíron, annak saját súlyával nem jó, nem fekszik fel mindenhol egyenletesen, hézagosan megy át a nyomat. Ugyanígy az sem jó ha erősen rá van nyomva, mert akkor szétpréseli, a vékony vonalak szétterülnek, szabálytalan kontúrúak lesznek, akár össze is érhetnek. 4. Idő. Nem elég ha párszor át van húzva a vasaló rajta, hiába tűnik már forrónak a nyák, át kell rajta menni újra és újra több alkalommal.
Jut eszembe 5. A papír leáztatása után vissza kell tenni a nyákot a forró vasalóra, hogy ahol nem összefüggő a nyomat hanem porózus (ez szabad szemmel nem látszik) ott is folyjon össze.

Jó, hogy felhoztátok ezt a témát, 1-2 éve én is vettem egy ilyen laminálót, de bekerült a többi lomom közé, nem nagyon használtam. Most elvégeztem az átalakítást. (fekete kapcsoló)

Azon gondolkozom, hogy a sárgával bekerezetzett műanyag "hídat" nem érdemes kifűrészelni? Jobban hozzá lehetne férni a kis nyákokhoz.

Sziasztok! Ti milyen nyákot használtok ami nem szakad fel egy kis melegítéstől? Vagy csak én nem tudok forrasztani rendesen? Nem igazán szoktam csiszolni így még az se lehet, hogy túlságosan felcsiszolom. Javaslat?

Én mindig a HESTOREból rendelem, még egy se jött fel soha. Meglepő, hogy neked felszakad.

Lehet hogy mindkettő. Egyedül a bakelitról jön fel a fólia, a többiről nem szabad neki. A bakelit hordozón mindig visszaveszem 280 fok körülire a pákát mert ha melegebb akkor már pukkan is a panel és jön fel a fólia, még óvatos munka mellett is.

Ennek két oka lehet , vagy papírbakelit panelt használsz (a hordozó sárgásbarnás színű ) vagy nagyon magas a forrasztási hőfok (pillanatpáka?)

"Műanyag" nyákot használok pillanatpákával. Alámarni nem nagyon szokott a hidrogén peroxid+sósav keverék így azt kizárnám. Nem ártana beszereznem egy nyák célra való forrasztót ezek szerint.

A pillanatpákát sokan szeretik de nagyon kell tudni használni nyákon....

Már kicsit ráuntam a "hegy" cserélgetésébe. Keresem a megfelelő minőségű, elérhető árú forrasztópákát. Beruházok egyre és próbálkozom azzal.

Sok sok évig, még bakelit alapú nyákok tucatjait forrasztottam pillanat pákával. Amig ólmos volt a forrasztócin, legfeljebb javításkor volt gondom. Ezek a szuper sz@rok amiket most árulnak, nem igazán jók se pillanattal, se hagyományos pákákkal. A hegy eldzsuvásodik, nem akar megfolyni megfelelően. Szinte alig tapad.

Azért a vacak 40-80 E-ért cserélgetem. Egyszerre gyártok vagy tízet és elvagyok sokáig, szinte, vagy konkrétan ingyen.

Nem értem mi bajotok a pillanatpákával.
Én gyerekkorom óta használom, leginkább bontásra.
Felválni csak akkor vált fel nekem fólia, ha valamit nagyon sokszor cseréltem, de az is vagy 10 éve történt...
Nem tudom milyenek a mai "pillanatpákák" nekem még a békebeli csehszlovák van, meg 1 lengyel.
Szerintem rutin kérdése az egész.

Ha szervizelni megyek, akkor a táskában pillanatpáka van, itthon meg JBC, amiben pont az a jó, hogy olyan gyors, mint amit gyerekkoromban megszoktam (pillanatpáka)

Cannon
Ha nem tudd mi a valódi probléma, kérj meg valakit, hogy kipróbálhasd a pákáját, vagy egy rutinos kolega a tiéd...

Tulajdonképpen semmi baj vele. De - mint minden szerszámnak - megvan a maga helye a szóbajöhető alkalmazások között. (Még emlékszem azokra az időkre, amikor a szükséges hőmérsékletet a ravasz nyomogatásával állítottam be.) Kiválóan használható bontáshoz, amikor nem számít, hogy mi marad a nyákból utána. Vastagabb vezetékek ónozásához tökéletes. Új áramkör készítésekor sincs gond, ha nem SMD alkatrészeket építesz be, használható.
De próbálj meg egy SOT-23 tranzisztort beforrasztani, vagy fél milliméterenként elhelyezkedő lábakra egy 0,07 mm vezetéket forrasztani. Ott már jön a fejvakarás.
A pillanatpákának megvan a helye a műhelyben, de sok dologra túl durva.

Ezt pontosan így látom én is, meg van a helye valaki másnál. Lecseréltem egy kis kínai dugvillásra és csak azt bánom, hogy nem tudtam ezt 20 évvel ezelőtt megtenni. Ne vicceljünk már, bontani? Amíg azzal kiszenvedek egy alkatrészt, meg még össze is barmolom vele a nyákot, annyi idő alatt az Ersa-val 3 alkatrészt kiveszek, és az sem mindegy hogy közben tartok fél órán át egy fél kilós valamit, vagy 28 grammot...
Hőátadásról, szabályozott fűtésről meg ne is beszéljünk, ezt nem kell ehhez kattogtatni, elintézi a triak.

"Egyszer Mária Terézia megkérdezte valakitől, miért ilyen soványak ezek az emberek?
-Mert nem tudnak mindig kenyeret enni.
- Akkor miért nem esznek kalácsot?"

Marie Antoinette volt az.

Amikor még a pisztolypáka is az álmaim netovábbja volt, körömlakkal, kihegyezett gyufaszállal rajzoltam nyákot. Vaskloridos maratás. Amerikánerrel(!) 1 mm-es fúróval fúrtam, mivel 2 kezes az a gépezet, térdem közé szorítottam a nyáklapot otthon a gangon ügyködve. 12V-os fűtőbetéttel, közönséges rézrúdban végződő, ferdére reszelt heggyel "ellátott" pákával forrasztottam. No jó, nem egy nagyigényű nyák volt, egy germánium tranyós - AC187-188 - pár wattos végfok...
Szívesen kezdeném újra ott, ha koromban is megoldható lehetne...

Mária - Mária.. szóval határeset

De legalább az évezred stimmel. Az is lehet, hogy akitől hallottam, rosszul tudta.

Én meg tudtom nélkül feltaláltam az SMD-t , mert már akkor is utáltam fúrni, így az alkatrészlábat derékszögben elhajlítva, hosszában forrasztottam a szintén nitrofestékkel és valami bottal pingált nyákhoz. Minden vonalam olyan volt, mint egy pingponglabdákat nyelt óriáskígyó

Sziasztok! Eddig műnyomós vasalásos megoldást használtam NYÁK lapok készítésére, valamikor egész jó eredmény született, valamikor elkenődtek a sávok. Most van egy NYÁK tervem, amin 0,3mm vezetősávok vannak. Sajnos ezt nem tudom ezzel a módszerrel megoldani. A terv eagle-el készült, de annyira nem értek hozzá, hogy gyárthatóvá tegyem és elküldjem egy cégnek. A PDF-et sajnos nem fogadják. Pedig sima egy oldalas lapról van szó, még csak furatok sem kellenének rá, mert megoldom.
Mit javasolnátok, esetleg tudtok valakit, aki PDF-ből tud jó minőségű lapot gyártani?

Ehhez hasonló tervről lenne szó, a dolgot nehezíti, hogy teli földes.

Ha kinai gyártó felé kacsingatnál, a gyártók oldalán van segédlet hogyan kell a gyártófájlokat elkészíteni. Nem egy nagy durranás.