Arra legegyszerűbb a "szegény ember rádió teleszkópja" (Itty Bitty Radio Telescope) ami nem más mint egy műholdvevő lavór + egy olcsó pár ezer forintos műholdvevő fej.Akár egy már "levedlett" régi analóg fej.

Ezzel a NAP sugárzásának a 10-12 GHz környéki spektrumának az intenzitását lehet detektálni.
A detektort is készen megkapod , egy bármilyen pár ezer forintos műhold beállító műszer kell hozzá.

pl.: satfinder
masikbot
Vagy bárhonnan hasonló analóg bármilyen eszköz jó.

A lavór fókuszába a fejet rögzíteni , majd a Nap felé fordítani.
A koaxon keresztül pedig ~ 12-20 V feszültséget kötsz rá táv táplált formában.
A műszerről leolvashatóak a változások.

Ezeknek az analóg mutató műszerükön lévő jelet, feszültséget vezetheted tovább bármilyen regisztráló rendszerbe.
Alap esetben az analóg mutató értéket leolvasod és leírod .
Esetleg egy digitális multimétert is rárakhatsz párhuzamosan feszültség mérőként legalább 2V méréshatárú állásban.
Ekkor már teljesen képben leszel mekkora feszültségre kell felkészíteni a további ügyesebb uC/PC által támogatott , mérő , feldolgozó , archiváló rendszer környezetet.

Mindkettő ugyan arról szól , ugyan olyan kapcsolástechnikájú , közel hasonló alkatrész bázisú Direct Conversion (szinkrodin) rövidhullámú vevő leírás.
Közel mindegy melyiket építed meg.

Ha cifrázni akarod akkor egy RTL-SDR dongleval figyelheted az RF spectrum szintjének a változását is amikor ide oda forgatod a lavórt .
Van a JoVe projekthez fejlesztett Sky Pipe nevű program.
Azt kifejezetten ezen rf zajt fogadó és továbbító vevőkből érkező jelek hosszú idejű jelfeldolgozására alkották meg.
Habár van amikor meg otthoni földrengés/ szeizmikus mozgások jelzésre is használják.
Avagy mindenféle fizikai jelenségek változásnak a regisztrálására.

Azt tudom, hogy a rádió teleszkópok a mikrohullámú tartományban működnek, és a jelentős antenna nyereséget a parabola nagyságával érik el.
A 20,1 MHz ről nem volt tudomásom, de az egy eléggé terhelt hullámsáv, bizonyítja a rajzokon látható komoly előszűrő. Erre a sávra nem nagyon lehet hasznavehető parabola antennát készíteni, a kifeszített dipól meg nem egy nyereséges, de legalább nem veszteséges antenna.

A leírásban 2db dipol is van ... köztük koax darabos "késleltető/fázistoló művonal" tag is van.
Így részben nyereségesebbé tették. "Irány hatásuk miatt" a jellemzőbben Jupiter irányába vannak elhelyezve.Már ez amennyire lehetséges egy, 15 méteres hullámhosszúságú dipolnál .

Ügyes dolog lehet a Jupiter aktuális irányába forgatni.

Persze ezért is raktam ki ezt : a mondatok végén ...

Komolyabbra fordítva a szót, 20 MHz még elég alacsony frekvencia ahhoz, hogy jelentős csillapítás nélkül áthaladjon az ionizált rétegeken. Ílyenformán a zaj változásából messzemenő következtetéseket levonni nem hiszem, hogy lehet. Nem vonom kétségbe a csillagászok erőlködéseinek eredményét, de ahogy figyelemmel kísérem a frekvencia használat jogaiért folyó harcot, erősen gyanítom, hogy ez is ennek része.
Az ionizált rétegen nagyjából a 80 - 100 MHz felett frekvenciák tudnak komolyabb csillapítás nélkül áthatolni, az ionizált rétegek magasságát, ill azok változását is 100 MHz körüli frekvencián mérik.
A másik kérdés, hogy a speciális zaj (változás) honnan jön. Ehhez pedig az antenna érzékenységi maximumát mozgatni kell akár mechanikus, vagy elektronikus úton. Ilyesmi antennákat, antenna rendszereket pedig szerintem az 5 - 600 MHz -es tartomány felett lehet elfogadható méretben készíteni.

A Jove mellett döntöttem. Azt írták, hogy szűrőt érdemes lenne használni. Már csak pár alkatrész hiányzik . Ahhoz képest hogy tegnap kezdtem el az építését, egész jól haladok

Kézzel rajzoltad?? Ez igen!! Ismered a vasalós módszert?

Smd furatszerelt alkatrészekkel 20Mhz-re ,érdekes lesz a behangolás .

Kézzel tervezte, kézzel rajzolja. A rajzot másolta át nyáklapra...

Perseidák ... RMOS YT live

Felkerült egy 1/4 hullámhosszú GP antenna az albérletem tetejére (Budapest). 1 óra múlva halad át a SMOG-1 felettem, akkor kiderül, hogy hogyan működik a rendszerem. Vételre az SDRSharp nevű programot használom, pályaadatok számítására pedig az Orbitron van beüzemelve.
Egyenlőre úgy tűnik, hogy a 2021-022M katalógusszámú (NORAD-CelesTrak) objektum a SMOG-1. Az ehhez tartozó TLE adatokat kézzel vittem be az Orbitronba.
Az átvonuláskor hallottakat audiofájlként rögzítem, most még telemetriai adatokat nem hiszem, hogy fogok tudni dekódolni, egyenlőre arra vagyok kíváncsi hogy képes vagyok-e fogni a jeleit.

Sajnos nem. A vízesésen láttam, hogy van ott valami, biztos a SMOG-1 volt, mert az ő frekvenciáján jött és a doppler is kb. jó volt, de túl gyenge volt a jel. Egyedül a morzét tudtam értékelhetőbben befogni, de sajnos az is hiányos. Kézzel korrigáltam a dopplert, sajnos nem sikerült tökéletesre. Vagy kell egy érzékenyebb antenna, van szükségem lesz egy LNA-ra. Elsőre ez utóbbit próbálom meg, mert sajnos a jobb antennához szükséges anyagokhoz és főleg a szerszámokhoz a járványügyi intézkedések miatt nem tudok eljutni. Ha ez nem válna be akkor kérek melóban engedélyt arra, hogy munkaidő után bütykölhessek bent valamilyen antennát.

Ha pont én tudok segiteni a nemes cél érdekében, csak szólj.

Milyen anyag, szerszám kellene?

Főleg fúrógép hiányzik, más szerszámom akad.
Sajnos a dolog picit bonyolultabb. Ha irányított antennát építek akkor azt irányba is kéne állítanom. Mivel a műhold mozog így követőrendszer kéne, az ehhez kellő anyagok otthon vannak (részben elkészítve). A múlt héten pedig szigorították a céges járványügyi intézkedéseket. Kirúgás terhe mellett találkozhatom bárkivel, kivéve a legszűkebb családot (ha egy helyen lakunk, mink pedig sajnos nem). Bármilyen mozgás a városban csak hivatalos ügyben, vagy munkába járás okán engedélyezett (meg bevásárolni, de csak útbaeső üzletben).
Szóval köszönöm a felajánlásokat, de most senkihez nem tudok személyesen elmenni.

Erre a feladatra egy QFH antenna lenne a megfelelőbb, egy a talppontban elhelyezett LNA-val. Szerk: egy darab pvc csőből, meg 2m rézdrótból megvan az lna-t leszámítva.
Minden más jobb, az kezd igazán macerássá válni.

Egy keresztdipólt csak össze tudsz tákolni, nem egy nagy mutatvány.
A GP -nek az a baja, hogy pont felfelé van a legérzéketlenebb iránya. Ha van elég jel, akkor nem nagy gond, de ha nincs, akkor...
Bővebben: Link

Jó antenna elengedhetetlen. SMOG-1 szatellita NORAD azonosítója: 47937. SDR hardverrel és smogcli2 szoftverrel dekódolhatjuk a felvett telemetriát. Részletek a BME SMOG1 honlapon.
Nyomkövetés, áthaladások, TLE pályaadatok: Orbitalpredictor vagy Heavens-above.

Van kis kuszaság... Itt a SatNOGS-nál más a NORAD ID, viszont a megfigyeléseknél (Network observations, jobboldalt) már 47943.
Sok különbség nincs a pályákban, mivel az UNISAT-7 engedte ki tucatnyi testvéreivel együtt az űrbe...

A 38 kibocsátott űreszközök közül ezen vételi forrás szerint a SMOG-1 = NORAD ID 47939 = 2021-022M. Remélem .
Azonos pályán keringenek közel egymástól, ezért bizonytalan, hogy a rádióadás pontosan melyik űreszközről érkezik. A vétel a lényeg .

Jelenleg még nincs biztosan kijelentve, hogy melyik a SMOG-1. Amikor a linkelt cikk íródott még a 2021-022M (mint fentebb írtam) volt a legjobban illeszkedő objektum a doppler görbére. Azóta adtak ki új TLE-ket és jelenleg a 2021-022AJ objektum adja a legjobb doppler görbe fedést.
A részleteket mailben megkapom a fejlesztő csapattól, annó részt vettem a két korábbi műhold alkatrész beültetésében (ATL-1, SMOG-P) és pár forrasztást a SMOG-1-ben is csináltam.

Én most izzítom a smogcli2-t, egy Raspberry zero-ra lett felhúzva, és RTL-SDR-t használok hozzá vevőnek. Kicsit lassan haladok, mert nincs tapasztalatom a linuxban, szerencsére IT-s kollégám segítőkész.

PERSEIDÁK !!!

Érdekesen alakult ez a szombati nap reggele , délelőttje. 2021.08.14. 6-10 UTC körül.
Az előző napokra jelzett maximumhoz képest valami "pár órás kitörés" volt jellemző a PERSEIDÁKra.
Az rmob.org oldalon sokak által detektált kiugrás megfigyelhető.

Aki nem látta (kora reggelre/délelőttre esett így valóban kevésbé volt látható) azoknak itt van 1-2 száz darab SpecrumLab képernyőkép , rögzített WAV fájl és adatfájl (txt) a tatai RMOS rendszerből.

TATA_RMOS wav_jpg_dat

Hasznos szórakozást!

Másik rádiómeteoros megfigyelő társunk eredményei :
Argo és HROFFT softverekkel készültek

Sziasztok!

Egy kicsit kihalt a topic, De remélem sikerül bele valami életet lehelni!

Műholdak követésére, még mindig az Obitron a legmegfelelőbb?

Nekem valami olyasmi kéne amiból ki is tudnám nyerni ( relatíve könnyen) az adatokat egy antenna forgatóhoz!

Valahol van egy módosított Orbitron programom ( remélem) megtalálom, mert eddig az az egyetlen alapom, de szivesebben használénék valami olyat ami elfut egy PI-n. Csak hogy mobilizálhatóbb legyen a történet, és ne kelljen folyton egy laptop!

Vagy exportáljam az adatoka mielött "kitelepülök" és akkor egy memoriakártyából is fogadható?

Ki, hogy indulna neki?

Pl.: esetleg ez vagy hasznos ötlet adó

Masik espvel:
esp netrol olvas

3dik :ardu +servok