Sziasztok.
Fentarto toltesre hasznalhato buntetlenul a kepen lathato bikazasi pont?
Pozitiv es negativ is ki van oda vezetve...
E46 -os bmw,savas akksija van,hatul a csomagterben.
Kupakokat celszeru ilyenkor is letekerni az akksin?

Igen. A kupakokat ne bántsd. Valószínűleg le sem lehet tekerni őket.

Letekerheto,eddig ugy loktem ra a toltot de kb. negyed ora mire kibanyaszom a csomagtartobol.
Mivel heti 1-2 alkalommal hasznalom masodik autokent igy merult fel bennem a kerdes...
Gazkepzodes lehetosege nem all fenn?

Ha tényleg olyan a töltőd, hogy a fenntartó töltés az max. 13,8V akkor nem kell számottevő gázképződéssel számolni.

5°C alatt nem sok töltést vesz fel az autó aksija. Rövid utakra használva le fog merülni.
Én egy tartalék aksit tervezek tartani a lakásban szobahőmérsékleten, azt viszem magammal, ha kell bebikázom vele a fő aksit és megyek tovább.. Nem ragadok ott sehol.

Szerencsére nekem a motortérben van az aksi, így hosszú utakon felmelegszik és töltődik.

Csak mellékesen jegyzem meg, az akkuk egyik ellensége a meleg. Hosszú üzemben, nyáron annyit károsodik mint nagyon hidegben télen.

Sziasztok!

Adott egy tesco-s akku töltő de ez meghalt. Nem is ez a legfőbb probléma, hanem az akku, amit fel kéne tölteni. Ez egy autó akku, nem zselés. Enyhén túl lett merítve, 2 hetet állt az autó és leszívta, 10,5V-ot mértem rajta kiszerelést követően. Ha labortápról 2A-el töltöm fel félig - mert kelleni fog az akksi és nem lehet tovább húzni a töltést - az elméletileg nem okoz problémát, ha jól tudom. Az akku egy 60Ah-s darab.
Illetve ha hosszabb ideig 1A-al töltöm akkor károsodhat az akku?

Labortápom 1A-t tud maximum per oldal, áramkorláttal van ellátva mindkét oldala.

Köszönöm előre is!

Nem tudni milyen kivitelűek azok a labortápok én így nem kötném őket párhuzamosan. Állíts be az egyiken 14V körüli feszt meg a max áramot és töltsd.

Arra nagyon figyelj, hogy a labortáp be legyen kapcsolva amikor ráteszed, és leveszed az akkumulátort. De még jobb egy soros dióda a kettő közé.

Ez egy kis táp, de elektronikailag komplex, félvezetős megoldással van ellátva. Összekapcsolva nem történik túl nagy probléma, nem üti szét egymást a kettő. Szabályozások okán melegedni fognak, de hűtőbordák miatt ha ki is nyírná magát terheletlenül, akkor sem 5-10 perc hanem 5-10 óra alatt, feltéve(!) ha felfűtik magukat nagy nehezen a tranyók annyira hogy el is pukkanjanak.
Hülyebiztos ennyit tudok segíteni. Iskolák részére is alkalmazható a táp, szóval tuti atomhülye biztos

Egyszer kétszer kénytelen vagyom multiméterrel összehangolni a két oldalt amennyire lehet és összekapcsolni hogy bírja a terhelést. Natúr összekapcsolva, ha kicsi az eltérés akkor 5mA folyik a két oldal közt. Ki kell sakkozni de nem kivitelezhetetlen. Ellenben egyszerre rákötve az aksira mindkét oldalt átmegy áramgenerátorba, oldalanként 1A-t tol és a feszültség értelem szerűen beesik. Ha eléri a beállított 14,5V-ot akkor a feszültség megtartása mellett az áram csökken.

Másik hogy én nem a táp miatt aggódom hanem az akku miatt. Egy illetve két amperrel töltve nem okoz károsodást?

A labortáp típusa: Hi Sec model 3031 Triple output power supply.
Az első kettő csatorna 0-30V-ig állítható max 1A-es áramkorlátig, a harmadik kivezetése stabil 5V 2A-es terhelhetősséggel.

Köszi a gyors válaszokat!

Üdv és szép napot!

Az okoz károsodást, ha kezdettől fogva nagy árammal töltöd. Legyen elég az 1-2 A, hamar elér a 11V környékére.

Az akkut nem kell félteni, amikor az autóban a generátor megküldi 30-40A-ral az sem gond neki, sőt. Az 1A ahhoz képest semmi.

Köszönöm mégegyszer mindenkinek a gyors segítséget.

Ha végig 2 A-el van töltve az sem gond értelmezésem szerint.

Köszönöm!

Azal szokott a baj lenni, hogy a kikapcsolt labortára a kimenet felől viszzakerül energia. Tipikusan úgy, hogy először lekapcsolják a tápot, hogy "fel van töltve", majd utána szedik le az akkut. Ezt nem mindegyik éli túl, a Tiédet nem ismerem ebből a szempontból.
MC1466 tipikusan ebbe szokott belehalni, de Nálad biztosan nem az van már.

Én megkülönböztetném az elviseli, illetve a nem árt neki szituációt.

Akkor mondom máshogy. Az akku töltésére sokkal inkább megfelel az impulzusos nagy áramú töltés, mint a sima DC-ről történő kis áramú töltés. A jó akkutöltő az olyan, hogy mondjuk csak félhullámú (egyutas) egyenirányítás van (1db trafó + 1db dióda), viszont jó nagy terhelést bír, azaz bele is tudja pumpálni az akkuba azt az áramot amit az felvesz. Nem hogy nem árt neki, hanem éppen ez a fajta töltési mód kell neki, részben mert megmozgatja az elektrolitot, részben pedig leszedegeti a szulfátot. Egy így töltögetett akku jóval hosszabb életű lesz mint a labortápról töltögetett. Menj el egy korszerű akkus műhelybe, vagy a 60-as 70-es években gyártott, és/vagy pedig intelligens töltőket használnak éppen emiatt, DC-ről nem nagyon töltenek akkut, max a töltés befejező szakasza megy róla.

Sziasztok!

Lehet, hogy lerágott a csont a kérdésem. De bízom benne, hogy lesz olyan köztetek, aki már végigjárta ezt az utat.

45Ah-s ólomsavas akkumulátorról beszélek (Banner), 99-es benzines Civicben van benne.
A hibajelenség a következő: 2-3 nap alatt annyira lemerül az akkumulátor, hogy az autó nem indul. Akku kivesz, feltölt. A feszültsége rendben volt. Feltöltés után magára hagytam, hátha az akkumulátor rossz. Egész hétvégén benn állt a kocsiba, de századra pontosan ugyanannyi volt a feszültség, mint mikor otthagytam.

Ez után próbáltam áramot mérni. A nyugalmi áram 80mA (gyújtást lekapcsolva természetesen). Pontosan sajnos nem tudom, hogy ez sok-e vagy normális.

Az összes fogyasztót kikötettem, szépen egyesével, a legtöbbet oly módon, hogy kiiktattam a biztosítékát. Semmi változás az áramban. Persze ajtó be és kinyitásnál, vagy a központi zár használatánál vannak tranziensek, de utána ismételten 80mA.
A kocsiban van utólagos riasztó, amit kikötve szintén nem csökkent a nyugalmi áram. Rádiónál szintúgy.


Valakinek ötlete?

Szia!
80 mA-es fogyasztással a 2-3 nap csak 4-5 Ah csökkenés...azt egy 45 Ah-s jól feltöltött akkunak azért ki kell bírni.
Nem ártana, ha ekkora szünet után feszt mérnél bekapcsolt tompított világítással pl., akkor hány voltra esik le az akku feszültsége - ne egyszerre indítással kezdd...
Mndjárt jobban látnád, merrefelé keresd hibát. Nem zárható ki valami kismértékű kontakthiba sem indításkor.
Mindenesetre a 80 mA-t derítsd fel, mert az sok szerintem.

Én is azt számolgattam, amit Ferci mondott, -én viszont nem tartanék soknak 0, 08A fogyasztást egy kocsinál. Az "agya" ehet annyit.
Inkább a rádióra tippelnék, nekem is az tréfálkozott. Pont ezt csinálta: egy-két napig semmi érdemleges fogyasztás, majd megjelent a rádió kijelzőjén egy felirat (nem emlékszem pontosan, de valami készenléti üzemmód, vagymi), de ez sűrün, csak nem foglalkoztam vele, kinyomtam, és kész. De volt, amikor egy hétig rá sem néztem, aztán tél közepén be sem indult -pedig pont akkor szükség lett volna rá.. De amióta rászoktam, hogy leveszem az rádióelőlapot, azóta nincs baj vele, mindig beindult, egy hét után is.
Azonban ha 80mA képes leszívni egy akkut 3 nap alatt, és semmi sem okoz ilyen hirtelen fogyasztást, mint nekem pl a rádió, azt már beteg akkunak tartanám.

Akkor számoljunk tovább: 80 mA-rel két hét elvinne már fele amperórát.
14 nap*24h*0,08 A= 26.. Ah
Azért az már sok szerintem.
Az viszont lehet, hogy a 2-3 napban többször van valahol sokkal nagyobb "szivárgás".

Nemrég jártunk hasonlóan. Pontos diagnózishoz feszültséget kéne mérned, akkor is amikor indít az akku és akkor is amikor nem, na meg leginkább indítózás közben is, ha van analóg műszered.
A leírtak alapján nagy eséllyel cellazárlatos lesz az akkud. Azért nem egyértelmű ez mindig, mert nem minden esetben olyan, hogy zárlatos lesz és kész, hanem van hogy ez napokba telik, hol van zárlat hol nincs.
Itt az volt a szitu, hogy egyik nap indít a kosi, másik nap nem, aztán megint jó. Majd reggel nem indít, délután meg igen. Rátettem az akkutesztert, a belső ellenállása ugyan nagy volt, de jónak mutatta, mondom az akku jó, biztos az önindítóval van valami, vagy kontakthiba. Aztán 2-3 napig megint jó, indít az akku, majd menet közben beadja a kulcsot. Közel 100km-es út után már majdnem hazaérnek vele, mikor megállnak az út mellet 2 percre. És nem indul...
Na innét lett gyanús. Elmentem, behúztam a kocsit, mérem az akkut, a műszer kiírja hogy akkufesz 10,7V és hogy bad cell. Majdnem 2 hétig vacakolt mire átment totál cellazárlatba.
Ha nincs célműszered, sokat elárul ha indítózás közben analóg műszerrel méred az akkufeszt, 9,5V alá nem nagyon szabad esnie.

Egyetértek.

Az a vicces, hogy a mai akkuknál (a gyártástechnológiából adódóan) nem létezik cellazárlat. Megszokásból mondjuk rá, de egyáltalán nem az.
De a tünetek hasonlóak, -egyszerűen, az egyik cella tönkremegy. 4-5 évnél már számolhatunk vele, hamarabb is előfordul néha, de Gafly azt mondta, neki 13 évet bírt. Olyan is van, csak ritka. Tudomásul kell vennünk, az idő nagy úr.
A sorbakapcsolt cellák nem egyformán merülnek-töltődnek, hiába ugyanott, ugyanakkor csinálták, és idővel egyre jobban eltérnek, és a leggyengébb végleg megdöglik (de a többi sem szuper már). Ez bizony így természetes, veszünk másikat.

Ezért kellene félévenként egy kiegyenlítő töltés. Különösen a ritkán, vagy kis utakra használt gk-nál.

A valós garanciás hibás akkuk 80%-ánál cellazárlatot diagnosztizálunk, gyártási technológia ide, vagy oda. Electric-Power (JászPlasztik) akkuk. Az összes hiba az eladott akkuk kevesebb, mint 1%-a.

Dehogynem. A mai (hagyományos) akkuk gyártástechnológiája az égvilágon semmit nem változott, mármint kinézetre, egyedül az anyagfelhasználás, pl. tesznek bele kalciumot. A kalcium miatt nem tudják önteni hanem sajtolják a lemezeket, ennyi változott csak. A kalciumot vagy ezüst-kalciumot meg azért teszik bele, mert elvileg növeli valamivel az adott térfogatból kinyerhető indítóáramot, meg csökkenti a szulfátosodást. Valójában meg igen is meg nem is. A kalciumos akkura pl. azt írják, hogy csak 16-16,5V-on van teljesen feltöltve, és ebben lehet is valami igazság, mert valószínűleg ezért mennek tönkre idejekorán. A másik amit írnak rá, hogy a kalciumos akku élettartama szakszerű használat mellett kitolható a szokásos 5 évről 8-9 évre is, de a szakszerűtlen használat mellett akár 1 éven belül is tönkremehet. És ez utóbbi gyakran elő is fordul, a műhelyben ahol az akkut szoktam venni, panaszkodott is a srác, hogy a kalciumos akkukat néha már garanciaidőben vissza szokták vinni és bizony rá kell tenni a deszulfátort. Pár hónapos korában... Miközben a régi, békebeli antimonos akkuk valóban elmentek 8-9 évig is.

Egy magára hagyott akku cellafeszültsége 2,1V körül van, abból jön össze a 12,6V. Ha az egyik nap 12,8V-ot mérek az akkun, másnap meg csak 10,7-et, akkor ott épp egy cella feszültsége hiányzik, azaz zárlatos.

Azt azért ne felejtsd el, hogy az antimonos akkuk időszakában milyen autók voltak és mennyi fogyasztó volt rajtuk. Lámpák, ablaktörlő, duda, talán rádió (15W)... Illetve mikor volt elővéve az autó...amikor elmentek nyaralni, vagy vidékre a nagymamához... Manapság a városi használat abból áll, hogy elugranak bevásárló körútra, meg viszik a gyerekeket oviba, iskolába. Ez 4-6-8-10 indítózás és közben mentek 4-5km-t. Az akku töltöttsége meg mínuszban van a végére leginkább. Ez meg szép lassan teszi is a dolgát. Bizonyos francia autóknál meg még rájön a szokottnál nagyobb állófogyasztás is. Szerintem ezek az akkuk sem rosszabbak. Arra azért kíváncsi lennék, hogy az egész akkuhoz viszonyítva mennyi Ca, vagy Ag, vagy éppen Au van bennük...0,x%? Az ezüstből és az aranyból szinte biztos, hogy nincs benne több...

Dehogynem, és pontosan a cellazárlat elkerülésére. Nemcsak iszapteret alkalmaznak már, hanem a lemesek is csomagolva vannak. Mire az iszap össze tudná zárni a poziþiv lemezt a negatívval, addigra már annyira szétesett lemezek azok, hogy amúgy is előbb kidobandó.
Az elszulfátosodott cella viszont hasonló tüneteket produkál, hiszen hamar eléri a végfeszültséget, és hamar lecsökken az a feszültség. És automatikusan rámondjuk: cellazárlatos. Mert akkor megértik: menthetetlenül elromlott. Ha külön lehetne venni a cellákat, talán menthető lenne még, de nem ér annyit sem a gyártónak, sem a használók nagy többségének, hogy sokkal drágább legyen, és a többi cella is használt, romlottabb már, ha újat tennénk melléjük, az okozna gyors romlást.

Köszönöm mindnyájatoknak a gyors és elgondolkodtató válaszokat!

Szerintem rámérek indításkor, mennyire esik be a kapocsfeszültség.

Az az igazság, hogy Édesapám autójában a rádió volt a ludas, ott a 70mA-s nyugalmi áramot le tudtam szorítani 17mA-re.

Sziasztok.
Köztudott hogy sok ilyen téma van, viszont megoldás még nem annyira.
Ezt a témakört azért nyitom mert sok ember problémáját oldaná meg.

Tudom hogy nem egyszerű téma, de egy olyan kapcsolást szeretnék megvalósítani, ami különböző kapacitású akkumulátorok soros kötését oldaná meg "hasznos energia veszteséggel vagy veszteség nélkül" 'töltés és fogyasztás közben'.
Értsd: Napelem töltés vezérlő és egyben inverter.

Azt ugye tudjuk hogy mivel különböző kapacitású akkumulátorokról beszélünk, ezért a kisebb kapacitású akkut túltöltené, mire a nagyobb feltöltődne.

Mivel itt folyamatos működésről beszélünk, fő szempont hogy egyetlen akkumulátort sem kapcsolhat le a rendszerről, és azt sem szeretném ha ehhez segédakkura lenne szükség.

A példa kedvéért tegyük fel 24V-os a rendszerünk, és van 2db sorba kötött "12"V akkumulátorunk.
Ebből az első 180ah, a második 22ah. (Csak hogy példaképp elég nagy legyen a különbség.)

Szeretnék olyan viszonylag egyszerű kapcsolást létrehozni, amit minden egyes akkumulátorra rá lehet kötni, ha megoldható függetlenül! bizonyos feszültségen belül.

A Cél az lenne hogy ha egy akkumulátor feltölt/elér egy bizonyos feszültséget (14.4), az továbbra is maradjon a rendszerbe kapcsolva, viszont csökkentsük annyira a "töltését" hogy csak float módban töltsön.

A maradék "veszteséges" energiát valahogy fordítsuk rá a maradék akkumulátor(ok) töltésére.
Persze ennek úgy kell működnie ha idő közben egy fogyasztó kapcsolódna hirtelen, akkor vissza tudjon állni normális töltésre. (Ha ez szükséges)
(Fontos hogy itt elég nagy áramok folyhatnak)
Hasznos veszteség alatt azt értem, hogy nem veszik el az energia a söntölésnél mondjuk hő formájában, hanem a többlet energia tölti a másik akkumulátort (ha szükséges).

Tiszta sor hogy minimális hő és vagy veszteség lesz, de nem akkora mértékű mint egy söntölős megoldásnál.

Az ötlet onnan jött, hogy ugye lítium technológiánál is van olyan hogy különböző pakkokat kötnek össze. (pakkonként van egy kis áramkör), és így gond nélkül megy a dolog. Miért ne működhetne ez savas akkunál is?

Várom az ötletes megoldásokat, elképzeléseket ennek függvényében.
Hátha sikerül összedobnunk közösen valamit, ami a közeljövőben értelmet nyerhet.