Ez így bonyolult. Egyenes ütéssel könnyebb megvalósítani. Csövek mögé az ütők, merőlegesen. Mágnes beránt, üt, rúgó visszahúz.
Az antenna ferritek elég sima felületűek. Jó méretezéssel egy 10 cm-es, D=10 mm-esből 3-4 db kijön. Méretet még mindig nem írtál. 1"-os csövekhez nagyobb ütő kell.

Ez van rá írva: "Készítette: Homolya József Műsz. Tan. 1948"

Nem pont erre számitottam.

Nem szokták mágnesasztal táplálását pufferelni. Többször javítottam síkköszörű 1,5 m-es asztalának körét (kapcsoló, demagnetizálás előtétellenállása). Nem volt más kondi a körben, mint a reléérintkezők szikraoltó kondijai.

Értem, köszönöm! Bár nem tudom 1948-ban mekkora volt a hálózati feszültség, de akkor valószínűleg 240 v-nál nem kíván többet. Csak egy kicsit keveslem a felvett mindössze 1A-es áramot, egy ilyen robusztus készüléknél...

Ismered a viccet, mikor az állatorvos elmegy a háziorvosához és az megkérdezi, hogy mi a panasza - ja kolléga, így könnyű.... Szóval ha lenne rá írva valami villamos adat, akkor könnyű helyzetben lennék....

Szerinted robusztus, szerintem kicsi.
Elég oda az az 1 A. Az 1,5 * 0,4 m-es asztal mágnese ~1,7 A-t vesz fel. Komoly méretű vasakat is pakolnak rá.

Hosszú távon melegedésre szoktunk méretezni, mint felső határ...

Szerintem a 24V igaz lehet. Mindenféle mágneses ügyeknél (pl.: kuplungok) a leggyakoribb. Nem írtad a méreteket, de ami a képek alapján saccolható, az alapján 200W-tal nagyon meleg lesz, jó eséllyel le fog égni. De te is utána számolhatsz, 1dm2 felületen tartósan 10W-nál több hűlést nem kellene elvárni. Ha tiszta a felület (nagyon kicsi a légrés az asztal és a munkadarab között), viszonylag kis gerjesztés is nagy vonzerőt tud kifejteni.
Az ilyen tekercsek legtöbbször puffer nélküli az egyenirányítóról üzemelnek. Ha puffert is raksz, a feszültség és az áram is emelkedik.

Köszönöm nektek, a melegedést tudjuk ellenőrizni. Az asztal kb 8dm2, lehet akkor 110v-ról ment, mintha az gyakori lett volna akkoriban.

Szerintem a ferrit a folyamatos ütögetéstől hamar porrá törne, nem erre találták ki.

Én nem direkt üttetném vele a csövet, mert a hangja sem lenne jó.

Sziasztok!
Van egy kis problémám:
Szerszámgép mágnesasztal DC220V buffer nélküli egyenirányítással.
1N 3 állású kapcsoló, a leírás szerint jobbra fog, balra lemágnesez (igazából megfordítja a polaritást), középen kikapcsol. 2N mágnes nélküli üzemhez van.
A jelenség: az asztalon a rögzítő kockák átmegneseződnek és a kikapcsolás után is fognak a mágnesasztal fém testéhez. Rövid fordított polarítás lemágnesezi de a gép tulajdonosa szerint eddig erre nem volt szükség. A mágnesben nincs elektronika, rögzítő kockák 20 éve vannak használva. Összeraktam egy másik (DC110V) mágnest is de a helyzet ugyanez.

Létezik valamilyen program egy szolenoid ( elektromagnes) optimalizácijára. Egy barátomnak kell 4 elektromágnes késziteni. A tekercstest hossza 20 mm 12 mm a spulnimag átméröje, 10 mm a belsö lyuk. 6 Voltrol kivánja hajtani es maximum 20 mm lehet a tekercs külsö átméröje. A menetszám meg a huzalvastagság érdekelne. Eddig mindig proba szerencse alapon csináltam ilyesmit, de lehet, hogy van már valami jobb megoldás is. A tekercs nem melegedhet 60 fok fölé ( de ez nem lényeges, mert ugy sem fog sokat müködni egyfolytában).

Kösz

Határozd meg, mekkora áramot szánsz rá! Abból már tudjuk a keresztmetszetet, onnan meg már egyenes út vezet a menetszámig.

Én csináltam egy régi méretező - még Norton alatt ment - progiból Excel számolót magamnak. Ez csak 230-400V DC-re számol és a bekapcsolási idő miatt az áramsűrűséget kb. 3x-osára is méretezem. A térerő csak becsült és az egész azokra a tapasztalati értékre vonatkozik, amit 30 valahány év alatt összegyűjtöttem. Ezek a mágnesek harangokat húznak...

Max 1 A-re illetve 0,5 A gondolok, de kevesebb jobb lenne, mert a tekercs nem melegedhet nagyon ( megolvad a tekercstest). Max 0,5 mm lenne a huzal.

Ebben a táblázatban minden benne van, ami kell. Megvan, hogy milyen átmérőjű huzalból hány menetet fogsz tudni tekercselni, abból pedig számítható a hossz. Megvan a fajlagos ellenállása, amiből számítható az áramfelvétel.

Egy excel kellene, amiben megadod a tekercs keresztmetszetét és a közepes menethosszt, abból a táblázathoz hozzátesz egy új oszlopot, ami a teljes tekercsellenállást fogja tartalmazni. Ebből számolható mindegyikhez, hogy a névleges feszültségnél (persze csak ha egyenáram), mekkora lesz az áramfelvétel. Ezek között az értékek között csak néhány sor fog megfelelni annak a legjobb optimumnak, ahol a tekercselőhuzal úgymond teljesen ki van használva és közel a maximális áram fog kialakulni.
A melegedés a megengedett áramsűrűségtől függ, de szerintem a vastagabb huzalok simán bírnak legalább 4-5A/mm2-ert.
A négyzetcentinkénti menetszámhoz lehet hozzáadni biztonsági tartalékot és akkor biztosan felmegy annyi menet.

0,35-ös huzalból 620 menet fér rá, ~6 Ohm, 1 A.
0,3-as huzalból 850 menet, 11 Ohm, ~0,55 A.
Ha még pontosabb eredményt akarsz, szerzel 0,29-es huzalt. De szerintem a 0,3-as elég lesz.

Ez untig elég . Kösz szépen mindenkinek.
Amugy egészen közel vannak a számok az elképzeléseimhez. Én 700 menetet gondoltam 0,35s huzalbol. Megnézem még milyen drot van otthon ezért nem akarok ujat venni.

Kösz nem a huzallal van a gond. ( olyan tekercsekre csináltam eredetileg a tekercselögépet amik impulzus üzemmodban dolgoztak vagy 50 ilyen tekercset tekertem) ott az áram csak nagyon rövid idöre elmozgat egy vasmagot az egyik helyzetböl a másikba utána meg megszünik az áram.
A jelen esetben az a gond, hogy 2 tekercs huzamosabb ideig (mint egy orainga) mozgatja a vasmagot ide oda ( ráadásul késleltetve) és nem a drot szokta megsinyleni, hanem a müanyag tekercstest. A tekercsek idövel tulmelegednek és vetemedik a tekercstest. A jelen esetben ezt a barátom kb 10 percre korlátozná, amit ki kell birnia.

Bevittem a táblázatot excelbe és kipróbáltam, amit előzőleg írtam. Az áramra az az eredmény, hogy a legkisebb huzalátmérőtől egészen egy adott átmérőig mindig megfelel a maximális megengedett áramsűrűségnek, ami egyben azt jelenti hogy a legkisebb huzalátmérőnél a legnagyobb a terhelhetőségi tartalék (körülbelül 5-10x), ami a még megengedhető maximális átmérőig csökken 1-ig.

Vagyis ha "optimalizálni" akarsz, akkor a legnagyobb még megengedett átmérőt kell választani (s ekkor lesz maximális a gerjesztés is és vele az indukció), ha pedig biztosra akarsz menni, akkor meg minél kisebbet kell választani, amiből még elkészíthető.

Nekem a megadott mm-ekből és 3A/mm2-ből ez jön:
Maximális huzalátmérő 0,14mm, 2300 menet, 131ohm tekercsellenállás és 0,27W teljesítményfelvétel. Lehet, hogy mindig túl nagy átmérőjű huzalt használsz, de ezzel a kicsivel meg nem lehet bánni, ezért alacsonyabb meghajtófesz kellene, vagy egy buck konverter, 10 perc alatt bőven kialakul a maximális áram ami fűt.

Tegnap elövettem egy tekercset amin 2000 menet volt 0,15 mm -s huzalbol az 6 Volton kb 20 mA-t vett fel az kb egy apro szög megtartására volt elég. ( gyenge) Az a tekercs egy varrogép spulnin van. (9x9x20 mm) Ebböl következtettem arra, hogy a vastagabb huzalbol talán 700 menet is elég lesz amit Erbe kolléga megerösitett. Na majd megyek mindjárt tekerni egyet s meglátom mi lesz.
A 6 Volt az fix azaz vékony huzallal nem lehet nagyobb áramot elérni.

Na megtekertem az elsöt. A 0,4-s huzalbol alig 300 menet fér el es kb 2 A áramot vesz.
A 0,3-s huzalbol 500 menet fer a tekercsre és 1 A áramot igényel. Szerintem ez jo lesz mert elég erös ahhoz a feladathoz amire kell.
Kösz a segitséget!

Ezek alapján a táblázat helykitöltését érdemes 0,84-el korrigálni.
Az biztos hogy erős ha túl van terhelve. Ez így 6W és 14A/mm2. Értelmesen a gerjesztés harmadát lehet elérni. A nagyobb gerjesztéshez fizikailag nagyobb hely kellene a rézmennyiségnek. De én úgy látom, hogy a feszültségen nem növelni érdemes, hanem csökkenteni, úgy egyre nagyobb keresztmetszet alkalmazható és a gerjesztés sem állandó, hanem a keresztmetszettel valamelyest növekszik, igaz fele annyi marad ha a tekercs mérete nem növelhető. Ha kétszer nagyobb helyed lenne, akkor 0,75-ös huzallal, 1V-on és 2W-al elérheted ugyanezt a gerjesztést.

Amúgy használsz benne bármilyen vas/ferritmagot? Az javíthat a dolgon.

Kösz.
Nem amit mozgatni kell az egy 10 mm átméröjü 10-20 mm hosszu vas dugo. ( gyakorlatilag olyan mint egy dugattyu hengerben ). Ép most beszéltem a barátommal aki a szerkezetet épiti, hogy jo lenne azt a vasmagot egy vékony tengelyre szerelni, hogy ne érjen sehol a tekercs testéhez és a 2-3 mm-es tengely amugy is kisebb surlodást biztositana igy kevesebb mint 6 V is elég lesz a mozgatáshoz. De ezt majd csak akkor látjuk, ha elkészül minden alkatresz a szerkezethez.

A légmagos tekerccsel való behúzás nem a leghatékonyabb. Minél jobban zárt mágneskört kell kialakítani, ami vasban fut és ennek záródása hozza létre az erőt, vagy egy kezdeti hosszúságú mágneskörben legyen lehetősége az erővonalaknak a rövidülésre.
Próbálj ki valami hasonló koncepciót mint a képen, hogy az erővonalak nagy részét a levegő helyett legalább egy mágnesezhető vaslemez vezesse.
A behúzott belső mag ebben az esetben szinte teljesen képes zárni, mm alatti légréssel. Ha olyan simák a felületek, hogy nincs légrés, akkor viszont könnyen odatapadhat az anyag, megmarad benne az indukció nagy része és nem fog elengedni.

Amúgy ilyen szerkezetekben van általában egy vékony falú fém persely, amit tudsz kenni, olajozni, vagyis mindig simán fog járni.

Kb igy tervezi a kolléga a tekercseket ilyen vas U profilba foglalni. Még nincs teljesen kialakitva, de már meg van a 4 tekercs igy dolgozhat.
Az az olajozás nem jo, az idõvel felszedi a port meg a fene tudja mit és beragad a vasmag ( mert nem lehet teljesen elzárni a külsö bahatásoktol. Régen sok dolgom volt ilyen gyári szolenoidokkal, és ami segitett az mindig a tisztitás, kimosás volt. A kollégám megprobálta az akkor nagyon uj WD40-el kezelni a vasmagot. Nagyon rossz lett.
Szoval van ebbe már némi tapasztalat.
Sajnos pillanatnyilag még nem tudom mekkora eröre lesz szükség, ha elindul a cucc, addig csak elökészités folyik. Ha majd összerakja akkor lesz min spekulalni.
A konstrukcioban szerencsére nem rugo huzza vissza a vasmagot mert azzal sajnos tényleg van szivás.