Kevesebbet kell forrasztani.

Ez is csak azért bonyolult, mert nem találtam a HeStoréban 13 V os nagyteljesítményű zénert.

Én nem ismertem. Köszi!

Köszönöm szépen a gyors reakciókat. Már csak egy szakembert kell keressek aki összeforraszt 6 ilyen áramkört. És akkor tuti lesz a helyzet. Örök hála, mert rengeteget szenvedünk az áramellátással a kamerák tekintetében. Nem tudom hány akkumulátort vettem már, sőt megvettem a kamera gyári töltőrendszerét is (egy vagyon volt), és az sem töltötte vissza rendesen az akksit.
Még egyszer köszönöm
doctore

Hello! Elsőként az energia mérleget kell tisztázni, hogy az pozitív legyen. Tehát hogy a betáplált energia több legyen mint a kivett és figyelembe venni, hogy téli időszakban a rendelkezése álló teljesítmény a napelem névleges teljesítményének töredéke lesz.

Azért egy ilyen vadkamera nem egy nagy durranás, nem lőnek vele nyulat. Pontosabban vele nem, de az információi alapján igen. Ha működik, jó, ha nem, hát nem. Ha egy hétig borult párás ködös idő van, esélyes, hogy nem (nagyon) fog működni. De akkor mi van? Lehet hagyományos módon vadászni.
Lehet nagyobb teljesítményű napelemet használni, akkor viszont drágább lesz, és lesznek akik a napelemekre vadásznak.

A zselés aksikkal sok a probléma. Nekem max. 2 évet bírnak. Azon gondolkodtam, hogy inkább átállok a normál savasra. Riasztóban és csónak világításra használom jelenleg. Csak egy tipp. A többi akkumulátor típus is jelenthet alternatívát. Li, NiMh

Sziasztok!
Van egy napelemes zselés akku töltő elképzelésem, ami valamiért nem akar úgy működni, ahogy elképzelem, és ez ügyben kérném a segítségeteket, felvilágosítást, ötleteket.

Az elképelés úgy néz ki, hogy lenne egy 300W teljesítményű napelem (3x100w, 18v), és egy (vagy több) 100Ah 12v akku.
Nyilvánvalóan az akkut szeretném tölteni, azonban több okból kifolyólag, a napelemek kb. 14-20V feszültségét szeretném step-up konverterrel átalakítani mondjuk 40v-ra. Mindegyik napelemre külön-külön tennék egy ilyen átalakítót, majd mielőtt az akkuba folyna az áram, step-down konverterrel meg visszaalakítani 13,6v-ra, mert elméletben így több ampert tudok kinyerni, mivel át lett alakítva a feszültség alacsonyabbra, így megnő az áram.
Gondolom már rájöttetek ebből, hogy csökkenteni szeretném a hosszú vezetéken az áramot, amíg a napelemtől az akkuig eljut (ezzel csökkentve a vezetéken eső veszteséget), és ezzel együtt a párhuzamos bekötéssel kiküszöbölni, hogy ha egy panel nem termelne, a többi még tudjon. Meg persze ezzel növelve egy kicsit a töltőáramot + védeni a túltöltéstől.

Jónak tűnik az elmélet, azonban végeztem tesztméréseket, és sajnos azt tapasztaltam, hogy mondjuk a közvetlen a panel kimenetén 350mA-es rövid zár terhelésből, alig folyik 60mA az akkuba a modulokon keresztül.
Hiába állítom a step-up modult 22v-ra az utána lévő step-down modult meg akár 16v-ra, semmiképpen sem akar legalább 300mA folyni az akkuba.
Mi lehet a baj a modulokkal, vagy egyáltalán az egész rendszerrel, valami nem fér össze egymással?
(más áramforrással - tápegységgel, akkuval - működik ez a bekötés, de napelemmel nem)

Teszt során felhasznált egységek: (nagyobb teljesítmény miatt nyilván a végleges konstrukcióban nem ezeket használnám, hanem nagyobb teljesítményűt, ha működik)

https://www.hestore.hu/prod_10038118.html
https://www.hestore.hu/prod_10038537.html

Gondoltam még nagy kapacitású kondenzátorok bekötésére a napelemekre, de az sem tűnt hatékonynak, legfeljebb szakaszossá válnak a rövid idejű nagy áramlökések, de nem folyamatos.

Nekem az egész koncepció nem tetszik.
Szerintem már három diódával sokkal előrébb lennél...
Bár a kondenzátorok cserélése mindent megold.

Szevasz!

Kapcsolóüzemű után (up) kapcsolóüzerműt (down) akasztani lehet ugyan, de eléggé sok lesz (összességében) a veszteség.
Mindezt azért, hogy csökkentsd a vezetékben jelentkező veszteséget.
Igazából nem is értem az okfejtésed.
Úgy cakk-pakk 16-17A -t nem kunszt alig veszteséggel továbbítani.
Szerintem: 3*10A shottky dióda és egy töltésszabályzó 14,2V-ra.
Azért nem árt napelemenként 5-10000 µF kondenzátor a napelemnél és ugyanannyi "lent" a töltésvezérlőnél.
Én indulásnak ezt a nyomot nézném meg..

Üdv: StMiklos

A napelemek kimenetére kötött diódáknak nem látom értelmét (mert gyárilag be van építve). Egyszerűbb ha direktbe párhuzamosan kötöm őket, de az nem az igazi, mert a monokristályos panelek szórt fényben gyorsan veszítenek feszültségükből, így nem valószínű, hogy tölteni fogja az akkut, ezért gondolkozom step-up konverteren, csak nem értem miért nem működik, ezt szeretném kideríteni, de ha van jobb megoldás, nyitott vagyok rá.

"kondenzátorok cserélése mindent megold"?
Mire gondolsz pontosan?

Például azért, mert szerintem ebben a felállásban a háromból csak egy fog dolgozni.

Gyári megoldás.
Én nem értek hozzá (valamint vannak itt ezzel foglalkozó fórumtársak is), de én sorba kötném a három panelt, és gyári töltésvezérlő (nem a linkelt a legjobb választás, mellesleg), 'oszt jónapot.
Az mondjuk fontos, hogy a három panel egy irányba álljon, és ne legyen egyik sem árnyékban...

Te irtad:

Idő közben gondolkoztam, és az sem kizárt, hogy rossz értékeket mutat a műszerem, amivel mérek (multiméter) mivel ezek a konverterek több száz kHz frekvencián dolgoznak, és ez bezavarhat, bár igen csak meglepne.
Még az is eszembe jutott, hogy mivel a napelemnek nincs kapacitása, így a feszültség villámgyorsan le tud zuhanni 0v-ra is "elméletben" ha nagyobb áramerősséggel van terhelve, mint amennyit elő tud állítani, így nem tud megfelelően működni az áramkör.
Ezért gondoltam puffernek nagy kapacitású kondenzátorra. (de akkor annak elég nagynak kell lennie)
Egyébként kondenzátor csere alatt azt hittem az áramkörön belülre gondolsz.

A sorba kötés egyébként nagyon nem preferálom (bár tudom, hogy nagyon népszerű megoldás), mivel ha háromból csak egy panel teljesítménye csökken, korlátozza a többit is, így már tervezés legelején elvetettem végérvényesen, de kétség kívül akkor csak egy step-down konverter kéne, és sínen vagyunk. (vagy amit linkeltél, bár nem találtam róla leírást, hogy hogyan működik pontosan)
Mellesleg nem említettem, de egy 40w-os panel is lenne a rendszerben, így a sorba kötés ugrott, csak párhuzamos bekötés jöhet szóba.
Mai napon próbálkozom, hátha jutok valamire.

Ebből a kiindulásból:

Nehéz erre rájönni:

Kár, nagy kár. Nem véletlenül népszerű megoldás. Azonos teljesítmény, nagyobb feszültség, kisebb áram, kisebb veszteség. Minden átalakítás veszteséggel jár, így a több konverter használatával csak pórul járhatsz.
Ennek megfelelően 3 azonos panel sorbaköt, megfelelő töltésvezérlő, akkuk sorba, és a végén az akkukra konverter, ami a kívánt feszültséget átalakítja. A konverter nem helyettesíti a töltésvezérlőt. (Gafly szerint megoldás a nyerő) Nem kell túlvariálni, az csak rosszabb megoldás lesz.
A kiindulási feltételeknél nem, csak utólag említetted a 40 W -os panelt. A legjobban teszed, ha ebből a rendszerből kihagyod.

Teljesen egyetértek veled.
Éppen ezért fogom kipróbálni mindegyik megoldást, és azt fogom véglegesíteni, amivel jobb mért eredményt érek majd el. Ugyan ezt tettem a mono- és polikristályos típussal. Megmértem melyik hogy viselkedik árnyékban és napsütésben, és a monokristályos hatékonyabbnak ítéltem annak ellenére, hogy jobban esik a feszültsége árnyékban, viszont a leadott áram ugyan az, napsütésben viszont több.
Viszont a párhuzamos bekötés step-up, step-down konverter páros még mindig nem működik, és ezt szeretném kideríteni, hogy miért, ezért írtam.

Ma kipróbáltam csak step-down modullal, és úgy már jobb eredményt értem el, de csak annyival, hogy a panel által leadott áramot egy az egyben kinyertem a konverter kimenetén.
Konkrétan egy 12v 3w panel (most csak ez áll rendelkezésre) kb. 200mA rövid zár áramát konvertáltam le 7,5v-ra egy 6v-os akkumulátornak, így rövidre zárva a konverter kimenetét már kijött a kb. 350mA. Ez jó előrelépés, azonban az akkura kötve még mindig csak 200mA-rel tölti, nem 350. Ezt nem értem, hogy az akkut miért nem arányosan több árammal tölti?
Persze van veszteség a konverteren, de nem ennyi. Messze nem ennyi.

Gyanítom akkora lehet a feszültségesés a napelemen, hogy a konverter bemeneti feszültsége annyira alacsonyra esik, hogy már a kimeneti feszültségszint is esik, ezért nem tudja tartani a megfelelő töltőáramot.
Tervezem a töltőáramot korlátozni majd a teszt során egy mosfet-el, hátha abból kiderül hol akad el a konverter.
Nem tudom van-e ennek értelme, talán van itt valaki, aki jobban érti, hogy működnek ezek a fentebb linkelt step-up/down modulok.
Sajnos a további teszteket hétfőig nem tudok csinálni... :/

Egyébként ezek az általatok említett töltésvezérlők, hogy működnek?

Nálam a csónakban egy 20W-os napelem egy 110Ah-ás munka akkumulátort tölt. Skori egyik kapcsolóüzemű áramgenerátorát használom. Csakhogy a választási lehetőségeid bővítsem.
Persze a töltésvezérlők hatékonyabbak , gondolom.
Skori áramgenerátorok.

Azt vedd figyelembe, hogy a napelem áramgenerátoros jellegű áramforrás. A legnagyobb áramot a rövidzár közelében adja le. A töltésvezérlő szerepe az, hogy maximálni tudja a napelem által szolgáltatott teljesítményt. Maximális megvilágításnál ez nem annyira lényeges, de ilyen nálunk nem egy állandó tényező.
Az akku töltése során is folyamatosan változik a felvett terhelő áram, így a rendszerednek két folyamatosan változó tényező között kéne egyensúlyt tartani.
Ez egyszerű eszközökkel nem fog menni.

Köszönöm az infókat.
Kezdek rájönni, hogy mégsem lesz olyan egyszerű a dolgom, mint gondoltam.
Ha jól értelmezem lényegében egy olyan áramkört kéne terveznem (használnom), ami nem engedi tovább terhelni a napelemet úgy, hogy a feszültség szintje ne essen a névleges értéke alá.
Másképp fogalmazva ne akasszak rá nagyobb terhelést mint, amit előállít.
Próbálkozom az egyéni megoldásokkal, de ha minden kötél szakad, marad a gyári megoldás, bár nem tudom van-e 25A-ig töltésvezérlő konverter, akármi az.

Hello! Mielőtt feltalálod a melegvizet, legalább eztnézd meg..

Igen, köszönöm!
Idő közben angol nyelvű formában is tájékozódtam, de így már teljesen világos, minden.
Csak most megint megkérdőjeleztem, hogy mono- vagy polikristályos panel lesz az optimális nekem, de valószínűleg mindkettőt megveszem, és mérések alapján kiderítem melyik termel többet.
Feltételezem az MPPT töltő a kevés áram+alacsony feszültséget is tudja valamelyest hasznosítani, így már nem kizárt, hogy árnyékban a polikristályos hatékonyabb lehet.

Mellesleg tudtok valami jó helyet, hol lehet megbízható minőségű napelemeket vásárolni?
Kerestem, találtam, de csak 1-2 helyen és az nem valami sok, meg azt se tudom megbízható-e. Valahogy nem találok rájuk.
Na meg a nagy kérdés, hogy a legjobb választás-e az AGM akku ciklikus használatra, vagy van jobb?

Ennek semmi értelme. Olyan pici az eltérés közöttük, hogy nehezen tudnád kimérni. Árnyékban egyik napelem sem fog termelni, ebben nincs közöttük különbség.
Hova tudnád feltenni a napelemet és mekkora helyed van rá? Legjobb lenne, ha általánosan, tömegesen használt napelemet tudnál venni, mert az mindenhol kapható és nem drága.

Termelnek árnyékban, keveset ugyan, de számításaim szerint egy 300-340W-os rendszer 20-40W-ot bőven tud produkálni árnyékban, és az is azért valami.
Kétség kívül erős a gyanúm, hogy nem lenne sok különbség, de mivel első ilyen kiépített rendszerem lenne ez, az a minimum, hogy alaposan kitapasztalom.
Ez nálam alap követelmény.

Valószínűleg furán fogtok rám nézni, mivel egy erkélyre lesz felszerelve, tudom, messze nem ideális, de mivel déli fekvésű, egész délután tudja sütni a nap.
Ha nem is merőlegesen, de 60-70%-os kapacitást így is ki tudok hozni belőle nyáron, az meg nekem bőven elég.
Tavasz-ősz-téli időszakban meg 90% felett.
Szóval optimalizáló mindenképpen kell.
3000x700mm a rendelkezésre álló felület. A nagy táblák sajnos nem férnek oda. Túl szélesek.

Mondjuk, amit találtam majdnem 2x-es árkülönbség van a két típus között...
Monokrisály 3db
Polikrisály 2db

Sajnálatos, hogy nem fér el az 1m széles. Ezen az áron 435 W-osat is kapnál.

Sziasztok!

Adott egy szigetüzemű mérőrendszer. A rendszer nem a nap 24 órájában működik és 12 Voltos.
A rendszer fogyasztása 9AH.
60AH akkumulátorra lenne minimum szükség.
60W nap celláról van töltve (3,32A ).

Kérdéseim a következők a rendszerrel kapcsolatban.
- Mono vagy prolikristályos napelemet alkalmazzak inkább?
- Milyen paraméterekkel rendelkező töltésvezérlőt javasoltok?
- Milyen akkumulátort javasoltok, esetleg bevált márka?

Válaszokat, tanácsokat előre is köszönöm.

Falra függőlegesen nem tudod elhelyezni? 435 W-os tábla 1 m * 2 m.

Hát.
Ha nagyon akarom, fel tudom, de az aztán elég érdekesen nézne ki, hogy egy panellakás falán az ablakok között "lóg" egy hatalmas napelem.
Azért gondoltam az erkélyre a korlát alá, hogy az üvegfelületet eltakarná, így nem sugározná az üveg a hőt (mivel így már a napelemeket sütné a nap, nem az üveget), és még áramom is lesz belőle.
Lehet így nem lesz gazdaságos a kivitelezés, de ez általában nem szokott érdekelni. A cél a lényeg. Ingyen áram még áramszünet esetén is.
Na meg persze 20-30kWh spórolás havi szinten.

Ha elején megírod, hogy panellakásra lesz, senki se törte volna magát. Tanyán, ahol nincs villany vagy hegyen átjátszó állomás táplálására megéri, de így "nem kifejezetten".

Ne legyél negatív, ne a rosszat lást a másikban.
Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy megéri-e foglalkoznia azzal amit csinál. Nekem megéri, mert függetlenné válhatok a hálózattól, így akkor is lehet áramom, amikor másnak nem, ráadásul zöld energia. (szóval nem termel szén-dioxidot, nem sugároz stb.)
Én nem azt kértem, hogy az itteni közösség döntse el, hogy van-e értelme megcsinálnom, amit kitaláltam, mert azt mindenkinek magának kell tudnia, nem másnak. Én csak azért írtam mert az egész projekt egy kis része, a step-up - step-down konverter kombináció az alap megközelítéssel nem működött, és ezt szerettem volna megérteni, és megoldani, mert sokkal olcsóbb, mint a gyári megoldás. Nagyjából sikerült is, bár "házi barkácsolással" még nincs tökéletes megoldás, mert elég komplikáltnak tartom a megfelelő teljesítménypont lekövetését, de legalább tudom, és mások az itteni írásokat olvasva is rá fognak jönni, hogyan kell helyesen kiépíteni egy napelemes rendszert. Vagy legalább is a részei, hogy épülnek fel, mihez mi kell, mi mit csinál stb.
Nem csak a sablon élet van, hogy mindent úgy csinálunk ahogy mások. Lehet egy kicsit másképp is hozzá állni az alap dolgokhoz. Nem csak azért kell kiépíteni egy napelemes rendszert, hogy visszahozza 10 év múlva a befektetett pénzt, vagy mert nincs áram a közelben hanem, hogy csinálj valami érdekeset, szórakoztatót, egyedit, amit még senki más nem csinált meg.
Ez az általam megtervezett rendszer az akku miatt nem, hogy soha nem fogja visszahozni az árát, hanem csak vinni fogja a pénzt, mivel az akkut kb. 10 évente cserélni kell, de még is megéri nekem.
Igen, az év 99,99%-ában van áram egy panellakásban megszakítás nélkül, viszont ettől még nem teszünk rosszat, ha csökkentjük a nem megújuló energia (nukleáris, szén...) használatát. Sok kicsi sokra megy.

Mellesleg, kipróbáltam mosfet-el szabályozni a napelemből az akkuba folyó áramot, mind ezt egy step-down konverteren keresztül. Kicsit javult a töltési teljesítmény, de messze nem értékelhető.
A step-down modul feszültség szint állításával is próbáltam úgy állítani, hogy a lehető legtöbb áramot pumpálja az akkuba. Ez már nagyon közel volt a gyári mppt rendszerek hatásfokához, de a konverter modul nagyon hamar "össze esett", és csak a napelemből kifolyó árammal töltötte nem 30-50%-al magasabb árammal. Szóval csak egy optimális teljesítmény görbét lekövető áramkört kéne tervezni hozzá, ami nyilván egy magamfajta hobbistának már túl nagy fejtörést okozna, ezért sajnos marad az 5x drágább gyári kivitel.

Ezen a fórumon készségesen segítünk mindenkinek, aki kéri. Viszont elvárható - szerintem - hogy ne kelljen kibarkochbázni a körülményeket.
A zöld energia, meg hasonlók szépen hangzanak, de az tagadhatatlan, hogy nagyon sok esetben a leglényegesebb részletekről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni: arról, hogy mindennek két oldala van. "Zöld" energiát használunk, de ennek előállításához annyi környezetszennyező anyagot használunk fel, ami sokszorosa a központilag előállított energia előállításakor keletkezett hulladéknak.
A "gazdaságosság" felborít mindent. Van harminc kiló elektronikai hulladékom, mit tudok vele csinálni? A legközelebbi átvevőhely nyolc kilométerre van. Talicskával nem tudom odavinni, kénytelen vagyok autóba ülni, és elégetni pár liter gázolajat, mert egy tucat lámpa, fekvőrendőr akadályoz. Bicikli nem jöhet szóba, fiziológiai okokból. Szerinted mit lehet ilyenkor tenni?