Fórum témák
» Több friss téma |
Bárhogy is írtam bármit, nem a te bosszantásodra volt. Ha dolgozok
valami komolyabb dolgon, közben elő szoktam venni kisebb egyszerűbb áramköröket, amitől nem kell csodát várni, de érdekes lehet. Ez olyasmi, hogy felébred, a bennem lévő gyerek.
A széles sávban való hangolás nehéz dolog. Ha ilyen igény felmerül, akkor vagy heterodyn (keverős elven működő) generátort, vagy DDS generátort kell építeni.
Egyszerűbb áramkör az, ami egy lépésben egyszerre csak egy dolgot csinál. Ezekkel érdemes operálni, mert az egyszerűnek látszó bonyolultabb kapcsolásokkal elég nehéz zöldágra vergődni.
Egy vevőben a tápvonal vezetékeire szeretnék tenni zavarszűrő vasmag toroid gyűrűt. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mi a célszerűbb? Az, hogy mindegyik fokozat tápvezetékére külön rakok gyűrűt, vagy egy nagyobb gyűrűn közösítem azokat? Vagy egyszerűbb az árnyékolt vezeték?
Brr. Nem világos, hogy mit szeretnél.
Egy tápvonalon(ban) azok a jelek futnak, amiket "beletettél". Zavarok, csak a külvilágból kerülhetnek bele, ezek ellen a védekezés az árnyékolás, és a szimmetrikus elrendezés. A gyűrű, gondolom ferrit gyűrű a tápvonal tulajdonságait befolyásolja, mint a tápvonal környezetét megváltoztató dielektrikum. A hálózati kábeleken levő ferritgyűrű hatása nem az "átvitt jelre" vonatkozik, mert az vagy egyenáram, vagy igen alacsony frekvencia. Nagy teljesítményű zavarforrás, kapcsoló üzemű táp, vagy adóberendezés által gyártott zavarok közcélú hálózatba való kijutását lehet, kell megakadályozni ilyen zavarcsökkentő megoldással, de egy berendezés két fokozata közötti jelútban ilyen megoldás nem használható, ilyen esetben jó tervezéssel kell a zavartatást kézben tartani. A tápokat szokás az árnyékolt szekciókban átvezető kondenzátorokkal szűrni, d az nem tápvonal. A hozzászólás módosítva: Máj 13, 2021
Fokozatok közötti zavarszűrést R(L)C tagokkal szokás, igény esetén szűrni! L-t csak indokolt esetben, ha RC-vel nem lehet gazdaságosan kivitelezni, szabad alkalmazni, mivel az induktív csatolás miatt gerjedésveszélyt okozhat...
Több fokozat 1 gyűrűn történő szűrése elvileg sem nagyon lehetséges, mert transzformátorokat alkotnak az egy vasmagon elhelyezkedő tekercsek, így simán csatolsz kapásból fokozatok között... Tehát egy táp vezeték-egy vasmag az elv mindig! Két vezetékkel differenciál, vagy közösmódú szűrőket lehet alkotni, de ez már inkább csak a külvilág felé kellhet, készüléken belül nemigen!
Igen, valóban félreérhető voltam. Magának a fokozatot ellátó tápfeszültséget adó vezetékre gondoltam. Nem az RF jelre nagyfrekin. Bocs.
Keverő elven , viszonylag szélessávú generátor lehetséges megoldása:
https://www.zl2pd.com/SingleSpanOsc.html
Egy 1 - 10 MHz között hangolható LC oszcillátort elég nehéz készíteni, de egy 100 - 110 MHz közöttit, már nem annyira. (ilyesmi van az FM vevők oszcillátoraiban) Ha van egy stabil 100 MHz -es oszcillátorod, akkor a két jel keveréséből előáll a 0 - 10 MHz közötti generátor.
Az alap oszcillátor frekvenciájának növelésével nagyobb átfogás érhető el egy lépésben.
Ez egy jó ötlet, két nagyból egy kicsit keverni, amit
aztán az alul áteresztő szűrő tisztít meg a két nagyfrekvenciától!
Az miért lehet, hogyha a vevő fém részéhez érek recseg az egész? A test hibája vagy érintkezési?
És milyen régen kitalálták. Például a nagy kedvencem volt a Brüel & Kjaer (csak ne lett volna olyan nehéz).
Nem akarom borzolni az idegeiteket ebben a késői órán,
és nincs is még teljesen kész, de nem állhattam meg, hogy ne küldjek róla képet!
Mi akar ez lenni? Üregrezonátor? Annak idején a HBO csipog-talanítására készítettem hasonlót.
Majdnem!
Helikális rezonátor, ami ugyanarra jó,(rezgőkörnek,) csak fel van turbózva az induktivitás, hogy ne legyen olyan nagy mint a üregrezonátor.
Volt egy jó full elektroncsöves orosz wobblerünk a cégnél, azzal sikerült őket behangolni. Kis hurok volt belógatva a dobozba, azon át szívta le a jelet a rezonátor. Olyan 4-5 dobozos pánsípok már mindent leszűrtek. Még az étkezdei felszolgáló is azt kérdezte: Van- e Ídzsbejóó eladó? Utóbb kiderült, hogy tanyán lakott. Mondtuk is néki, ahhoz kábeltévé is köll.
A hozzászólás módosítva: Máj 14, 2021
Tesóm is csinált, működött is, most keresem a neten hogyan működött,
de nem találom!
Még a Rádiótechnika is leközölte, azt az egy rezgőkörös, ferritgyűrűs trafós negatív visszacsatolásosat, amit mindenki gyártott. Csak annak valamennyi csillapítása is volt. Az üregrezonátoros pánsípok nem csillapítottak sehol, csak kiszűrték a zavaró jelet. A mai IPTV világban már az is olyan muzeális, mint a detektoros rádió.
Sziasztok!
Egy kedves fórumtárstól egy sp6847 -es 10/11 osztó ic-hez jutottam néhány hónapja. Kicsit féltem, nehogy tönkretegyem mert csak egy van belőle és ezért halogattam, hogy építsek belőle egy tízes frekvenciaosztót frekvenciamérőm elé. Az ic max 250 MHz-ig jó, a frekimérőm kb 25MHz-ig így 10-es osztókén nagyon jó lenne. Nem találtam kész áramkört vele a neten,ezért próbáltam magam kitalálni, hogy kell bekötni, hogy jelgenerátor/oszcilloszkóppal kipróbáljam. A gyakorlatban nem próbálom ki, mert akkor tönkremehet, ECL ic-kel semmilyen tapasztalatom nincs. Mellékelek egy rajzot szerintem hogy kell bekötni, de ez csak találgatás, aki tudja hogy kell használni ezt az ic-t kérem segítsen!
A bemenetet 1 nF kerámia kondenzátorral kell leválasztani.
Mindkét vezérlő bemenetet /PE1, és /PE2 -t +5 V ra kell kötni, akkor számol 10 -et. TTL/CMOS kimenetet lehet használni, de 680 Ω felhúzó ellenállás kel +5 V -ra. A bemenetre nem árt egy tranzisztoros előerősítő/jelformáló áramkör, a bemenetén diódás túlfeszültség védelemmel. A tranzisztor nagyfrekvenciás legyen, fT > 1GHz. Adatlap:
Adatlapjában jól látszódik , hogy alacsonyabb frekin nem hajlandó dolgozni.
Tehát ha nem tudsz neki 50 MHz felett jelet adni , akkor nem fogja meg mérni jól és pontosan az alacsonyabb 10-40 MHz közti jeleket. ECL logikai áramkörök "csak gyorsan" szeretnek számolni , kissé lassabb jeleknél elalszanak. Idézet: „alacsonyabb frekin nem hajlandó dolgozni.” Erre nem gondoltam,
A tápfeszültséget, GND-t hogy kell bekötni?
A hozzászólás módosítva: Máj 20, 2021
A pucuka által csatolt adatlap 3. oldal táblázatai beszédesek ezzel kapcsolatban.
Erre egyik ismerősöm akkor jött rá amikor hasonló ECL bemenetű frekimérője 1-2 GHz körülig mért. A CB-jét szerette volna frekire húzni. Aztán csodálkozott , hogy jó pár kHz-el volt arrébb a valós csatornáktól.
Köszönöm!
Csak most vettem észre, és köszönöm a táblázatot is! A hozzászólás módosítva: Máj 20, 2021
Készítettem még egy rajzot, az előerősítőt kihagytam,
a nekem cmos icknél bevált munkapont beállítással igyekeztem helyetesíteni. Arra kérlek nézd már meg, hogy így használható e. Idézet: „Normally, one input is left open circuit and the other is AC coupled, with externally applied bias.” Azaz " alapesetben az egyik bemenet nyitott, a másik AC csatolt külső előfeszültség beállítással". Ahogy az adatlapi ábrán (Fig.7) látod, a csatoló kondenzátor után 1N4148 dióda, 90 Ω, és 750 Ω feszültség osztó. A potméteres megoldással esetleg kivégezheted a bemenetet. A 16 -os láb lógjon a levegőben. Mivel a bemeneti feszültség 400 - 800 mVPP, ajánlatos a bemenet védelmét két antiparalel (1N4148) diódával védeni a kondenzátor előtt. Ahogy látod a bemenet eléggé terhelni fog, ezért lehet szükség impedancia illesztő erősítőre a bemeneten.
Elolvastad a topik címét? Adóról szó sincs benne, az egy másik topik.
Egyébként mi a kérdésed? Idézet: „a csatoló kondenzátor után 1N4148 dióda, 90 Ω, és 750 Ω feszültség osztó.” A diódának mi a szerepe, miért nem két megfelelő ellenállással állítják elő, a kívánt feszültséget? |
Bejelentkezés
Hirdetés |