Üdv!
Régebben egyszer volt nálam egy olyan megoldás, hogy egy kisebb 3f váltót Delon-kétszerezővel tápláltak 1 fázisról. Sajnos, se ki nem próbáltam, se nem jegyeztem meg az elkók kapacitását a hajtást egy hagyományosan 1 fázisú váltóval oldottam meg.
Nem tudom, milyen mértékig használható - ha igen - a nyilvánvaló kényszer megoldás?
Ráadásul az ilyenkor fennálló 1f hiányát a készüléknek tolerálnia kell.

Szia. Igen ez egy kényszer megoldás arra az esetre ha egy 3f frekiváltót othon 1f hálózatnál akarsz programozni esetleg kisteljesitményű motorral kipróbálni.
A Diódák legyenek 600v-asak 5-6A, a kondik pedig 330uf/500v/drb....ezekkel biztonságosan ki lehet othon próbálni egy pár száz wattos motorral egy 3f-es frekiváltót.
Nekem eddig bevált.

Örülök a válaszodnak és, hogy vannak pozitív tapasztalataid. Gyakran van akár olcsóbban is, de 3f bemenetű frekiváltó és 200-300W-ig ha jó a dolog, érdemes meglépni.

Én ezt a kis feszűltség dúplázót bedobozoltam húzalokkal ellátva és tényleg jó szolgálatot tesz 3f frekiváltók kipróbálása és programozása esetén. Ugyancsak erre a célra félre van téve egy 120W-os kis motor is. Amit mikor delta, mikor csillag bekötésre teszek, attól fűgg milyen frekiváltót próbálgatok éppen.

Csillag delta kapcsolású villanymotort építettem át frekvenciaváltósra, hogy ne keljen sokat vezetékelni és szükség esetén vissza lehessen alakítani, a motor tekercsek delta kapcsolást az eredeti relé végzi el csak a gép főkapcsolójának bekapcsolásakor ekkor még a frekvencia váltó nem kap áramot. A kérdésem az lenne hogy jó -e így? Ugyanis terhelés alatt nem szabad megszakítani a motor csatlakozását, ez akkor történhet meg mikor működés közben egy nem várt áramszünet miatt megszakad a motor táplálása mert bont az áramszünet miatt a relé, igaz ekkor a frekvenciaváltó betáplálása is megszűnik de a kondenzátorokban ilyenkor még marad sok energia ami akár nx10ms ideig tudná táplálni a motort.

Reteszeld saját magával (záróérintkezőjével) és bekapcsoláskor is és hálózatkiesés után nyomógombbal lehet indítani. Ez indíthatja akár a frekiváltó bekapcsolását is (hálózat).

Természetesen nem indul újra hálózatkiesés után, ez ellen több körös biztonsági kapcsolások védenek. Az áramkimaradásra gondoltam.

A frekvenciaváltók elméletileg fel vannak készítve ilyesmire, nem kellene hogy gondot okozzon.

Hálózatkiesés (400V) nem áramkimaradás?

igen arra gondoltam.

A 3f frekvenciaváltóknál találkoztam azzal a menüből állítható tulajdonságával:
Egy fázis kiesés esetén leálljon-e, vagy nem.
Áramkimaradás után automatikusan újrainduljon-e, vagy ne.

Ezek mind beállíthatók voltak azokon a példányokon.
Nyilván, ha a hajtott rendszert 2 fázisról már nem tudja ellátni a váltó, akkor az szerint kell programozni.

Szerintem a Fv az leginkább csak legyen Fv. Relézgetést "mágneskapcsolózgatás" a betáp oldalon és főleg a terhelés oldalon fölösleges és veszélyes is lehet néhány gyártó erre fel is hívja a figyelmet. Egy ilyen cuccnak teljesen le kell tudni menedzselni a folyamatot áramszünet esetén is. A néhány ms az nem relevans, jelen esetben, mert a bemeneti táp puffer kondik addig simán megtartják az energiát. Áramszünet esetén automatikusan is újraindítható magától, gondolj például szennyvíz átemelő vagy vízmű vízellátás, klima, szellőző rendszerek,...stb.
Nem kívánok gyártmányokat emlegetni, ezek a beállítási lehetőségek más módon vannak "megfogalmazva". ha elsőre nem is egyértelmű

Mit ajánlasz például a vész stop gomb megnyomásakor, hogyan a legjobb megállítani a motort?
Megszakítani a betáplálást nem a legkorrektebb megoldás, a vészgombra melyik funkciót kötni a legjobb?
9：Drive operation prohibit
10：External stop command
11：DC injection braking command
12：Coast to stop
14：Frequency ramp down (DN)

11 a satufék, ha ezt szeretnéd.

Természetesen ekkor a Forward run bemenet már nyitódik 2 független nyitóérintkező soros kapcsolásán keresztül.

A vészgomb mint egy kapcsoló típus, az elvégzi a dolgát, továbbá tartja a reteszt...ennyi...
A mechanikai hajtást úgy kell kivitelezni, hogy a vész leállítást már ne kelljen fokozni például a vagyonbiztonság, műszaki biztonság vagy életvédelem , balesetvédelem irányába.
Egy sarkallatos példa: ne fekedjünk bele egy jókora szecskavágóba, vagy darálóba pihenni, és egy atombiztos relé rendszerre hivatkozzunk, vagy a frekiváltó start/stop rendszerét vegyük atombiztosnak vakon megbízva bármilyen kontaktusban, vagy elektromos start, stop rendszerben, Erre ott van az áramtalanítás, főkapcsoló, szakaszoló kapcsoló, terhelés kapcsoló..., ezek egyéb változatai...stb. Nem pont idevágó de felelősséget jelző dolog. Egy nagy teljesítményű kazánházba menő erős áramű elektromos vezetékek havária esetére való áramtalanítását kérték műszaki biztonsági, életvédelmi...tűzvédelmi, ami még belefér. Az elektromos tervezők, motoros terhelés kapcsolót írtak elő, Én felülbíráltam és kértem közös bejárást, és munkaáramú tekercses távleoldást csináltam helyette... A valós veszélyt nem kell olyan ördögi megoldásokba vinni, hogy még veszélyesebbé tesszük azáltal. Gondoljunk bele, Az említett kazánházi havária esetén egy tűzvédelmi menedzser áramkörre bízták volna 150 KW elosztását,. Ha egy kis piros relécske kontaktus a kihagy vagy éppen beragad, a motoros kapcsoló szépen visszatekeri a betáplálást.A gyanútlan résztvevők meg meglepődnek... Tehát kezeljük "helyén" a feladat elemeit...

Üdv. Mindenkinek! Az alábbi villanymotor fordulatszám szabályzását szeretném megoldani valahogy!! Köszönöm a segítséget előre is!!

Szia. Nem lesz egyszerű a feladat.
Első ránézésre hirtelen nem tudom eldönteni, milyen motor is a képen látható....

Monofázású motor....kondenzátoros, tehát három kivezetése kell legyen, ameylből egy közös.?
Érdekes, román felirást vélek felfedezni a lemezkén, de itt ott hibás nyelvtannal.
Kina készitette romániának..
Van egy inditó kondi érték feltűntetve és egy űzemi....
Eme tipúsú motornak a fordúlatát nem igen fodúlatszabályozzák, csak áttételekkel.

Nem kefés, kondis(üzemi+indító is)

És még bonyolítja a helyzetet, valószínűleg röpsúlyos az indító kondi kapcsolója.

Szóval...lehet valamelyest nyomaték veszteséggel fordúlatszámszabályozni.....de kétlem, hogy ez a járható út ennél a tipúsú motornál...

Biztos voltam benne, hogy kínai. 50 Hz-es aszinkron motorra csak ők írnak 3000 fordulatot.
Mire használnád, hogy 2,2 kW-os motornak szabályozni akarod a fordulatszámát?

Lehet, kár volt ezért a motorért pénzt adnod...százféle név alatt kapható. Ki fog derülni, hogy a ráírt paramétereket meg sem közelíti...max. a "fele" igaz. A tekercse is aluból van (rézszínű).
Ha összehasonlítod a motor súlyát más ilyen teljesítményű motorok súlyával...kiderülhet, hogy valami nem "passzol". (Remélem tévedek...bár kétlem! )
Bővebben: Link

Üdv!
Érdeklődni szeretnék erről a frekiváltóról van esetleg infó mennyire megbízható, tényleg kiterhelhetem e egy 2,2kW os motorral? A másik kérdésem az lenne hogy a képek közt látok egy rajzot ahol egy kimeneti jelet biztosít ampermérőhöz. Milyen ampermérőt lenne érdemes ide bekötni?

Üdv!
Nekem nincs konkrét tapasztalatom, de a Rietech termékei, ahogy más kollégáktól hallottam, a jó ár értékaránnyal tűnnek ki. A plc-jeiket kifejezetten szereti az egyik kolléga, akivel korábban beszéltem.
Ha a lehetőségek megengedik, általában érdemes eggyel nagyobb frekvenciaváltót választani. Ha a motor nehéz üzemű, általában a gépkönyvek is már eleve így ajánlják a készülékeket.
A rajzon lévő ampermérő az analóg kimenetre van kötve. Az analóg kimenet 0...10V vagy 4...20mA-re állítható a manual szerint. Tehát ennek megfelelően vagy 0...10V-os műszerrel vagy 4...20mA-es műszerrel tudod megjeleníteni az analóg kimenetre kiadott árammal arányos jelet.

Sziasztok!
Frekiváltókkal kapcsolatban lenne pár kérdésem.
Öntöző rendszerekhez használunk több fajta különböző frekiváltót szivattyuk vezérléséhez, ezek különböző gyártótól jöttek, mindegyiknek más kezelőfelülete van. Ha jól gondolom minden frekiváltón van valamilyen soros kommunikációs port. Erről szeretnék többet megtudni.
Szeretnék csinálni egy egységes kezelőfelületet hogy egyszerűbb legyen a kezelése a felhasználóknak, meg nekem is, nem szeretek 30-50 km-t utazni csak azért hogy átállítsam a maximum, vagy minimum értékeket.(telefonon sem tudok segíteni, mert annyira nem ismerem a rendszermenüket hogy tudjam melyik rendszeren, melyik beállítás hol van).
Arra gondoltam hogy ha van egy egységes(szabványos) kommunikációs csatorna a frekiváltókon, akkor fejlesztenék Rasberry-vel meg érintőkijelzővel egy egységes kezelő felületet.
Azzal tisztában vagyok hogy minden eszköznek mások a beállítási paraméterei, paraméterek más programhelyeken vannak stb...
De talán csinálhatnék egy egységes kezelőfelületet mint pl. az autóknál is mindegy hogy milyen motor meg elektronika van bent, a kormány az kormány, a gázpedál az gázpedál, a fék meg fék.
Tudnátok nekem ebben segíteni hogy van-e valami szabvány kommunikációs csatorna, vagy ezt csak én képzeltem be.
Előre is köszönöm!

Talán össze kéne írnod milyen típusú frekiváltóitok vannak, majd megnézni a doksijukat, mielőtt meglepetés ér

Üdv!
Jövő héten megnézem mik a pontos típusok, hétfőig szabin vagyok. Tudom ilyen hülye is csak én lehetek hogy szabi alatt is dolgozok.

Szerintem ha vegyesvágott, nem találsz közös pontot. rs232, rs485, ezeken esetleg modbus RTU változatos lehet, illetve minden cucchoz teszel mikrogépet ami egy szabványos/saját közös pontra konvertál, és ezt rugdosod központilag....
Vagy nem közösködsz, a cuccok melleti mikrogépek pl egy tcpip->sorosakármi konverterek, és mindet a saját eredeti protokoljukkal levezényled.
A biztonságról sem szabad megfeledkezni, valami titkosított kapcsolat kell...