Szia! Az R734-et felemelve tényleg behuz a relé, és a hang is megjott az egyik oldalon. A masikon csak hangos bugas. A T716 bázison 6.1V-ot mértem, C, E-n pedig 5.1-5.4V-okat. A hangos bugas remélem nem végfok lesz, mert akkor itt a vége a projektnek. Egy rosszul bekötött domino DIN fejhallgató csati szintén jól megszivatott, mert gyárilag rövidre csukta az egyik oldalt, erre az R731 indián füstjelekkel válaszolt.

Ott valami más disznóság is lehet. Ha rövidre zárod a fejhallgató kimenetet, akkor pont nem az R731 van terhelve. És azt simán bírnia kellene a fejhallgató kimeneteknek.
Ha csak nem zárlatos valamelyik végtranyó, és a kimenetre kiül valamelyik tápfesz, és pont a két kimeneti oldal lett direktben összekötve.
A hangos búgás akár végfok is lehet. Szkóppal kéne mérned, mert így csak a sötétben tapogatózol.

Szia. Koszi a valaszt.
Sajnos nincs skopom.
Ezt nem teljesen ertem: "korszerű tranzisztorok határfrekvenciája elég magas ahhoz, hogy egy audio végfokban ne jelentsen problémát."
Annyira nem vagyok profi (meg csak most kezdek melemerulni a dolgokba jobban), de akkor ha jol ertem, rakhatok bele erosebb tranzisztor parokat, mindaddig amig a labkiosztas, gate fesz, meg minden azonos, csak magasabb holeadas van rairva, illetve tobb ampert kepes 'kezelni' (talan nem a megfelell szo ra?), nem szamit, ha a frekvencia magasabb. Pl rakhatok bele:
2sD718 (12MHz) helyett TTC5200 (30MHz)
Illetve
2sB688 (10MHz) helyett TTA1943 (30MHz)
Illetve a base currentek az eredeti 1 amper helyett 1,5 amperek, de ugyan ugy 5v on, nem tudom ez jelenthez e problemat. Ha igen, akkor nezek azonosabbakat, csak igy most este a pelda kedveert kapkodva ezt sikerult elohozni.
Mit gondolsz, futna vele? Ha nem, akkor azonos base current eseten igen?

Én nem vagyok jó tanár, így nem tudom a jó módszert arra, hogy megtanítsam a bipoláris tranzisztorok világát gyorstalpaló módszerekkel.
Amikor életem első erősítőjét építettem, AD161-162 végtranzisztorokkal, hasonlóan nem sokat tudtam a tranzisztorokról, a kölönböző paramétereikről.
Aztán ez lett az életem. Sok száz szakkönyv, tankönyv, folyóirat, katalógus elolvasása, megtanulása után jutottam el oda hogy valamicskét kapisgálom ezeket a dolgokat.

De a kérdésedre a válasz: Valószínűleg futna vele, de ha az előző áramkör gerjed, amit nem tudsz vizsgálni szkóp híján, akkor ezekkel még nagyobb valószínűsége van a gerjedésnek.

Sziasztok!
Valakinek esetleg van kapcsolási rajz RCF ART 712-es hangfalhoz?
Sajnos elszállt benne egy ellenállás apósnak! :/

Szia! Hideg - kikapcsolt helyzetben kellene vizsgálnod a végfokozat összes alkatrészét. A tranzisztoroknál a mérőműszert dióda állasba kapcsolva a bázis-emitter és a bázis-kollektor köröket kellene mérni nyitó irányban 0,6-0,7V-ot, záró irányban pedig szakadásnak kell lennie. Bizonyos esetekben célszerű a kiforrasztás után felderíteni a hibát. Ellenállásoknál az egyik végének kiforrasztása után mérni. Kondenzátoroknál a feltöltődést vizsgálhatod ellenállásmérő állásban. Skori honlapján az alkatrészek ellenőrzését elolvashatod.
PRÓBÁLJ MEG ÉKEZETES BETŰKKEL ÍRNI ÉS JOBBAN FIGYELNI A HELYESÍRÁSODRA!

Az idézett sorral csak arra akartam utalni, hogy a tranzisztorok megjelenése és elterjedése időszakában, jellemzően a germánium alapú teljesítmény tranzisztoroknál még oda kellett arra is figyelni, hogy milyen a frekvencia karakterisztikája. Nagyjelű üzemmódban - az audio teljesítmény erősítők jellemző üzemmódja - a hangfrekvenciás tartomány felső spektrumában gond volt, ha túl alacsony az adott tranzisztor határfrekvenciája.
A mai korszerű szilícium alapú tranzisztoroknál ez már nem gond. Az általad is említett 20-30 MHz határfrekvenciájú eszközöknél már inkább arra kell figyelni, hogy ne tudjon gerjedni jóval a hallható tartomány felett.

A nagyobb teljesítményű tranzisztoroknak általában alacsonyabb az f_T -je, kivételek a direkt hangfrekvenciás speciális végtranzisztorok, amik viszont aranyárban.
A nagyobb teljesítményű végtranzisztorok is megfelelnek céljaidnak, azonban ez biztos nem járható út. Ahhoz a meghajtó áramkört is át kell tervezni.
Inkább keresd meg az okát a tranzisztor haláloknak, javítsd meg, és jó lesz arra, amire eredetileg tervezték.
Ha gerjedéssel állsz szemben, akkor bizony szükséged lesz műszerekre, pl. szkópra. Enélkül igen nagy gyakorlat, és áramkör ismeret szükséges, hogy boldogulj.

Köszi a választ mindenkinek.
Igazatok volt, valóban gerjedés lehet a probléma, mivel bár szkópom nincs, de kicseréltem a meghajtó tranzisztort, meg az elégett tranzisztorokat, és labortápról táplálva láttam, hogy 0.65A áramfelvétellel indul, és folyamatosan csúszik felfelé 10 miliamperenként, 30 másodperc alatt már 1A az áramfelvétele, és - nyilván - melegednek a végtranyók. Szkóp nélkül nem is tudom kideríteni, hogy mi okozza? Írtad, hogy nehéz, de ha van bárkinek bármi tippje, hogy jellemzően (ha van ilyen) mi szokott lenni, szívesen látom az összeset, hátha..

Szkóp nélkül csak a hályogkovács módszer marad. Lehet hogy meg tudod ölni a gerjedést, de nem fogod látni, hogy annak mi volt az ára. Ha ilyesmivel szeretnél foglalkozni rendszeresen, akkor érdemes szerezni egy szkópot. Ami még kellhet az ilyen jellegű mérésekhez, az egy generátor. Mobil telóra van függvénygenerátor applikáció ingyen, nekem tetszik.

Kéne látni a kapcsolást. Ha van rajzod róla tedd be ide.

PC -re meg van oszcilloszkóp, igaz csak 20 kHz -ig, de az is több mint a semmi.
Bővebben: Link
Ultimate -nek is.

Segítséget szeretnék kérni egy kínai erősítővel kapcsolatban.
A lényeg hogy valószínüleg, végfok ic baja lehet mert pillanatok alatt tűzforró és nincs hang sem.
Egy philips tda7057aq van benne ami itthon nem találok sehol, csak kínàban.
A kérdésem hogy mi mehetne a helyére még azzal a lábkiosztással. 13 lába van az ic-nek.

Mondjuk ez??????????
Csak keresni kellene, első magyar találat...

Ez. Itt is van 4. találat.
tda7057

Sajna nincs szkóp, de nem is nagyon lenne idő mérni. Nyugalmit beállítom, minden ok. Adok neki bemenő jelet és annyi a két fetnek. Valószínű akkor, hogy sok neki a táp. Ha kedvem lesz, megépitem irfp240/irfp9240 el. Mérgembe légszerelve csináltam bele egy másfajtát, de kevésnek találom. Egy aktív subról van szó egyébként. Ezzel a légszerelttel meg az a baj, hogy Dc45V-ról megy, úgyhogy az előerősítőjének meg tennem kellett egy másik trafót, meg a 4 végtranyót is másba szántam. Szóval sehogy se jó.
Egy hét alatt 4 erősítőt raktam össze, de ezzel az eggyel 2 hétig szivattam magam...

Na és akkor még egy kérdés.
Próbaltam utánépíteni egy Nad3020at, kevés sikerrel. Nem jövök rá hol lehet a hiba. Itt írtam róla:
nad1
Nad2
Mindjárt felrakom a nyákot is.
A hangszínszabályzója viszont jól sikerült, az működik.

Hát szkóp nélkül nem biztos hogy megtalálod a valódi okot.
Azt még kipróbálhatnád, hogy leakasztod a mélysugárzót, és ráteszel egy 10ohmos 15-20W ellenállást. Vagy köss sorba a mélysugárzóval egy 4 ohmos ellenállást. Megfelelő teljesítményűt. Akkor is egyből elszáll?
Igazából az ilyen problémákat vakon nehéz megoldani. És ez független attól, hogy hány erősítőt raktál össze, mert azok nem ugyanezen körülmények között működnek.

Na itt vannak a rajzok

Volt, hogy nem volt rajta semmi, akkor is elszállt.
A 4 erősítőt csak azért írtam, mert azok indultak rögtön(a jlh en meg is lepődtem mennyire könnyen ment), ráadásul a VF6 ból 3at is csináltam, de ebből egy kifogott rajtam.
Na meg a NAD, de azt tudtam, hogy nem lesz egyszerű.
A szkópra meg spórolok, igaz csak egy kis dso138 lesz, de a semminél az is több. Csak most sokba voltak ezek az erősítők. Mondjuk amennyi fet elfüstölt, egy fél szkóp már biztos kijött volna belőle...

Ez is több lesz mint a semmi valóban. Generátorként meg akár használhatod a mobil telóra telepített függvénygenerátor alkalmazást. Nekem nagyon bejön.

Laptopból is csinálhatsz szkópot, a DSO138 ugyan valamivel többet tud, de hangfrekis méréshez ez is megteszi. Van benne generátor is, max a mikrofon bemenet (ami a hangkártyás szkóp bemenete) miatt feszültségosztót kell használni.
Az a baj, hogy hibás beállítás esetén, a tranzisztorok/FET -ek összenyitnak, és semmi sincs, ami az áramot korlátozná. Tranzisztorok esetében ráadásul, meg is szaladhatnak.

Nekem több bajom is van ezzel a " Nem műszer" hangkártyás megoldással. Először is a sávszélesség. Ha van egy magas frekvenciás gerjedés, azt ez nem tudja mutatni. Ehhez a 200kHz is karcsú, minimum 10-20MHz-es szkóp lenne jó. Bemeneti illesztés. Nincs kompenzált bemeneti osztója, így a megjelenített jelalaknak lehet hogy semmi köze nincs a valósághoz.
A képernyő képe szép ugyan, de a végeredmény egy "mérés" esetén csalóka.

Azt nem tudja ugyan megmérni, hogy milyen frekvencián gerjed, de azért látható, hogy valami nem kerek, ami a gerjedésre utal. Viszont gerjedés nélkül be lehet állítani a keresztezési torzítást, és az is látható, ha vágás egy, vagy kétoldalas túlvezérlésből adódik. Nem állítom, hogy mindent elsöprő legjobb megoldás, de ha más nincs, megfelelhet. Van benne spektrum analizátor is, igaz elég gyengusz, max 10 kHz, de detektálni azzal is sokmindent lehet.
Már megbocsáss, de 10 - 20 kHz alatt milyen kompenzációra gondolsz? Különben is elvileg kis torzítású analóg jelek, és nem impulzusok vizsgálatára készült. Vizsgálatára, és nem mérésre, a hangfrekvenciás sávban. Ha a hangkártya megfelel digitalizált zenei anyagok lejátszására, akkor azért megfelelhet egy vizsgálat erejéig. És ingyen, azonnal kéznél van.
De nincs szándékomban rábeszélni senkit, mindenki úgy csinálja ahogy tudja, szerintem még mindíg jobb, mintha csak nézegeti valaki a füstölős kütyüjét.

Az ingyenesség a legnagyobb előnye.
Nem azt mondtam, hogy teljesen használhatatlan, de számomra nem teljesíti azt, amit egy műszertől elvárok. Ennyi. Akinek tetszik nyugodtan próbálja ki, én maradok a műszernél.

btamas81 kollégának írtam, arra a felvetésre, hogy nincs szkópja, és tervez venni egy DSO138 -at.
Egy szóval sem állítottam, hogy ez a legjobb megoldás, de nem vagyok biztos abban, hogy feltétlen kellene vásárolnia egy 20 - 60 MHz -es szkópot, hogy az egyszem erősítőjét be tudja állítani.

Erősítő terén szeretem az egyszerűséget. Van a TDA ic-k között "atya úristen" vagy minőségben nem fogom meghallani a különbséget? Sztereo üzemben fog szólni.

Nem fogod meghallani.

Teljesen igazad van.

Üdv.
Kérdésem lenne. EL 84 csöveket letesztelini hogyan lehet? Próbaáramkör? Majdani audió projekt lessz. Fűtésük megy. 6,3 Volt, 0,7 Amper. Csövekkel eddig nem foglalkoztam.

Ugyanúgy ahogy a többit. Két dolgot érdemes mérni, triódába kötés után a 0V rácsfesz melletti anódáramot az emelkedő feszültség függvényében (Pd max!) amiből kapsz egy görbét és azt összeveted az adatlappal, a másik a kétpontos emissziómérés ami a katód állapotáról, elhasználtságának mértékéről ad információt. Privátban megírom ha netán bővebben érdekel.