Hi

ÁÁÁÁ, igazad van! Természetesen én is csak 1 db diódát használtam! A nyákrajzon látszódik is.

Köszönöm!!!
Ha tudok segiteni továbbra is megteszem.
Valószinűleg nekilátok én is egy flyback-nak az UC3843-al,pusztán kiváncsiságból,és az eredményeket,az esetleges kudarccal együtt közzéteszem.
Üdv.

kössz mex

hogy énse maradjak ki:

mindkét diódás elrendezés helyes, itt fekszik elöttem papírravetve
Dr Hodvogner László: Gépjárművek villamos berendezései !!!

a tirisztorral párhuzamos elrendezés váltóáramú szikrát produkűl, mégpedik egyetlen egy egész periódusnyit (kivétel ha újragyújtják a tirisztot),
és a kondit visszatölti X feszre, tehát nem használja ki az összes energát...

a trafóval párhuzamos elrendezés pedig egyenáramú szikrát produkál, DE ez az elrendezés hosszabb szikraidőt ad, mint a másik, az összes energiát kisüti a kondiból!! és nincs 3. visszarúgás, ami a tirisztort "agyonveri"

csá

csak az sch-t néztem bocs

Nem gond.

:yes: :yes: :yes:

Igen igy tudtam én is,ezért is jobb a második,egyenáramú szikra véleményem szerint.

Senki sem vitatta, hogy visszatöltheti a kondit. Inverternél sztem még jól is jön, meg persze tekercsesnél is.
De a többi...

Aha, akkor lehet hogy olyankor vannak usec-es kisülési idők, amikről a múltkor beszéltünk nem? Mármint váltakozó kisülésnél.

Biztosan van,de mérni még nem mértem. Az egyenáramú szikrakisülésnél már viszont mértem RM Suzukinál~1mS időtartamot. Az már döfi'.
Mondjuk ott a tekercs is bika,és az önindukcióját használják a konditöltésre,és a trafója is komoly darab.

szerintem fölösleges energiát spórolni , inkább menyjen az összes a szikraközbe!
a gerjesztőtekercsesnél amúgy is egy rakás energia megy a búsba, lesöntölve vagy varisztorral
tökmindegy...

így énis egyetértek mexel és a trafóval párhuzamos diódás, egyenáramú kisülésű elrendezést részesítem előnyben...
(a gyertya hőmérsékleti sajátosságai miatt is egyenáramút javaslom, persze az áramirány nem mindegy...)

Az igen. Az már megközelíti a tranzisztoros rendszereket nem?

Azt a konditöltéses dolgot már emlegetted korábban.
Esetleg valami kapcsirajz nincs hozzá?

milyen magra tekerted meg a trafót? légrésesre?
ha jól sejtem, akkor
légrés nélkül a mag túl hamar elmegy telítésbe, és kevés az eltárolt energia, a légrésben sokkal több eltárolható, mint egy zárt magban

helló!

egy babeta gyujtást menyire lehet megtuningolni?mármint valami jó jeladó elektronika?

Kár hogy én ennyire sík vagyok ezekhez. Általában úgy szoktam áramkört csinálni, hogy összerakom.
Jó? --->
Nem jó? ---> valamit cserélgetek benne. Bár kapcsolótápnál nem mindig jön be. Ezek után megpróbálok informálódni. Tudom, tudom, előbb kellene. De mindig is bajom volt a nagyon gondolkoztatós elméletekkel, képletekkel.

Van többféle megvalósitása is. Mindegyik visszarajzolásból született. Az egyik kedvencemet lehet,hogy felteszem,(annyira ötletes)de még gondolkodom rajta. Mindenesetre a gerjesztőtekercsek (Simson stb) nem használhatóak 1az1-ben hozzá.

Flybacknál mondhatjuk,hogy a légrés "kötelező".

Igy kezdi mindenki. Egy idő után viszont elkezd zavarni,hogy nemérted a működését,és ha hiba van akkor tanácstalan vagy. Viszont tanácsot kérni nem szégyen,én is ezt teszem,ha magamtól nem jövök rá a dolgokra.

Próbáltam gyűrűre és EE magra is. Légréssel is, felezett menetszámmal is.

A menetszámot így próbáltam megállapítani:
Van egy áramkorlátos labortápom. A trafó primerjével sorba kötök egy FET-et. Rá a változtatható + tápra a trafó másik felét, a FET másik felét meg testre. Magyarul 50%-os változtatható amplitudójú négyszögjelet adok a trafóra. Meghajtó elektronikával tudom a freki változtatni. Beállítom mondjuk 100kHz-re a frekit. Ráküldöm a magra, a tápot tekerem 0-valamennyi voltig. Addig, amíg az áramkorlát be nem villan. Változtatok a frekin. Megint tekerem a feszt. Megitnt bevillan az áramkorlát.
Így megvan, hogy bizonyos menetszámnál, bizonyos frekihez mekkora max amplítudójú feszültséget kapcsolhatok a magra. Gondolom az áram hirtelen növekedése a telítődést jelzi.
Pl: 100kHz, 10 menet, 15V-nál billen az áramkorlát; 150kHz, 10 menet, 17V-nál billen. Stb. Megpróbálok olyan frekit és menetszámot választani, aminél még a ~15V nem viszi telítésbe.

Remélem jó az elgondolásom.

Babszi magra olyat tekerek, amilyet akarok...

Engem érdekel, én nem szóllak le.

Pontosan.
Csak azért a sok kérdezősködés miatt meg a pofám szakad le. Persze neked birka türelmed van még hozzám is. Állandóan az én hülyeségeimet kell hallgasd.

De amúgy nélküled még itt sem tartanék gyújtás ügyben! Köszi

Egészen eredeti megközelités,szerintem jó is,de mi lesz a szekunder menetszámmal?

Hát ez az...

Nincs induktivitásmérőm sajna. Meg szinuszos jelalakot sem tudok szülni, ami változtatható frekijű...

Más ötletem nincs, hogy hogyan lehetne meghatározni az induktivitást, ha nem ismerem az AL-t. (Bontott magok) Mondjuk ez sm tudom, hogy hova kellene ez...

Sziasztok! Egyik haverom vett egy Yamaha XT600 as motort gyújtóelektronika nélkül és abban két jeladó van. Meg akartam oldani a szabályzását RC tagokkal úgy, hogy indításnál azt a jeladót vegye figyelembe ami később gyújt viszont fordulaton a nagyobb előgyújtású vegye át az irányítást. De a felül és aluláteresztő szűrők csak szinusz jellel működnek normálisan, tüskével nem hiszem. Gyárilag hogy van megoldva az ilyen 4ütemű 1hengeres krosszmotorok előgyújtás szabályzása? Beindulnak akku nélkül is szóval nem hiszem, hogy nagyon bonyolult lenne vagy igen? Két jeladója van amik egy ponton össze vannak kötve, szóval 3 vezeték jön a jelhez. Mindkét jeladónak külön kiemelkedése van a lendkeréken tehát egymásól függetlenül üzemelnek.
Hogyan működhet ez?

ja az áram ugrásszerű növekedése egyértelműen a mag telítődését jelzi, de csak zárt magban igaz, és jó a mérésed, néha nekemis jól jönne ..

légrésesnél a mag telítésbe megy, de az áram azután nem fog ugrásszerűen nőlni hanem a légrésben növeli a térerősséget... itt máshogy kell méretezni, néz meg az oldalt amit mex linkelt be!!

Átfutottam már, de holnap részletesen átnézem. Bár az angol tudásom nem a legjobb.

most viszont megyek, mert holnap meló...

Jóccak!

Hello! tudsz angolul?ha igen nezd meg ezt a linket amit mellekelek.
Jomagam a gerjeszto tekercsekkel kinlodok egy xt600 motorn.Bővebben: Link

és a német tudásod?

Régen én is próbálkoztam elektronika épitésével...
Részeredmény született:555-ös időzitőkkel oldottam meg,hogy a 36°-os előgyújtás csak ~4000 fordulat után legyen hatásos,előtte csak a 12°-ra gyújtott. Igy tulajdonképp kétállású volt a szabályzás. Túl sok energiát nem érdemes belefeccölni,meg kell épiteni a PIC-es változatot (bár a hex jóságáért én nem kezeskedem).

Nem egyszerű megtekerni,az biztos...
Néhány darabon már sikerrel túl vagyok.