Pont ma találkoztam egy nem gyári tekerésű mocival ahol kimérve is a fekete kivezetés a főfázis, a sárga pedig a segédfázis. Ha már pont eme 2 színt használták tekercseléskor csinálhatta volna "helyesen" is...

Helló. Sajnos én sem találtam esetleg helyettesítő relére nincs ötleted?

Nálam hever egy ilyen relé. Régi Hajdú mosógépé. Szomszédból a kolléga, 2 éve nem viszi el. Holnap viszem Pestre, ha kell. A többit majd akkor megbeszéljük.

Pont olyan számú lenne az a relé? (...kétlem):
MIHÁ-C utáni számok a relé névleges, valamint meghúzási áramára vonatkoznak.
Ez szerint a törtvonal előtti és utáni számok tízzel való osztásával a relé névleges, illetve meghúzási áramát jelölik.

Helló. Köszönöm a felajánlást, de nem élnék vele. Más baj is lesz itt.....

Ez a "sorkapocs"! A "dekni" az a motor sorkapocs fedele, amelynek belső részén ott lapul(hat) a motor helyes bekötéséről a rajz.

Most nincs a kezemben, de elbírta az 1 LE-s motort (pedig a mosógépé kisebb). Persze megnézem a számait (biztosan kisebb).

Sziasztok!

Kérnék egy kis segítséget.
Bajai bronzlapátos szivattyú IMI motorral szerelve leégett. A motor könnyen forog tehát nem gondolnám, hogy a terhelés végzett vele. Ez már az új fajta elvileg 750W-os, de a hegyesebb ventilátor burkolatú kisebb átmérőjű "fényesebb" alumíniumból készült újfajta motor. Kondin nem látszik a felirat talán 16µF nem biztos.
Nem a segédfázis égett le hanem a főfázis.
Kíváncsi lennék az okokra, vagy valamilyen megoldásra, hogy ez ne történjen meg ismét. Klixon és társai is megoldás, de ha lehet az újratekerésnél is módosítanék amennyiben megérné és jót tenne a motornak.
Menetszán növelés 1-2 menettel vagy vastagabb huzal? Melegedését nem ismerem, így került hozzám már leégve.
Nem tudom mennyire van túlgerjesztve a vas kibír e vastagabb tekercset 1-2 menetet elcsalva, vagy inkább túlgerjesztés határán van és több menetet kívánna?
A forgórész jó hosszú, gondolom újfajta a vasmag anyaga ezért lett kisebb a motor, a forgórész nem nagyon változott látszólag.
A tekercsrögzítést már leszedtem és féloldalt az elválasztó papírszigetelést.

Szia! Szerintem ne változtass a tekercselési adatokon semmit se. Nagyon úgy néz ki az égési nyomból ítélve, hogy csak az egyik oldali főfázis tekercs melegedett ki jobban a másikhoz képest ami tekercselés, berakás közbeni sérülés következtében később menetzárlathoz vezethetett. A kondenzátor értéke az nem 25µF lenne? Persze ez most lényegtelen.

Gondolom azért egy hajszállal vastagabb elmegy, ha belefér.
Nem tudom a kondenzátor értékét. Gyárilag milyen kell ezekre? Felirat nem olvasható.
Bácskán én 16-ost láttam eddig, bár lehet hogy több kéne rá? Ha kisebb a kondi jobban melegszik a segédfázis? Vagy van erre módszer, hogy lehet végigzongorázni melyik kapacitással a legjobb? Mérjek majd áramot a segédfázison vagy összáram felvételt kéne?

A segédfázis annál jobban melegszik, minél nagyobb a kondenzátor.
Kisebb kondenzátorral kisebb a segédfázis gerjesztése és a vasmag is kevésbé melegszik, ám a billenőnyomaték konstrukciótól függően csökken.
A kritikus érték szivattyúk esetében ott van, ahol még éppen fel tudja gyorsítani a vízzel teli járókereket.
Szivattyúknál egyébként nagy tartalék van a motrokban hagyva, az egyfázisú aszinkron motor tulajdonságai miatt.
Példának okáért a csőszivattyúm 1200w motorja már 160 voltról is kihozza a 230as üzem 90%át kb, ami azt jelenti másfelől nézve, hogy 230V-ról sokkal nagyobb járókereket is meg bírna forgatni.

Tehát valószínűleg nem a túlterhelés vezetett hibához.
Biztosra menni lehet pl kétszerzománcozott huzallal, meg minden tekercselem szigetelésével a többitől (ahogy régen csinálták).

Nem a billenőnyomaték, hanem az indító nyomaték függvénye a segédfázis kondenzátornak.

De a billenőnyomaték is függ tőle, méghozzá elég jelentősen.
A kondenzátor egy második fázist valósít meg. Ha az nincs, a billenőnyomatêk kisebb lesz.

Azoknál a motoroknál, ahol a főfázis kiteszi a horonyszám túlnyomó részêt, és a segédfázisnak eleve nem túl nagy a gerjesztése, ott a különbség lehet kicsi.
Ám ha például egyforma a fő és segédfázis (ami egyébként egy jó konstrukció) akkor a segédfázis meglête döntő. Van itt ilyen motor, kondenzátorral 3x olyan erős mint anélkül.

Az mondjuk igaz, hogy a fent emlîtettek miatt szivattyú esetében nem a billenő hanem az indítónyomaték szempontjából kritikus a kondenzátor értéke.

A billenő nyomaték konstrukciós tényező. Az nem nagyon függ a segédfázis kondenzátor nagyságától. Sőt, a billenő nyomatékhoz tartozó fordulatszámnál nagyobb fordulatszámon nincs is szükség segédfázisra. Egyfázisú aszinkron motoroknál azért van szükség üzemi segédfázis kondenzátorra, hogy akkor is legyen indító nyomaték, ha a motor túlterhelés miatt átesik a billenő nyomatékon.

Nem. A billenőnyomaték egész egyszerűen nagyobb, ha a segédfázis megvan. Tehát, ha példáulegy teljesen szokványos a. motrot mérnék egy próbapadon, akkor segédfázis nélkül teszemazt 10 Nm lesz a billenőnyomatéka és ott fog lefulladni. Ha rárakom a segédfázist, akkor a fent említetteknek megfelelően, konstrukciótól függően mondjuk 11-30 (!) Nm mellett fog lefulladni. Ennek nincs köze az újrainduláshoz. Üzemi kondenzâtoros motorok esetében egyébként sem fog tudni újraindulni a terhelés megszüntetése nélkül, ha túlterhelés miatt fulladt le, hiába van rajta a kondenzátor, mert ezeknek az indítónyomatéka mindig sokkal kisebb mint a billenőnyomatéka.( Ez egyébként hátrány a szivattyúknál is, ezért van a motorokban tartalék hagyva). Most a nagy ellenállású kalickával készült spéci motorokat nem számolom, azoknak cserébe a hatásfokuk rosszabb.

De. Szíveskedjél tanulmányozni, az egyfázisú aszinkron motorok nyomaték/fordulatszám görbéjét. A szivattyú motorokon (és nem motrokon) azért nagyobb az üzemi kondi, mert terhelés alatt kell indulniuk. Az igaz, hogy csak a túlterhelés megszűntével tud újra felpörögni, addíg csak "nyöszörög" de nem áll le, ami azonnali leégéshez vezet. Egyébként is ilyenkor már a jól beállított motorvédő kapcsoló amúgy is lekapcsolja a megnövekedett áramfelvétel miatt.
Ha igazad lenne a segédfázis üzem közbeni szükségességével kapcsolatban, nem működne a nyomógombos, és a relés indítás sem. A relés indítás hasznos pl. a terménydarálóknál, ahol átmeneti túlterhelés elég sűrűn előfordul.
Szerinted akkor miért van szükség külön üzemi, és indító kondenzátorra, mert ha rajta hagyod állandóra a nagyértékű indító kondenzátort, akkor a billenő nyomatéknak is szerinted jelentősen nőnie kellene. De valamiért mégse így van.
A billenő nyomaték pedig a motor maximális nyomatéka, amit a max teljesítményfelvétel korlátoz (ami a gép konstrukciójától függ, vasmag méret, tekercselés stb), a segédfázishoz semmi, vagy legalábbis nem sok köze van. Mivel általában a konstrukciók gyártótól függően több kevesebb tartalékkal rendelkeznek, azért a motorok átmenetileg túlterhelhetők.

A valósággal vitatkozol. Hiába írod le sokféleképpen, egyszerűen nem igaz az hogy a kondenzátornak nincs köze a billenőnyomatékhoz. De van. Ezt a jelleggörbe is csak alátámasztani tudja, amit egyébként pont az általam emlîtett mérésből lehet felvenni.
Nagyobb is a billenőnyomatéka is a szivattyúmotornak a nagyobb konditól. Lehet hogy nem kiugróan, ahogy már részleteztem ez tekercselés függő, de akkor is nagyobb. Az egy más kérdés, hogy ezt nem használják ki, mert a szűk keresztmetszete a dolognak a gyorsításnál van.

Én nem azt mondtam hogy segédfázis nélkül nem működik a motor. Hanem azt, hogy kisebb a billenőnyomatéka, ami tény.
Ha a terménydaráló indîtógombos motorjára üzemi kondenzátort teszünk (feltéve hogy a tekercs nem sárgaréz vagy hasonló mert akkor nagyon melegedni fog), meg fog nőni a billenőnyomatéka.
És egyébként az indítókondenzátortól valóban még nagyobb a billenőnyomaték, csak ezt nem lehet tartósan kihasználni, mert a motor leég tőle, de ettől még az állítás igaz.
Full felesleges ezzel vitatkozni, mérd meg ha nem hiszed.
Itt van például egy imi 380as csillagkötésű motor, amit 320V egyfázisról használok 10uf kondenzátorral. Ezzel van neki kb 4-5 Nm nyomatéka. Ha a kondenzátort megnövelem, mondjuk 40µF-ra, (mert lefulladt a csigába rakott túl sok anyagtól), akkor ~7Nm is kijön belőle. Üzemi fordulaton, tehát nem újraindulásról beszélünk*. Ha a kondenzátort idő előtt visszaveszem 10µF-ra, amíg a túl sok anyag még nem ment ki, akkor a motor megint lefullad.
igaz eléggé morog, és melegszik ilyenkor, de erősebb. Ezt semmilyen jelleggörbe nem fogja felülírni, még akkor se ha más van rajta. Akkor hibás az adat.
Mindezek egy szabvány segédfázisos tekercselés mellett is így vannak.
Ha pl egy fűnyíróból kiveszem a segédfázis kondenzátort, a motor kissebb terhelésnél (kisebb fűben) fog lefulladni. Itt szó nincs újraindulásról.

Most az egy más kérdés, hogy ahogy mondottam volt, kisebb kondenzátorral, vagy kondenzátor nélkül kisebb a vasmag melegedése. Ezt fel lehetne használni arra, hogy a főfázis feszültségét (gerjesztését) megemeljük addig, amíg ugyanakkora nem lesz a melegedés mint a névleges üzemi kondenzátorral. De a tisztán egyfázisú üzem sajátossága miatt jó eséllyel még így is gyengébb lenne a motor, főleg ha a segédfázis jelentős méretű és gerjesztésű gyárilag.

*Illetve nyilván újraindul a motor, de a nagyobb nyomaték üzemi fordulaton is megmarad.

Érdekességnek: Indítókondenzátoros relé nélkül. (eladó volt a motor a neten, gyári új)

Sziasztok! Biztos lerágott csont már a sűrűn posztolóknak de azért felteszem azt a kérdést, hogy 1.1kW-os segédfázisos IMI motorhoz manapság milyen indítóalkalmatosság van ami beszerezhető? Ugye MIHÁC relét egyre nehezebb és drágább beszerezni ha még lehetséges egyáltalán. jelenleg nyomógombos índítású, de mivel kompresszoron van, így nem ártana ha a nyomáskapcsoló képes lenne ellátni a feladatát.

Szia! A "villanymotor" című topik 59. oldalán találsz egy lehetséges megoldást.

Sajnos a linkek mind elévültek a böngésző szerint vagy rosszul linkelték be.

Hmmm.
Tudsz pár példát mondani?

Szevasz!

Ha kondenzátort használnak egy aszinkron villanymotornál, az valóban indítókondenzátor, mert nélküle nem indul el.
De kétféle van, mert pontosítanom kell: van üzemi kondenzátor, amely mindig "bekapcsolva" van, és indítókondenzátor, amely relé vagy más segédáramkörrel csak az indítás (felpörgés) idejéig aktív.
Ha nem kapcsolják ki, akkor ca. 3-5 perc után felrobban (elkezd kifolyni az elektrolit féle).
Ha a szokásos neveket használom, amely megkülönbözteti a kettőt, akkor van indító és üzemi kondenzátor.
Az indítókondenzátoron mindig(?) van kisütő ellenállás.
Az üzemivel szereltnek viszonylag kicsi az indítónyomatéka, az indítóval szereltnek jóval nagyobb.
És akkor még van kapcsolás 2 kondival: üzemi + indító.
A Tied egy üzemi kondenzátoros motor.

Üdv: StMiklos

Cz meg HZ (1f) mociknál a "J" betű helyén ha "C" betű van akkor indítókondi+relés lenne. Ha meg állandókondenzátoros lenne akkor lenne "E" betű
A kondenzátor tartója is "tipikus indítókondenzátor."

Visszakerestem a böngésző történetébe a mocit.
(60µF 280V)

VIM juli 22-ei hozzászólásában amik vannak linkek, és az előző hozzászólásban amire az egyik link mutat az abban lévő linkek is mind a következőt adja vissza mind PC-n mind mobilon (URL signature expired). A csoatolt tollas rajz nyitható megy egyedül.

Panaszod jogos, előkerestem VIM mester július 22.-i posztját.
Sajnos ezek a linkek ideiglenes FB linkek.
Lehet érdemesebb ide feltölteni, vagy permanens linket használni.
Rövid távon meg elkérni tőle...

Végülis hogy a lényegi kérdéssel jussak valamire, egy sima statikus időzítő kell egy normál mondjuk DIL0 relével a segédfázisnak és ennyi? Kb mennyi az az idő ami megengedhető így az indításhoz mondjuk 3s?