Nem próbáltam ki a lerajzolt megoldást, csak az elmélkedésem eredménye.
Az alul lévő félvezető már régi történet, több helyen is láttam alkalmazni, magam is ezekből vettem az ötletet. Viszont a felső fémlap használatát sehol nem láttam ilyen formában alkalmazni. Nem tudom indokolni, de érzésem szerint jelentősége van, mert lényegesen stabilabb felfogást, és némi hőelvonást is várok tőle. A felette lévő, azonos méretű szigetelő lap alkalmazása a paneltervezést érinti kedvezően, mert a "takart" részre is enged vezetősávokat tenni (*).
(*) -hoz megjegyzés: Műszaki jártasságom, és géptervezési gyakorlatom tapasztalataira támaszkodva, kétségeim is vannak. A felfekvés ténye általában nagyon egyértelmű, és itt nem valósul meg. A rézoldali vezetősávok vastagsága (kb. 35 um réz + kb. 30 um ónréteg), eltart. Ez egy elég kicsi eltartás, de ott van. A rendszer ezt szinte biztosan képes saját deformációjával korrigálni, mégis jó ha tudunk róla. És ha már aggályokról írok, akkor a rézoldali vezetősávok terhelhetősége is úgy van kitalálva alapesetben, hogy a felület képes hűlni, ami takarásnál nem valósul meg. Természetesen van számítás a többoldalas panelok belső rétegein futó sávok terhelhetőségére is, de ez más eredményt ad (kisebbet), mint a külső rétegek sávjai.
Miközben leírtam mindezt, kigondoltam egy olyan megoldást, ami teljesen korrekt felfekvést ad, képes a felület hűlni, nem jár az alapgondolathoz képest magasságnövekedéssel és nem igényel semmilyen extra felkészültséget. Ha odajutok lerajzolom.

Szia Alkotó ! Elkészült a 606 os. Ilyen lett, nagyon szépen szól, a poti kellett bele. Így egy kicsit kordában tartom az energiáját. Az U profil is jól hűt, de képen láthatod, hogy alul felül el van emelve, és ez biztosítja a kémény effektust. Örülök, hogy megépítettem, de jöhet a következő Quad verzió, a dupla tranzisztoros a te rajzolatod alapján!

Voltak fenntartásaim a csekély felületű hűtés miatt, de ha a tények téged igazoltak, akkor azt elfogadom. Csinos, a szemnek is tetszetős darabok.
A "kémény" hatást én másképpen értelmezem. A függőlegesen álló hűtőborda lamellák között, természetes módon kialakuló, felfelé irányú áramlást tekinteném annak.
Ennek mozgatója, a melegebb levegő kisebb súlyában rejlő "varázslat", ami miatt felfelé mozdul el, így helyére alulról hűvösebb levegő érkezik. Ez kimondottan gyenge áramlás, éppen ezért kell sokkal nagyobb méret és ritkább bordák.
Ha az áramlás forszírozott, akkor sokkal kisebb térfogató, sűrűbb bordaszerkezetű hűtőbordával is el lehet érni hasonló hűtési intenzitást.

Szia!
Olvastam a fémlapos leszorítással kapcsolatban írtakat.
Autós erősítőkben már régen is alkalmazták ezt a megoldást.
Fém ház, mint hűtőfelület, azon szigetelés (csillám), rajta végtranzisztorok, azok tokjának a tetején a nyák lemez, az egészet pedig egy vastag fémlemez szorítja le, ami az alkatrész oldalon van és a nyák lemezt nyomja lefelé. A rögzítő csavarokat pedig nem a tranzisztorok furataiba csavarják, hanem a tranzisztorok közé.

Nekem ennek a végfoknak ez a változata nagyon tetszik! A panelrajz vasaláshoz való pdf-et esetleg el lehet kérni?

Ehhez kapcsolódva, mellékeltem a filmet. Minden furat kicsi, mert így jobban megvezeti a fúrót.
Fontos! Ellenőrizd le, mert ezt csak egy terv, nem zárható ki esetleges elkötés, vagy egyéb huncutság, ami elkerülte a figyelmem.

Ha nem a terven szereplő tranzisztort, hanem 2SC5200-t teszek bele a végfokozatba, abból lehet baj, vagy inkább legyen MJL21194?

Nincs a véleményem mögött tapasztalat, de én nyugodt szívvel adnék esélyt a 2SC5200-nak. Ezzel együtt, az MJL stabilabb megoldásnak látszik, de ezért súlyos anyagi áldozatot kell hozni.

Sziasztok

Most tévedtem erre, és gyönyörködök a tervrajzok és a nyákok szépségében. Én egy régi 405 építettem anno nagyon szép hangja volt. Az lenne a kérdésem, hogy ezek a kapcsolások mivel tudnak többet mint a 405, és hány wattosak?

Köszönöm

Szervíz adatlap mindent elárul!

Panellel félig kész vagyok. Már hűtőbordák is vannak. Ma össze szeretném csavarozni. Utána jöhet a dobozolás...

A végtranzisztorok előtti átkötések hosszúak, és viszonylag közel vannak egymáshoz. Ezért azokra javaslok szigetelő csövet tenni. A terven is próbáltam ezt szemléltetni.
A dobozolás előtt célszerű lehet feléleszteni a szerkezetet.

Azok zománcozott rézhuzalok. Csak a végeken kapartam le róluk a szigetelést.

Helló egy jó barátom építeni a vercion a Quad 606 de van néhány probléma a basszus reagál , mit gondolunk , hogy L4 meg kell változtatni , hogy a diferent értéket , vagy ha tudjátok, mi lehet baj Én tényleg apreciate minden segítséget

Számomra úgy tűnik, hogy az L4 tekercs átmérője túl kicsi. L4 tekercs belső átmérő = 10mm . Huzal átmérője= 1mm. Belső tekercs 15 menet, külső tekercs 12,5 menet. (Me parece que el diámetro del rodillo L4 es demasiado pequeño. L4 bobina interna diámetro = 10 mm. Diámetro del alambre = 1 mm . Rosca interior 15 vueltas , rosca exterior 12.5 turnos.) Google translate

L4=itt

Sziasztok!
Régóta foglalkoztat engem is eme "remekmű"!!!
Még szakközépiskolás koromban építettem meg az első Quad-omat (405). Tényleg úgy működik, hogy "összehányod" és megy. Félelmetes gondolatmenetek lehettek a Current Duming végfokozat megalkotója fejében. Műszaki megoldásként nagyon egyedi és én úgy vélem, hogy működőképes.
Nekem amikor először megépítettem azonnal megtetszett. Rettenetes dinamikát éreztem a mélyek tartományában és iszonyúan tiszta magas hangokat. Pedig mono blokként használtam de mégis olyan teltnek és melegnek éreztem a hangját (úgy éreztem, hogy nem innen, vagy onnan hallom hanem mintha körülölelne a zene). Kár, hogy már nem él a "Bácsi" Aki ezt végiggondolta! Sokat tudna segíteni.
Volt nekem egy neves gyártótól (Onkyo) származó HIGH-END-nek minősített erősítője de az nekem azt az élményt mint a QUAD405 nem tudta nyújtani. Pedig a hangfalaim nem éppen a csúcskategória tetejét súrolja. A quad még úgymond a "slendrián" hangdobozokon amit az asztalos Józsibácsi rakott össze azon is (viszonylag) jól szól.

Írom a gondolataimat:
Volt kérdés, hogy miért nem szimmetrikus a két tápfeszültség a földhöz képest. Az én gondolatmenetem azt sugallja, hogy mivel a bemeneten (főleg sok klónnál) elko van így a bemeneti potenciált el kell tolni, hogy az elko polarizációs feszültséget kapjon (sokak elgondolása szerint és szerintem is a polarizálatlan elektrolit kondenzátor torzításokat okozhat!). Viszont ha nem elko-t hanem stiro kondit de állítólag jobb a PTFE, ha az utóbbiakat használod akkor nyugodtan használhatsz középmagcsapolásos trafót és nem kell a szinteltoló áramkör. Valamint még egy régi könyv alapján azt olvastam és a haverommal beszélgetve is szóbakerült, hogy a kondenzátoros kicsatolású erősítők hangja másabb (Otala) ennél a megoldásnál az is teljesül (félhíd). Várom a visszajelzéseket az általam megmagyarázottnak tűnő leírásokról főleg Alkotótól.
(Bocsánat, hogyha nem érdekelnek azok a problémák,hogy "miért nem megy két aksiról???".

Sziasztok!
Bocsánat, hogy az előző levelemet így félbeszakítottam.
A "Mé' nem megy aksirú?" azt valószínűleg mindenki érti, hogy "Kikről", de én inkább úgy fogalmaznék, hogy mikről van szó azt mindenki érti. (Elnézést hogyha ezeket) nem tartom "idevaló"-nak.
Ezúton kérek elnézést azoktól az embertársaktól Akik ezt a fórumot vagy segítségként, vagy okulásként használják. Megértésüket köszönöm (Tisztelettel: Mészáros László) többet nem fordul elő!
Én is azért regisztráltam ide, hogy az említett erősítővel és annak leszármazottjaival kapcsolatban értekezzünk.
Egy másik estet, ami elgondolkodtató, hogy egy szakmabeli kolléga a Quad erősítő egyik példányát megpróbálta ellátni egy áramvisszacsatolással. Ezt egy hazai folyóirat ki is adta. Elgondolkodtató az is, hogy a kolléga tudta-e, hogy minek van az erősítőben ott az a híd! A szerkesztő biztosan nem de a cikk eladható volt.
Nos Jóéjt Mindenki-nek!

Valaki használt már TO-3 tokos tranzisztorok alá kerámia szigetelőt? Van itthon pár darab és azon gondolkodom, hogy ennek a tranzisztor szigetelőnek a 2 mm vastagsága van-e olyan, vagy hasonló hőátbocsátása, mint a tized mm vastagságú csillámnak? Mi célból készítenek kerámia tranzisztor szigetelőket? Nagyobb villamos szigetelésük miatt?

Sziasztok!

Azt lehet tudni hogy az L1a-b mekkora áram folyhat át, mert csak annyit írtatok hogy elég oda kis teljesítményű induktivitás is, de mégis mennyi az a kis teljesítmény?

Szia! Adnál egy linket, hogy melyik rajzon szerepel ez a pozíciószám?
Itt például CR1 áramával kell számolnod.

Lomexben ilyet vettem, és semmi baj nincs vele. Csak azért van 2 darabra bontva az én paneltervemen, mert ilyet lehetett kapni.

Ezen hasonlóan jelöltem a két darabra bontott értéket.

Erről a rajzról kérdeztem az L1-ek áramértékét. Rendben alkotó akkor én is hasonlót keresek.

Sziasztok.

Ahogy olvasom, sokkal jobb mint a 405-ös. De erre is kell hangfalvédelem, mint a 405 höz kellett? Tényleg hogy szól?? Érdemes megépíteni??

Az egyedi megoldású tápfeszültség előállítás miatt nem kell hangszóróvédelem.
A másik két kérdésedre nem lehet értelmes választ adni.

De olyat ám amit még egy botfülű is meghall!!

A kerámia kivitelű TO-3-as szigetelő alátéteknek az egyik előnye, hogy kisebb kapacitás lesz a tranzisztor és a hűtőfelület között. Ennek igazából akkor van jelentősége, ha a TO-3-as tokozású eszköz nem follower (kollektor/drain váltakozó áramúlag testelve) üzemben használatos, hanem feszültségerősítést végez.
Példa erre itt a fórumon olvasható:
https://www.hobbielektronika.hu/forum/v-fet-es-sit-erosito-kapcsolasok?pg=0
TJ.

Nem tudni mi a cél, de céltól függetlenül sem nagyon érdemes. Teljesítményre is, hangzásra is találsz nála jobbat.

Tudsz esetleg linket küldeni? Kb 100W-os otthoni használattra keresek komplett erősítőt.