Most már legalább ezt is tudom.

Nem vagyok túl jártas a márkákkal szemben. Csak otthon magamnak készítettem el egy kis épület villamosságát. Amire csak tudtam ügyeltem, hogy szabályosan járjak el. Ezzel a problémákat is elkerülve.
Konnektorok, kapcsolók, kmszok azok mind Schneiderek. Vezetékek 1,5 és 2,5-es réz Prismian.

De vissza térve a biztosító táblára veszek méteres gyűjtő sínt és kicserélem. A "plusz" vezetekeket megkeresem és kikötöm.
Köszönöm szépen a segítséget.

Attól tartok, hogy a méteres gyűjtősín többe kerül, mint egy másik elosztódoboz. De te tudod és a bővítési lehetőséged sem lesz így.

Legfeljebb felesleges kényelmetlenséget okoz. Azért van több áramkör, hogy egy hiba kis területen okozzon következményeket, és ha egy kismegszakító alá több vezeték van bedugva, akkor az egyik kivételekor a másik üzeme is lehetetlen addig, satöbbi. Ennyi erővel lehetne egy kismegszakító egy lakásban, és vagy belekötve 16 vezeték, vagy összesen egy körre felfűzve mindent...

A mai anyagárak mellett azért érdemes már a gazdaságosságot is figyelembe venni. Ha az összterhelés nem haladja meg az adott megszakító leoldási adatát, akkor semmi gond és ha a vezetékek keresztmetszetéhez is igazodik.
Ha szerelni kell, akkor meg érdemes áramtalanítani az egészet, a biztonság fontosabb, mint egy kis kényelmetlenség. Pláne a bátor "csináldmagad" esetekben.

Mi a jelenlegi szabvány vagy szokás a kazánház csöveinek a földelésére. Lehet öket „sorba“ földelni (PE), azaz az egyik csöröl a másikra kötni a védövezetéket, vagy csillagszerüen kell - azaz extra kábel az elosztorol minden csöre? Néhány csö le van földelve, de nem mind.
Kösz.

Régen lehetett felfűzni őket, de csak úgy, hogy egy saruba a bejövő, meg az elmenő földelő vezeték. Így ha az adott szakaszról levette valaki a földelést, a többi folyamatos maradt. Gondolom ez most is működik.

Azt mondod, hogy a kábelt nem szabad megszakitani, csak hozzákötni a csöhöz, majd onnan a másikhoz?
Sajnos a saru nem egészen ilyen kábekezéshez van kialakitva.

Csillagpontosan. Így.

Kösz, ezzel az a gondom hogy rengeteg drot fog kelleni, mert a dupa csövek 3-4 méterre vannak az elosztotol. Ezért gondoltam, hogy a 2 egymás melletti csövet egy drottal huzom az elosztohoz. Ugyis a csöpárok rendszerint egy egységbe mennek, ki meg bemenet.

A kép arra is jó példa, amikor a fűtés-vízvezeték szerelő együtt dolgozik a villanyszerelővel.
Így is lehet.

Sajnos ma ez nem divat, még csak nem is ugyanazon a napon dolgoznak.

Közben néztem egy pár ajánlást meg rajzot. Sok rajzon gond nélkül összedrotoztak még 4 egymás melletti csövet is és csak egy huzal ment az elosztosinra.

Ez csak azért nem célszerű így, mert ha véletlenül szakadás van, akkor már nem látja el a feladatát teljes egészében.

Ez világos, a kérdésem a szabványra szolt. Közben találtam néhány szaklapot, sehol sincs kizárva, azaz nem elöirt a csillag bekötés.

Ha a földelő bilincs kikötésével megszűnik a villamos kapcsolat a többivel az nem jó!
Tehát ilyenkor vagy duplás érvéggel kell szerelni a fűzést, vagy a képen látható módon, lényeg a bonthatatlan továbbfűzés!
Ha ez nem megoldható, marad a csillagpontos kötés!

Világos, de meglehetösen komoly agymenésnek tartom az egészet, hiszen minden csö a fütöházban amugy is galvanikusan csatlakozik egymáshoz, pl. az én esetemben csak a bojlerbe 6 csö megy, mégis mind a hatot földelni kell, holott 20-30 cm-re ugyanahhoz a bojlerhez érinkezik a másik csö és megy vissza a kazánba stb.
Na mindegy megoldom.

Elvileg lehetséges:
- Műanyag és fém csőszakaszok vegyesen.
- Karbantartáskor hiányzó bojler.
- stb
Lehet, hogy kicsi az esély ezekre, de a szabályalkotó szerint az a biztonságos, hogy a nagy kiterjedésű fémtárgyak, a csővezetékek mindig legyenek földelve.
Igen, már kitárgyalásra került többször, hogy vannak esetek, amikor pont ez a veszélyesebb. Például a fi nélküli szomszédtól jövő hibaáram az emberen át a földelt csővezeték felé folyik, stb.
Valamiért mégis úgy mérlegeltek, hogy a mindent földelés előírása a biztonságosabb. Akkor ezt tesszük.

Részben én is! Ez olyan túl-túl biztosítás, nehogy valaki belehaljon...
EPH szabály elég egyértelműen kimondja hogy csak a nagy kiterjedésű fémtárgyakat kell földelni. Ez a dilettánsok miatt meg a kötözködő EHS f@szok, szűzoltók miatt, már lassan az asztalon heverő 6os anyát is le kell földelni!

Pl nálunk (cégnél) a polc lapot a polclábbal összekötötték!! Egyrészt nem szabványos, mert csak a fémet egy másik fémmel nem kötünk össze, másrészt csak kb 4m a polc....
Meg bekötünk az EPH-ba egy egyszerű 2 ajtós lemez szekrényt...

Az a jó, hogy ezt 1x megcsinálod aztán le van róla a gond! EPH csomópontnak mi ált. csak egy furatos sín darabot használunk, (általában a kábeltálcára rögzítve) nem vesszünk a drága OBO istenverését

Sajnas jelenleg egyik sem talált. A fütéshez ( > 50 fokos a viz) nem igen lehet müanyagcsövet használni. A bojler meg gyenge 600 literes, igy elmozditásához valoszinü a falat is meg kell bontani.

Nem teljesen így van. Egyrészt lehet 5 rétegű cső is a rendszerben, ami villamosan nem vezet. Másrészt, ha egy keringetőszivattyút cserélsz, annak a két csővégét is össze kell kötni, hiszen a csere ideje alatt kiemelted a szivattyút - ergo megszűnt a villamos vezetés az adott csőszakaszon. Ilyenkor csak az EPH vezetékeken van vezetőképes anyag. Nyilván sok dolognak egyszerre kell teljesülni, hogy éppen akkor legyen valami gond és a védővezetőre szükség, de a szabvány elővigyázatos ebből a szempontból.

De nincs, söt a vascsövek egy részét is rozsdamentesre cserélték.

A szabályalkotót nem érdekli, hogy nálad speciel nehezebb előidézni a hibás állapotot. Lehetséges, valahol még könnyebben is, ezért a szabály.

Sajnos a szabály nagyon tul lö a valoságon, és ráadásul nagyon gumiszabály. Most jöttem egy szakitól, aki a szabály egyik alkotoja volt.
De mindegy.

20 éve néztem, akkor az 5 rétegű fűtéscső 90 fokot tudott, lehet azóta jobbak is vannak. Tesóméknál gond nélkül elvan azóta is. A kádhoz megy csak fémcsőben a meleg víz.

Ezekszerint ma már nem használnak ilyesmit.

Szerintem ez a találka sokunkat érdekelne...

Mert ahogyan tanúlt fórumtársunk mondaná: És akkor jól megszorongatjuk aTö kezét.

Ne várj sokat, amikor már megjelenik egy szabvány/norma sokszor már az alkotoja sem akarja hozzá a nevét adni, mert közben annyi más érdek és kiindulási pont is belekerül, hogy az eredeti gondolat teljesen elveszik benne.
Régebben én is benne voltam egy ilyen nemzetközi testületben ( más témában) és égnek áll gyakran minden hajszálam ( pedig sok van) hogyan értelmezik sok helyen a tömondatos szabványokat. Az ember már csak ilyen.

Sziasztok !

Ilyen megszakítókat cseréltem. 400 A, 37 kg.

Sziasztok!

Egy kis segítséget szeretnék kérni. Adott egy hajdu ide100s erp Álló 1 hőcserélős indirekt tároló elektromos felfütéssel rendelkező („Bojler”). Alapesetben a használati megleg vizet egy Immergas victrix exa 24 x 1 erp biztosítja az indirekt tároló hőcserélőjén keresztül valósul meg a használati melegvíz felfűtése. A gázkazán az indirekt tároló erre elhelyezett nyílásán egy termosztáton figyeli e hogy elért e a használati melegvíz a kellő hőfokot És leállítja a kazánt.
A kérdésem arra irányulna, ha ez a termosztát meghibásodna , a kazán nem tudná mikor kell abbahagyni a használati melegvíz melegítését az indirekttátolón
Az indirekt tárolóban a következő elektronika található L, N, S, CH, Földelés. Ide csak az L, N, és a Földelés került csak bekötésre. S, és a CH nem ennek a vezérlésére szolgálna, valakinek vannak hasonló tapasztalatai vagy ötlete, hogyan lehetne ezt megoldani?

Előre is köszönöm a hozzászólásokat és a segítséget.