Tudom igen Ohm törvényét, igen vékony kábellel zártam rövidre, ezt a részét nem értettem a kérdésnek:

Mindig a kimeneti feszültséget méri, lehet arra gondolt, hogy azt írja ki amire be van állítva, de az miért lenne jó?

Köszönjük. Közben megnéztem a szimulátorban a 6,5 digites multiméter mit mutat. Tettem rá 25V-on 1mA-től 1A-ig terheléseket és odaírtam a kimeneti feszültségeket. Ott kipróbáltam azt is, hogy az 1k-s feszültség poti helyére 10k-t tettem, látható hogy már emiatt is van eltérés ahogy Skori is írta. Meg az állásából adódóan is, csináltam 12V-on és 40V-on is terheléses mérést, ilyenkor csak az 1k-s potival.

Más. Kaptam képet egy ismerőstől, aki PC táp meghajtással próbálkozik, vagyis az átalakított PC táppal szeretné kiváltani a hálózati trafót, és egyben az lenne az előszabályozó is. Itt még csak elé van kötve, nem az analóg rész vezérli a pwm szabályozót. Megnézte, hogy milyen zajra számíthat a kimeneten. A bal oldalon a terheletlen a jobb oldalon a 2A-ral terhelt kimenet, felül 50Hz-re nézve, alul pedig a pwm frekire. 50Hz-es hullámosság gyakorlatilag nincs, részben mert a PC tápnak ez még nem nagy terhelés, meg az áteresztős rész tápelnyomása is jó ezen a frekin. A pwm jelből adódó hullámosság 4,5mV körül van ami nem túl jó, de nem is vészes, nagyobb áramokon nyilván valamivel több lenne, meg alacsonyabb feszültségen is, amikor kisebb kitöltéssel dogozik a táp. A zavarjelek tüskéi nem haladják meg a 30mV-ot, de ezt nagy valószínűséggel nem is mindet a táp csinálja, hanem ennek a szkópnak eleve zajos a jelfeldolgozása, ezt onnan tudom hogy nekem is van egy ilyenem.
Jelen mérésnél 4V feszültségkülönbség disszipálódott az áteresztőn, vagyis kb. 8W, azaz bármilyen olcsó FET egy normál méretű bordával kibírja még ventilátor nélkül is. Természetesen tovább kell menni, a PC tápon lehet még alakítani (újra építeni) hogy akár jóval nagyobb áramot is tudjon, meg valamivel lágyabban kapcsoljon és akkor nem is lesz rossz a végeredmény. Ha nem is fillérekből de olcsón, ki van váltva a drága toroid, és növelhető a kimenő teljesítmény.

Ami kimaradt. A PC táp szekunder negatívja ugye a védővezetőre van kötve, a pwm-ből adódó zavaráramok jó része arra folyik el.

Igen arra gondoltam. Szerintem pont annyi létjogosultsága van, mint az áram korlát folyamatos kijelzésének. A labortápnak az áramgenerátoros mód ugyan olyan üzemszerű állapot mint a feszültség generátoros mód. Ha valaki egy feladathoz abban használja, akkor lehet, hogy feszültség plafont úgy szeretné folyamatosan látni, mint te az áram korlátot. (Nekem nem fontos a áramkorlát kijelzése, de neked, meg másnak fontos. Ezen a vonalon mentem csak tovább egy lépéssel, ezért is volt ott a végén a szmájli.)

Amúgy teljesen életszerű, íme egy példa: 100W-os powerledet tesztelek (kb. 33V - 3A). Áramgenerátoros üzemmódban hajtom meg, 3A áramkorlát beállítással, közben figyelem a feszültséget. A feszültség beállítást viszont csak egy kicsivel akarom nagyobbra állítani a feltétlenül szükséges minimumnál. Ilyenkor jó ha látom a beállított értéket, a tényleges értéktől függetlenül.

Üdv! Összeraktam régebb kínai modulokból egy kapcsi tápot, kicsi, olcsó, könnyű, hordozható, abban hasonló műszer van, de kevesebb digites, és csak feszültséget, és áramot mér. Kipróbáltam rövidzárban 2A, 3A, 5A, 10A (9,99 mert nincs benne még egy kijelző). Érdekes ez 2A-tól már mér "valamit". Tényleg idegesítő, hogy piros a feszültség kijelzés.

Végül is a feszültség állító poti lábáról könnyen mérhető lenne a beállított feszültség, a PIC programban egy kis módosítás, csak eddig sosem jutott eszembe, hogy erre szükségem lenne, meg az LCD-n sincs több hely.

Hi Mesterek!

Megépítettem a lent csatolt kapcsolást. Teszi a dolgát szépen, viszont olyan "gondom" van vele hogy a kimeneten nulla poti állasnál is merek feszt. Nem a teljesítmény felvezetők vezérlése miatt , azokat lekötve is megmaradt a fesz. A pozitív ágról van egy 4K7 ellen amivel sorosan van egy 168K es egy 10K-as a negatívra ágra rakva/kötve. Ezek miatt esik feszültség a kimeneti pontokon. Amennyiben 1k- ra leviszem a 4K7-est akkor már elfogatható a kimeneten levő/maradó feszültség (DC 85V be tápnál 0.8V merek a kimeneten). Viszont teljesen zárt félvezetőknél relatív nagy arám indul meg az 1K ellenálláson. Jelenleg kapott 1K 5W-os ellent, így nincs fűst, de sok energiát elpazarol. Lenne valakinek ötlete, hogy azt a maradék feszt hogy lehetne eltüntetni a kimenetről ?
Válaszokat segítséget előre is köszönöm. Ha van más kapcsolás azt is szívesen fogadom. Viszont nem találtam olyat ami vinne a DC 80V-ot.

Ezeknek a kapcsolásoknak (az lpsu-nak is) ez sajátossága, azért van ott a 4k7 a kimeneten. Igazából áramgenerátor kellene oda. Nekem a 90V-os változatban ha jól emlékszem 2db soros 10k/2W van a kimenetre téve, azzal 1,4V a minimum fesz ami nekem megfelelt.
Másik megoldás hogy átalakítod az lpsu-t 80V-osra, vagy építesz valami teljesen más labortápot.

Az LPSU-c4.2 (3 FET-es, 2 párhuzamos potival megoldott finomszabályzás, R1 = 220 Ω, R23 = 33 kΩ) beállítható minimális kimeneti feszütsége kb. 100 mV.
Ha a DC-OFF, vagy E-FUSE hatására "áll le" a kimenet, akkor Az Uki = kb. 0,5 mV.

Szia, együtt tudok vele élni, csak mondom megkérdezem. Köszönöm a segítséget.

A 168k/10k páros arányát megtartva ha megnöveled néhányszorosan az értéküket, annyival fog csökkenni az ezek miatt kialakuló maradékfesz is! Mivel FET-es bemenetű IC-ről van szó, ezt nagyjából zökkenőmentesen megteheted...

Elkészültek a dobozok Matyibácsi jóvoltából, így már készülhetnek a labortápok, ahogy időm engedi. Sajnos abból viszont nagyon kevés van, de remélhetőleg még idén sikerül mind a 6 labortápot feléleszteni, lemérni, kalibrálni. Addíg is pár fotó a teljesség igénye nélkül.

Hát ezek szuperek lesznek még kinézetre is! Ez már professzionalizmus

Számomra ez már messze túlmutat a "hobbielektronika" szintjén, inkább profinak mondanám.
Elismerésem a belefektetett szellemi, fizikai, és anyagi erőfeszítésért.

Abszolút egyetértek, ez már messze nem hobbi elektronika, ez már profizmus! Szívből gratulálok hozzájuk én is, és elismerésem!

Ha otthon készülnek, akkor hobbielektronika magas szinten.

Hét érdekes ez, kis műhelyecskémben készülgetnek, az összes nyák Kínába lett gyártatva. Viszont /sajnos/ az összes kis smd alkatrész és a furatszereltet is én ültettem be kézzel. Skori barátom is készített hozzá tekercseket, meg vezetékeket is. Még a kimeneti csatlakozókra menő nyákot várjuk, meg kettőbe készül erősebb táp, azok kb 1,2-1,5 kW-osak lesznek.

Szia!

Ahhoz képest, hogy a "műhelyecskédben" készültek, egy sorozatgyártásban készülő termék nincs ilyen igényesen összerakva!
Egy aprócska észrevételem van, az oldalán lévő csavarok véglegesek? Ha igen, akkor célszerű lenne a lemezben a süllyesztést elkészíteni a csavar fejeknek. Vagy esetleg cserélni D fejűekre.

Köszönöm, igyekszem viszonylag szépen összerakni, mert úgy gondolom ez a táp megérdemli, hogy ne legyen összetákolva, ha már egy kisebb vagyonba van és kb 1 év fejlesztőmunka van benne. A csavarok nem véglegesek, azokkal csak gyorsan összeraktam, hogy lefotózhassam Skorinak, hogy néz ki az új feliratozott előlappal. Ez még így EMI szempontból sem jó, kell a csavar alá az a recés alátét, ami a festett vaslemezzel galvanikusan össze tudja kötni a csavart a házzal (hogy ne legyenek tüskék a kimeneten).

A kimeneten lévő tüskék nem inkább vezetett zavar, mert akkor azon a lemez árnyékolás nem sokat segít. Ez a hátránya a nagy sebességgel kapcsoló előszabályozónak, hogy nagy zavarforrás. Ha olyan az előszabályozó hogy lágyabban kapcsol akkor szinte nem visz tovább zavart a táp, cserébe többet kell fűtenie, vagy bonyolultabbá válik az előszabályozás, mert mondjuk egy LLC-vel nem lehet ekkora átfogást csinálni hozzá.
Ha nem titok, egy hozzávetőleges összeget írhatnál, nyilván csak az alkatrészek, a nyák, meg a járulékos (szállítási) költségek érdekelnének, a befektetett munkát úgysem egyszerű számokban kifejezni.
És mint írtam már, egy egyszerű dinamikus vizsgálatról szívesen látnék ernyőfotót, nem kell extrémnek sem lennie, annyi bőven elég, hogy be van állítva mondjuk 20V, és a terheletlen kimenetre rá van egy fettel gyorsan kapcsolgatva 1-2A-nyi terhelés, néhányszor 10 vagy 100Hz-es ütemben.
Néztem hasonló gyári kivitelű tápokat, olcsót is meg drágát is, de a sablon adatokon kívül nem tudni semmi közelebbi paramétert, ezt meg egyáltalán nem, hogy mit mutat dinamikusan terhelve a kimenet. Bár manapság inkább már csak teljes egészében kapcsolóüzeműeket gyártanak.
Az árat meg majd a kínai leviszi ha megtetszik neki, mert a nyákokból amiket gyártattatok visszarajzolja az egészet, keresnek valakit aki képes megírni hozzá a szoftvert és ők jóval olcsóbban elő tuják állítani. Hogy példát is mondjak, ott vannak pl. a Picotest 6,5 digites multiméterei, na azoknak a belseje állítólag egy az egyben a régi HP, az lett lekoppintva és jóárasítva, kb. feleannyiba kerül mint az eredeti.

Nagyrészt vezetett zavar, de ez csak részben igaz, mert ha a dobozból sugároz a készülék, azt a kimeneti vezetékek felszedik. Nyilván a vezetett zavar ellen is meg vannak a praktikák, és az előszabályzó is csak pont annyira gyors, amennyire még muszáj volt. Egyébként teljesen bedobozolt készüléknél 1-2mV-nál nincs nagyobb tüske a kimeneten 10A rövidzár vagy kis kimeneti feszültségű terhelés mellett, ami elég jónak mondható. Ha sokkal nagyobb terhelést veszünk ki, pl. 4-500W-ot, akkor már jelennek meg nagyobb tüskék (ez valószínű a primer táp nem megfelelő bementi szűréséből ered), de jellemzően egy 3-4-500W-ot fogyasztó készülék már elég jól tolerálja a pár 10mV-os tüskéket. Van egy elég erős sejtésem, hogy hogy lehetne ezt is nullára leredukálni, de sajnos ezt a doboz méretei és konstrukciója nem engedi meg.


Hozzávetőleges összeget tudok mondani, mert mindent felírtam. Kb 60-80.000 Ft anyagköltsége a tápnak, ha a befektetett munkát nem számoljuk (és azt inkább tényleg ne számoljuk). Ezt nagyrészt a drága precíziós ellenállások, kijelző, A/D, D/A, és a speckó nagyteljesítményű félvezetők dobják meg.


Fogunk készíteni ilyen méréseket, mert nyilván ilyeneket folymatasan mértünk a fejlesztés közben, csak nem 1-2A-rel, hanem 10 meg 15A-t szakítgattunk meg, meg terheltünk le 3-4V-nál. Az elvárás az volt, hogy max 50mV-ot ugorhat meg a feszültség, a kimeneti 10µF-os kondenzátoron. Ha ennél jobban leesik az engem nem érdekelt, mert attól még semmi nem ment tönkre, hogy picivel kevesebb feszültséget kapott tranziensre. De erre már én sem emlékszem, mennyit esett le, majd lemérem ha elkészültek a tápok. Mértük pl. az áramgenerátor beállási idejét, áramkorlát/feszkorlát átkapcsolási tranzienseket stb. Ezek mind us-os tartományban vannak amik brutálisan gyorsnak számítanak egy labortápnál.


Véleményem szerint a hp multiméter is a speciális ellenállások és alkatrészek miatt drága. Ha olcsósítva lett, csak ezeken tudnak "nagyot" spróolni, így nyilván az a paramétereiben is meg fog látszódni. Van ilyen kb 20 éves 6,5 digites multiméterem most is ugyanannyit mér mint a 3 éves új. Szóval azok elég jók. Amúgy úgy, hogy nincs a kínainak alkatrészlistája, csak egy 4 rétegű nyákterve, így sokra nem megy a rajzzal szerintem. Azt sem biztos, hogy kitalálja, hogy ez egy labortáp Amúgy csak az st-s kijelzős szoftver fejleszése sokheti munka volt, egész karácsonyi ünnepek (és szilveszter) alatt tavaly ezt csináltam. (tele lett írva a 64kB-os st proci, kb 2-3kB hely van benne). Az esp-s wifi modul szofvere is több év munkájának az eredménye, szóval ezt nem hiszem, hogy bárki csak úgy "összedobja gyorsan". Úgy lenne egyszerűbb, ha az ember belerakna egy rasberryt linuxxal úgy kb 2-3 nap alatt ugyanezt meg lehetne csinálni, csak az nem 100ms alatt indulna, hanem 1 perc alatt.

Akkor az még egész baráti, nagyobb összegre gondoltam. Nyilván, a munka díja ennek a sokszorosa, azt tényleg nincs értelme számolni.

A zajt illetően úgy van ahogy írod. Elég ha alacsony és statikus terhelésnél kicsi a zavarszint (sőt itt lényeges is hogy alacsony legyen), de egy 300W-os terhelésnek már nem fog számítani ha megnő netán 2 nagyságrenddel is.

És hogy milyen apróságok számítanak. Van 2 teljesen egyforma labortápom 723-mal, minden teljesen ugyanaz bennük leszámítva a trafót, azok olyanok amit épp a fiókban találtam. Az egyikben egy toroid van,a másikban valami bontott orosz hiperszil, a feszültsége is csak feleannyi így kétszerezve van egyenirányítva. A napokban tekertem 2db kimenőtrafót, a "gépem" egy trabi ablaktörlő motor, a számlálóm pedig mezei TIL306, ezeknél azért nem kell több és jobb mert arra az évi 1-2 alkalomra nekem megfelel.
Emiatt hogy nagyon ritkán van használva, a számlálónak még saját tápja sincs, a labortápról szoktam neki adni 5V-ot, a számláló nyákján csak egy 100 nanós hidegítés van. És az van, hogy amikor a motort tápláló (hiperszil) trafót áram alá helyezem, akkor a labortáp kimenetén lévő számláló lenullázza magát! Ugyanazon az elosztón vannak. Az az induktív tüske végigmászik a labortápon és ilyet okoz. De, csak a toroidos, a másik nem! Ennyit számít, hogy egy a hálózaton lévő tüske mennyivel könnyebben megy át a toroid trafó nagyobb kapacitásán.

Ezek a kis értékek mit sem érnek, ha a kimeneten ott csücsül egy relatíve nagy kondenzátor! A relatívet úgy értsd, a mögötte lévő gyors reagáláshoz képest nagy... Az áramszabályozás sebessége ezzel együtt mérendő, ahogy a feszültség beállás idejét is ezzel méred és nem külön, a félvezetőre vonatkoztatva...

Ezt én föleg egy labortápnál nem tartom tul követendö példának, mert sok berendezés, amit ugy általában a labortápra kötünk gyakran jelentkezik olyan tulajdonsággal, ami hajlamos nagyon nagy áramtüskéket generálni és ha erre a táp áramvédelve reagál, akkor akár egy megoldhathatatlan gondba is kerülhetsz. ( motorok, nagyáramu PWM hajtások stb.) Általában ha egy ilyen berendezést élesztek, akkor mindig feltételezem, hogy a táp stabil és nem reagál az áramkor ilyen viselkedéseire, igényeire.

Az a te feladatod, és felelősséged, hogy mekkora puffert kötsz a táp vonalaira! Semmi köze ahhoz, amiről én írtam...

Nagy áramokkal vizsáltuk elsősorban, a kimeneti kondival együtt. Így is us-os idők adódtak. További vizsgálatokról majd teszek fel fotókat, ha elkészülnek a tápok.

Gondolom feltöltésre! És kisütésre? Feltételezem nem pus-pull a kimeneti szabályozó...
Ezt egzaktul szabályozni kb 0 kimenőkapacitással lehetne, viszont az negatívan hat a stabilitásra általában...

A fejlesztés alatti dinamikus vizsgálatok közül két mérésről tettem fel régebben képet.
45V / 0A - 5A, terhelés bekapcsolása:
Bővebben: Link
45V /5A - 0A, terhelés kikapcsolása:
Bővebben: Link
A tüskéket ne nézd, azok már nincsenek.
Természetesen ezek a mérések a kimeneti kondival együtt történtek.
Más labortáp esetén is lehet hasonlókat mérni, csak sok esetben a hasonló görbékhez, ms-os osztás tartozik....

Az valoban az én felelöségem, de ugyanigy elvárom a táptol ( ami a berendezésben is stabil lesz, max. valamilyen védelemmel, hogy ne reagáljon a nagyon rövid átmeneti áramimpulzusokra).
A minap történt ( szerencsére nem hobbielektronikában), hogy az uj villamosjármü alatt összerogyott az áramszolgáltatás, ahol eddig közel 100 évig hagyományos villamos jármüvek közlekedtek/nek. Az uj jármü természetesen a mai modern nagyteljesitményü áramváltokkal lett felszerelve és meglehetösen nagy sávban változtathato frekvenciaju árammal hajtotta a motorokat. Én is gyakran épitek ilyen motorhajtásokat, ezért volt a megjegyzés. És ezt nem mindig lehet bemeneti kondival elháritani.