Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Az lessz. Elkezdett magától fölmászkálni 0,8 Voltra. Megkocogtattam a panelt és visszaállt 0,444V-ra.
A meghajtó tranzisztor kontakt hibája okozhat ijen tüneteket?
Szia! A rajzodon D1, D2-vel jelölt diódákon mekkora feszültség esik?
1,74Volt a hütőre rögzítetten. A másikon ami a panelon van, azon 0,63V.
Ott lessz valami. Átforrasztottam a hűtős kivezetéseit.
Hát az 1,74 az inkább 3db dióda sorban, nem pedig 1.
Elnézést egy tokban van és egynek van jelölve a panelon is.
De ezzel a 3 as diódával lessz a gond. Kivezetés mozgatásra intenzíven változik az ellenálás értéke.
Nem lesz egyszerű menet beszerezni a cserét...
Valahol kell legyen itthon ijen ehez hasonló másik erősítősítőből kiszedett dióda.
Nem hiszem. Ebben tőbb dióda lehet (3).
Lehetséges. Egyszerű kimérni. Rámérsz ellenállásmérővel, majd újramérsz fordított polaritással. Ha diódák, akkor egyik irányban szakadásnak kellene lenni
Bizon hogy dióda. Egyik irányba mutassa a nyitófeszt 1,2-1,6V változó mozgatásra. Meg ott a Katód jelzés sárga pötty.
És láss csodát megvan. Régi Pioneer erősítő maradványa. 1,52V-os nyitófeszültséggel. Szerintem jó.
0,52-0,57Volt-ig tudom szabályozni a végtranzisztorok B-E feszültségét. Kopogtathatom akár hogy a penelt, áll a feszültség. Ez a dióda hiba okozhatta a korábbi meghibásodást.
A hozzászólás módosítva: Nov 4, 2021
Még egy kérdés.
Mekkora nyugalmi áramot illene beállítani.? 5 pár végtranyó figyel csatornánként. 2sa1302 - 2sc3281
Rendben.
Köszönöm a segitségeteket. A hibás rajzot kértem törölni.
Sziasztok!
Véleményekre lennék kíváncsi.Mennyire fontos erősítőknél a damping faktor? Úgy hallottam ha ez az érték 100 vagy annál nagyon akkor nem érdemes már vele foglalkozni , de mi van akkor ha annál kevesebb.Zene hallgatáskor észre lehet venni egy alacsony illetve magas damping faktorú erősítő között a különbséget.
Kb. semennyire. Fingfűrészelés. A csövesek dampingja pl. sokkal rosszabb. Nem jut eszembe a mérnök neve aki mondta, de valami ilyet mondott, hogy a mérhető paraméterek hangsúlyozása arra kellett, hogy legyen valami ami alapján a népnek évtizedeken keresztül el lehet adni a sok szemetet. Pl. a torzítás értéke (paraméter) volt az egyik legjobb marketingmaszlag.
Nagyon fontos paraméter a DF, de úgy 1000 feletti értéknél már valóban nem kell foglalkozni vele. Egy 0,47 Ohm-al áthidalt 1 uH-is fojtó a kimeneten már elkeni a magas hangokat és a sztereó képet. (Többször kipróbáltam.) A csöveseknél mindegy mekkora, azok 8m MZS huzallal is jól szólnak.
Szerintem hangsugárzó függő a dolog. Nagyobb damping faktor esetén kevésbé tud önálló életet élni a membrán. A hangszóró is egyfajta hangszer, és van amelyik kellemesen szól ha hagyod "zenélni", de van amelyik akkor jobb, ha szigorúbban követi a vezérlő jelet.
Ebből következik az is, hogy melyiknek jobb a hangzás-hűsége, de ugye nem feltétlenül az tetszik jobban...
Inkább csak visszaéltek a marketingesek vele, de pl. a csöves erősítők esetében még egész jó összehasonlítási alap volt a harmonikus torzítás. Félvezetős erősítőknél már nem igazán, de pl. a modulációs torzítás már sokkal jobban jellemzi, hogy jó-e a végfok. A félvezetős D osztályú erősítők viszont megint másképp torzítanak, mint az AB osztályúak, és egy bizonyos minőségi szint felett, megintcsak elég jól összevethetők egymással a torzítási értékek alapján.
Az a korszak amikor a torzítás értékekkel adták el a cuccokat, arra sarkallta a tervezőket, hogy hatalmas negatív visszacsatolással érjenek el nagyon kicsi torzítást, csakhogy ez tranziens torzításokat okozott, amivel akkor szinte senki sem foglakozott, viszont ettől nem szóltak jól ezek a készülékek, vagy legalábbis nem hozták azt a szintet ami a torzítás alapján elvárható lett volna. Manapság viszont sokkal jobb félvezetők érhetők el, mint akárcsak 10 éve, és ez ezen a területen is hoz változásokat.
Ezért mondom, hogy lehet puffogtatni a hangzatos műszaki kijelentéseket, de nem sok értelme van, mert ugyanúgy meg is lehet cáfolni mindet. A kedvenc csövesem torzítása nagyjából százszorosa a kedvenc félvezetősömének, mégis inkább a csövest hallgatom. Akkor az rossz? Ha rossz lenne be se kapcsolnám. Sokkal rosszabb dampingja is van, akkor az rossz? Stb...
Nyilván egy olyan összeállításban ahol van két marék olyan alkatrész ami hőtorzít meg kapacitást változtat meg minden fittyfenét csinál, meg még ezt az egészet jól össze is gubancolja egy átfogó visszacsatolás ott sokkal inkább fog számítani minden apróság aminek egyébként nem kéne számítania. A nagy damping szerintem épp azért nem jó amiért annak tartják, mert durván lefogja a membránt. Ha csöves után közvetlenül hallgatok ilyet akkor mindig olyan érzésem van, mintha a dobütés után valaki rátenné a tenyerét a dobra, hogy annak a hangja ne tudjon lecsengeni.
Ezt majd lesz módom összehasonlítani csövesnél is. Jelenleg olyan van amiben semmilyen visszacsatolás nincs, ez ami meg most készül egy ez elég komplett egység, teljesen DC csatolt, nincsenek fix DC munkapontjai sem, mert azokat is a végcső katódárama állítgatja a kivezérlés függvényében, plusz még globálisan is vissza van csatolva. Épp most indítottam el, persze egyelőre semmi sincs a helyén. A tápfesz még kevés, ezért látszik hogy fogy el a jel alja, a kimenő áttétele sem megfelelő, kevés a fűtés, a visszacsatolás be sincs kötve. Csak hirtelen elindítottam labortápról mert már kíváncsi voltam rá. De majd alakul mint púpos gyerek a prés alatt...
Idézet: „Nagyon fontos paraméter a DF,” Tényleg fontos a DF, de ha az a torzítást befolyásolja, akkor ott más baj is van. A hangsugárzókkal van a probléma. A csöveseknél illesztés van, azért azoknak magas a DF értéke. Félvezetős erősítőknél az erősítő kimeneti impedanciája kicsi, sokkal kisebb, mint a hangsugárzó impedanciája. A hangsugárzók többsége dinamikus szerkezet, a mélysugárzóké egész biztos. Ha pedig egy tekercs mágneses térben mozog, feszültség keletkezik benne, (hasonlóan mint egy villanymotorhoz) ezt a feszültséget viszont a generátor (erősítő) kis kimeneti impedanciája rövidre zárja. Ez kvázi megfogja a hangszóró lengő rendszerét, ezzel megváltoztatja a tulajdonságait. Itt jön elő a zárt doboz effektus, ami eleve úgy van tervezve, hogy a hangszóró eleve csillapítva van, ezesetben nem annyira feltűnő a nagy DF faktor. De ha a félvezetős erősítőre ráreszel egy hátul nyitott (nem zárt) dobozt, azzal a hangsugárzó jellemzőit jelentősen megváltoztatod, és ezt már zavaróan észleled.
Köszönöm! Ebből most sokat tanultam.
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2021
Sziasztok azzal a kérdéssel fordulnék hozzátok hogy adott lenne egy végfok erősítő.. igazából ez egy 2.0 ás hangfal szett belseje... az lenne a probléma hogy nem szól kiforrasztottam már mindhárom ic-t egy LM 1875 és kettő TDA2030 as volt benne , rendeltem már belőlük neten , rájuk mértem és az mért adatok szerint sajna jók viszont sikeresen letöröltem véletlenül az egyiknek a lábát tehát emiatt kellene rendelnem újat de nem fogja orvosolni szerintem a hibát ... amit még észre vettem hogy van a bekapcsológomb .. (az egyik képen látszik) nos ez a gomb "pislákol" , kb olyan mint a gyertya .. tehát lehet rossz helyen keresgélem a hibát .. kérdésem az lenne hogy legyszii valaki tudna segíteni merre felé keresgéljek, szerintem ez a bekapcsoló gomb vibrálás lehet egy kiinduló pont ?
Nagyon köszönöm előre is.. |
Bejelentkezés
Hirdetés |