Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektronikában kezdők kérdései
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal!
- Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni!
- És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Lapozás: OK   12 / 3985
(#) Stefan válasza Norberto hozzászólására (») Máj 14, 2006 /
 
kovezzetek meg ha nagyon hulyet kerdezek
mi jelent nagyobb hangerot
az elso vagy a masodik
tehat a rezges szelessege szamit vagy hogy minel "magasabb"?

jelszint.JPG
    
(#) _JANI_ válasza Norberto hozzászólására (») Máj 14, 2006 / 2
 
Cu = réz "huzal"

Z = Növényolajalapú lakk egyszer (Egy rétegben)
D = Növényolajalapú lakk készer (Kettő rétegben)

Mz = Műanyagalapú lakk egyszer (Egy rétegben)
Mzz= Műanyagalapú lakk készer (Kettő rétegben)

MzT= Termoplasztikus zománchuzal

S = Selyemszigetelésű zománchuzal egyszer selyem (Selyem egy rétegben)
SS = Selyemszigetelésű zománchuzal készer selyem (Selyem kettő rétegben)

Tehát a CuMz = réz "huzal", egy rétegben bevont Műanyagalapú lakkak bevonattal .

(Lakkok hőállósága T/Cfok)
(Növényolajalapú lakk = 115 T/Cfok)
(Műanyagalapú lakk " E " = 120 T/Cfok)
(Műanyagalapú lakk " B " = 130 T/Cfok)
(Műanyagalapú lakk " F " = 135 T/Cfok)
(Műanyagalapú lakk " H " = 180 T/Cfok)

Idézet:
„A CuMz huzal vajon megegyezik a CuZ-vel???”

Nem! De alkamazásuk terén nincs jelentős különbség közöttük!
De a litze-huzal, az más tészta!
(#) Norberto válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 14, 2006 /
 
Kösz az információkat!

Ez így nagyon jó és szép és világos és áttekinthető!
(#) szabi83 válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 14, 2006 /
 
erről a trafancsról kellene nekem valami VA-s infó, gugli barát, nem add ki semmit nekem
(#) _JANI_ válasza Stefan hozzászólására (») Máj 14, 2006 /
 
Ha vátóáramú szempontból nézem a
Idézet:
jelszint.JPG
-t, akkor a baloldali jel lessz szerintem erősebb. Mert a jobboldali jel hiába nagyobb váltóáramú szempontból nézve mégis kisseb! A fülünk az egyenáramú összetvőkkel nem tud mit kezdeni és emiatt nem fogjuk meghallani azt.
Idézet:
„Persze a hangtechnika ennél kicsit bonyolultabb!”
(#) Stefan válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 14, 2006 /
 
okes thx
(#) _JANI_ válasza Norberto hozzászólására (») Máj 14, 2006 /
 
Nincs mit. De még így is lett benne nyomda huba! "lakkak" = "lakk"
(#) Tomee válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 15, 2006 /
 
Hogyan mükődik a triackos dimmer?
Itt találtam egy dimmer kapcsolást és egy-két kérdésem lenne.
A triack gyújtását gondolom az RC elemekből felépített fázistoló kapcsolás adja. De minek oda az a Diac? Az mit csinál? Feltétlenül szükséges az a zavar szütő tekercs a triackal sorba? (szerintem nem)
kb. 3-400W-ra milyen triack illetve Diak szükséges?
Mekkora a szükséges hütőfelület? (kb)

Köszönettel Tomee!
(#) _JANI_ válasza Tomee hozzászólására (») Máj 16, 2006 /
 
Idézet:
„A triack gyújtását gondolom az RC elemekből felépített fázistoló kapcsolás adja.”

Igen.

Idézet:
„De minek oda az a Diac? Az mit csinál?”

Ez a félvezető eszköz biztosítja a triac határozott begyújtásá. Nélküle nem lenne stadil (pontos időzítésű) a fázishasítás periódusa.

Idézet:
„Feltétlenül szükséges az a zavar szütő tekercs a triackal sorba?”

Ha a rajzon jelölik akkor valószínű, hogy a méretezéskor a tekercs paramétereit is figyelembe vették. Alkalmazása ajánlott, mert a triaknak segit begyujtani, a nagy áramimpulzusokat csillapítja, valamint a triac bekapcsolásakor (főleg a fázishasításos rendszereknél) keletkező ródiófrekvenciás zavarjelet is szűri. (És igy lehet az ármkör közelében televíziót nézni, rádiót halgatni.)

Idézet:
„3-400W-ra milyen triack illetve Diak szükséges?”

(Saját tapasztalatom egy hasonló kapcsolással az volt, hogy 30-40W alatt nem volt stabil a kapcsolás, nem gyújtott be és nem szabályzott megfelelően. Megkell építeni a kapcsolást és kikell próbálni a paramétereit...)
DIAK:
ER900 (28-36V 2A)

TRIAK:
BT137/600 (8A 600V)
BT138/600 (12A 600V)
BT139/600 (16A 600V)
TIC206M (4A 600V)
TIC216M (6A 600V)
TIC226M (8A 600V)
TIC236M (12A 600V)
TIC263M (25A 600V)

Lehet hogy túlméretezettnek tűnik a 12-16Amper, de megéri ennyit rátartani. (Mert először csak egy 40W-os izzó, aztán 700W-os fúrógép - sarokcsiszoló, utánna 2200W-os villanykályha STB...)

De mint érdekesség enlítem meg, hogy néha belehet szerezni olyan triakot aminek a (GATE) gyújtó lábával sorba beintegráltak egy DIAC-ot, és így egyszerűbb lessz a nyák kialakítása, valamint nem kell a diak beszerzézével bajlódni. Az adatlapot mellékelem...

Mekkora a szükséges hütőfelület?
A BT139/600 (16A 600V)-es triak a 400-500Watt nem melegíti tulzottan. Egy közepes méretű TO220-as tranzisztorhűtőborda általában elég.
Természetesen a termelt hő a terhelés nagyságától függ elsősorban.
/De mint nindíg!
A hűtőbordát nem lehet túlméretezni, csak a rendelkezésre álló hely szokott kicsi lenni./
(#) _JANI_ válasza szabi83 hozzászólására (») Máj 16, 2006 /
 
A
Idézet:
„transzformátoros”
fórumtémákban érdemes lenne körülnézned.

Vagy mérd le és ird meg a trafó mag és ablak méreteit! Így lehet hogy hamarabb kapsz segítséget...
(#) Tomee válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 16, 2006 /
 
Köszi a pontos leirást, de már a 400W is majdnem duplája a szükségesnek. Egy levilágító berendezést akarok csinálni és ahhoz kéne valami triackos cucc. De még nem tudom. De legalább most már tudom, hogy hogyan mükődik ez az szköz.
(#) bubu válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 17, 2006 /
 
Helló mindenkinek!
Azt szeretném kérdezni, hogy ha csinálok egy tda 2030a-s erősitőt akkor a 230V/2×24V-os 100W-os trafó sok neki? Az adatlapok 22V maxot jelölnek meg. (De ez olcsobb mint a 150W-os 2×19 V-os trafó, igy ha jo ez is inkább most a kisebbet venném.) Vagy előtét ellenállással valahogy megoldható?
A segitséget előre is köszönöm!
(#) Stefan válasza bubu hozzászólására (») Máj 17, 2006 /
 
+-18 V a max szoval 2*12 V os trafo kell neked mer ugye gyok 2 * 12 az 17
javitsatok ki ha tevedek
(#) _JANI_ válasza Stefan hozzászólására (») Máj 17, 2006 /
 
Igen jóltudod. De hátha valakinek segithet a pontos képlet.

Ucsúcs = gyök2 * Ueff = 1.414 * Ueff

Icsúcs = gyök2 * Ieff = 1.414 * Ieff

Ueff = Ucsúcs / gyök2 = Ucsucs / 1.414 = 0.707 * Ucsucs

Ieff = Icsúcs / gyök2 = Icsucs / 1.414 = 0.707 * Icsucs

Ha pontosan kell méretezni az egyenirányított és szűrt (csúcs) feszültséget, akkor a diódák nyitófeszültségével is számolni kell, így Ueff - UF; Ucsúcs - UF. Az UF értéke SI dióda esetén 0.6V, Ge és Shotky diódák esetén 0.2Volt, de természetesen a pontos értéket az alkalmazott dióda kimérésével kell megállapítani...
(#) Stefan válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 18, 2006 /
 
nekem is lenne egy ilyen eleg kezdo kerdesem:
mi a kulonbseg pl a +-6 es a 12 V kozott
azer ertem h a kepen mondjuk a fold es a 2 pont kozott kulon kolun 9-9 volt merheto es a 2 kozott oszesen 18 de mondjuk ha van egy +-30 as tapom az jo olyan kapcsihoz amire 60V van irva
vagy pl szamitogeptap: +12Vdc 8A es -12Vdc 0,5A ezt igy hasznalhatom mondjuk TDA2030 hoz? mintha a +12 lenne a +24 es a -12 a 0
ha valaki fel tudna vilagositani azt megkoszonnem

twobat.gif
    
(#) Stefan válasza Stefan hozzászólására (») Máj 18, 2006 /
 
valaki
(#) _JANI_ válasza Stefan hozzászólására (») Máj 19, 2006 /
 
Idézet:
„mi a kulonbseg pl a +-6 es a 12 V kozott”
?
Ezek a kettős tápegységek (rendszerint) úgy vannak méretezve, hogy mind a két oldalát azonos teljesítménnyel lehessen terhelni. Az így kialakított kapcsolással, lehet szimpla (egyfeszültségű) vagy földszimmetrikus (kettős feszültségű) tápegységet készíteni.

Idézet:
„+-30 as tapom az jo olyan kapcsihoz amire 60V van irva”
?
Igen a +-30V jó a szimpla 60V-nak is, de a trafó közös (GND) pontját ekkor nem kell bekötni.

Idézet:
„vagy pl szamitogeptap: +12Vdc 8A es -12Vdc 0,5A ezt igy hasznalhatom mondjuk TDA2030 hoz?”

NEM. Mert (ahogy az első válaszomban is kifejtettem) az azonos terhelhetőséget is figyelembe kell venni!
Durván szemléltetve, ez olyan lenne mintha egy 12V 55Ah-s akkumulátorral egy 12V 1.5Ah-s ( Ah = Amperóra ) akkumulátort lenne sorbakötve, és az igy kapott 24V-tól az 55Ah-t várnánk el! Sajnos a kivehető teljesitményt a leggyengébb energiaforrás korlátozza, tehát a kivehető energiamenyiség ennél a kapcsolásnál, 24V 1.5Ah. (De a 12V 1.5Aah aksi hamar tönkre fog menni az egyenlőtlen terhelésmegosztás miatt! ) /+12V 8A és -12V 0.5A /

És egy kis segéginfó a tápegsségtípusokról.
(#) Stefan válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 19, 2006 /
 
kosz szepen az infokat egybol tisztabban latok ebben a temaban
(#) Norberto válasza Stefan hozzászólására (») Máj 19, 2006 /
 
Valaki meg tudná mondani, hogy mit is jelent pontosan a "Rail-to-rail In and Output"-ú műveleti erősítő? Mennyiben tér el a többitől? Illetve pár típust fel tudna sorolni valaki ezekből? (Persze olyan kell nekem, ami beszerezhető...)
(#) szabi83 válasza Norberto hozzászólására (») Máj 19, 2006 /
 
itt vannak:

http://www.hqvideo.hu/pr?srch=Rail&ls=20&sm=2

adatlap:
http://pdf1.alldatasheet.com/datasheet-pdf/view/12032/ONSEMI/MC33202DR2.html
(#) szabi83 válasza szabi83 hozzászólására (») Máj 19, 2006 /
 
infó:


Idézet:
„Az új eszközök rail-to-rail működésűek mind a bemenetet, mind a kimenetet tekintve, így a teljes feszültségtartomány kihasználható. A tipikus teljesítményfelvétel mindössze 960 nW, kevesebb mint 1 mW. A csökkentett áramfelvétel megnöveli a telep élettartalmát ideálissá téve a vékony érpáron táplált alkalmazásokban, mint például az irodaépületek telefonjai vagy a különböző biztonságtechnikai eszközök.”

forrás: http://www.chipcad.hu/publikac/moldal59.htm
(#) _JANI_ válasza Stefan hozzászólására (») Máj 19, 2006 /
 
Nincs mit...
(#) bubu válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 21, 2006 /
 
Köszönöm szépen a segitséget!
(#) bubu válasza bubu hozzászólására (») Máj 21, 2006 /
 
Bocs megint a szerencsétlenkedésemért , de amilyen trafót irtatok olyat hol találok, mert pl a hqnál nem találtam olyat ami nekem kéne vagyis jo lenne. A segitséget előre is köszönöm!
(#) deguss válasza bubu hozzászólására (») Máj 22, 2006 /
 
Működik-e?

Szerintetek működne a következő feszültségvezérelt akkumlátor töltő 1,2-6V-os akkumlátorokig? Nem furcsa (szokatlan) egy kicsit a feszültségosztó beállítása az invertáló bemeneten?

[pic]http://users.atw.hu/deguss/uploads/akku2.bmp[/pic]
(#) eSDi válasza deguss hozzászólására (») Máj 22, 2006 /
 
Szerintem működő képes. Bár én A BC557 helyére inkább BD242-t raknék.

A fesz osztót meg úgy kell beállítani, hogy 1.5V-nál billenjen át a kompi, ha 1 db akksit töltesz. Ha többet akkor értelem szerűen meg kell szorozni az akksik számával.

Egy viszont kérdédes! Hogy lekapcsolva marad e a töltőáram ha már egyszer elérte a szintet, mert ha nem akkor folyamat vissza fog kapcsolni a töltés.....
(#) Stefan válasza bubu hozzászólására (») Máj 22, 2006 /
 
nezd meg ezt

[link=http://www.hqvideo.hu/info/hu/trafo_12vx2_35.html]http://www.hqvideo.hu/info/hu/trafo_12vx2_35.html[/link]
toroidot nemhiszem h fogsz talalni 12Vosban
(#) Stefan válasza Stefan hozzászólására (») Máj 22, 2006 /
 
itt lattam 60VA sat is de meg a lomexnel nezd meg ha ez se jon be
[link=http://www.dspsystem.hu/index.php?m=400&K=477&ak=496&gyorkereso=&akmn=Transzform%E1tor+12V&sb=&tol=9]http://www.dspsystem.hu/index.php?m=400&K=477&ak=496&gyorkereso=&ak...&tol=9[/link]
(#) bubu válasza Stefan hozzászólására (») Máj 22, 2006 /
 
Hello!
Köszönöm szépen a segitséget!
(#) deguss válasza eSDi hozzászólására (») Máj 23, 2006 /
 
Köszi, max visszacsatolásnak rakok be egy kisebb ellenállást.
Következő: »»   12 / 3985
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem