Hogy tovább bonyolítsam kicsit. A töltési ciklusban ugyanezek az áramok a Graetz-ek diódáin és a trafó szekunderén folynak át. A pufferkondik ilyenkor csak "zabálják az áramot" (azaz tápfeszre töltődnek).

Arra próbáltam célozni, hogy az egész attól is függ, hogy az említett elkó milyen paraméterekkel bír, pl. kapacitás, ESR, parazita induktivitás (az elkók nagy része tekercselt fóliából van).

A másik, hogy az elkó fóliára cserélése mellett meghallgattam volna az elkó + fólia kombót is, harmadik variációként is. Ugyanis sok készülékben azért van párhuzamosan többféle típusú és felépítésű kondenzátor, mert az egyik impedanciamenetében levő "lyukakat" a másik "eltünteti". Ilyen kondi méréseket tettem be korábban.

Véleményem szerint a hangtechnikának / erősítőknek ezek pont olyan részei, amelyekre van technikai magyarázat, és még mérhető is. Tehát pl. egy kondenzátor kapacitásának (impedanciájának, ESR-jének, stb..) a feszültségfüggése, (és a frekvenciafüggése is) mérhető, és ebből következtetni lehet az általa okozott torzításra is. Sőt ezzel maga a probléma is (pl. hallható hangzásbeli különbségek a kondi miatt) kezelhetővé válhatnak (és esetleg horribilis áron megvásárolt audiofil kondik használata nélkül is). Ugyanis ha tudjuk mi okozhatja a problémát - márpedig kellő mérés és meghallgatás kombinációjából kijön, hogy melyik paraméter okozza a hallható különbséget - akkor tenni is lehet valamit.

Ezekkel amit írsz én tökéletesen egyetértek, de ez csak szeletkéje általában az egésznek. Mert még ezen paraméterek ismeretében sem tudjuk meg, mitől szól az egyik így a másik meg úgy, pláne ha még paraméterekben is egyeznek.
Ez pont olyan mint pl. a csatolókondi fóbia. Kijelenti valaki hogy az rossz, üldözni, akarom mondani mellőzni kell. Van 2db csövesem, teljesen eltérőek, kapcsolásban és kivitelben is, az egyik végig DC csatolt sehol nincs benne fóliakondi, a másikban meg 3db is van a jelútban, mert minden fokozat el van választva. Ennek ellenére teljesen hasonló hangképük van, nem lehet azt mondani rá, hogy a másik azért szól másképp (ráadásul nem is csúnyábban csak picit más) mert ott a 3 kondi.
Sehova se vezető okfejtések ezek már szerintem. Na meg, mi a bánatnak épít bárki bármit, amikor van minden a boltban készen, meg lehet venni, van olcsó is meg drága is és még szól is.

Gondolom nem egyedüli...

Wow! Két (egymással minimális csatolásban lévő) tekercset, ha sorba kötök akkor nulla induktivitást lehet elérni? Na ne.

Meg arra is kíváncsi lennék mekkora az ezüstfilm keresztmetszete és teljes hossza összehasonlítva egy azonos kapacitású "normál" kondenzátor azonos adataival. Értem, hogy a legjobb fajlagos ellenállása az ezüstnek van, de a keresztmetszet és a teljes vezető hossz ismerete nélkül ez csak marketing bs, és nem feltétlen adja a legkisebb ESR-t, ha a kettő 2µF-os sorba kötünk, hogy 1µF-ot gyártsunk akkor meg még kevésbé. Vannak erről esetleg ESR adatok, grafikonok?

Ez így van, ez valóban csak egy kis szelet az egészből, de egyre több az olyan kis szelet, ahol már sejthető, vagy éppen mérhető is, hogy melyik paraméter hogyan hat a hangzásra.

Biztos hogy van valahol bővebben róla. Nekem elég volt a hallható hangja.

Ez szép volt
Az induktivitás mértékegysége a Henry és nem a Farad. Ha két db 2 uH-es tekercset sorba kötünk az 2 uH+2 uH=4 uH (Ezt csak mek-elek-nek írom és jó lenne ha kettőnk közt maradna.)
De létezik bifiláris tekercs - amit nem a Jantzen "talált fel"...
Nem is folytatom, mert megint kinyílt a bicska a zsebemben.

Lefordítom a furcsa nyelvezetű dokut.:

- A SilverGold Z - cap, Ebben a "cap" az nem sapka, hanem a kapacitás rövidítése.
- A tekercsek nem induktivitások, hanem a feltekercselt fegyverzetek, egyenként 2µF kapacitással, amiket sorba kötve valóban 1µF kapacitás adódik.
- A gép nem nagyfeszültségű, hanem nagy feszítő - húzó erejű, amivel a nagyon feszesen feltekercselt fegyverzetek minimális belső mozgással, mechanikai rezonanciával működnek.

Valóban szuper kondik, gondolom az áruk is ehhez mérhető.

Nagyon sajnálom, hogy felidegesítettelek.... Gondolhattam volna rád is....

A vele készített hangrendszer hangja az lehet jó, mert reméljük a hang nem a kondiból jön Maga a kondi is lehet jó, de ez a magyar leírás förtelmes.

Kíváncsiságból megnéztem a gyártó oldalát. De ez a típus furcsa módon nem szerepel ott. A legközelebbi a Silver-Z Cap.

A Silver-Z adatlapjából kiderül az első nagy csúsztatás a magyar szövegben, igazából csak a kivezető lábak vannak ezüstből, merthogy a fegyverzetek a szokásos alumíniumból vannak:


Az adatlap tartalmaz ESR és induktivitás adatokat is:


Na mondjuk ezzel nem megyünk sokra. Az kis induktivitás eléréséhez persze szó sincs itt sorba kötött kondikról, igazából a modern kondenzátoroknál szokásos kivezetés megoldást használnak, ami a teljes tekercselt fegyverzet minden menete egy fémezett részhez csatlakozik mindkét oldalon, ami az (End spray), ezért aztán tényleg kicsi lehet az induktivitása, de mondjuk nem 0, már csak azért sem mert a kivezető lábak minden centimétere 6nH (ha 1mm az átmérője).

Csak halkan jegyzem meg, hogyha a fegyverzetek alumíniumból vannak, az end spray cink, mit számít akkor már az, hogy a kivezetés réz vagy ezüst?

A kondi biztosan jó, ha sokaknak bejön, de a marketing erősen bűzlik.

Angolul...

Köszönöm, ezt a leírást én is megtaláltam, de ami furcsa, hogy a gyártó oldalán 1 szó sincs erről a típusról, pedig az ott lévő adatlap lehetne egy kicsit hitelesebb forrás. Minden más oldalon meg ugyanez a szöveg folyik, és ahonnan ezt mentetted, ott is szerepel az alábbi szöveg a Silver Z leirásában is:

Erről viszont nem ír az gyártói adatlap. Vajon ki költötte hozzá?

Ez korrekt. Ebből hogy születhetett a korábban linkelt fordítás? Biztos valami mesterséges intelligenciát teljes mértékben nélkülöző fordító program végterméke, amit nem látott műszaki ember.

Viszont azt olvastad, hogy ezeket a kondikat nem kell bejáratni, öregíteni?

Az elektrolit kondenzátor fegyverzetének muszáj alumíniumból lenni, mertháthogy a dielektrikum alumínium oxid, aminek a szivacsos szerkezete miatt igen nagy a fellülete. (a másik fegyverzet az elektrolit)
Attól lesz kis induktivitású, hogy a feltekercselt alumínium szalag egyik oldalát rövidre zárják, mondjuk az alumínium házzal.
Azt nem tudom, hogy mindezeken mit segít az a néhány mm -es ezüst láb.

Ezek a kondik, amikről szó van nem elektrolit kondenzátorok, ahol lényeges a felület növelése.
Ezek fólia kondenzátorok, ahol a fegyverzetek anyaga szinte bármilyen jól vezető fém lehet, jelen estben 99% ezüst, és 1% arany ötvözete.

Egészen pontosan a Silver Z Cap-ban aluminium, a SilverGold Z Cap-ban meg állítólag 99% ezüst, és 1% arany ötvözete, de erről nincs a gyártónak adatlapja, csak másodkézből vannak róla információk.

Hát ha már a HiFi őshazájában megjelenik ezekről a kondikról leírás, akkor feltételezhetjük, hogy nem kamu.

Lehet hogy egy Szaudi sejk egyedi kérésére fejlesztették, ezért nincs még benne a mainstream katalógusban.
És lehet hogy már a Pure Gold is folyamatban van.

Te nem is tudod mire képes az a néhány mm ezüst láb. Csodákat tesz:

Így van! A hit állítólag hegyeket mozgat meg. .........
Akkor az ember hallása már nem lehet akadály.

Annak idején, hangfalfelújítás során találkoztam először a Jantzen márkával. Tanácsolták ár/érték miatt. Mivel szakboltról volt szó, elfogadtam. Azok superior-Z és crosscap fajták voltak. Akkor többre nem telt volna, mivel a hangszórók, még apránként is legatyásodást jelentettek hónapokra. Azt gondoltam akkor, hogy nem kéne elmúlni úgy, hogy nem hallok egy 250mm-es kevlárt. Hát hallottam...
Jantzen superior-Z, azonnal hallható volt a kiszáradt Remixszekhez képest, hogx sokkal kellemesebb a hangzás. Azonban később kialakult tapasztalat, hogy csak részben igaz a gyártó ajánlása, mivel nem árt neki 3-400 óra használat. Aztán szép lassan bekerültek az akkori építéseimbe. VF3, tompának mondták. Hát elektrolit kondival igaz is... VF2 Jantzen superior-Z-vel készült, és már látott ezüstözött tömör réz vezetéket. VF4 Jantzen silver Z-vel készült, és megörökölte a VF2 perifériáját, a nem kevés munka és ráfordítás miatt. FH-6, még piherrel, de Károly (Karesz 50) volt aki meggyőzött az alps poti előnyeiről. A FH6-TB300-ba, és a most elkészült KT féle EVAmp-ba már Jantzen silver gold került. Tán az utolsó 100 nanosokat vettem meg Amerikából. Meg is vámolták, de a hangját ismerve, biztos pontbak tartottam viszonyítási okokból az EVAmp-ba.
Anno több tájékoztató is olvasható volt róla. Már évek óta nem gyártják, kikopóban vannak a tájékoztatói. Amit nem láttam mostanában, a jelölt oldalt a föld felé kisebb ellenállású oldalra kell kötni, vagyis az a tekercsoldal kezdődik kívülről. Valamint hangzásilag, a rendkívül éles hangok sem bántják az ember fülét.
De erről nem "filozofálni" kell, hanem meg kell hallgatni, persze bejáratva.

Kedves Suba, ez oda-vissza igaz!
Mert aki nem hallotta azt amiről szó van, és arról vitázik elvileg.....

Én teljesen Audiophilia szkeptikus vagyok. Ettől függetlenül élvezettel olvasom azokat a leírásokat, amelyekben az ezzel megáldott emberek írják le az adott hangzásról szerzett élményeiket mindenféle műszaki fogalmat gondosan mellőzve.

Már azon filózok, hogy szerzek valahonnan jointot, hátha nekem is hasonló gondolataim támadnak Frank Zappa csodás harmóniáit hallgatva.

...és hagyd ki az étkezésből a sárga havat...

Ez tetszett, meghallgattam az Apostrophe-t a jutubon és alul az egyik komment:
Anyám vette nekem ezt az albumot karácsonyra. Kétfelé törte, amikor meghallotta, hogy játszom. Nem nagy baj elmentem és vettem egy újat!!!
Hiába, azok a fülbemászó diszkó ritmusok...

EZ megvan valakinek?
Most cikkeznek róla a neten. Gyönyörű darab, ha nyerek egy ötöst a lottón, biztosan veszek egyet.

Csövesektől nem szokatlan ez a szuper alacsony THD?
Vajon milyen kapcsolással csinálhatják?

Ha jól tudom az EVAamp bemeneti fokozata MOSFET-es differenciálerősítő. A MOSFET gate árama pA nagyságrendű - gyakorlatilag ott nem folyik áram - tehát teljesen felesleges a csatolókondi. Szerintem pénzkidobás volt erre költeni. Saját elméletem szerint ami nincs a jelútban az nem is torzíthat. A kedvemért kipróbálnád milyen irányban változik a hangkép ha áthidalod a Jantzen-t?
Ha ellenérzéseid lennének a javaslatommal szemben, mérj feszültséget a csatolókondi két kivezetésén a csillagpont GND-jéhez - mint referenciaponthoz - képest. 0.00 mV kell mutasson a multiméter (ha nem így lenne, "sercegne" a hangerőszabályzó poti amikor tekergeted).
Aludj rá egyet, aztán próbáld ki. Köszönöm!

Nem. Csöves erősítővel is lehet igen kis torzítású erősítőt csinálni. A vezetékes (telefon) átviteltechnikában a vonali erősítőknek igen kis torzításúaknak kell lenni, mivel a sokcsatornás átvitel esetén kritikus a belső intermoduláció, ami a csatornák között áthallást befolyásolja.
Az ilyen erősítőkben egyrészt speciális nagy linearitású csöveket használnak (pl. 300B), másrészt mivel igazán nagy teljesítményekre nincs szükség, a kivezérlés sem túl nagy, max néhány W.
Magában a kapcsolásban túl nagy kunszt nincs, csak gondosan van megtervezve.

Erre gondolsz?
Vagy erre?

Attól függ, milyen a topológia, hogy van visszacsatolva, meg mekkora jelszinten van mérve. Mutatok triódát, ebben semmiféle visszacsatolás nincs, ráadásul rém egyszerű maga a kapcsolás is, ennél fogva a csövesek között kb. ennek van a legnagyobb torzítása. Ennek ellenére, alacsony kivezérlésnél ez is tud 0,057%-ot, ha meg kivezérlem akkor 2% körül, ha meg még jobban akkor még többet. Ugye, a kivezérléssel arányosan nő a torzítása, mert nincs benne semmi hókuszpókusz ami ezt javítani próbálná. Egy ilyenen lehet jól meghallgatni, hogy a THD mint adat igazából mennyire is jellemez legkevésbé egy erősítőt. Mert ha lényeges lenne, akkor egyik esetben szépen szólna, a másikban (jobban kivezérelve) meg borzalmasan, de nem így van. Reklámmaszlag, meg lehet vele hencegni, hogy bebeee, az enyém csak ennyit torzít (csak közben meg elviselhetetlen a hangja ). Amíg nem haladja meg a 2-3%-os értéket, kb. lényegtelen (legalábbis csövesnél, félvezetősnél jóval csúnyább a helyzet).

A szkepticizmus pedig jó és egészséges, egy adott szintig, felette meg érdemes pákát ragadni, és utánajárni pár dolognak. Senkinek soha eszébe nem jutna erősítőt otthon fabrikálni, ha annak nem lenne bárminemű hozadéka. Hogy ez most anyagi, műszaki, vagy hangzásbéli, esetleg mindhárom, az már majdnem mindegy.