Én személy szerint a be- igekötő indokolatlan használatát valamint az elváló igekötők el nem válását nehézményezem.

Bepróbálkozik, benéz, bevállal - szörnyen hangzanak füleimnek. Ha a kapus bevédi a labdát, az még esetleg elmegy nyelvi leleménynek.
Nem visszaváltható üveg a vissza nem váltható helyett pl.

Nem vágta szájon a magyarnyelv tanára. Romlik az ember, romlik a nyelv.

Ezek nagy kedvenceim. Nehezen állom meg, hogy szájon ne vágjam, aki ilyeneket mond. Kijavítom őket és néznek, mint a luki nyúl.

A teát, kávét is leszoktuk főzni pedig.

Lemegyek vidékre, felmegyek vissza a fővárosba,stb. Az én füleim ezt nem szeretik. De tudom földrajzilag nagyjából így van.

Ó, mi itt tanyasiak soha nem "főzzük le" a kávét. Kávét főzünk, az létezik. A "lefőtt a kávé" szófordulatot akkor használjuk, amikor valakinek tényleg lefőtt... (minőségbeni különbség)

Befőzés?

Az létező dolog. Nagymamám befőzte a barackot, abból lett a barackbefőtt.

Tudom, csak a be előtag miatt írtam.

A "benéz"-t még (kivételesen) elviselem ezek közül, de tényleg túlzás a sok "be"...

Ez tényleg igen érdekes
'berénybe "be"megyünk
Szolnokra "el"megyünk
'pestre "fel"megyünk
Lőrinckátára pedig "át"
(Hozzánk "ki"jönnek, de hát az érthető)

Érdekes, hogy pl. vízhez azt mondjuk, legalább is errefelé, lemegyünk a Balatonra, lemegyünk a Tiszára horgászni. Ide miért "kell" a le?

Már ahol A Balatonra mi nem "le" , de a Tiszához tényleg lemegyünk. (Zényleg érdekes, mert messze is van, és semmivel sem "le", mint mi) A Zagyvához ki. Pedig párszáz méter.

Kimegyek a tóra.
Kimegyek a tóhoz.
Szép a nyelvünk, és pár kifejezés megtanulhatatlan, csak bemagolni lehet.
Nekem a legkomolyabb sokk a "túszok kivégzése" volt. Nem meggyilkolták, megölték őket, holott nekem a kivégzés valamennyire jogos (ítélet alapján).

Manapság rengeteg ilyen téves nyelvhasználat van, sajnos a műveletlenség az egyik oka ennek, az emberek nem olvasnak irodalmi szövegeket, és olyanokat ahol a helyes szóhasználat megkövetelt, hanem főleg a facebookot görgetik, ahol természetesen ez nem divat. Ott elfér. Az ott lévő megmondóemberek pedig többnyire műveletlenek, és ostobák. Sajnos azokat a szövegeket amiket ezek a megmondóemberek írnak, ők sikknek tartják, a többi ember elolvassa, valamiért megtetszik nekik, majd szépen lassan átmennek a köztudatba. Ezt a folyamatot nem lehet megállítani sehogy sem. Amitől például én kapok skorbutot, az a random szó. Miért nem lehet azt mondani, hogy véletlenszerűen? Vagy ugyanez az okosba... Borzalmas. Vagy például az "is" szó indokolatlan használata. Pl mindenhez is ért. És még sorolhatnám. Ha kell, ha nem, hallani ezeket sajnos már művelt emberektől is.

Ha "víz alá" megyünk, azt jelentené, hogy a víz legalja alá, már nem vízben vagyunk. Miközben a víz felszíne alá, bele a vízbe megyünk.

Lemegyek az Antarktiszra, felmegyünk az Északi-sarkra ...
"Csak" a földgömb "megszokott" nézete miatt.
Ha a "messzi" világűrből közelítenénk a Föld felé, az első pislantás adná a "fel" és "le" irányokat ...

Idézet az asszonytól: "ennye bennye".

A nyelv nem változatlan. A nyelvet az emberek alkották meg, alkotják, alakítják folyamatosan. A nyelvtan csak próbálja leírni a nyelvhasználatot.
Vannak, akik meg akarják mondani a valóságnak, milyennek kell lennie. ( Jellemzően nekik vannak a legerősebb képzeletbeli barátaik. ) Az ilyen fizikus mondja meg a víznek, mikor kell forrnia.
Egyszerűen fordítva ülnek a lovon. Csak addig nincs baj, amíg a négy fal között teszik.

A "le" mellé gyakran negatív dolgokat társitunk, míg a "fel" esetében inkább fordítva, például:
- Átmegyek és lecsinálom a szomszéd Marcsát.
- Átmegyek és felcsinálom a szomszéd Marcsát.

Már megint ott jár az eszed, ahol másnak a farka ...

Még jó hogy nem egy mondatba sűrítetted a két külön mondatot, mert abból már valami kellőképpen perverz végeredmény született volna...

És akkor más nyelvet használó embereket ne is említsek...

Speciel ez egy gúnyos beszólás, amikor valakinek a képességeit méltatják mondhatni pejoratív értelemben. Volt szerencsém ilyen emberhez, és valóban nagyon találó volt ez. Természetesen ebben az esetben már a közlés közben erősen meg kell nyomni az "is" kiejtését, hogy egyértelmű legyen az üzenet.
Aztán hogy valaki ezt felveszi a hétköznapi kifejezései közé, az már netto igénytelenség.

Ja, és szerintem bárkinél előfordul hogy a mondandóját nem ékes irodalmi magyarsággal adja elő, hanem egyszerűen alkalmazkodik a közlendőhöz. Például az előző mondatomban a "netto" is egy ilyen töltelék szó.

Ettől még az FB-os írásmódoktól nálam leugrik a gépszíj.

szerk.: Amúgy a fentebbi "meggyilkolták, megölték" is érdekes, hogy hogy kerül oda a "meg".
Nehéz nyelv a magyar!

Az legyen az ő bajuk, nekik így helyes.

Még földrajzilag sincs így nagyjából. pl. Nyíregyháza, de Barcs is magasabban van. A dimbes- dombos és hegyvidéki tájakról nem is beszélve.

Á, én úgy vettem észre: ezt azok szokták hangsúlyozni, akik nem tanulták meg. Természetesen változik a nyelv, de nem kötelező elfogadni a tanulatlanságot, a pongyolát.
Ahogyan te is le tudtad írni a fentebbieket helyesen, érthetően, úgy elvárható mástól is.

Megmondhatja -mert tudja. Azt is, mi kell ahhoz, hogy 20 fokon forrjon.

Vagy 300 - on se.

Már megint túl tömören fogalmaztam. 101 kilopascalos nyomású víznek megmondja, milyen hőmérsékleten kell forrnia, és kinyilatkoztatása független a mérhető 100 Celsius-foktól, bármennyi is lehet, akár -300 Celsius-fok is.

Nem azért lehet ott a "le", mert a földfelszínhez viszonyítva lentebb találhatóak, pl. folyó esetében mederben?