Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Mintha ennek a diagramnak semmi köze nem lenne a valósághoz.
Negyed teljesítménynél a legnagyobb a tranzisztor disszipáció és 1/16-nál kb. akkora, mint "teljes gázon". (Vagy a szemem rossz).
A 8 Ω/±40 V-ot szerettem volna csatolni, véletlen mellényomtam. Mindjárt ellenőrzöm pár értéknél.
Így már jobbnak tűnik, csak közben lefagyott a gépem és most újra kell rajzolni.
Eléggé szabadkézi rajz, az elv csak nagyjából teljesül.
8 Ω/50 W az szép kerek 2,5 A. 40 V-os tápnál 50 W-ot alakít hővé az erősítő. Érdekes a Te számaid nem jönnek ki, vagy rosszul számolok. Szerk.: 100 W-hoz 42 W disszipációt hoz ki a számolókám. 1 W Pd: 13,2 W. A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2022
Nem is olyan egyszerű leszimulálni és már/vagy fáradt is vagyok.
DC-vel nyilván féltápnál a max disszipáció, szinusszal kevéssel fölötte. Most jól belebonyolódunk az alapokba A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2022
Ha tápig van kivezérelve és eltekintünk a maradékfeszültségtől, a végtranzisztoron akkor
0 V-szor akárhány amper = 0 W. Mi az a 42 W? A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2022
A kályha ahonnan el szoktam indulni: a tápfeszültségbe rajzolható legnagyobb szinuszjelből számított teljesítmény felénél van a disszipáció maximuma.
Szerintem fél feszültségnél, azaz negyed teljesítménynél
Úgy félfeszültség, hogy kimenő szinusz effektív értéke éppen a tápfeszültség fele.
Az előbbi kérdésre is válaszoljak: úgy számolok, hogy a hangszóróáram terheli a tápot. A 100 W-8 Ω 3,536 A. 40,2 V-os tápnál 142 W-ot igényel. A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2022
Újra rajzolom, oszt el is mentem. Mármint a gépbe.
A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2022
40 V-os tápnál ideális alkatrészekkel (100 W/8 Ohm), 40 W-nál van disszipáció maximuma.
Ez a tetű szimulátor összekavarja a sorrendet, nézni kel, hogy ...p1, p2... stb.
Mindenki az erősítőben keresi a Grált. Alapvető a tévedés.
A lánc vége a legfontosabb. A hangsugárzó. Paraméterei, elhelyezése, stb. A TS paraméterek sok szimulációs program alapjait képeik, egész jól, kb 200 hz-ig, innentől felfelé szabad a pálya. Mindenki úgy élvez, ahogy akar. Ez nem újdonság, az 1970-es években jelentek a hozzáértők, pl. Audio Engineering Society (AES-ben) komoly, valós, fizikai méretezéssel. Max 200 Hz-ig beszélünk. MO-on csak pár szakember ismerte. És innen jön a marketing a wattokról, stb. Az említett marketing. Ha megkérdezel egy átlagosan képzett felhasználót, melyik jobb mélysugárzó (azonos membránátmérővel és kitéréssel, a 100 és a 1000 W-os közül, kb 99 ember fogja mondani, hogy az 1000 Wattos. Tévedés. Idézet: „A lánc vége a legfontosabb” Ez biztos, hogy nem így van. Mindegyik láncszem egyformán fontos, még a hangszóró vezeték is.
A maximális disszipáció képlete Ut2/(π2*Rf). Ezzel tényleg 40 W jön ki.
Valahol azért elkeveredtem. A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2022
Befejezésként
Egy mély hangsugárzónál az akusztikai teljesítményt (zárt doboz esetén) az alábbi képlet írja le: Pak: 0.85 x F3 X Vd négyzet. Azaz: azonos frekvencián a membrán által megmozgatott légtömeg) négyzete adja a hangosságot. Reflex doboznál a 0,8 as szorzó 3.0-ra módosul minden előnyével és hátrányával Semmi Köze nincs a Wattokhoz, a hangerőhöz
Azért azt a membránt nem a szentlélek mozgatja. Vagyis valami köze csak van a wattokhoz.
Az a probléma azzal amit írsz, hogy míg az embernek az erősítőre lehet komolyabb ráhatása addig a dobozra már kevésbé, mert pl. nem sok helyen láttam mondjuk olyan tölcsért a szobában, ami magasabb volt mint a hallgatója. Mert ha hallottál már élő zenét (nem koncertet ahol kW-os erősítőkkel halomnyi dobozból süvölt a kraft mert az már csak hasonlít rá, hanem olyat, amikor tőled néhány méterre verik a dobot, fújják a fújni valót meg pengetik a pengetni valót), akkor arra is rájössz egy idő után, hogy azt soha nem fogja tudni visszaadni egy 16 centis hangszóró egy apró kis kétutas dobozban, még a 20 milliós erősítővel se.
Aztán ha meg a másik végét nézzük, akkor szerintem a lánc eleje a legfontosabb, amire meg aztán végképp nincs semmiféle ráhatásod. Megveszed a lemezt, de ha azt az élő anyagot nem úgy rögzítették ahogy azt kellett volna (sok ilyen van) akkor azzal csinálhatsz már utána bármit, sose fog hasonlítani az eredetire. Mert ugye a hifi azt jelentené, hogy minél hanghűbb a dolog. És erre szokott még jönni a műszaki zsákutca, a műszaki emberek zöme ezt csak úgy képes megközelíteni, hogy akkor építsünk 0 torzítású erősítőt, ami bemegy az jön ki, és kész is a hifi.
Pont erre a következtetésre jutottam hallgatóügyben...
Mára tervezem felrakását témájában. A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2022
A műszaki emberek kisebbik része meghallgatja amit csinál. Hallottál már szólni 0 torzítású
Dan d' Agustino-t, Marantz-ot, Burmester-t, Krell-t... ? Nem hallottál, de mégis tudod valahonnan, hogy gyalázatos vacak ócska bóvlik. Honnan? Mesélte valaki aki már evett is ilyet?
Bátyám látott e már kend anternát? Nem csak láttam fiam, de öttem is. Deiszen az derótbul van! Hát akkor csak láttam.
Erre gondolsz a 0 torzítás alatt? Ilyet nem hallottam, nem is akarok, hellyel közzel (egyszerűsítve) ugyanez a kapcsolás van az autós erősítők zömében, nem tudom mitől lenne ez 0 torzítású. Pontos típusra nem emlékszem, krellt hallottam, nem mondom hogy rossz volt de engem nem győzött meg, a kapcsolása se és a hangja se. Amit meg nem hallottam azokról szoktam itt ott olvasni. Na nem a cég marketingmaszlagját amiben leírják hogy nincs annál jobb, hanem azok véleményét akik vettek olyat. Az EAR859-ről pl. mindenhol csak jókat olvastam (rossz vagy semleges véleményt egyet se), Japánban különdíjat is nyert, ez is volt az egyik oka hogy megépítettem. És ha hiszed ha nem, csöves létére ez még neked is tetszene, javaslom hallgass meg egyet, ez ugyanis hangjában merőben eltér úgy általában az összes többi csövestől.
Gondolom azért baromi alacsony a torzítása, mert a visszacsatolásban van egy komoly integráló erősítés. Ugye az AD797 integráló kondija 220nF. Mert a többinél kiírják.
A szimmetrikus felépítés csak hab a tortán. ( Amúgy a hab a legfinomabb! ) A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2022
Inkább ilyenekre gondoltam.
Az ismerősöm bukna ezekre a monstrumokra, de szerintem nincs rá pénze.
És hol hagytad a NAIM Statementet? Arról nincs service manualod? A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2022
Lehet, hogy ez is Kínai gyártmány? Azért van benne ennyi tranyó? Hát kilóra ütős. Az asszony, ha hazavinnék ilyet, bíz rátenné a maradékra. Bele sem merek gondolni...
Gyönyörű, nem vitás. A belseje meg még inkább.
Nekem valahogy soha nem jöttek be a fa borítású cuccok. A sötétszürke, fekete acél borítás a maga hűvös eleganciájával, engem az fogott meg igazán.
Mármint melyik? Mert a Krell az "Made in USA", a Marantz az "Made in Japan" a NAD-ot nem tudom.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |