A szívattyú típusa alapján megnézheted a választ: pl. 8 méter ...tehát 8 méter 2 centi mélységról már nem fog szívni (szerintem a 8 sem tuti, a 7 méter inkább)
"27-30m"-nek semmi értelme, mert ha szivattyúzás közben lejjeb megy a vízszint, akkor "annyi".

A 10 m a lélektani határ, attól mélyebbről a fizika törvényei miatt nem lehet felszívni a vizet, ha van benne gáz, ha nincs. Ha 27-30 méteren van a szűrő, akkor 25-ig leengedheted a csövet de igazábol felesleges, 15 bőven megteszi, lévén 10 m a már említett határ.

Üdv, igen , a szivócső is és a szivattyú is fel lett tőltve , a szivattyú jó , mert ki lett próbálva másik kútban , de abban a kútban 8m volt a vizszint , 8m -es vizszintnél hibátlanúl nyomta. A jelenlegi kút mivel 10m en van a vizszint ,ezért nem ment , majd kiváncsi leszek a leásott 2m el csökkentve lett a vizszint , most 8m en van , remélem 8m -es vizszint mellett itt is jól fog menni.

Igen , 8m van a szivattyúra irva, az üzemi vizszintet majd megmérem , mert az lesz a döntő a dologban , hogy mennyire tudja a kút pótólni a felszivott vizet , ha nehezen és megnő a vizoszlop , akkor sajnos lejebb kell ásni .

Ha nincs elég víz utánpótlás, leteheted az aljára is, akkor is elfogy. Lehet, hogy csak víz lencsében van a vége és lejjebb kell küldeni a béléscsövet. Apósomnál, Dabason volt ilyen! De Kamaraerdőn, 40 m mély kútból csak az orosz búvár nyomta fel a vizet.

Most jelenleg nekem is egy orosz csőbúvár szivattyú nyomja fel a vizet , nem a rezgő , mert arról lebeszéltek , berezegteti a homokot a csőbe és eldúgúlhat az egész, és bele sem férne a csőbe . Ez a csőbúvár olcsó volt, de jól nyomja a vizet a teljesitményéhez képest kb.500W ot fogyaszt , persze 1500W van ráirva , de mindegy , működik. A kútat tavaj fúrták 35m mély , azt nem tudom, hogy hogy állapitották meg a 27-30m közötti vizadó réteget , de ez legyen a kútfúrók titka, kék 90 es csövet tettek le , szürőzve, soderrel körül tőltötték, ahogy kérdezgettem másoktól , szabályosan csinálták. A vizet be is vizsgáltattam , kicsit kemény a viz , sok kálcium, magnézium van benne és a sulfát mennyiség is kicsit magasabb az elfogadott értéknél , de azt mondták ettől még iható és nem ártalmas az egészségre. Majd tavasszal kisérletezgetek vele , most az orosz szivattyún 25 ös kpe cső van 20m re van lent , ha ezzel a 20m el nem jól megy a házi vizmű , akkor lejebb teszem .

"orosz csőbúvár szivattyú...nem a rezgő"
Erről tudnál írni többet (típus, link)...köszi!

Én szintén házi vízművel próbálkoztam, 8,5-9m-ről kellett felhoznom a vizet. Ástunk egy 1,5 m-es aknát, oda került a szivattyú. Tényleg felhozta, de nagyon kevés lett a vízhozam, a szivattyúban buborékok keletkeztek az alacsony nyomás miatt. Kicseréltem vastagabbra (2 collosra) a szívócsövet, lábszelepet , de ez szinte semmit nem segített.
Aztán kidobtam az egészet, vettem egy Pedrollo búvárszivattyút, ez hasonló teljesítmény mellett 3-4x annyi vizet hoz fel.

Nekem is hasonló volt az ásott kútnál. Ráadásul a nagyon finom iszap bele rakódott a láb szelepbe, és amikor huzamosabb ideig nem ment a szivattyú újra kellett tölteni a csövet. Nem is volt igazán megfelelő a nyomás mikor már 30 perce locsoltam róla.
Én meguntam ezt a játékot.
Leraktam a kútba egy viszonylag olcsóbb Güde szivattyút, rögtön utána egy visszacsapó szeleppel.
Becsöveztem az egészet a pincébe. kb. 6 méter vízszintesen és a pincébe bekerült egy komolyabb Grundfos szivattyú hidro kontrollal. A kútba a szivattyút még kb 1,5 m el engedhetném lejjebb, de hát istenem, elfogyott a csövem. Így most 6 bar víznyomást produkál addig amíg a vízbe ér a búvár szivattyú. Ez kb. 1,5 óra locsolás. A víz mennyiséget nem tudom megsaccolni.
Most tervezgetek hozzá egy olyan vezérlőt amit akár mobilról is kapcsolhatok.

Raketa 1500W van ráirva , de megmértem és 495W ot eszik, úgy olvastam a márkáját , hogy paketa , de ez oroszúl van és igy rakéta , mint a régi ősi rakéta porszivó, csak ez vizet sziv. Újjonan 27E ft körül van . Olajban fútó motor van benne , az inditó kondenzátor bele van épitve és azt hiszem több tárcsás rendszer szivja -tolja fel avizet. Hasonló mint a 70-80E ft os kollégái csak olcsóbb , biztos megvan az oka , hogy olcsóbb, de 80E-es szivattyú is megdöglött már egy ismerösömnek , nem birt ki egy évet sem, gondoltam egy próbát megér.

"azt nem tudom, hogy hogy állapitották meg a 27-30m közötti vizadó réteget , de ez legyen a kútfúrók titka"
Látjuk a felhozott talajból.

Üdv, akkor gondolom benne vagy a szakmában, te mit javasolsz a szivó cső hosszát illatően , nekem a letett kút cső vége 35m , biztos kis homok mennyiség van az alján , de a 27-30m -es vizadó réteg környékén hol jó elhelyezni a lábszeleppel ellátott 25 ös kpe szivó csövet? az aljához közel kb.33m en vagy a vizadó réteg elött kb.25m-en ? vagy lehet , hogy én bonyolitom túl a dolgot és teljesen mindegy , hogy hol van.

A fizikai tanulmányok alapján a vizet vákuummal kb 7 m magasságba lehet felszivni. Ez általában rajta van a dobozon is.
Ezért, ha magassabbra kell felvinni a vizet azt csak fel lehet nyomni.

Én sem ide jártam iskolába.
Gyakorlatban hihető, de nem "elvi korlát".

Pedig az, mert a levegö nyomása a Föld felszinén kb 1 atu ( vagy mi a franc a jelenlegi mértékegység) és ennek kb 7 m vizoszlop felel meg. Azaz, ha tökéletes vákuumot is tudnál csinálni akkor is 7 m-re tudnád megemelni a vizszintet szivással. Ahhoz, hogy a viz magassabbra menjen alulrol kellene megtolni. (Ahogy azt a tüzoltók csinálják).

Nem! Hidrosztatikai nyomás

Az egyik szivattyú dobozárol.

"Azaz, ha tökéletes vákuumot is tudnál csinálni akkor is 7 m-re tudnád megemelni a vizszintet szivással"

Nem a gyakorlati emelési magasságról volt szó, hanem az elméleti határról..

Hogyan működik a pedrolló szivattyúm 20 méteres fúrott kúton ??

Úgy, hogy a nyugalmi és üzemi vízszint nem alacsonyabb, mint ahonnan a szivattyú fel tudja szívni a vizet.

Akkor miért kell feltölteni vízzel mielőtt elindítom tavasszal ? Az a lényege a történetnek ha nem egy edényből szívatod ki a levegőt , hanem magát a szállítandó közeget mozgatod teljesen másképpen működik a dolog . Ha lelevegősödik akkor visszaejti a vizet ....

Nem működik másképpen, a nyomás az nyomás, mindegy mi a közeg. Azért kell feltölteni mert a centrifugál szivattyú nem valami jó légszivattyú abban a formában, vízre optimalizálták.

De ha a "nyomás az nyomás" "centrifugál szivattyú nem valami jó légszivattyú abban a formában, vízre optimalizálták" akkor ez hogy is van ? Ha a nyomás az nyomás akkor bármilyen szivattyúval bármit lehetne bárhová nyomni . Látod hogy van különbség a folyadékok és a gázok közt ... Ha egy folyadék távozik egy térből akkor oda valaminek be kell jutni különben nem tud távozni a folyadék , , ha egy térből gázt szivatunk ki csak lecsökken a nyomása és egy idő után "vákuum légritka tér keletkezik"

A szivattyúd vízhez van tervezve, a levegőre nem tud elég erőt kifejteni ahhoz, hogy érdemben megmozgassa. Ha ez a légbuborék a lapátokhoz kerül, megáll a tudomány a szivattyú részére.
Mellékszál: vannak önfelszívó szivattyúk. A miénk is ilyen, de viszonylag sokágig tart neki mire felkapja a vizet, akár két-három percig is vacakol pár liter levegővel (a szívócső átlátszó), miközben ennyi idő alatt egy kádat tele tud nyomni vízzel.

Tavasszal a kútcső felső része üres, a levegőt nem tudja megfelelő mértékben megmozgatni a szivattyú, ezért kell feltöltened vízzel.

A víz azért jön fel a kútból, mert a szivattyú nyomáscsökkenést csinál a szívó oldalon azáltal, hogy megozgatja a lapátoknál lévő vizet, a már távozott víz pótlását a légköri nyomás biztosítja, ami a nem túl hegyvidékes ki sországunkban az alföldön kb. 1000 hPa, ez pedig 10 méternyi vízoszlopnak felel meg.

Lásd: ventúri cső, hidrosztatikai nyomás.

Hogy bővítsük ismeretünket (Bizonyára akad,aki még nem ismeri), megemlítem a mélyszívófejes szivattyúkat!: Bővebben: Link

Sziasztok!
Egy CIMM CE 150-es fekvő tartály működésével kapcsolatban szeretnék tájékozódni.
Most hétvégén szét kellett bontanom a rendszert mert a rajta lévő szivattyúban a tömszelence megadta magát. A problémám most nem is ebből fakad.
A tartályt két nyomásmérő órával használom, az egyik fent van a szivattyúnál a másik a tartály oldalán a levegő előtöltő szelep alatt, ez mutatja a lufiba töltött víz nyomását. Amelyik óra a tartály oldalán van az a szétbontás után is nyomást mutatott (Kb 1 bar-t). Az óra kitekerése kis levegő mennyiség távozásával társul. Valaki esetleg tud rá magyarázatot adni hogy ahhoz az órához hogy került levegő?
A lufi nem lyukas, tartja az előtöltési nyomást.

Köszönöm!!

Persze. Mert a használatiban is azt írták (olvastam akkor, mikor a hidrofort megvettük, és felszereltük), hogy használatbavétel előtt az autósszelepen át 2 att-ra fújtassuk fel.
Ez szétszerelés után is meg kéne legyen, ha nálad akkor csak 1 att volt, hát az azt is jelenti, hogy (mint normális ember) nem mászkáltál le nyomást ellenőrini a gödörbe (mert ami működik, azt nem kell megjavítani).
És azt is jelenti, hogy a tartály és a labda jó. (Évek alatt veszített a nyomásból -de nem sokat)

Nem, nem.....!
Az az óra mutatott 1 bart aminek a lufiban lévő víz nyomását kellene mérnie a tartály oldalán.
Igazából méri is, de szétbontott állapotban is mér valamilyen levegő nyomást, de milyet??
A képen az 1-nél van az óra. Ugyan ez csak fekvő.

Nem a víznek van nyomása. Lehetne, ha legalább 10 méter magas, akkor az alján 1 att-t mérhetnél
Ezt helyettesíti a labda másik oldalára befújt levegő, ha 2 att-ra fújjuk, az 20 méteres vízoszlopnak felel meg (20 méter magas hidroglóbusz, víztorony)
Te is írtad, hogy a levegő "sziszegett" kifelé.
Az óra nem a "víz nyomását", hanem a tartálynyomást mutatja.

Az nem az a rész, amit neked kell felpumpálnod 1.5 bar nyomásra? Ha a szabad levegőn is mutat valamit a műszer, akkor hibás.