Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Igen, ón-ólom ötvözet + a folyasztószer beletöltve. (Amúgy "költői kérdés" volt)
A hozzászólás módosítva: Ápr 18, 2022
Nem géppuska! A légpuskájáé ólom. Anno még a kiegyenesített ólomcsövekből préseltük otthon.
Szia,
Tegnap összeraktam a transmitter kapcsolást. Sikerült behangolnom egy üres frekvenciára, egész jól működik, a hatótávja is megfelelő. Egy gondom van vele, hogy van egy alap "búgás". Ez valamilyen összeszedett zavar lehet? Vagy túl hosszú a jack kábel, illetve nem jó az árnyékolása? Vagy táp/föld probléma? Lehet esetleg plusz szűrőkondenzátorok hozzáadásával javítani?
Akkor is búg, ha be van dugva a jack egy élő jelforrásba? Bedugás nélkül jogos a búgás.
Igen, akkor van búgás, ha jelet kap a jack kábelen keresztül. Nem nyomja el az audio jelet, inkább ilyen alapzaj szerűnek mondanám.
Rakj egy hangerőszabályzó potmétert az adó bemenetére. A forrásnál (pl. PC) tekerd fel a hangerőt, az adónál meg le.
Sziasztok!
Van egy érdekes dolog, amit egyrészt nem tudom melyik topikon lenne érdemes felvetni, másrészt nem tudok rájönni. Amiről szó van az egy kb. 2.00mm2-es transzparens hangszóró vezeték. (elvileg somogyis) Tudom, hogy vagy réz bevonatú alumínium, vagy tiszta rézből készülnek az elemi szálak, azonban mindkét fém 1000 vagy 600 Celsius fok körül olvad, ez viszont 1800-2000 fokig felizzik mire olvad. Acél nem lehet, mert 1500 fokon olvad, szikrázva, és mágneses (ez nem). Szóval furcsállom, hogy egy ilyen "rejtélyes" fém vagy fém ötvözetből van egy közönséges hangszóró vezeték, és nem rézből, márpedig nem sok más fém alkalmas erre a célra. (rugalmasság, jó elektromos vezető képesség) És mind ezt ugye olcsón kéne kivitelezni. Ja és a hőt is közel olyan jól vezeti mint a réz. Egyébként véletlenül vettem észre és kezdtem el kísérletezni vele, de nem hagy nyugodni, hogy miért nem réz? Bármi ötlet? (A videón minden fényerő beállítás fix volt, így a fényesség jól mutatja a különbséget!) Idézet: Semmi extrára nem kell gondolni csak arra, hogy olcsóbb. Ennyi, nem több. A paraméterei meg olyanok, amilyenek, de általában a "jól van az úgy" kategória.„miért nem réz?” A konkrét összetevőre passzolok, minden bizonnyal valamilyen ötvözet. A hozzászólás módosítva: Ápr 18, 2022
Jó, ez nem lep meg...
Egyébként extra hőmérsékleten ön-gyullad, fényesen füstölve elég, de nem úgy mint a magnézium.
Szia!
Ezt hogyan, milyen műszerrel mérted: Idézet: „...ez viszont 1800-2000 fokig felizzik mire olvad.”
Hehe. Semmilyennel.
Azért ha tudod milyen fénnyel izzik 1000 fokon, 1500, és 3000 fokon egy fém, akkor nagyjából ki tudod találni a színhőmérsékletéből, hogy hány fokos lehet. Hidd el ebben jó vagyok, de ha nagyon ragaszkodsz hozzá megpróbálhatom a kamerámmal pontosabban megmérni, bár az elég nehézkes, de nem lehetetlen. Sajnos rendes műszerem nincs. Remélem nem baj. A hozzászólás módosítva: Ápr 18, 2022
4.1. A bevezető szál.
Itt lenne érdemes kérdezni...
Hehehe.
De baj. Butaságokat nem kéne terjeszteni. Nálunk vannak műszerek IS, amivel hőkezeléskor, szakításkor, olvasztáskor pontosan MÉRIK a hőmérsékletet. Nem látnoki képességű mérnök mondja meg, hogy hány fokon olvadt meg az a bizonyos ötvözet. Kíváncsi vagyok, milyen kamerád van, amivel ebben a hőmérséklet tartományban is tudsz mérni. Egyébként miért kell több helyen is feltenni ugyanazt a kérdést? A hozzászólás módosítva: Ápr 18, 2022
Ha szeretnéd postázhatok mintadarabot, hogy megvizsgáld, de megfelelő műszerem nem lesz. Nekem ez is elég volt, de mérget mernék rá venni, hogy a tartományt eltaláltam.
Na de nem is a hőmérséklet a lényeg hanem, hogy nem rézből van, ez egyértelmű.
OES és XRF van, azzal tudtommal pontosan meghatározható az összetétel.
A hozzászólás módosítva: Ápr 18, 2022
Én küldtem át oda, az én hibám.
Szerintem lágy réz az, valamire feltekerve...
Az ilyen hangszóró-vezetéknek árult valami, a legnagyobb parasztvakítások egyike. Ócska minőségű alu-ötvözet (spiáter) rézzel bevonva, de annyira vékonyan, hogy nem lehet megforrasztani sem, csak a színe miatt van a bevonat. Az átlátszó burkolat nagyít, a keresztmetszet hatalmasnak tűnik, de valójában az elektromos vezetőképessége rosszabb, mint egy lényegesen vékonyabb (de sodrott réz szálakból készült) villanyszerelési vezetéknek, ami ráadásul kevesebbe is kerül. De ugye ha a sz@rt el lehet adni, csak szépen kell csomagolni, akkor el is adják - mert erre van igény.
Mivel késő van, nem készítettem prezentációt, de...
Ugyan azon színhőmérsékleti beállítások mellett (3200K) egy fehér lapra vetített fényét összehasonlítottam, egy 12v-os izzóval különböző feszültségeken, és 6,8v-on találtam egyezést. Szóval ha abból indulunk ki, hogy 12v-on a wolfram izzó 2700K (vagyis 2400C), így ha 3v-on 1000C, akkor arányosan 1600C (+-100) fok körül lehet az olvadási pont. Egy kicsit fölé lőttem előzőleg. Amúgy felmelegítve rettentő könnyen szakad, de ha nem húzom, akkor stabil.
Nem butaság amit mond, az izzó fém színe alapján a fém hőmérséklete mérhető, ezen alapult az optikai pirométer. Manapság már az infravörös hőmérők használatosak, de régebben egy izzószálat tettek a mérendő izzó test elé. Az izzószálra akkora feszültséget kapcsoltak, hogy ugyanolyan színű legyen, mit a háttérben lévő izzó test színe. Ekkor az izzószál nem látszik, a képe egybeolvad a háttérben lévő izzó test színével. A pirométer kalibrálása után már az izzószálra adott feszültségből olvasható le a mérendő tárgy hőmérséklete. Hátránya a módszernek, hogy a nagyon meleg, már látható fényt kibocsátó anyagok hőmérséklete mérhető így, de pl. kohókban jól használható volt.
Itt vannak az elméleti alapok, itt pedig egy videó az optikai pirométerről. A mostani infravörös hőmérők ugyanazt a fizikai törvényszerűséget használják ki, csak a félvezetők alacsonyabb hullámhosszat "látnak" mint az ember. Emiatt a kevésbé meleg, még nem látható sugárzást kibocsátó tárgyakat is tudják mérni, és sokkal pontosabban. Szerintem kellő gyakorlat után lehet látni az izzó tárgy színéből, hogy kb. hány fokos. Nyilván nem azt, hogy 600 vagy 610°C-os, de mondjuk a 600°C és a 800°C közötti különbséget még talán én is meg tudnám mondani, ránézésre, a színéből.
Elnézést..
Idézet: „a félvezetők alacsonyabb hullámhosszat "látnak" mint az ember.” Helyesen: Idézet: (vagy hosszabb hullámhosszat...)„a félvezetők alacsonyabb frekvenciát "látnak" mint az ember ” Nagyon későn (vagy nagyon korán) volt már... A hozzászólás módosítva: Ápr 19, 2022
Hogyan lehetne egy gombot a lehető kevesebb alkatrésszel "pergésmentesíteni"?
Egy kondenzátorral meg egy ellenállással.
Például ahogy a távíró billentyűt.
Mennyire használjak nagy vagy kicsi értékeket?
100nF-os kondenzátort.
Amivel bepróbálkoztam: kondenzátor 220µF, ellenállás barna-fekete-zöld-arany. A gomb ugyanúgy pereg.
Így próbáltad?
Nekem ezzel sose volt gondom.
Sajnos ez nem jó, 5V-nál alacsonyabb elemmel működik, amin a gomb van.
Így csináltad ahogy a rajzon van?
Ne 220 mikróval próbáld. |
Bejelentkezés
Hirdetés |