Ha zárt a doboz a bordát kívülre tenném a kondik miatt.

Mindenképp kint lessz.
Az elgondolásom hogy az előlapon lessz egy lemez eléggé nagy amin a bekapcs és bemenet meg a poti lessz majd illetve a hűtőborda és erre lessz a toroid is fogatva így mint egy aktív hangfal erősítőmodul kivehető lessz az egész.
Pont ezért nem is akarok sokat pókolni benne csak a toroid meg egy panel amin a végfok és a tápja van meg ugye a bemenet és a poti. Ne foglaljon nagy helyet illetve ne potyogjon szét a rázkódástól.

Sziasztok!
TDA7293-as erősítőt elsőre élesztek +- 40V-ról, a tápágban 100 - 100 Ohm-al.
Az ic-n a + táp eléggé lecsökken ( 8 V körüli).
Szeretném megkérdezni, hogy sok a 100 ohm, vagy hibás lesz az ic szerintetek ?
Köszönettel:

Szia! Sok a 100 Ω. Élesztésnél a tápot Delon-hídként kötöm be és a szekunder körbe iktatok be 10 Ω-ot.

Szia! Köszönöm! Meglevő végfokot váltok ki, saját terv TDA7293-al.
Kész volt a táp. Biztik helyére teszek ellenállást.
Mivel már háromszor jártam kínai átcímkézett alkatrésszel (MAX38, LM35DZ ) ezért volt óvatos kérdésem, mert a nyák és kapcsolás hibátlan.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az autós végfok IC-k az alacsony tápfesz miatt mennek híd üzemben. Nos két 4 Ohmos hangszóró az gyakorlatilag 2 Ohmot jelent, a tápegység felé.
Szoktak használni ökölszabályként 1000µF/A-t a puffer kapacitás meghatározására, de ez túl alacsony, esetleg túl magas tápfesz esetében nem helyes. Én inkább a tápegységre vetített terhelő impedanciát szeretem. Egy erősítő tök mindegy hány W teljesítményű, ugyanakkora puffer kondi kell ugyanakkora hangszóró impedanciához.
Egy példa:
8 Ohmos hangszóró kettős tápegységű végfok. Ebben 2 darab 2200µF a minimálisan szükséges kapacitás. Ezt levetítve egyszeres tápegységre, gyakorlatilag sorosan kapcsolt kettő darab 2200uF, azaz 1100uF. Kerekítsünk 1000µF-ra.
Tehát szimpla tápos hagyományos AB osztályú kicsatoló kondis végfok 8 Ohmos hangszóróval 1000µF puffert igényel.
Ha ezt a végfokot négyszögesre hajtjuk, akkor a tápegység úgy látja, mintha 16 Ohmos terhelést tennénk a puffer kondi kapcsaira. A maximális terhelő áram a tápfesz tozenhatoda lesz.
Ebből kiindulva ha 8 helyett 4 Ohmos a hangszóró, akkor a puffernek is duplázódni kell, vagyis most ár 2000µF a szükséges kapacitás.
Hidalt végfok esetén a 4 Ohmos hangszórót úgy látja a tápegység, mint két párhuzamosan kapcsolt 2 Ohmot, vagyis 1 Ohmot lát. Ez már nyolcada 8 Ohmnak, tehát 8000µF kell a tápegységbe. Neked sztereó végfokot kell táplálnod ezért ezt is dupláznod kell, vagyis minimálisan 16000µF kell az erősítőhöz.
Ilyen alacsony tápfeszültség viszonylag nagy áram mellett nem a legkedvezőbb az egyenirányítónak sem, mert ha dióda hidat haszlálsz, akkor a tápegység teljesítményének több mint tizede elvész a diódákon. Ide én mindenképpen középmegcsapolásos trafót használnék alacsony nyitófeszültségű diódákkal. A stabkockákat ilyen helyre nem tudom elképzelni.
Szerintem indulj ki máshogyan. Kezdetnek ott van a toroidod, azt kellene megvizsgálni. Lehet hogy más féle végfok lesz a nyerő. Az eredeti elképzelésedhez igazából egy 12V-os 100-150W teljesítményű halogén trafó jöhet számításba

Vettem kilós, alkatrész áron egy kis aranyos erősítőt - nem ad életjelt megjelöléssel.
Egyelőre addig jutottam, hogy levettem a fedelet...aztán kihívták hozzám az ügyeletet.
Megnézettem a szemeimet. A bal oldali végfok felújítva! ... és mégse jó???

Van szigetelőgyűrű a végtranzisztorok csavarjai alatt? Nem csak süket vagyok, de vak is már.

Ezt nem hittem el a szememnek...Nincs!

A felújítást végző "szakember" valószínűleg nem érzékelte a két fajta tokozás közötti különbséget. És mivel a régihez nem kellett szigetelő gyűrű, így az újhoz se rakott.

De csak azért, mert akkor a csavar rövid lett volna és nem akart keresni hosszabbat.
Üdv. M.

Nem válaszoltál a privát üzire.

Elég hosszú lett volna, mert a régi full plasztik tranyók csavarjaival lettek az újak rögzítve. A tranyók épen maradtak, két üvegbizti önfeláldozása végett ez a csere nem járhatott más következményekkel. De van itt azért baj. Egyrészt a meghajtó uPC1270H mindkettő oldali melegszik derekasan. Valami trimmerek vannak mellettük, majd átnézem, mit tekert esetleg el a Kolléga. A bejövő jel a végfokig nem jut el, valahol elvész...Az érdekesebb, hogy a bejövő jel helyett az IC301 egyik bemenetén ott "terem" egy 380kHz körüli jel, ami a kimenetét viszont hidegen hagyja. Ma további bogarászásba fogok, hátha meggyógyulna a kicsike. Érdekes felépítésű a holmi, 5 sávos hangszín szabályozóval pl.

Nos, beindult a dolog. A fent említett meghajtó IC melegedése valószínűleg üzemszerű, kb. 45 Celsius, mindkét oldalié. A leírásban megvan a nyugalmi áram értéke, ami 0.22 Ohmon 3 mV-al ca. 14 mA-t jelent. A pótolt végű oldalon az emitter ellenállások - 0.22 Ohm 1W - megnyúltak 2 és 3 szorosára, ezek cseréje majd... A végtranzisztorok szerintem AS szabvány szerinti párok (Ahogy Sikerül), ezek szerint megpróbálok felkutatni megfelelő tranzisztor párokat. Végül is nem kell a készüléket belező bázisként hasznosítani, erősítő marad.
Ami vissza van: 100V 4A-es komplementer audio tranzisztor párt keresek.

Hali! Van egy El34-es csöves erősítőm amit még nem fejeztem be mert a kimenőtrafókról lejövő 0-4-8ohmos kimeneteket szeretném kapcsolni egy relével úgy hogy csak akkor legyen rákapcsolva az erősítő a hangszóróra ha van hangfreki. Van erre valami egyszerű kapcsolás? Ezzel elkerűlném az erősítő bekapcsolásakor lévő pukkanó hangot is. (Az anódfesz késleltetve van 30seccel)

Ne kapcsold le a hangszórót a csöves erősítőről, mert tönkremehet.
A tranzisztoros erősítő a hangszóró rövidzárlattól, a csöves a szakadástól mehet tönkre.
Csak akkor "pukkan" a csöves, ha az anódfeszültség késleltetve van.

A lekapcsolást úgy értettem hogy amíg nem kap hangfrekit addig a kimenők vége egy relével földre van kapcsolva így nem lóg a levegőbe.

Legalább a kimenő szekunderére fixen köss egy 100 Ohm 5W körüli ellenállást.
Ha van olyan reléd, ami előbb zár, utána nyit (ritka), akkor olyat rakj bele.
Terhelés nélkül EL84 foglalata nekem már gyulladt ki, a kimenő szerencsére nem ütött át.

Abban egyet értek, hogy terhelés nélkül a csöves erősítők javában leég a kimenő, van amelyik be is képes gerjedni ettől, terhelés nélkül nem lehet üzemeltetni őket.
Az anódfesszel kapcsolatban viszont butaságot írsz..
Miért pukkanna a csöves a késleltetett anódfesztől?

Ha a kimenő 2 kivezetését a földre kötöd megint csak leégeted a kimenőtrafót, pont mint abban az esetben, ha terhelés nélkül van áram alatt.

A kimenő impedanciát illeszt, nem zárhatod rövidre a kimenetét..

Csak akkor nem kattan, ha ellenütemű és tökéletes a szimmetria valamint, ha lassú felfutású (nem relés) az anód késleltetése.

Igaz, utólag leesett. A pukkanásra akkor elég lenne egy 31seces késleltetés ami 1 seccel később kapcsolja rá az erősítőt a hangfalakra? + még nem írtam de majd most. Brummal kapcsolatos problémáim is felmerűltek. Csatoltam egy képet. A középső trafó (táptrafó) és a kimenőtrafók között 46mm van és lehetséges-e az, hogy olyan erős mágneses szórása van a táptrafónak hogy amikor még nincsen anódfesz a kimenőkön, attól még azokban keletkezik egy kis feszűltség és ezt alapból hallom a hangfalakon...?? Ezt vas árnyékolással meglehet-e szüntetni? Mondjuk 1-2mm vastag vaskalitkát kap mindhárom trafó és így az előerősítő csövekre sem fújna rá?

A kép alapján, meg elmondásod alapján igen, a hálózati megszórja a kimenőket. Ezt általában, még beépítés előtt érdemes letesztelni, hogy a kimenőre egy fejhallgatót kötve, mennyire szórja meg a táp a kimenőtrafókat. Ilyenkor kell kísérletezni az elforgatással. Ha így sem szűnik meg, akkor az árnyékoló serleg még jó megoldás. Én is ezt alkalmaztam több erősítőmnél is.
A késleltető relé nekem a táptrafó anódfeszültségének a váltófeszültségét szakította meg, nem az egyenirányított és szűrt anódfeszt, így semmilyen pukkanást nem okozott.

Ha ránézel bármilyen csöves erősítőre a hálótrafó eleve mindegyiknél 90 fokban elfordítva van szerelve a kimenőkhöz képest, ez a minimum és első.
A hálótrafóra kívülről egy réz rövidzárat is lehet tenni, érdemes lehet.
A japán félvezetős erősítőkön szinte kivétel nélkül van olyan.

Forgasd el 90 fokkal a 2 kimenőt.

Nálam is így áll a hálózati, de a 2 kimenő 90 fokkal el van forgatva hozzá képest.
2 cm van a trafóim között, se búgás, se alapzaj, még maximum hangerő mellett sem. (bár ehhez jó GND kialakítás is szükséges)

Az erősítőt semmi esetre ne válaszd le a hangfalakról!

SE vagy PP erősítőről van szó?
PP-nél nem igazán jellemző a durranás.

Legegyszerűbb anód késleltetési megoldás, ha az anódtáp AC oldalára beteszel sorba az egyik vezetékkel egy 470-560nF-os nagyfeszültségű fóliakondit, amit 30-40 másodperc után átblokkol egy relé.
Így a pufferek lassan elkezdenek feltöltődni a kondin keresztül, majd az áthidalva megkapja a teljes feszültséget.

Mégse így áll, most nézem, hogy nálad állítva vannak a trafók.
Próbáld elfordítani 90 fokkal a hálózatit, hogy ne álljanak egy irányba a vasak.

Bár valóban, ezt véglegesre szerelés előtt ki szokás tapasztalgatni, hogy miként nem szórnak egymásra a trafók.

Lehetséges, ha a relé DC feszültséget, kapcsol.
RT számaiban sajnos ilyen rajzokat közöltek, ami nem jó megoldás, relé érintkezőit is jobban igénybe veszi.

Igazad van!

Bár a DC-t szakítani alapból kicsit kitolás önrészről, mivel az ívhúzás miatt hamar megeszi a relét.

U.i. leírtam ugyanazt -.-

A kimenetet miért akarod mindenáron leválasztani?

Csak a pukkanas miatt akartam.. Ha nem tudom elforditani a 2 kimenot 90fokkal akkor az arnyekolassal meg eltudom erni ugyanazt az eredmenyt? Szegeny aluminium lapom mar igy is szetvan furkalva..