Még nincs kész az előlapja.
Én 22 éve gyűröm a kapcs.tápokat, de elmondhatom, hogy atom jót nem tudok csinálni, amire azt mondom, hogy; ez igen, itt merem hagyni bekapcsolva 1 hétre.
Mondom ezt úgy, hogy tetszik a témája, ha lesz időm megy az SRPS, csakis a ZVS üzem. Az sem kizárt, hogy lesz kapcsolóüzemű előszabályzós tápom, aminek a betápja a 600W ZVS táp továbbfejlesztett változata lesz, de méretezem 400W-ra az ETD49 miatt. Normális lágyindítás, 1000µF primer puffer, védelem, zavarszűrés, stb. Nem olcsó táp lesz; túlméretezett, drága FET-ek, stb.

Egészségedre!

Lehet így is, csak rövidebbre kell vagdosni a potik tengelyét és nagyobb átmérőjű forgatógomb kell rá, onnantól senki nem mondja meg hogy nem belső lapra vannak szerelve.

Igen, lehet pl. süllyesztést is esztergálni a forgatógombba alulról, és akkor a gomb alsó pereme meg tudja közelíteni az előlap síkját, az anyacsavar ellenére is.

Egészség!
Majd ránézek az oldaladra a kapcsolós labortáp ügyében.
A fő táp valószínűleg az oldaladon lévő URT és az itt közölt ZVS fejlesztése lesz. Szimpla táp 50-55V 400W. Dupla táp esetén 2db különálló táp lesz.
Ahhoz a ZVS-hez írok pár sort majd. Ráfér ahogy olvastam vissza a 230V SMPS témát.
Most nézegetem az új digit szkópokat, visszaveszem azt az OWON-t amit elpotyáztam kamatostul.

Meg is van.

A 15V-os és a 30V-os ágban egy-egy triak, amiket egy-egy Opto Triac kapcsol. Ezeknek nem kell nullátmenetesnek lenni, vagyis a legolcsóbb is jó. A nullátmenet detektor egy a trafó 15V-os ágába biggyesztett sima komparátoros detektor, ami egy optocsatolóval ad negatív impulzust a nullátmenet környezetében, egy 4db nand kapuból ( 1db tok ) megvalósított kapuzott RS tárolónak, aminek a két kimenete hajtja az opto triakok bemenetét.
( Azért opto adja a trigger jelet, hogy galvanikusan ne legyen összekötve a trafó szekuder váltó ága a tápegység DC segédfeszültségeivel, amiről az RS tároló is jár. )

Az RS tároló két bemenete meg a feszültség figyelő komparátor direkt, és negált jele.
Mivel az RS tároló a nullátmenet detektor impulzusára tud csak váltani, így kielégül az az igény, hogy a triakok nullátmenetnél váltsák egymást, és ne zárják rövidre a vezetési időben a tarfó felső ágát.

Ha lesz egy kis időm összerajzolom korrektül, most csak skiccben vannak meg az elemei.

Valószínű, hogy nullátmenet kapcsolós opto triakkal még egyszerűbb is lehetne.

Nyilván ráfordítható összegtől függ, de szerintem ne Owon-t vegyél.

Még nem tudom, hogy milyen lesz. Nézelődök.
Nem kapkodok ma már, mint régen. Minimum egy olyan, mint ami volt: OWON. 2x100MHz 1GS/s

Talán nem is off:
Ehhez a labortáphoz is kellene egy szkóp és úgy sok mindenhez, alap felszereltség talán.
Nem feltétlen kell, de nem árt mérni hogy mennyi az annyi.
Kimeneti zajt, hullámosságot, stb.
Voltcraft 1102 vel szemezek most, de nem kapkodom el, az az idő elmúlt.
Felnyitottam és írom a 600W ZVS táp cikkem.

Ez nem a pénzről szól. Nem érted a lényegét.
Vehetnék TL071 et de ha már itt tartunk, akkor komplett labortápot is vehetnék.
Tápba TO-3 tranzisztor párti vagyok, bevált, nem kell FET(amúgy van). FET kényesebb. Gerjedékenyebb, használom másokra. Kapcs.tápba. Oda nagyon nem játszik a BJT.

Sajnos Te nem érted a lényeget, ha meg nem a pénzről szól, akkor pláne nem érted. Egy filléres IC vásárlásával meg néhány fettel a fiókból sokkal jobb tápot építhettél volna mint amit most építettél! Mit nem lehet ezen érteni? A FET pedig nem hogy nem kényesebb, hanem sokkal strapabíróbb mivel nincs másodlagos letörése mint a tranyónak. Eszembe se jutna ma már tranyóval építeni tápot, semmilyet se, nem csak kapcsolóüzeműt.
Rajzold be egy szimulátorba a tápodat, meg rajzold be mondjuk az LPSU-t, akassz rájuk időben változó terhelést, és nézd meg a szkópon hogy mi történik (találsz ilyet is, olvass vissza). Meg tegyél rájuk induktív terhelést és azzal is nézd meg. Aztán csodálkozz...
És most akkor újra elnézést kérek, ígérem nem próbálok meg többször segíteni.

Nem most építettem, hanem 12 évvel ezelőtt, most csak analóg tápot, szebb dobozt kap.
Látott ezt-azt. A szimulátorozásról is van véleményem de megtartom magamnak.

Most nem tudsz elüldözni, életmódot váltottam, minden más.
Ami maradt; elektronika, sakk, asztaloskodás, és a nyamvadt bagó.
2 évet lehúztam javítósként nem piskóta helyen.
Úgy nagyjából ember életek múltak a munkámon.
Minden tápba tranzisztor, a műszerek labor kalibráltak, stb.

Melyik szimulátort használod? Az LPSU esetében nekem az nem tetszik, hogy viszonylag nagy ellenállás zárja le a FET-et (vagy FET-eket), emiatt azt saccolnám, hogy a terhelőáram hirtelen lecsökkenésére jó nagy túlfesz impulzussal válaszol. Ezt nyilván minden táp megteszi, a szabályozás működéséből fakadóan, de nem mindegy, hogy ez a túlfesz mekkora, és mennyi ideig tart. A saját fejlesztésű tápunknál pl. igyekeztünk ezt a lehető legjobban leszorítani.
Szóval megnézném, akár szimulátorban (én TINA-t használok), hogy mi történik az LPSU esetében ha beállítom mondjuk 3,3V-ra, 3A terheléssel (kb 1Ω), majd hirtelen lecsökkentem a terhelést mondjuk 10mA-re, vagy akár nullára, (mintha az MCU éppen kikapcsolna egy nagyobb fogyasztót). Persze akinek van ilyen tápja akár meg is mérheti. Mekkora lesz a túllövés, és mennyi ideig tart?

Elnézést.
"Kérdések, vélemények jöhetnek."
Ezt írtam, nem kell rajtam segíteni.

Rajzolni a tinában szeretek jobban mert gyorsan lehet vele, de sok dolgot vagy le sem kezel vagy nem korrektül, ezért ha mélyebbre kell ásni akkor a multisimet szoktam használni. A tápokat általában összehasonlítani szoktam, többnyire úgy, hogy van egy vagy kicsi vagy közepes terhelés rajta, amire aztán párhuzamosan kapcsolgatok egy nagyot. Neked biztosan nem kell magyaráznom, hogy a szimulátor mennyire jól tud számolni, és ha korrektül van berajzolva valami akkor az mennyire meg szokott felelni a valóságnak. Ezt a képet már pár éve betettem de akkor mutatom újra, a labortáp szimulátoros vizsgálata a kép bal oldalán, mellette jobb oldalon a Siglent DSO-n a valóság, mindkét esetben ugyanaz a mérési mód, adott terhelés adott frekvenciával van a kimenetre kapcsolgatva, ne kérdezd mekkora mert már nem emlékszem. Szinte teljesen megegyezik a szimulációs ábra a valóságban mérttel.

LPSU-t is szimuláltam akkoriban, beszéltünk is róla, ugye annak meg van egy olyan baja, hogy negatív belső ellenállást mutat, ezért terhelésre emelkedik valamennyit a feszültsége, a szimulátorban is meg a valóságban is ugyanúgy. De épp ezért a dinamikus mérése viszont egész jól nézett ki, de sokat nem szórakoztam vele, majd megméri akinek van olyanja a valóságban is megépítve.
A fetek meghajtását meg lehet bikázni egy buffer fokozattal de egy ilyen amatőr tápnál szerintem erre nincs szükség, illetve a dinamikus viselkedést a kapcsolás mellett leginkább a kimeneten lévő kondi értéke és tulajdonságai határozzák meg, ezért nem lehet ugye az se akármekkora, mert az se jó ha túl kicsi meg az se ha túl nagy. Ha kicsi az egekbe szökik a feszültség, ha nagy akkor meg lassú lesz rajta a feszültségváltozás.

Ez melyik táp mérése a képeken? Szerintem ez nem igazán nevezhető jónak sőt... Beesik vagy 9V-ot a terhelésre, ez a kisebb gond, de utána meg 4V túllövés van, ami ki is nyírhat valamit, ráadásul 100µs nagyságrendű időtartományban van. Az pedig minimum furcsa, hogy a terhelés elvételekor nincs látható túllövés - mennyi kondi van a kimeneten?

Amúgy pont ebben van a kihívás, hogy a kimeneten kicsi kondival is jó legyen a tranziens viselkedés, pl. ne legyen nagy túllövés.

Ott van a képen, az a fetes táp amit EM-1-nek neveztem el, ez egy elektorban megjelent rajz. Ennek a végén is kicsi kondi volt, a feszültségváltozás meg épp azért akkora mert ebben is a műveleti erősítő kimenete hajtja direktben a feteket egy ellenálláson keresztül. Csodát nem lehet vele tenni de jól működik a gyakorlatban, nekem leginkább csöves dolgok élesztéséhez kellett 300V fölé arra tökéletes, a fiókból összerakható kategória.

Készül a labortáp, kérdeznék tőled:
BDY73-al nincs tapasztalatom még.
Állítólag jobb, mint a 2N3055 paraméterei.
Mi a véleményed?

Volt régen nekem is egy maréknyi BDY73 itthon, de ilyen S-betűs márkajelzéssel még nem láttam egyet sem. Honnan származik ez a tranyó? Ugye nem kínai rendelésből? Paramétereit tekintve jobb, mint a 2N3055, legalábbis akkor, ha nem hamisítvány, mert akkor sokkal rosszabb is lehet. Véleményem szerint a TO-3 tokozás nem túl szerencsés sok szempontból, mondhatni elavult. Már semmilyen készülékbe nem építek bele ilyesmit - sőt már a 90-es években épített Quad405 erősítőmben sem volt TO-3 tokozású tranyó, inkább átrajzoltam a nyákot TO247 tokhoz (és az is közel 30 éve volt).

Úgy kaptam(cseréltem), egy próbát megér. Maximum elfüstöl és bele rakok 2N3055(Tungsram)-ot, azt vettem.
De van 2N3773(Motorola) bontott, az tuti működik, azzal működött 12 éven át.
Csöves erősítő is elavultnak számít, mégis...
De nem szeretnék vitát, aki FET-el épít az FET-el, akinek szimpatikus a bipoláris tranzisztor, az azzal építkezik. Döntse el mindenki.
Engem nem tud senki meggyőzni, hogy a labortápomban(ebben a verzióban) ne TO-3 tranzisztor legyen. A tények; 12 év működés, az LM317HVT-re(+2xMJ15004) épülőt 22 éve csináltam, az is működött. Azt is szétszedtem, mert kompromisszumos volt. Elvileg 2x50V/5A de én 2x43V/2A-re csináltam meg.

Szerk.: Karesz 50:
Leírtam amit leírtram, vállalom, az adatlapom is vállalom cakk-pakk, a 30 év "hobbi" elektrót a 22 év kapcsolóüzemet azzal a ténnyel hogy sok a hiányosságom.

Szia! Melyik Elektorban megjelent rajz?

Aludtam rá egyet.
Végül is lehet hogy túl konzervatív vagyok és nem szeretek a bevált dolgokon változtatni.
Ha lesz időm, megpróbálom ezt az LPSU-t FET-tel.

Nem tudom mert nekem csak maga a rajz van meg.

Senki nem vitatta hogy az neked bevált, még ha másoknál nem is. Csak azóta eltelt pár év, születtek itt olyanok amik ugyanúgy beváltak, netán még sokoldalúbbak is, meg talán még paramétereikben is jobbak. A lovasszekér is bevált, valahogy mégse azokkal szaladgálunk manapság az utakon, fene se érti miért. De ha ez neked úgy jött le, hogy bármit rád akarnék erőltetni, hát nem, érdekem sem fűződik hozzá semmiféle. Ezért se nagyon értettem ezt a merev ellenkezést de ez már legyen az én bajom.

Igazából van egy olyan dolog ebben az egész labortáp projektben, hogy retro. Disszipatív, kompromisszumos, de stabil, használható. A régi gyártású hypersil is retro. Megtekertem hobbiból, az asztalomon elfér.

Szia!
A TLC271-et lehet hétköznapi OPA-val helyettesíteni? (Pl.: TL081)

Nekem volt belőle megépítve vagy 6 példány, a TLC272 a jó bele, de ugyanúgy működik egy mezei filléres LM358-cal is, csak annak a kimenete nem megy el a tápokig de itt ez nem okoz gondot. A TL081 szerintem nem jó bele.

Köszönöm.

Kitettél ide valamit és a végén odaírod: "kérdés vélemény jöhet".
Aztán ha valaki véleményt mond felhúzod rajta magad. Ha tanácsot ad, nem kérsz tanácsot. Ha segíteni próbál, nem kérsz segítséget. Ha meg akar győzni valamiről, neked már van saját meggyőződésed. Ismétled magad szünet nélkül. Erre írtam, hogy gyerekesnek tartom azt, amit Te felnőttesnek hiszel. De most visszaszívom. Nem akartalak megbántani. Kár volt leírnom, de annyira hajmeresztő a stílusod, hogy nem bírtam szó nélkül elmenni mellette. Szórom a hamut a fejemre, mert valóban bunkó voltam. Most azt írom amit az első perctől elvártál volna mindenkitől:
Hogy tudtál ilyen szép tápegységet csinálni már 12 évvel ezelőtt is? Nem sajnálod szétszedni? Biztosan nem, mert a következő még szebb és jobb lesz! Le a kalappal és gratulálok hozzá!

Nem vártam gratulációt, se dícséretet. Segíteni próbálok én de manapság nem divat.
A relés megoldás ötlet és használható, ott a pont.
Sok mindent nem írok le. Ipari dolgokat. Ezt eldöntöm én.