Előfordulhat, hogy valamilyen egyedi ábrát, szeretnénk feltenni akár a kapcsolásra, akár a paneltervre.
Ezek rajzolását nehéz a program kínálta lehetőségekkel megcsinálni, ezért kérdezem, van-e ajánlott módszer az ilyen és hasonló figurák beintegrálására.
Én most egy "rámutató ujj" ábrát készítettem (mindjárt 2 méretben is). De ehhez felhasználtam egyéb grafikai programot, majd több konverziós lépésben tudtam megértetni az ábrát az Eagle-vel. Ez egy biztosan működő módszer, de távolról sem egyszerű és nyilvánvaló.
Másik -szintén a téma kapcsán felmerült- kérdésem a forgatás. Miért nem lehet csak 90 °-ot forgatni a kapcsolási rajz készítő felületen, illetve ha mégis lehet más szögeket is megadni, akkor azt hogyan kell?

A melléklet szerinti irányokat 2 db alkatrészdefinicióval tudtam elérni (ami nem sok, de 1 definíció még elegánsabb lenne).

A forgatásnál megadhatod fokban, hogy mennyit forgasson, nem csak 90 fokonként.
A nyákra lerakott alkatrész tulajdonságai között is ott van a szög, ami átírható.

Mod: közben rájöttem, hogy csak a panelen lehet, a kapcsolási rajzon nem...

Itt forgatni nem lehet, nem lenne baj, de nem lehet.
Szigorúan kapcsolási rajz szerkesztő, kezek fülek nyilak nélkül.
Ha mégis másra szeretnéd használni, akkor ügyeskedni kell.

Igen a panelrajzolóban lehet akármilyen irányba és mértékben forgatni.
A kapcsolási rajz készítésénél hiányoltam ezt az opciót. Persze belegondolva, valóban a koordinátákkal párhuzamos alkatrészeket látok mindig, csak kérdés marad, hogy a lehetőség hiánya miatt van így, vagy pedig nincs rá igény.

Ezzel egyet is lehet(ne) érteni, de a kapcsolási rajz hordozhat a pozíción, értéken, és kötéseken kívül egyéb kiegészítő információkat is.
Ezeknek nincsenek kapcsolódó pontjaik, és nálam a Guide rétegen vannak ami akár ki is kapcsolható, ezért szerintem nem zavarják a kapcsolás érthetőségét, hanem inkább hozzátesznek.
Azt is el tudom fogadni, hogy ügyeskedni kelljen, csak ehhez jó lenne több átjárhatósági (import) lehetőség.
Én most módosításokat jelöltem a "mutatókkal".

Értem mit szeretnél, de ez itt " hobbi" szintü ptobléma.
Amire és akiknek készült ott reviziók vannak.
Ilyem fajta rajzokat és kiegészitéseket a célközönség nem használ.

Ma használtam a programot, ott az import lehetőség képre dxf-re.
Ez teljes átjárást biztosít a beillesztésre.

Régebben (évekkel ezelőtt) próbáltam ezt az importálós dolgot. Eleve nem volt könnyű a képet dxf-be konvertálni de még megoldottam. Viszont amit beimportált, azt millió téglalapból rakta össze. Gyakorlatilag használhatatlan volt bármire is, csak annyit tudtam tenni, hogy fölé rajzoltam egy másik rétegen amit akartam, utána meg azt a valamit amit beimportált töröltem. Ez viszont akár BMP-vel is ment volna.

Lehet, hogy én voltam ügyetlen, de jó lenne egy leírás, hogy lehet egy akár interneten talált vonalas rajzból, dxf-en (vagy bármin máson) keresztül, eagle-be importált, használható vonalas rajzolatot készíteni (ja és mindezt 7-es eagle-be).

Én bmp-re konvertáltam a ROHS emblémát és könnyen sikerült felraknom a panelre.

A DXF import létezik. De egy grafikát "értelmes" DXF-é alakítani, az nem kis kihívás. Ott a baj, hogy a grafika az grafika, a DXF (és az Eagle) pedig ezzel szemben vektros.
Ez a két formátum szinte kibékíthetetlen egymással.
Mindezzel együtt, alapvetően egyetértek veled abban, hogy ezt a kérdést lehet feszegetni, de a ténylegesen elvárható funkciók szempontjából lényegtelen.

Amit szeretnétek, úgy hívják - vektorizálás. Egyre jobbak a programok, amik ezt tudják, de csodát nem lehet tőlük elvárni.
Az átrajzoláshoz meg kell egy kis ihlet, és gyakorlás, de utána könnyen fog menni. Az alap lépéseket a restaurálós topikba felraktam, de itt van ugyan az a videó: youtube. Ne zavarjon meg senkit, hogy "csak" egy szöveget rajzolok át, a rajzosabb képekkel ugyan így kell elbánni, csak ott szabadabb kezet kapunk

Vektoros képet kell használni.
Itt nagyon bonyolult képekről nem lehet szó, vagy meg kell rajzolni, vagy le kell tölteni.

Ezzel csak az a baj, hogy kell hozzá egy Corel, és kell hozzá ismeret, mert ez a program eltérő logika szerint működik mint a a többi rajzoló.
Viszont ha már van program, és van némi kezelési rutin, akkor automatikusan is lehet vektorizálni vele. Ez sem ad tökéletes eredményt, de sok paraméter állítható, ezért nagyon jó kiindulási vektort kapunk, amit aztán kedvünk szerint igazíthatunk az elvárások szerint. Ráadásul nem csak kontúrt, hanem kitöltést is generál.

Ugyan ezen az elven lehet megrajzolni Inkscape-ben is, csak nem azt raktam ki videóba, de a restaurálós topikban ezt említettem is. Az automatikus vektorizálást sokszor javítgatni kellemetlenebb, macerásabb, mint megrajzolni, ezért nem is szoktam a legtöbb esetben alkalmazni. Ráadásul az automatikus akkor nagyon vacak eredményt ad, ha a kiindulási alap kis méretű, gyenge minőségű - ezekben az esetekben az emberi agy sokkal jobban dolgozik. Példának okáért a mellékelt képet is Inkscape-ben rajzoltam, valami 100*100 pixel körüli forrás alapján.

Az meg miért baj, ha valamihez ismeret kell? Az eltérő logikáról meg csak annyit, hogy ki melyiket szokta/szokja meg, azt használja. Az automatikus vektorizáláshoz pont nem kell kezelési rutin, csak követni azt a három lépést, amivel meg tudod csinálni.

Hosszútávon azértnérdemes eldönteni, hogy mi az irány.
Paneltervezés,
Paneltervezés és bemutató készités
Mindennek meg van a maga felülete.
Ez paneltervező, a corel..photoshop rajzoló grafikus program.
Lehet mindkettőt arra használni amire nem találták ki, csak miért ? Ha egy panelre a magányos cédrus képet kell vektorozni , akkor lehet félre csuszott valami.
Egyszerü jeleket pedig nem probléma vektorozni, vagy akár létrehozni.

Meg az is gond, hogy a DXF-k is már van vagy 2 tucat verzioja. Én is már felvéstem a monitorra, hogy az egyik CNC gép az egyiket fogadja el a másik a másikat az Eagle meg harmadikat. Szerencsére a rajzolo programjaim eddig mindet támogatták.

Valamennyire kiváncsi lettem, mentetem egy konvertálót.
Még ki kell próbálni.
Látszatra elég sok DXF verziót tud.

Mindennel együtt 10 perc volt.
Biztos lehetne jobbat is, de...

Melyik DXF verziot fogadta el?

AutoCAD 9 -től 14 -ig (ASCII) biztosan

Én is ezeket használom. Érdekes. Az egyik CNC gépem csak a 9-st fogadja el a másik meg 14-töl ujabbakat.

Néhány személyes tapasztalat pár próbát figyelembe véve.
Jó eredményt minden esetben egyszerű képekkel lehet elérni.
Képeket FF, szinpaletta, windows, 8bit, 1200dpi -re csökkentettem
A DXF -es konvertálásnak meg van a gyenge pontja, ha a kontour magába visszafordul, azt nem tudja rendesen kezelni(amit használtam program, másról nem tudok beszélni)
Kép konvertálása eagle-be, a próbák során ez hozta a legjobb eredményt nálam.

Erröl jututt az eszembe.
Az ujabb 3D rajzolo programokban vigyázni kell, mert azok alapbol 3 layerben rajzolnak. Azaz ha ebbol a rajzbol csinálunk DXF rajzot, valamennyi vonal valoban 3 lesz (egymas felett mert a Z dimenzio azonos), akkor is, ha maga a rajz csak 2D-ben van ( azaz egy sikban). Ki kell probalni, egy 3D progiban megrajzolni egy egyszerü alakot, konvertálni DXF be vagy HPGL-be és megnézni mi az eredmény.
Ilyenkor vagy egy megfelelö programban törölni kell a 3 vonalbol kettöt. Ha rajzolo program tud 2 dimenzios müszaki rajzot is késziteni, akkor abbol kell a DXF rajzot konvertálni.
Nem tudom, még nem probáltam, hogy az Eagle mit kezd ilyen adattal, én is csak akkor jöttem rá, amikor gerberbe alakitottam a CNC géphez, és az minden lyukat, 3-szor furt illetve minden vonalat 3-szor mart.

Nem értek a cnc-hez, csak kérdezem, ahhoz nem G kódot szoktak használni ?

HPGL az egy G-kod.

Kis különbségek azért akadnak a két formátum között.
HPGL 2 dimenziós x,y koordináta fájl plotterekhez, a G meg x,y,z koordináta szerszámgépekhez.
Két külön nyelv.

Ez melyik program volt? Ha az alakzatodnak 0 magasságot adsz, akkor is 3 réteget készít?
A G kódot meg utólag is meg lehet szerkeszteni akár szövegszerkesztővel (notepad++) is, de én az NC corrector program használatát ajánlom. Ez a kis program gyors és egyszerű, remekül megrajzolja a szerszám pályáját és így észre lehet venni az anomáliákat is (én FreeCAD-ben generált G kódnál egyszerűsítettem vele a lépéseket, notepad++ segítségével a sorok átrendezésével optimalizáltam a pályát, s ebben néztem az eredményt).

Viszont ez már egyre kevésbé Eagle specifikus dolog, nagyon elmentünk a CNC világ felé.

Csak azért használom, mert az egyik gép ezt fogadja el a másik meg a dxf-t.
A lényeg azon van, hogy egy 3D programbol milyen problémák merülhetnek fel. Azaz egy egyszerü dxf rajz is valoban 3 egymás felett, amit általában nem látni a monitoron.

A CNC gépeimen ha 3 dimenzios dolgot kell marni, akkor azt a meghajto programokban kell kialakitani. ( akkor még nem igen voltak 3D rajzolo programok, igy más modon kellett kialakitani a 3. dimenziot.)

Igy van, még mielött kialakitottam volna a térbeli alakot,( azaz, csak egy 2 dimenzios rajz volt az x/y sikon) a program felkinálta a DXF exportot. Meg is csináltam és csak a CNC gépen vettem észre a balhét. Utolag a corel drawban törölni kellett a tripla vonalakat.
A másik gépen G-kod szerkesztö van, ugy azon ott kellett törölni a felesleges vonalakat meg rajzokat.
A fiam iskolai rajzolo programjában ( azt hiszem Inventa a neve) illetve a FreeCadban dolgoztam. A FreeCad a techviewben jol konvertál.
Csak azért hoztam fel, mert a nem tudjuk hogyan viselkedik az Eagle ilyen DXF fájlokkal.

Sok program létezik a Corelen kívül, ami vektoros és jó is. Mint írták itt páran az Inkscape is ilyen. vektoros, layeres svg-t hoz létre. Azt még a nyomda is elfogadja. Azt pedig úgy konvertálod szakaszokra vagy vonalláncra, dxf-re ahogy akarod.