Sogat segitettel, koszonom! Akkor mppt-iranyba megyek. Csak amiatt voltam bizonytalan, hogy jo ötlet-e rakotni egy akksi-töltöt egy ilyen töltesvezerlöre, de akkor talan rendben lesz. Egyelöre az olcso verziot valasztom mindenböl, aztan ha jol mukodik a rendszer, akkor a bovitesekhez mar a minöseget is szem elött tartom. Üdv

Sziasztok!

Kérdésre a válasz: Igen.

A bojler fűtőszállja ohmos ellenállású. Teljesen mindegy hogy egyen vagy váltót kap.
A szabályzásnál viszont már nem mindegy! Váltakozóáramnál van null átmenet ami a kontakt érintkezőknél az ív oltást elősegíti és hosszú ideig működőképes marad. Egyenáramnál egy darabig minden tökéletesen működik aztán beég/elfogyott/összeég az érintkező és nem kapcsol. Cserélhető akár havonta is.

OFF: egyenárammal nagyon jól lehet hegeszteni! Az ív fentartásához 1-2mm is bőven elegendő...

Ha viszont optimalizálni akarod a napelemet a bojlerhoz, akkor sok-sok apró kérdést vett fel a rendszer. Bojlerod, napelemed nagysága. Bővíted egyiket- másikat vagy mindkettőt?

A 2021.10.28-án felvetett „Egyenárammal történő vízmelegítés” téma óta történt változások:

Elkészült a korábban üvegházként emlegetett hely, már csak a beüvegezése van vissza. Egy zárt terasz lett belőle, télen a fagyérzékeny növények átteleltetésére, nyáron teraszkénti használatra. Beletettem a padlófűtés csövet, hozzákötöttem a ház padlófűtés elosztójának egy szabad csatlakozójához, annyira leszabályozva, hogy éppen csak fagypont felett tartsa majd télen a teraszt. Ehhez a számításaim szerint -15 fok külső hőmérsékletnél +5 fokon tartáshoz 0,8 kW-ra lesz szükség. Az idő nagy részében ennél jóval kevesebb kell a mai telek mellett.
A ház fűtése hőszivattyúval megy, (nyáron hűteni is lehetne vele, de hűtésre sohasem használjuk.) A ház számított hő szükséglete 22 Cfok belső, -15 Cfok külső hőmérséklet esetén 11 kW. A hőszivattyú 14 kW-os. A mai gyenge telek mellett sok a 14kW, néha le kell kapcsolnom, mert teljesen leszabályozva is túlmelegítené a házat. Az éves felhasznált energia a ház fűtéséhez 3500-4500 kWh az időjárástól függően.
Van egy 400 literes fűtési tartály 3kW-os fűtőtesttel a fűtési rendszerben, amit egy vegyes tüzelésű kazánnal és a hőszivattyúval is lehet melegíteni. A kazán csak biztonsági tartalék. Jelenleg télen a legnagyobb hidegekben ebben tüzeljük el a sövény, a fametszés nyáron kiszárított nyesedékét.
Azon gondolkodom, hogyan lehetne napelemmel besegíteni a hőtermelésbe. A 400 literes tartályhoz hőcserélőn át hozzákötném a fürdővizet és a konyhai melegvizet előállító villanybojlerek hideg víz bemenetét. Így a naplemek és/vagy a hőszivattyú által előmelegített vizet kevesebb villannyal fogja tovább melegíteni fürdővíz hőmérsékletre.
Amitől mindez olcsóbb lenne, nem kellene inverter, és mivel a napelemek nincsennek összeköttetésben a villamos hálózattal, és nem kellene semmiféle tervrajz, engedély az áramszolgáltató felé.
Ha 5 napelem táblát sorba kötnék, az nyáron nagy melegben 160-180V-ot adna, télen felmenne 230-240V-ra. A fűtőtest nem érzékeny a feszültségre, legfeljebb több vagy kevesebb meleget ad. A tartályba kis alakítással még egy 3 kW-os fűtőtestet is be tudnék tenni, így akár 10 napelem energiáját is betáplálhatnám a rendszerbe.

Amiket pillanatnyilag problémásnak látok, hogy mivel lehet biztonságosan kapcsolgatni az egyenáramot (az ívhúzás elkerülésére). A másik, hogy az egyenáram sokkal életveszélyesebb, mint a váltó. Elegendő biztonságot nyújt-e a napelemek egyenárama és a csapból folyó víz között a fémből készült leföldelt hőcserélő, a jól leföldelt rézcső a fűtési tartály és a használati melegvíz bojler között. A korrózió egyenáramnál sokkal nagyobb, ennek a csökkentésére is kellene megoldás. Ez utóbbira egy ötlet, éjszakánként, amikor nem folyik vagy csak nagyon kicsi áram megfordítani a polaritást. Problémám az is, hogy nem találtam semmiféle leírást a napelemek szabályozás nélküli, közvetlen Ohm-os terhelésre kötésére.
Az egyenáram veszélyei és a váltóáram egyszerűbb kapcsolgatása miatt gondoltam arra is, esetleg mégis be kellene építeni egy invertert. A rendszer többi része azonos a lenne a fentebb leírtakkal. De itt felmerül két dolog, amiről szintén nem találtam leírást. Működnek-e a kapható inverterek úgy, hogy nincsennek a hálózatra kötve, és hogy viselkednek terheletlen állapotban. Vagy ha szigetüzemű invertert használnék, az működik-e akkumulátorok nélkül, mert tárolásra nem lenne szükségem.
Kérlek benneteket, írjátok le a véleményeteket, ellenvéleményeteket, a fentiekkel kapcsolatban, írjátok meg, ha van valami tapasztalatotok az inverter hálózatra kötés nélküli, vagy a szigetüzemű inverter akku nélküli vagy minimális mennyiségű akkuval történő használatával kapcsolatban, esetleg olyan inverter létéről, ami a megtermelt energia azonnali felhasználásához készült. Minden olyan válasz érdekel, ami segít eldönteni, hogy érdemes-e belevágni, illetve mire tanácsos ügyelni.

Szia!
ilyen megoldásból láttam többet is. A napelemsor közepe földelt. (Edison féle DC elosztó rendszer.)
Igy lehet csökkenteni a föld és +,- ágak érintési feszültségét.A biztik a Napelemes Pv olvadó betétek mind a két ágban . A kapcsolás mágneskapcsolokkal történik ,ha a 240V Dc-- akkor 3 érintkező sorbakapcsolva,a +és a - ágban is.Ezt vezérli a bojler hőfok szabályzója,
A fűtőtest/bojler betét 2db , hol sorosan, hol párhuzamosan kapcsolva (a feszültségtől fűggően )

A kötépponti földelésen figyelni célszerű a szivárgó áramot (hiba meg előzés )
A szigetelések mint a 230V-s hálózaton, leválasztás, zárlatvédelem hasonlóan.
S nem is kell bele sok elektronikus kütyü.
Persze ha bőviteni is akarod?

De miért nem a klima kültéri hőjét hasznositod, ha már van ?

Köszi, átgondolom amiket írtál, lehet, hogy még lesz kérdésem.

Az utolsó mindatodat "De miért nem a klima kültéri hőjét hasznositod, ha már van ?" nem értem. Milyen kültéri hőről beszélsz? Télen a kültéri hőt vesz fel, azaz kívül hűt.

Írtam, hogy a napelem rásegítene a rendszerre, melegítené egy fűtőtest segítségével a 400 literes fűtési tartály vizét. A hőszivattyú a napelem által előmelegített vizet szívná, ha kell továbbmelegítené és nyomná a padlófűtéscsőbe. Ezért kevesebbet villanyt fogyasztana, kellő napsütés esetén semmit, el se indulna.
A villanybojler vize is "előmelegítve" lenne a 400l-es tartályból hőcserélőn át, így nem az utcáról jövő 12-15 fokos vizet kellene 60 fokra melegítenie, hanem a napelem által előmelegített vizet, ami (a fűtés visszatérő vize miatt) soha nem esik 30 fok alá. Sok napsütés esetén akár 60-70 fok is lehet a 400l-es tartály vize, így a B tarifáról történő fogyasztás is jelentősen kevesebb lenne.
Becslésem szerint így télen az időjárástól függően 5 és 25kWh energiát tudnék betáplálni naponta a rendszerbe 3kW-nyi napelemmel, ennyivel kisebb lenne a villany fogyasztás. Nyáron, amikor nem megy a fűtés, a napelemek bőven megtermelnék a fürdővizet, a B tarifáról nem is lenne fogyasztás.

Gondolkodom egy szigetüzemű inverteren is. erre ráköthetném a mosó és mosogató gépet, konnektorokat és egyéb olyan eszközöknek, amit éjjel nem szoktunk használni (például vasaló, porszívó). Ez az A tarifáról történő fogyasztást is csökkentené.
Csak ehhez még nem találtam válaszokat, megy-e a szigetüzemű inverter akku nélkül, hogy viselkedik terhelés nélkül, egy vagy 3 fázisút vegyek, 3 fázis esetén (akku nélkül) terhelhetők-e a fázisok asszimetrikusan, képes-e egy fázison leadni a napelemek által termelt összes teljesítményt. Van-e az inverter kimenetén biztosíték és az mekkora. Legjobb lenne egy részletes leírás, kapcsolási rajz.

Szia!
sorban;
--A kompresszor télen is melegszik.Nagyobb egységeknél (2kW felfelé ) ez is jelentős tétel.
--Ez rendben is van ,iparilag is igy szokásos.
--ilyen esetben nem kell a bojler ,elég a hőcserélő.
--az az 5-25KWh túl van becsülve (nálam a 3kWp napelem télen a 0,3--1kWh skálán mozog,jó esetben )
--igen csak combosra kellene méretezni.--pénz,megtérülés?
--Ezekre kielégitő választ nemfog adni senki. Ahány inverter -annyi féle .
Az 1F. t tudod kiterhelni .A 3F a szolgáltatónak előnyös. Bizti ,megint inverter függő.

Szia!

elég jó közelítéssel meg lehet határozni az adott évszak adot hónapján és napján a besugárzási nyereséget.



https://drajmarsh.bitbucket.io/cie-sky.html

http://andrewmarsh.com/apps/staging/sunpath3d.html

A másik linken már azt is meg lehet határozni, hogy a házunknak a tetőfelületét hogy sugározza be a nap. Ehhez már szükséges egy olyan program is amivel megszerkeszthetjük a házunk 3D modelljét, majd azt egy ".obj" kiterjesztésű file -ba elmentjük. (ehhez persze kell egy alkalmas program is ami ezt a formátumot képes létrehozni) Ezek után a webes felületen megadjuk a házunk pozicióját, majd beolvassuk az ".obj" file-t. Ezek után megmutatja a rendszer, hogy milyen módon fogja a nap besugározni az adott elhelyezkedésű tetőfelületet. Sok esetben a szomszédos épületek vagy magas fák okozzák a legtöbb problémát. Sajnos azt előre nem lehet látni

Már a kérdés is nonszensz, egyenárammal ugyanúgy melegítünk vizet, mint váltóárammal.
Definíció szerint is a váltó áram effektív értéke megegyezik azon egyenáram értékével amikor is a hőhatásuk egyenlő.
Szóval miért is él ez a kérdés ? (mások meg szigorúan a kukába, holott ennél jóval összetettebb kérdést fogalmaznak meg )

Iszol te rendesen ? Vagy már alapon is ilyen agresszív vagy ?

Valóban! Amint megjelennek a váltóáramot szolgáltató napelemek...máris okafogyottá válhat ez a fórum!
Addig is be kell érnünk az ilyen DC cekászok használatával...

Szia!
Olyat már 10 éve is lehetett venni --mégse okafogyott!

A kulcs szó mikroinverter.

De nálunk a napelem vigécek csak az "okos napelemet" árulják. (ilyen ugyan nincs , de ez mit számit)

Köszi a válaszokat. De van egy probléma, ami miatt el kell halasztanom a napelemes rendszer kialakítását. Sorra jártam a környéken a napelemes cégeket, és mindenhol hiánycikk a napelem. Mikrokristályos kellene, mert annak jobb a termelése szórt fény, és nem pontos szögű beállítás esetén. Időpontot sem tudtak adni, hogy mikorra, és mennyiért tudnának szállítani. A jófogáson használtat lehetne kapni, de nem tudom, merjek-e foglalkozni vele. Ráadásul a kapható használtak táblánként csak 75-100W-ot adna, amihez nagyon nagy tetőfelület kell, és árban sem kedvezőbb, mint a mai korszerűbbek. Talán hamar véget ér a háború, és változik a helyzet.

A kompresszor hőjének a hasznosítására nincs elképzelésem. Hogyan történik, írnál róla?
Úgy gondolom, hogy automatikusan hozzáadódik télen, nyáron meg éppen a hűtés ellen dolgozik. Ezért jobb télen a hatásfok a fűtésnél, mint nyáron a hűtésnél. Bár lehet, hogy tévedek, belülről nem ismerem a kültériket.

...az meg melyik lenne?
Mono- és polikristályosról már hallottunk...

Szia!

Gondolom a Polikristályosra gondolsz --annak olyan a fénytörése.De mindig azt árulnak ,amit a kinai kedvezménnyel ad.
Ráadásul teljesen mindegy , alig van eltérés a kettő között. Kicsiben -nem 10kWp nál,
Nem csak tetőre lehet rakni.Láttam már falra fogva ,előtetőként ,garázson stb.
Van itthon is napelem újrahasznositó üzem..

Nekem is vannak használtan vett napelemeim.(ráadásul jobb , mint a gyári új! 245-245W mind a kettő)
Nálam az elhelyezés miatt a 80W-s panel többet ad mint 1db 245W-s !(egyik DK-D döntött ,a másik DNY_NY és álló )
A kompresszor --gyárilag Rézcsővel körbe véve,meleg vizet ad .

Ez hogy jön ki? Az idő előrehaladtával minen napelem teljesítménye csökken.

Szia!
Igen ezt én is olvasom

De az 1982ben vett napelem cellám ami akkor 102% volt ma is 98%-s. tehát a csökkeneés.mennyi ?

A használtan vett napelem Német feliratú 20 éves. A gyári Olasz feliratú, de PCR ! és 10 éves.
Az irások meg;
https://napelemtechnika.hu/hirek/46-meddig-mukodik-egy-napelemes-rendszer
https://alternativenergia.hu/mennyit-termel-50-ev-utan-a-napelem/95028

Viszont volt egy DS40 vékonyréteges napelemem is , na az 12 év alatt nulláig fejlődött.

Előzőleg azt írtad, a használt jobb, mint az új.

De ne fáradj, már leesett, csak nem jól fogalmaztál.

A kapcsolgatással kapcsolatban: IGBT használata segíthet a DC égés megakadályozásában.
12V-al simán lehet vezérelni és erre találták ki. Mondjuk ide feleslegesen gyorsan tud kapcsolni, de az mindegy. Van elég sok használt holmi itt is. Érdemes körbe nézni...

Sziasztok! Belebotlottam ebbe, és 2021-es... No, mindegy, egy választ azért írok rá, csak mert feltűnt valami. Nem olvastam végig az összes hozzászólást. Úgy láttam sehova nem vezetett az első oldalnyi válasz sem, csak megtudta a kérdező, hogy miért akarja így és miért nem úgy akarja csinálni? Pedig a kérdezőnek egyszerű kérdése volt, éspedig napelemmel közvetlenül boiler vizet melegíteni, a legkevesebb hókuszpókusszal, majd éjjel ezt a hőt leadni lehet-e? Válaszom röviden: Igen. Természetesen, és kiváló hatásfokkal, hiszen lényegében a napelem és a boiler közt nem lesz veszteség. Nem töltünk veszteségesen akksit, nem sütjük azt ki veszteséggel, nem alakítgatunk át áramot se feszültséget sehonnan sehova, semmit, stb. Hosszabban: A kérdés első fele nálam pont adott, működik egy ilyen megoldás, és ilyenkor télen is. De én csak only fürdővíz (télen elő-) melegítésre használom. 4db 310w-os napelem van sorba kötve, kb 144v üresjárási feszültséggel. Ez direktben rá van kötve egy normál boilerre ami 30literes, 1200w/230ac. Természetesen lehúzza a napelem feszültséget a boiler (esetemben) kb 40ohm körüli fűtőbetétje. Hogy mennyire húzza le, az mindig attól függ, mennyire süt vagy nem süt épp a nap. Ez az 1200w-os boiler 144v-on elméleti maximum kb 471w-os boilerként tudna viselkedni, ha... De ez az elméleti maximum soha nincs! Viszont végülis, ha nem prioritás, mennyi idő alatt lesz kész a melegviz -pl mert reggel elmész dolgozni, s míg amúgy sem vagy otthon, ezzel előmelegíted így estére a boilernyi vizet (vagy akár teljesen fel)- akkor még tetszhet is ez a dolog. De van még egy de! Volt itt szó az ívhúzásról, és az teljesen jogosan. Megoldása viszont olcsó és egyszerű: 1db párezer forintos egyenáramot kapcsoló relét kell a boiler gyári termosztátjára kötni, és a relé kapcsoló érintője egyikére kötni a fűtőbetét egyik saruját, másik érintőjére a napelem kapcsolandó polaritását. A boiler saját termosztátja így már nem a fűtőbetétet, hanem csak a relét húzza vagy ejteti el. A relé pedig intézi a fűtőbetét kapcsolását. Tehát, a kérdező kérdésének első felére nekem ennyi a válaszom. Az összes többi ami releváns felvetés volt, amiket itt olvastam, korrozió, stb... Én ezekről nem tudok nyilatkozni. Lehet, hogy hamarabb kuka a boiler, lehet, hogy nem, én nem tudom. De feldobhatnám akkor a fűtőbetét szakadása (sérülése) esetén előállható esetet, a hidrogénképződést is. Mert onnantól, hogy megszakad a tartálynyi vízben az áramkör, onnantól jön a vizbontás funkció. Na akkor azzal ott mi lesz, repülünk? Szóval vannak nyitott kérdések, mindenesetre én egyelőre használom ezt így, a kérdező felvetése első felét.

Ui.: és még egy ide kapcsolódó adat! Télen, felhős, időben a napelem teljesítményének nem hogy a tizedét, hanem simán van, hogy csupán az 5%-át hozza. Ez nálam legalábbis a hatodik év tapasztalata. Mono és polikristályosakkal való együttélés alapján jelentem ki.

Köszi a részletes beszámolót. Az egyenáramot kapcsoló reléről írnál még? Típus, ár, beszerezhetőség, hogy bírja? Több érintkezőt kötöttél sorba a biztonságosabb megszakítás érdekében? Használsz-e valami másodlagos megszakító rendszert ha az elsődleges relé összeragadna és nem bont?
Én egy 230V 3kW-os fűtőtestre szeretném kötni, ez egy gyári fűtőtest, a fűtőszál rézcső tokban van. Így amíg ki nem lyukad a cső szakadás esetén sincs vízbontás.
Annyi napelemet szeretnék rákötni, hogy hidegben, (mert akkor a legnagyobb a napelem feszültsége a katalógusadatok szerint) közel 220 V legyen a fűtőtesten. Bár ez a relének nagyobb igénybevételt jelent, nem tudom, hogy az a típus, amivel te 144V-ot kapcsolsz, hogy bírná-e 230V-on.
A polikristályos típus azért szimpatikusabb, mert szórt fényben és nem merőleges megvilágítás esetén jobb a hatásfoka.

Írod, hogy nem olvastad el az összes hözzászólást. Ezért összefoglalva leírom a lényeget:

Egy 400l-es tartály van zárt rendszerben a fűtés körben, 3 ezrelékes nátrium benzoát oldattal feltöltve, ami megakadályozza a víz oxigénfelvételét, így nincs rozsdásodás. Erre a tartályra dolgozik a hőszivattyú, biztonsági tartalékként áramszünet esetére egy vegyestüzelésű kazán, és erre segítene rá a napelem.
A használati melegvizet ez a 400 l-es bojler adja úgy, hogy hőcserélőn át rásegít egy másik, 120 L-es normál bojlerre, azáltal, hogy előmelegíti annak a bemenő vizét, amit az ha kell, tovább melegít a saját fűtőtestjével. Ez egy működő rendszer, csak pillanatnyilag a 3kW-os fűtőtest nincs sehova kötve, ezt szeretném a napelemhez kötni.
3 keringtető szivattyú van a rendszerben, ami a vegyestüzelésű kazán miatt biztonsági okból egy 1000W-os szünetmentes tápról megy, de csak akkor, ha a vegyestüzelésűt elindítom. (Ez ritka, mert csak a nyáron felgyülemlő, kiszárítot gyümölcsfa és sövény nyesedéket tüzelem el benne a leghidegebb téli napokon.)

Szia!

A második feléhez; 1db 3kw fűtőbetét. Mivel kicsi az ellenállása ,nagyon lehúzza a napelemek feszültségét --igy azok melegednek ,a viz helyett.

Tehát 2-3-x db fűtőbetét jobb megoldás lenne .Azért a 3kW 1,2kW ra cserélése sokat javitana a helyzeten!
De a legjobb a a Step UP konverterrel meghajtás lenne (1 betéttel is,magasabb feszültség ! )
Igy a teljesitményt a napelemek árama korlátozza.Mivel a napelem áramgenerátorként viselkedik -rövidre zárható.
Tudom az "ingyen energiánál " mindegy a hatásfok---no de azért mégsem !Ha kis odafigyeléssel 2X jobb is lehet.
Mivel az 1,2kW a 400L bojlert nem tudja túl melegiteni ,még 16 órás fűtéssel sem . Nem kell foglalkozn ia hőfokszabályzó ivhúzásával sem. Persze beépiteném mint biztonsági tartalékot!

Egy újabb megközelelítés:
Ha jól tudom van olyan bojler is ahol a fűtőszál nem érintkezik közvetlenül a vízzel.
Ebben az esetben ha simán ráköti az ember a napelemre milyen veszélyekre kell figyelni?

Szia!
Csak olyan fűtőbetét van ami szigetelt.(kivül vas/ réz cső belül a fűtőszál.)

A túlmelegedésre --meg a feszültség illesztésre,kell figyelni.
Ha a fűtőbetét 1200W-230V =5,21A Az átlag 150W napelem 8,33A tud rövidzárban.
Terhelve-illesztve 12V -24V fűtóbetét való hozzá.
VViszont ez igy kicsi 3-4db napelem kellene.
A másik 250W,350W 410W s napelemből 3-2db --de ehhez nincs fűtőbetétcsak 230V ra !
itt illesztetlenség miatt 50% alatti teljesitmény várható.

A mi Hajdu bojlerünkben olyan fűtőbetét van, mint amilyen a mellékletben is látható.

Jól tudod. Semmi extra, éppen olyan, mint a merülős fűtőbetét. A hatásfok a kérdés, direkt napelemre kötve kb. a bányászbéka hátsója alatt van.

Szia!

Igen ,ez egy régebbi tipuis --De vizet ez sem lát sose! Mert ezt is egy vascsőbe dugod bele.

A napelemmel közvetlenül vizet melegíteni tervemet egyenlőre felfüggesztettem a napelemek árának emelkedése miatt. De azért köszi a hozzászólást. Még nem tettem le róla teljesen.

A vízbontással azért nem számolok, mert a fűtőszál vízmentesen lezárva van egy fém csőben, általában réz csőben. Csak a cső kilyukadás és a fűtőszál egyidejű szakadása esetén jöhetne szóba. Ezen egy áramkörrel lehetne segíteni, ami méri a víz és a fűtőtest közötti ellenállást. Valószínűleg egy egyenáramú fi relé alkalmas lenne erre.

Ez azért jó nagy marhaság! MPPT-nélkül jó hatásfokról sem beszélhetünk, nemhogy kiválóról!


Ebből a szempontból mindegy ,hogy azt egyenáram, vagy váltó táplálja, a vízbontás végbemegy mindkét esetben!
Tapasztalat, a sérült fűtőbetéttől nem robban fel a bojler!
Tudok olyan képeket mutatni ahol hosszában szétrepedt a betét burkolata több helyen.

Szép napot! Én egy hónapja foglalkozom a gondolattal, hogy egy 120 literes bojler vizét néhány napelemmel melegítsem, megspórolva ezzel az évi ~ 1100 kWh egy részét. Érdeklődve olvastam gyakorlati tapasztalatait, nagyon hasznosak. Én abból indultam ki, hogy a bojlerem hővesztesége 65°C-on ~ 1,8 kWh/nap, ami egy 75 W-os állandó fűtési teljesítménynek felel meg. Vagyis ennyivel, tehát 75 W-tal - igaz, nagyon hosszú idő alatt - felmelegíthető 65°C-ra és ezen a hőmérsékleten tartható a bojler vize. A másik kiindulási pont, hogy a fürdés előtt 2 és fél órával bekapcsolt bojler ~ 3 kWh-t használt fel átlagban a melegvíz ( ~ 45-50°C) előállításához. Ez megközelítően azonos az 5 órán keresztül 600 W-os vagy a 10 órán keresztül 300 W-os fűtéssel. Hány és milyen napelem kell? Ön négyszer 310 Wp-t, azaz 1,24 kWp-t használ, ami a valóságban ~ 930 W-ra képes. 144 V az üresjárási feszültség, az kb. 124 V munkafeszültséget jelent. Ez a 41 Ohm körüli fűtőtesten ~ 3 A-t hajt át, tehát a fűtési teljesítmény ~ 372 W. (Csak megjegyzem, ezek a napelemek 7,5 A leadására is képesek, így olcsó feszültségnövelő áramkörökkel, például 4*41 V-tal 656 W-ra lenne növelhető a teljesítmény.) Én 4, esetleg később 5 db 230 Wp-ben gondolkodom (ezek a legolcsóbbak, 19 ezer Ft/db és 5,9 A-t ők is tudnak). Az ívhúzásra egy IRF630A fűtőtest kapcsoló (200 V, 9 A-es MOSFET) lehet a megoldás, amit a hőfokszabályozó vezérel egy 130kOhm/15kOhm osztón keresztül. Ezt jobbnak érzem a relétől, illetve ez van itthon. A napmentes időszakokra a hálózatból trafóval-egyenirányítóval előállított (a napelemékétől valamivel kisebb) feszültséggel készülök diödás kapcsolón keresztül. Szívesen veszek bármilyen építő jellegű hozzászólást bárkitől, amit előre is köszönök!

"Ebből a szempontból mindegy ,hogy azt egyenáram, vagy váltó táplálja, a vízbontás végbemegy mindkét esetben!"

Igen, mindkettő bontja a vizet. de az egyenáram folyamatosan egyik oldalra gyűjti az oxigén, a másikon a hidrogént. A váltón felváltva, ezért keveredik egymással, a naszcens oxigén rögtön egyesül az előző színuszból ottmaradt hidrogénnel vízzé, 1 színuszjel alatt olyan kis mennyiségben, hogy nem koz robbanást, csak melegedést.