Annak idején a VF3-ban, később a VF4-ben a hangszóró csatlakozó negatív csatlakozójára csatornánként, egy 100 vattos pákával.

Én a kondikat is ott közösíteném. Más, tapasztalataim szerint az árnyékolt vezeték rontja a bemenet átviteli tulajdonságait. Erre még 2005-ben jöttem rá. Ebből fakad az a koncepcióm, hogy a bemenet az erősítő hátulján középen van a potival. Attól két irányban a bordákra rögzítve az erősítőpanel, és a két szélén hátul a védelem a hangszóró csatlakozóval. A poti rudazattal jön az előlapra, és annak két oldalán a tápok a homloklap felé. Ebből adódóan a tápvezetékek hossza 10 cm-en tarthatók. Csak a 230 voltos betáp ami hosszabb, ami bal hátulról a homloklapnál jut a trafókig. No meg a védelem visszajelző vezetékei szintén a homloklapra. Mechanikai gondot az erősítőpanel méretezésénél csak a hűtendő eszközök hozzáférése jelenthet a szerelésnél, mivel a panel alatt vannak a bordán.

Vagy olykor a dobozolás ronthat is a végeredményen, ha közelebb kerülnek a zajforrások az erősítő fokozatokhoz például.

Köszönöm! Sokat segítettél. Kár, hogy nem nézted meg azt amit eddig rajzoltam, de a többi stimmel.

- Az RCA csatlakozó a térképszerű nyákra van beültetve. Nincs hova kötnöm sem árnyékolt, sem árnyékolatlan vezetéket.
- Nincs poti, mert van előerősítőm.
- Nincs hangszóróvédelem, mert nincs rá szükség. Így is meg van védve a hangszóró (de ezt már a múltkor sem értetted, hogy csinálja).
- Nálam nem lesznek mechanikai gondok - mert mielőtt megcsinálom - átgondolom a felépítését. Le is rajzolom, mert mindent elfelejtek rajz nélkül. Tíz perc alatt bármelyik részegységet lebontom és mindegyik panel önállóan lesz működőképes/mérhető/javítható.

Jól vezetékezni csak egyféleképpen lehet. Így. Lerajzoltam Neked mekkora áramok folynak az erősítő bemenetén, kimenetén, fokozataiban és a visszacsatolókörön. Külön figyelmedbe ajánlom a földvezetéken folyó áramok irányát és nagyságát. Ha valami mégsem világos majd elmagyarázod nekünk, hogy kéne csillagpontot kialakítani.

Berajzoltam még néhány alkatrészt a deszkamodell rajzába, aztán meg már nem bírtam abbahagyni.
Lesz benne egy-két olcsó "trükk".
A hangszóró csatlakozó banán aljzatait közvetlenül a csatoló/pufferkondi nyákjára forrasztom. Pont van négy felesleges hűtőbordám a fiókban, mintha erre a végfokra vártak volna. Így nem kell csillám a végtranzisztorok alá - az alsó bordában lesz a negatív táp, a felsőben kimenet. A felső borda lesz a hangszóró vezeték a banán aljzatig. Egy borda is elég lenne, de így a tokhőmérséklet kevésbé fog ingadozni a zenei jel ütemében - most 15 fokkal melegebb a tok a bordánál - jó hőszigetelő ez a csillám.

Ezért nem használják már régóta. Lehet kapni kapton alátétet, azzal nem lesz gond.

Én használom. Van kapton szalagom is valahol, de eszembe se jutott. De a semminél az is rosszabb hővezető szerintem.

Amúgy nem kapton szalagra gondoltam, hanem spec erre készült szigetelőlapkára. Bővebben: Link
A kihagyott szigetelésnél biztos nincs jobb, csak nehogy antenna legyen a hűtőbordából.

"Ha valami mégsem világos majd elmagyarázod nekünk, hogy kéne csillagpontot kialakítani."

Mért kellene azt megmagyarázni, ami nálam bevált? Aztán meg, hogy ki hogy épít, az a maga dolga. Én csak a saját koncepciómat vázoltam.
Érdekesnek tartom az alumíniumot, mint hangszóróvezeték... Az igaz, hogy a bordát alapból a csillagpontból földelni szoktam, de nálam a kimeneti vezetékek külön kábelek. Anno a füleserősítőm és a DAC külön egység volt, de az összekötő RCA kábelek fajtánként eltérő hangzással bírtak. Így egybeépítettem a kettőt. Nem bántam meg. Ezt azért írom meg, mert a sok RCA kábel sok pénz, ha igazán jó hangminőségre vágyik az ember. Ezért kerülöm a sok külön fokozatot. Nálam két médiacentrum van. Ahol én tanyázom leginkább, ott jól jön a digitális bemenetváltás a DAC-ban, mert könnyen tudok így mást nézni, és mást hallgatni. Viszont a központ helyen, ahol együtt nézünk tévét, vagy filmet a playeren, ott a VF4-tele van analóg kábelekkel. Azt tervezem, hogy kiszedem belőle a bemenetválasztót, és szintén kap egy belső DAC-ot. Csak két bemenete lesz. Egy RCA pár analógnak, és egy USB kapcsolóval a hátfalon. Az RCA csak különleges alkalomra, mert jobbára az említett módon adna hangot. Az USB bemenetre kerülne egy HDMI-USB adapter, amivel mindig a képnek megfelelő hangot hallhatnánk jó minőségben. És a sok RCA kábel kuka.

Nem szeretem ezeket a nyúlós izéket.

Mondd meg te, hogy szerinted lesz-e belőle antenna.

Én nem így csináltam volna, mert nem illeszthetők jól az egységek. Tán egy éve próbálgattam az adott helyzetben egy alps potira cserét elképzelni a VF4-be. Onnan az emlékeztető 3-as kép.
Azért tettem fel a képeket, hogy szemléltessem az elképzelésem, hátha megtetszik az elrendezési ötlet...

Ez valóban példaértékű. Már látom, hogy jól elrontottam. Sajnos én még nem tudok ilyen színvonalon dolgozni, de törekszem rá. Majd lesz valamilyen.

Profiktól tanulni erény, nem bűn.

Ami miatt vállaltam a várható élces kritikát az a tápkábel hossza volt, amit felvetettél. Az hogy mára ezt az erősítő méhek nélkül is képes volt így beporozódni, mint a fiatalságom, ez a mai valóságom. Nem tartottam, tartom magam példának, irányadónak, legfeljebb segítőkész embernek, ha a körülményeim engedik.
És kíváncsian várom projekted elkészülését

Számomra is felesleges idétlenkedésnek tűnt, hogy rajzoltam ezt a Móricka-rajzot a végfok belsejéről, de a végén nagyon hasznosnak bizonyult. Forgattam, nézegettem, tologattam és közben olyan érzésem volt, hogy valami nem stimmel a visszacsatolókörben. Ki lehetne ezt találni sokkal jobban is. Szimuláltam keresztben hosszában és megtaláltam amit kerestem... ami tudat alatt zavart az egészben. Ez egy viszonylag hosszú folyamat volt (mert lassú a felfogásom).
Elneveztem evolúciónak. Ez jutott eszembe hirtelen.

Ugye, volt az első elképzelés ("A" részlet) : lesz egy kis torzítású, visszacsatolt meghajtófokozat és egy kimeneti buffer, oszt kész. Más csinál ilyet és sokaknak tetszik. Nekem nem jött be.

Visszacsatoltam ("B" részlet): Nekem így sokkal jobban tetszett mérve is, hallgatva is. De ez így egy teljesen hagyományos visszacsatolt erősítő, ami legfeljebb annyiban tér el a megszokottól, hogy a nagyjelű erősítőnek saját visszacsatolóköre van. Az átfogó negatív visszacsatolás miatt meg kellet növelni az erősítését 20 dB-lel - százszorosra - de ezzel a torzítása és a kimeneti impedanciája is a tízszeresére nőtt.

Addig rajzolgattam, keresgéltem a Móricka rajzon a vezetékeken keletkező zavarjeleket, hogy végül magától adta magát, hogy is kellene ezt jól megcsinálni ("C" részlet).
A hangszóró csatlakozókra csatlakozik a hangszóró vezetéke - tehát ezen a ponton mérek mindent, itt megy ki a zene is - amilyen jel itt van, az van a hangszórón is (nagyjából). Itt kell lennie a fázisjavító tagnak... akkor nyilván innen kell vinni a visszacsatoló jelet is. De akkor ezt meg le is lehet osztani itt helyben. És lett belőle egy kiegyenlített híd.
Ha a meghajtó fokozat erősítését meghagyom az eredetileg beállított 20 dB-en és a hangszóró kapcsokon leosztom a kimeneti jelet 20 dB-lel, akkor a két osztó (U1 és U2 csomópont) között nincs feszültségkülönbség (ha a buffer erősítése pontosan egyszeres és a torzítása, valamint a kimeneti impedanciája nulla).
- A 20 dB-es visszacsatolási-tényező viszont továbbra is megmarad, mert R1 párhuzamosan kapcsolódik R4-el.
- A meghajtó fokozat erősítése viszont nem 40 dB, csak 20 dB.
- U1 és U2 pont között nem folyik csak a "nagyon kicsi" hibaáram (idézőjelben, mert a nagyon kicsi nem mértékegység). Az "fb" vezeték induktivitását és ellenállását ki lehet ejteni az egyenletből - gyakorlatilag bármilyen hosszú lehetne. Ezt mutatja a szimuláció.

A kapcsolási rajzot megint át kellett rajzolni (és könnyen előfordulhat, hogy ez még mindig nem a végleges rajz lesz).

Mekkora hibát eredményezhet a híd kiegyenlítésében a buffer fázistolása?

Sziasztok!
Rajzolgatom az erősítőmet és lenne pár kérdésem.
A hangszínnél lévő kérdőjelnél, kell-e valami ellenállás, amikor a defeat-al rákapcsolom az IC1 kimenetét, az IC2 kimenetére?
Amikor a nemhasznált bemeneteket leteszem GND-re, azoknak mekkora legyen az ellenállásuk?
Jó-e ez így, vagy valamit csináljak másképpen? Sajna, nem értek hozzá, de nem akarnék hülyeséget gyártásba adni. Légyszi nézzétek meg, hátha láttok benne valami hibát.
Köszönettel:
lóri

Első képen buffer fázismenete szimulálva.
Másodikon a még "nyers" változat mérve. Az élmeredekségből következtetni lehet a határfrekvenciát.
A harmadik szkóp fotón a felső sugár a meghajtó fokozat kimeneti jelalakja - ami egyben a buffer vezérlőjele - az alsó sugár a buffer kimeneti jelalakja 8 Ohm-os műterheléssel.

Két kimenetet nem illik összekapcsolni egymással. A defeat kapcsolót a hangszínszabályzó után tedd be, mint ahogy mindenki más.
Van aki rövidre zárja a nem használt (lehúzza GND-re).. én is 100R-t tettem oda, az talán jó félmegoldás, nem tudom. Nincs nagy jelentősége.
Minden OPAMP-nak van valamekkora drift a kimenetén... GND-re húzott csatolókondik nélkül csattogni fognak a hangszóróban a relék. Ez nem veszélyes, de van akit zavar.
Az R55, R59 pl. teljesen felesleges oda.
C46, C52-t inkább a kimenetre tenném, megfelelő alsó határfrekvenciára méretezve.
A 100k lin. hangerőszabályzó potit nem értem, de lehet az is ha Neked az szimpatikus.
Meg még van néhány apróság amit másképpen csinálnék, de ahhoz le kellene szimulálni az egészet.

Köszönöm. A hangerőszabályzó, az log akart lenni.
Az R55 és 59-et kiveszem, de így láttam az elektoros Belcanto erősítőben, gondoltam, tudják, miért van benne. Ha kiveszem, akkor az 1k aljára kell tenni a GND-t? Szerintem igen.
A csatolókondi, gondolom sorosan lenne. Vagy párhuzamosan a 100R-el? Milyen értékű legyen?
Én csak összeollóztam, régebben segített a nagybátyám, de két éve temettem.

Inkább majd lerajzolom ha tudsz várni valamennyit.

Persze, köszönöm szépen.

Az R20, R21 nem terheli le a hangerőszabályzót?

Megtartottam az alapkoncepciót, csak ott nyúltam bele ahol muszáj volt.

teddysnow: Terheli. Hátaztán. Úgyse logaritmikus, csak a neve.

Köszönöm, átrajzolom.

Lett benne egy új ic (u1)?
Közben lehuzaloztam és kevés a hely.
Ja, megértettem, az, az output stage, a relék után.

Lejavítottam.
Légyszi nézz rá, hogy nincs-e hiba.

Bocsi, kifelejtettem a monó átkapcsolót. Ezzel az egy IC-vel kevesebb lesz benne (ami ezt kapcsolta).

Köszönöm.
Ez mennyivel jobb megoldás, mint a közösítőerősítő?
A reléhez a pattanásmentesítő kondit, a nemhasznált bemeneteknél hogyan kell bekötni?
Sorosan? Milyen értékű kell?

Annyival, hogy nem kell bele egy felesleges IC és most neminvertáló a kimenete (megmarad az abszolút-fázis).
Nem a kondi "pattanásmentesít" hanem kondi után kötött ellenállás ami földre húzza a csatolókondi kimenetét. Bízhatunk abban is, hogy műsorforrások kimenetein nincs DC szint és akkor nem kell csatolókondi a bemeneti választó relékhez. Akkor van gond, ha a műsorforrás tervezői meg abban bíztak, hogy az előerősítő bemenetén úgy is van leválasztó kondi. Döntsd el Te, hogy kell-e oda vagy sem.