Néznék én, de hol találok ilyet?

Én a pufferem beépítési leírásából néztem ki.
Concept 2WT-1000

Akkor onnan kell kivenni!

Na jól van.
Belőled pont ennyii elég is.

Egyedül is tudsz te fejjel menni a falnak. Nem kell ehhez neked segítség.

Nem találod furcsának, hogy mindenki a falnak megy, csak te nem?

Mekkora marha vagyok, az eszembe se jutott, hogy esetleg abban is benne van.
Egy Hajdú Acuastic 750est vettem két hőcserélővel.

Na akkor már csak azt kell megálmodni, hogy erre a rendszerre a gázkazánt hol és hogyan csatlakoztassam. Direktben a pufferra (mondjuk egy kicsit alacsonyabb előremenőre állítva mint a faelgázosítót, és a puffer közepébe kb?), vagy hőcserélőn keresztül? Van-e bármi érdemi értelme különválasztani a boylerben lévő csőkígyó vizét a padlófűtés vizétől (ez megvalósítható, ha a gázkazán a pufferre a pufferben lévő valamelyik csőkígyón tud fűteni csak, és nem direktben), vagy tök lényegtelen, felesleges dolog?

Ja. Ettől még nem válaszoltad meg, amit kérdeztem.

“Az indirekt tárolódban lévő csőkígyó elegendően nagy teljesítményű, tapasztalataim szerint jóval nagyobb, mint az elektromos fűtőszál.70 fokos előremenővel lényegesebben gyorsabban felfűt, mint villannyal.“

Nem is az a kérdés, hogy milyen hamar fűtené fel a gázkazán a boylert, mert azt is csak másodlagos opciónak akarom használni, hiszen a boyler éjszakai áramon van, el tudok fogyasztani rajta havi 210kWh áramot rezsicsökkentett áron, abba meg belefértünk eddig a régi Hajdú boylerrel is, szóval amolyan B opciónak akarom rákötni a gázkazánt, a boyler alapvetően továbbra is éjszakai áramról fog dolgozni 85%-ban. A kérdésem inkább az, hogy ha a boylerben lévő csőkígyó vajon le tudja-e adni a boylernek a kazán teljes teljesítményét, vagy ki-be fog kapcsolgatni a kazán, mert várni fog arra, hogy elfogyjon róla a melegvíz a csőkígyón keresztül?
Eddig sajnos puffer híján így működött a gázkazánom, csak a padlót fűtötte, de mivel a teljesítménye így is bőven sok volt, ezért ugye az történt, hogy a gázkazán felfűtötte magát 65 fokra, aztán kikapcsolt, és várt, hogy elfogyjon belőle a melegvíz a keverőszelepen keresztül a padló felé. Aztán megint beindult, fűtött 5 percet, megint leállt, és várt 5 percet, és így tovább. Nem volt túl hatékony, és az áramszámlát is rendesen megdobta, hogy folyton újra kellett begyújtania. Szóval azért kérdezem ezt, hogy vajon a boylerben lévő csőkígyó le tud-e adni akkora hőt a boylernek, hogy a gázkazánnak ne kelljen folyton ki-be kapcsolgatnia, vagy így is bőven sokkal több a gázkazán hőteljesítménye?

Miért nem úgy kötöd be a bojlert, hogy a puffer tetejéből vegye ki a meleg vizet a bojlernek?
Ebben az esetben fával is tudsz meleg vizet csinálni, nemcsak villannyal, és gázzal.
Leválasztani nem kell a bojler csőkígyóját a puffer vizéről.

A gázkazánt (ha nem kondenzációs) meg úgy kötném, hogy az is a puffert fűtse, mint a faelgázosítód.
Tehát fűteni, és meleg vizet csinálni is tudsz fával is, gázzal is.
(tudom,szabályozott égésű hőtermelőt nem pufferelünk, de azért lehetnek kivételek.
Nekem a kondenzációs gázkazán is rádolgozik a pufferre.Ezért most biztos megköveznek, de meg tudom indokolni )

Sőt, ha megerőszakolod a rendszert, villannyal is tudsz fűteni (ha esetleg lesz sok plusz villanyod szaldós napelem rendszerrel )vissza a pufferbe a bojleren keresztül.na jó, abbahagyom....

Ja igen, lemaradt.

Lásd melléklet. Eléggé nagyolt rajz, remélem érthető. Ha a kazán szolgáltat pl. 30 l/p meleg vizet, a padlófűtés elvisz 20 l/p-nyi vizet, akkor a pufferbe 10 l/p jut. A meleg víz mennyiségével van szabályozva a hőmérséklet. Ha nagyon meleg a bejövő víz, akkor kevesebb is elég, hogy 36 °C-os legyen belőle, amit keveréssel álít elő.

Az általam rajzolt "Hőcserélő, keverőszelep stb." téglalap erősen jelképes rajz. Hogy pontosan mi és hogyan kell oda (hőcserélő, hidrováltó, keverőszelep), nem tudom. Az biztos, hogy sehol sem volt semmilyen kiemelkedően extra űrtechnikai dolog, csak olyanok, amiket egy normál épületgépészeti áruházban meg lehet venni.

Ennek kivitelezéséhez is kell a jó szaki, lásd egy példám, milyen "apróságon" múlhat a dolog: A fűtési rendszerben minden úgy működött, ahogy azt tervezték, a vezérlés is, ahogy kérték tőlem, a lakás egy része mégis hideg maradt. Több napig jártak oda a szerelők, nem tudták megoldani a hibát, én sem. Jött egy másik szerelő aki csak annyit mondott, hidrováltó ide és készen is van.

Hát, gondoltam legyen külön rendszer, de ez csak amolyan gondolat volt.
Meg megbonyolítja a nyári üzemmódot. Nyáron, amikor nem mén a vegyeskazán, akkor a gázkazánnal csak a pufferen keresztül tudnék meleget csinálni a boylerben? Szerintem az felesleges.
Nem mintha eddig a régi boylerben bármi más csinált volna melegvizet mint az éjszakai áram, de csak hobbiból nem is bonyolítanám még jobban meg. Szóval értem a rációt abban, hogy a pufferból etetni a boylert is opciósan, de egyelőre szimpatikusabb az, hogy a boylerre csak a gázkazán tud dolgozni direktben (és mellette a gázkazán a pufferre, ha szükséges).

“ Sőt, ha megerőszakolod a rendszert, villannyal is tudsz fűteni (ha esetleg lesz sok plusz villanyod szaldós napelem rendszerrel )vissza a pufferbe a bojleren keresztül.na jó, abbahagyom....”

Na az szép lenne. DDD

Igen, ez a része, ami a rajzon szerepel, nagyjából tiszta fejben, ez így nézett ki a gondolataimban eddig is.
A kérdéseim főleg azok, hogy erre a rendszerre hol érdemes csatlakoztatni a gázkazánt - ahogy a kolléga mondja a másik kommentben, felesleges különválasztani, tehát nem szükséges a gázkazánt a puffer hőcserélőjére kötni, nyugodtan mehet direktben a pufferba ugyanúgy, ahogy a faelgázosító is - és a részletek, azaz milyen vezérlési elemek fognak kelleni. Hova kell tenni pl elágazószelepeket, Szóval pont a gépészeti elemek témája az, amiben homály vagyok.
Hogyan kell őket vezérelni? Hogyan ÉRDEMES őket vezérelni? Főleg hogy egyenlőre abból indulunk ki, hogy a ház felől alapvetően van EGY darab fűtési igény jel, a szobatermosztátról.
Jól gondolom-e hogy azzal a termosztátjellel a padlófűtés felé menő keringetőszivattyút kell vezéreljem a keverőszelep után, mert a vegyeskazánt úgyse lehet jellel kapcsolgatni?
A logikai vezérlés vegyeskazán-puffer-padlófűtés része elég egyértelmű, azon nincs mit matekolni, hiszen a hőtermelő része ugye manuális, nem vezérelhető, ott csak azt tudom kapcsolni, hogy keringetek-e melegvizet a padló felé (van hőigény a házban vagy nincsen) vagy nem. Ha igen, nincs kérdés, ha nem, akkor meg a kazánból a víznek direktben a pufferbe kell mennie keverés nélkül.

A logikai vezérlés nagyobb kérdése a rendszerre kapcsolt opciós gázkazán vezérlése. Az addig most már egyértelmű, hogy a gázkazánt is valahova a puffer felső részébe csatlakoztatom (vagy esetleg egy csonkkal lejjebb, ha abból indulok ki, hogy a faelgázosító fojtás nélkül kajakon fog menni 85fokos előremenővel, a gázkazán meg mondjuk 65 fokossal), oda is kell egy keringetőszivattyú ugye ami a gázkazánból benyomja a vizet a pufferba. Ez eddig ok. Kell továbbá egy váltószelep a gázkazán elé, hogy a puffer felé dolgozik vagy a boyler felé (oda is egy plusz egy kis szivattyú? Vagy a gázkazánnak van EGY szivattyúja, és UTÁNA a váltószelep?).
A fő kérdés a vezérlésben, hogy mi a logikai vezérlése a gázkazánnak az alapján, amit felírtam korábban, hogy három HA függvény egyszerre megléte esetén kapcsol a gázkazán (és vált a váltószelep a puffer felé):
HA ház hőigény IGEN
és
HA faelgázosító előremenő szivattyú INAKTÍV
és
HA puffer hőmérséklet valahol mérve (hol?) ALACSONYABB MINT
akkor bekapcsolhat a gázkazán, és termelhet melegvizet a pufferbe.

Gondolom logikus hogy miért ez a három HA függvény merült fel bennem.
HA nincs hőigény, az ugye egyértelmű.
HA a faelgázosító előremenő szivattyúja AKTÍV, akkor ugye értelemszerűen épp ég a tűz benne, tehát nincs szükség a gázkazánra
HA a pufferben van elég melegvíz akkor ugye megintcsak nincs szükség a gázkazánra akkor sem, ha amúgy a faelgázosító már rég leégett.

Ha a háromból bármelyik HA igaz, akkor a gázkazán nem kapcsol be - illetve legalábis nem a puffer felé - ettől még bekapcsolhat, és a váltószelepn keresztül fűtheti a boylert - csak akkor fűt a gázkazán a pufferra, ha a fenti három HA egyszerre áll fent. Jól gondolom?

Meg a még fontosabb kérdés, hogy milyen gépészeti/elektronikai elemek kellenek ennek a megvalósításához?

Akkor meg bekötöd úgy, a gázkazánt, hogy csapokkal lehessen változtatni, hova nyomja a meleg vizet.Nem kell váltószelep, ha egy idényben lehet hogy 1x-2x lesz átállítva.Sima golyóscsappal megoldható.

Igen, ez is egy opció, bár nem tudom, hogy mennyiszer használnám majd a boylerre, és mennyiszer a pufferra egyáltalán.

Alapvetően a boyler rendben van az éjszakai árammal (210kWh-ig olcsóbb is még a rezsicsökkentett gáznál is elméletileg), és a ház fűtését is elsősorban a faelgázosítóval kívánom megoldani minél magasabb %-ban (ideális esetben a gázkazán be se kapcsol majd egész télen, mer’ minek), de azért elég sok az olyan részlet, amire még nem tudom a választ, és ami beleszólhat ebbe a tervbe.

Korábbi években 3600m3 volt a gázfogyasztásom, egyenletes általányra volt beállítva, havi 34-35ezres gázszámlával. Szerencsére nekem az éves leolvasás pont július végére esik, így most simán faarccal beállítottam a korábbi 315köbméter havi átlag helyett 140köbméter havi átlagot (az éves leolvasás után lehet ezt variálni), így a legfrissebb gázszámlám 15ezer forint lett, ahogy terveztem. Aztán hogy az így belőtt éves 1700köbméter gázt elhasználom-e, az majd kiderül.
De ez főleg olyan dolgoktól függ, amiket még most nem tudok, csak akkor majd, amikor beindul a rendszer. Pl hogy a 22kW-os Atmos egy megrakással mennyire tudja felfűteni a házat, marad-e utána még esetleg a pufferben maradék-hő, amivel tovább is tud menni a fűtés miután leégett a kazán? Négyszer kell majd megrakni a kazánt fával 24 óra alatt, vagy elég csak egyszer reggel, meg egyszer este anélkül hogy elfogyna a pufferből a melegvíz? Ha elmegy a fűtés 24 órát két megrakással a pufferen keresztül, akkor értelemszerűen NAGYON kicsi az esélye, hogy szükség lesz egyáltalán bármennyire a gázkazánra. Ha viszont az derül ki, hogy a begyújtástól számítva 6 órán belül megint üres a puffertartály, akkor pl lehet, hogy egy éjszakai 6 órás ciklust a gázkazán fűtene végig, a másik három darab 6órás ciklust meg mondjuk három megrakással a faelgázosító. Szóval egyelőre tényleg lövésem sincs, hogy mekkora szükség lehet egyáltalán a gázkazánra majd ebben a rendszerben.

Azt nem tudom, hogy hányszor kell megrakni majd a faelgázosító kazánodat, mert nekem nem az van.
Sok mindentől függ.Mekkora a fűtendő légköbméter, milyen a szigetelés,hány fokot tartasz,mik a szokások.

Most még én se tudom, majd kiderül.
100nm nettó alapterület, meg ugyanannyi a tetőtérben. Ebből nincs padlófűtés a kazánhelyiségben (15nm), és félig van (kevesebb cső van tekerve a padlóba) a garázsban (az is 15nm) szóval mindenestül kb 165-175nm fűtendő padló lent 2.7, fent 2.3 belmagassággal, némi ferde fallal. Negyven centis fal (ikersejt nagy téglából egy keresztbe egy hosszába), sima kőporos vakolat. Szigetelés nincs, ablakok kilencvenes évekbeli kétrétegű fa ablakok (ugyanaz a típus mint sok lakótelepen, pl. Káposztásmegyeren, anyáméknál a panelben ugyanilyen ablakaik vannak). A szokások…. Hát eddig melegebb volt, most meg majd nem lesz olyan meleg.

Én si gondolkodom a padlofütés-vezérlés átalakitásán. A házunkban gyakorlatilag csak a 2 fürdöszobában van a radiátor mellett még padlofütés is, gyakorlatilag csak a kényelem szempontjábol, hogy ne legyen hideg a padlo.
Eddig ezt is a gázkazán kezelte, ugye azzal most sporolni kellene, igy kiiktattam a gázfütést a padlofütési körböl, márcsak azért is mert a 21. században tényleg csak a féleszüek tudnak olyan vezérlést csinálni, mint amilyen a kazánban van. De ezt most nem részletezném.
Szoval van egy 600 literes melegvizbojler is az azonos hidraulikus körben mint a padlofütés, ami eddig is független volt a lakásfütéstöl. A melegvizbojlert napkollektorral fütjük, immár vagy 30 éve, a legutolso átalakitáskor kapott egy napelemes elektromos fütötestet is, ami akkor füt, ha van elég tartalék a napelemekben, a harmadik höforrás meg még a gázkazán.
De miután a padlofütéshez alig 35-40 fokos viz kell a gázkazánbol, csak az idökapcsolot használtuk eddig ( igy csinálták meg). Ennek az a baja, hogy az idökapcsolo elinditja a gázfütést is, ami felesleges, hiszen a bojlerben akkumulálodott meleget is használni lehet ( egy körben van a padlofütéssel) ami több mint a padlofütés igénye. ( az automatikusan lekapcsol, ha kb 30 fok feletti a fütöviz). Ezt persze a szuper modern kazán nem tudja kezelni, mert nincs benne semmi erre valo érzékelö, a hövezérlést kizárolag a hidraulikus kör hideg ágában visszafolyo fütövizböl számolják ki.
Ezért ugy gondoltam, hogy egy uj vezérlöt épitek, amiben idökapcso is van, mert felesleges egész nap melegen tartani a padlot, és ameddig lehet, a bojlerben levö energiát használnám ki a fütésnek.
Már csináltam korábban egy vezérlést Arduinoval, ami nem ugy mint a gázkazán, kizárolag a keringö fütöviz hömérsékletein alapulva geringeti a fütövizet a bojleren át a padlofütési körbe. Sajnos a kazán idökapcsoloját nem igen tudom kihasználni, mert az mindig rámelegitene a keringö vizre. Ezen gondolkodom, hogyan lehetne ezt automatizálni. A bojlerben levö viz az év jo 300 napján függetlenül a kazántol eléri a kivánt hömérsékletet, azaz ilyenkor a padlofütés is simán müködne, ( egy extra idökapcsoloval, ami még nincs beépitve). De azon a néhány hideg, és Nap nélküli napon a gázkazánnak kellene ugy a bojlert, mint a padlofütést ellátnia energiával. A bojlerben van a kazánnak érzékelöje, azaz, ha a másik 2 energiaforrás nem tudná felmelegiteni a vizet kb 55 fok fölé, akkor a gázkazán ezt megteszi.
Lehet, hogy untig elég lesz az idökapcsolo, meg a vezérlés szenzora, ami a bojlerben tárolt viz hömérsékletét méri.

Üdv. Vettem pár termoelektromos csapot zónavezérléshez. Először vettem ilyen zöldet. nyugalmi állapotban nyitva van. Egy idő (legyen pár hónap) elteltével azt vettem észre, hogy amikor zárva kell lennie, nem zár el teljesen. Volt összesen vagy 8 ilyenem, legalább már 4et cseréltem ezzel a hibával.
Na mondom rossz minőség, veszek egy másik fajtát.
Eleinte ez is jól működött, de egy pár hét használat után ugyanúgy, amikor zárva kellene lennie, tehát áram alatt van, nem bírja elzárni a szelepet. Mitől lehet ez?

Szerintem az a 2W elég kevés, talán nem tud akkora erőt kifejteni. Én (ha itthon veszem) 6W-os fejeket kapok, azokkal még ilyen gond nem volt. De hozzá tartozik az is, hogy én csak beépítem, a tulajoktól, meg elég kevés visszajelzés jön, akár jó lett akár problémás a rendszer.

Én 2W-os 24V-os fejeket használok 14 padló és 10 mennyezet körre (azaz 24 zóna), pipelife osztógyűjtővel. (lásd melléklet, ilyen fejeket használok)

A 2W és 6W leginkább csak annyiban különbözik, hogy milyen sebességgel tudja nyitni a zónát, milyen teljesítménnyel tudja felfűteni a viaszt ("waxmotor"). 6W-osak egyértelműen gyorsabbak és sokszor nagyobb úthosszal is rendelkeznek. Az erőben, kialakítás különbség esetén van csak érdemi különbség, mert működési módjából eredően az erő a melegített viasz tágulásából eredő térfogatváltozásból van (tehát nem a melegítés gyorsaságából - azaz a teljesítményből), az hogy milyen teljesítménnyel melegíted a viaszt, attól nem függ a kifejtett erő, csak akkor ha annyira gyengén fűtöd, hogy nem éri el a tervezett maximális térfogatot a viasz.

Általánosságban elmondható:
2W-os (2VA)-es verziók általában 3-5 perc nyitásidővel rendelkezik, és kb. 3mm úthosszú.
6W-osok rendszerint 2 percesek és a legtöbbje a standard 3mm úthosszú, de van 5mm-es is.

M28x1.5mm-es (vagy M30x1.5) menetre a legtöbb osztógyűjtőhöz a 3mm úthossz a megfelelő és elég a 2W padlókörhöz (annak lomhasága miatt nem kell 3 percnél sokkal gyorsabb működés).
Én a 2W-os fejeket a CAN-es automatizáláson keresztül üzemeltetem és a vezérlő 3 perc után átáll 50%-os kitöltésre (azaz a nyitva tartáshoz már elég 50%-os kitöltési tényező, azaz 1W), ezt csak energiahatékonyság és élettartam növelés miatt hajtom így.

Azt nézd meg, hogy az alján a szelep tűje nem mélyedt-e bele a szelepmozgatóba. Gyenge minőség esetén előfordulhat, hogy belenyomódik a tű a műanyagba. Amit korábban JZoli hozzászólására válasznak linkeltem, annak a típusnak az alja belül direkt nagyon kemény műanyag. Eddig nem volt még vele gondom (3+ éve).

az also szinten a hazunkban padlofutes van, az emeletem meg radiator. nem egymas mellett uzemelnek, csak parhuzamosan.
egyebkent a padlofutes mellett meg ugy is hagytunk a falban ket radiator helyet is hogy nincsenek bekotve az osztoba es a falban is csak el vannak vakolva, ha keves lett volna a padlofutes, akkor konnyeden be lehessen rakni ket radiatort.
olyan szempontbol nem is lett volna rossz, hogy a szigeteletlen hazunkban gyakorlatilag napi 8-10 orat ment a padlofutes szinte egyfolytaban, hogy tudja tartani a 20-21 fokot, pedig nagyon surun lett lefektetve a cso.

Köszi, így már értem. Azért van hőcserélő, mert két tök különálló kör van a radiátorok és a padlófűtés részére?

Sziasztok,
segitseget szeretnek kerni padlofutes vezerlesehez -- mivel jaratlan vagyok a temaban, eloszor az erdekelne, hogy milyen parametereket vesznek figyelembe a vezerleshez...

ami van: egy kombi kazan, ami a radiatorokat latja el elso korben, es egy hocserelon keresztul pedig a padlofutest. A padlofutes keringeto szivattyujat egy kapcsoloval lehet ki/be kapcsolni.... ez -szuleimnel mukodik a rendszer - megszokas alapjan oktoberben be lett kapcsolva, majd aprilisban ki, tehat a motor 7/24-ben ment. Ezen szeretnek valtoztatni.

amit merek:
- a kulso homersekletet
- a padlofuteses szoba homersekletet
- a radiatoros eloremeno/visszatero homersekletet
- a padlofutes eloremeno / visszatero homersekletet

a szivattyut tudom egy relevel kapcsolni -- csak nem tudom, hogy milyen logika alapjan lenne a leginkabb hatekony a vezerles. A kazan nagyon surun kapcsol be, orankent kb 8 alkalommal.

Gondoltam arra, hogy csak akkor menjen a szivattyu, ha az eloremeno legalabb 1C-al melegebb a visszateronel, es a szoba homerseklete kevesebb mint amit szeretnenk. Ez mukodik is, de a kazan miatt igy a szivattyu is kb 5-7 alkalommal kapcsol orankent... nem tudom, ez az elettartamat nem csokkenti e jelentosen....

minden otlet erdekelne, es elore is koszonok minden segitseget!!!!

Két szobatermosztát. Mindkét termosztát el tudja indítani a kazánt de csak a hozzá tartozó szivattyút. Ez így nem lenne megfelelő?

De igen, jo lenne igy is, csak a meglevo termosztathoz egyenlore eleg felve nyulok, mert nem egy relen keresztul kapcsol, hanem vhogy vezerli a kazant.

Ezert arra jutottam, hogy ha a meglevo termosztat kapcsol, akkor biztos futeni kell, mert abban a szobaban van mindig hidegebb, tehat a kazan menni fog akkor is, ha a masik helyisegben is futeni kell.

egy keringeto szivattyu mennyire viseli el a suru ki/be kapcsolast? Eddig folyamatosan ment evekig, gond nem volt vele, de a fogyasztasa magas, a leiras alapjan 130W

A sűrű kapcsolgatás mindenképpen jobban igénybe vesz egy motort, legyen az bármilyen. Ha a mostani szezonban térdel le, az jelentheti azt is, hogy elérte az élettartama végét, a kapcsolgatás csak az utolsó lökést adta. A leírásod alapján úgy tűnik, pár szezon már benne van a keringetőben.

A teljesítmény mellett elvileg katalógusadat a szállított vízmennyiség is. Nincs kisebb, ami oda megfelelő?

A ki- és bekapcsolások száma nagyban függ a keringetőszivattyú szabályzásától.
Csak információnak, és viszonyítási alapnak:

A fuzzy logikás szabályzós Wilo Yonos Pico ajánlása, katalógusadat szerint:
Kevesebb mint 100 on/off ciklus / 24h
Kevesebb mint 20 on/off ciklus / óra, de min. 1perc

Egy szabályzó (frekiváltó) nélküli, azaz lágyindítás nélküli keringető szivattyút mindenképpen sokkal alacsonyabb maximális ciklusszámra érdemes korlátozni.

Egyszerű módon a ciklusidőt a dT (hiszterézis) növelésével tudod nyújtani, azaz a kapcsolások számát csökkenteni. A módszer amit leírsz, előremenő dT mérése mellett a helység heat-call (fűteni kell) jelével ÉS kapcsolatba helyezése teljesen rendben van, ha nincs más opció, de egyértelműen a legjobb az lenne, hogy a kazánt fűtésre tudnád utasítani.

Ha kazánhoz tartozó "nagyonokos" termosztát, érdemes megnézned, nincs-e slave termosztát bemenete.
Slave dry-contact, heat-call, stb.

5 körön használok szelepeket. 4 ugyanolyan, és 1 másabb fajta. A 4 ugyanolyanból egy már jóideje nem tud elzárni rendesen, 3 még jól megy.. Az 1 új kb ment pár hetet jól, de már az se tud jól elzárni. Emlékszem, amikor először próbáltam ki az újabb fajta más gyártótól vett fejet, nem is kellett teljesen rácsavarni az elosztóra, úgyis bezárta a kört. Aztán később nézem, már nem zár teljesen, de még jobban be lehetett csavarni az elosztóra, ezáltal lejebb tudja nyomni az elzáró pöcköt. Megint megnezem pár nap múlva, újra nem tud elzárni, de már tökre be van csavarva az elosztóra...
Már vagy 5 ugyanolyan fajtát kihajintottam... Nézem az alját, a pöcök nem nyomódott bele, nem az a baj. Kiprobaltam egyet a műhelyben, áram alá helyeztem, és vártam hogy nyomja ki magát. Ki is nyomta, de könnyen vissza is tudtam nyomni. Szétszedtem, akkor láttam még benne a viaszmotort..
Eddig nem láttam, azt se tudtam hogy mi az, hogy működik..
Felmelegítettem, láttam hogy kinyomja magából a pöcköt, de mondom, vissza is tudtam nyomni valamennyire, nem volt stabilan mereven kint. Lehetséges hogy meggyengül az ereje?
De még ha lehetséges is, mitől lehet az hogy elég hamar következik ez be? Annyira gagyi minőség lenne?

Két észrevételedet elkülöníteném.

Utánaállítás: Bár nagyon jó, energiahatékony és megbízható konstrukciók, de a viaszmotorok egyik nagy hátránya, hogy nem precíziós működésűek és relatíve nagy hiszterézissel rendelkeznek, melegítés és hűlés közben teljesen más pozíciót vesz fel az aktuátor (karakterisztika közepén, kb 10-12°C-os a különbség, azaz fűt. Emiatt párszor néha szükség lehet az utánaállításra, ezért fontos, hogy olyan típust válassz ahol a rögzítőgyűrű forgatható külön, nem az egész fejet kell beljebb csavarni. Persze van egy határ, egy két alkalommal még lehet az utánállításra szükség, de amit Te írsz, hogy egy hét múlva, az nekem működtető hibát sejtet inkább.

Visszanyomhatóság, tartóerő: Próbáltam rákeresni, hogy ez a probléma mennyire általános, mivel én magam még nem találkoztam vele, igyekeztem tájékozódni. Nem túl sűrűn előforduló hibajelenségnek tűnik, de csak azt találtam hiba indoknak, ami a logikus is, hogy átszivároghatott / átpréselődhetett a viasz egy része, és így már kisebb a térfogat, így a nyomás is.
Lehetséges, hogy nagymértékű úthossz különbséged van a szelepmozgató és a szelep között?

B eset, valóban gagyi, és szivárog...