Na látod. Ha már a legelején leírod ezt, akkor elkerülhető lett volna a sok felesleges vita. Mert ez volt a kérdésem...
A linkelt emisszió méréssel nyilván probléma van, ha 30-35V-os anódfesszel csinálják, nem is értem, szétégeti a katódot... Tized akkora feszültségre van csak szükség, nyilván ez nincs kőbe vésve, attól függ, hogy az ember mekkora anódáram mellett csinálja, de 10mA bőven elég.
Én sem az ujjamból szoptam ki ezeket hanem utána olvastam, és összeraktam belőle amit tudtam, mert konkrétan és érthetően sehol sincs leírva, még az ezzel foglalkozó RT-s cikkben sem. És hogy miért éppen 60%-os fűtőfesznél mérnek arra is magamtól kellett rájönnöm, az meg azért van, mert egy új csőnek nagyjából addig csökken lineárisan az emissziója, arányosan a feszültséggel (ami meg valahol arányos a katódhőmérséklettel, ami ugye a lényeg).
Egy új 6H13C-n ilyen szempontól éppen tökéletesen lehet ezt modellezni, ugyanis, a fűtés 100%-ánál (6,3V) ha beállítok 10mA áramot, akkor 90% fűtésen 9mA folyik, 80% fűtésen 8mA, 70% fűtésen 7mA, 60% fűtésen 6mA, aztán 50% fűtésen már csak 4,7mA, és onnantól már lekonyul. Na de, ezt csak az új cső tudja produkálni, ahogy megy bele az üzemóra, úgy fog egyre inkább csökkenni ez az áram. Ami viszont egy 0V Ug-s mérésnél egészen addig nem fog látszani, amíg le nem csökken a katód emissziója 20-30%-ra (csöve válogatja), tehát ha úgy mérnek, simán eladják neked a jócskán használt csövet is újként (pl. vakerán ez jó szokás).
Utólag is elnézést kérek amiért segíteni szerettem volna ezzel.

Ne "exhumáld" magad amiatt, hogy segíteni szerettél volna.
Na, ez egy szép, tiszta, világos leírás a mérési metódusodról. Mindenképpen kipróbálom majd.
Néha még jót is tesz egy témának a sok vitázás, mert a végén csak tanulunk belőle mindannyian.

Én így oldottam meg az emisszió mérőt, egyrészt a digitális műszert nem találtam elég szemléletesnek. A gyors lefelé mozgása méréskor a mutatónak már nem túl jó jel. Egyébként max 3V anódfeszültséggel dolgozik és pár mA. Ettől nem hinném, hogy károsodna a cső. Természetesen hasonlóval is szoktam mérni mint a tiéd, ha konkrét értékek érdekelnek, annyit viszont megjegyeznék, hogy például EL84-esekben is mértem olyat, hogy 51mA volt az anódáram, ami újabbnak mutatkozik az újnál, hisz a katalógus adat 48mA. Emisszióméréssel viszont már nem tűnt annyira újnak a kis 50%-al. Valamelyik Rádiótechnikában le van írva ennek a módszernek a létjogosultsága és a megépítése is. Nem keverendő a nagyáramú emisszióméréssel!

Nahát! Mik elő nem kerülnek a vita hevében. Nagyon pofás megoldás, köszönöm a plusz információt.

A mérőd amit építettél alkalmas rá egy külső foglalattal, hisz folyamatosan szabályozható a fűtés.

Engem a meredekség direktben kijelzése és a gyakorlati megvalósítása érdekelne. Valami 1kHz-s szinusz jelet vezetnek a rácsra, és a katódban mérnek AC áramot, de homály övezi számomra az egész kivitelezést. Aki esetleg elkövetett hasonlót vagy tud valami leírást, legyen kedves megosztani.

Azt a szépen kiszínezett műszert majdnem hogy megirigyeltem tőled. Ha meg még nem papírra hanem magára a lemezre lenne nyomtatva akkor meg nekem is kéne egy belőle, persze a skálát meg a színeket megrajzolnám magamnak előtte.

Ha lesz kedvem majd utána kotorászok ennek is, de megnéztem elég sok gyári rajzot, és ha jól rémlik mezei 50Hz-el csinálják a hálózati trafóról, nincs ott semmiféle 1kHz, még egyszerűnek is tűnne mint a fa ék, ha el lehetne igazodni azokban a vonal kuszaságokban ahogy azok rajzolva vannak.

Én is kotorásztam, de magyarul egy mukkot sem találtam.....

Olvasgatom ezeket az emisszió mérési gondolatokat.
Az emisszió maga egy fogalom, ami ugye azt mondja, hogy a megfelelő hőmérsékletre hevített katódból elektronok lépnek ki a vákuumtérbe, amik aztán a pozitív potenciálon lévő anód felé igyekeznek, mint anód áram.

De van az emissziónak magának valamilyen mértékegysége? Amit mérni lehet, mint az áramot, feszültséget, stb. Vagy mi alapján mondjuk egy elektroncsőre, hogy jó az emissziója, vagy rossz.

Vagy ezt csak közvetve, a cső áramának mérésével lehet valahogy definiálni, valamiféle szabványosított munkapontban mért anódáramból következtetve?

A klasszik módszert pucuka leírta és te is linkeltél leírást az elektroncsövekről. Kiegészíteném talán a mellékelt képpel a kérdésedre válaszul. A fűtés csökkentéses módszer, hasonlóan jó szemléltetést ad a katód állagáról anélkül, hogy kinyírná a csövet, de megoszlanak a vélemények.

Ez is csak egy relatív érték, ami azt mutatja meg, hogy az adott csőnek, egy adott munkapontban mért anód árama hány százaléka a katalógusban megadott értéknek.
Ebből még az emisszió abszolút értékéről semmilyen adatot nem tudunk, vagyis sok száz csőfajta esetén nem tudjuk megmondani, hogy X csőnek az emissziója 98 valami, az Y csőnek pedig 168 valami.

Ezért is kérdeztem, hogy egyáltalán van-e az emissziónak mértékegysége? ( valami )
Vagy mindig csak egy relatív értéket tudunk kapni, egy katalógusadathoz viszonyítva?

%-ban láttam kifejezve, de elnevezheted bárminek. Én sem értem, hogy a Pí-t miért Pí-nek hívják, de kezdek beletörődni

Évtizedekkel ezelőtt vettem ezt a Sencore TC162 tube testert, azóta már régen megszolgálta az áràt
Igazából a végcsöveknél nagyon hasznos, mert az elhasznált példányokat könyörtelenül leleplezi.
Manualja fenn van az Elektrotanyán.
TJ.

Van, részben le is írtad, áram. Emissziós áram. Az elektronok áramlásának mértékét kívülről sehogy máshogy nem tudod mérni, mint a folyó árammal, hacsak nincs olyan jó szemed, hogy a búrán keresztül meg tudd egyesével számolni őket. Szóval emissziós áram az, csak le szoktuk rövidíteni emisszióra hogy ne kelljen annyit gépelni. Tegnapelőtt betettél egy linket, azt írtad megvilágosított, ebből azt gondoltam hogy végig is olvastad, ezek szerint nem.
A katód felületén lévő oxidréteg kristályokból áll, aminek van egy adott vastagsága, ez a kristályszerkezet ugye megnöveli magát a fizikai felületet.
A cső használatával ez a felület fog csökkenni, de amíg ez nem csökken le egy adott mértékre, addig a névleges katódhőmérséklet (normál fűtés) mellett az elektronáramlás gyakorlatilag ugyanúgy fenn tud maradni, ezért van az, hogy ezt a kezdődő csökkenő állapotot nem lehet egy közönséges anódáram méréssel megmérni, mint ahogy mutattam is az előző oldalon. Az kell hozzá, hogy lecsökkentsük a katódhőmérsékletet, mert a kevésbé izzó katód mellett már érzékelhetőbb lesz a katód szerkezetének a változása, mert alacsonyabb hőmérsékleten a használt katódból (arányaiban) nem tud már annyi elektron kilépni mint egy új katódból, azaz, látni fogod a műszeren hogy kevesebb áram fog folyni egy használt mint egy új cső esetében. De mint írtam, ehhez csökkenteni kell a katód hőmérsékletét.

Köszi, ez így egyértelmű.
Igazad van, nem olvastam végig tüzetesen.
Mert azért annyira nem ölelt magához ez a technológia.

Majdnem. Ha már az elektronok közvetlenül a kristályszerkezetből jönnek, azzal együtt már jön a katódmassza is.
A katód fűtésével a katódmasszából a hőközléssel távozó elektronok a katód körül elektronfelhőt alkotnak, ebből a felhőből származó elektronokkal működik a vákum elektroncső. A vezérlőrács negatív potenciálja is segít az elektronfelhő kialakításában, ill fenntartásában. Ha ezek az elsődleges elektronforrásból elfogynak, már baj van, ill ez a határ az ún. telítési áram.
Katódsugár csöveknél az alkalmazott nagy anódfeszültség miatt bizony hamarabb előfordul, mint egy viszonylag kis anódfeszültségű csöveknél.
Azoknál a csöveknél, ahol a vezérlőrács feszültsége pozitív értéket is felvehet, ott wolfram, ill speciális katódbevonatokat használnak. Ezek általában nagyteljesítményű adócsövek.

Felejtsük már el a hosszan leírt idézeteket és okoskodásokat. Mindenki írogat, idéz, (néha saját hozzá szólásához ellentétes ostobaságokat.
Véleményem szerint a cső adatlapjának szerinti munkapontba kell beállítani. Első kör A mért adatok alapján a fele KUKA. Magánvélemény.

Fenti nem vonatkozik hozzászólásodra.

Köszönjük, hogy nick-edhez "hűen" ismét sokat "segítettél" a témában. Épp azt próbáltam már 3 oldalon keresztül elmondani, hogy közel sem úgy van mint írod, mert a haldokló cső is képes olyan munkapontra, sőt néha még jobbra is mint az új. De, ha valakinek a nehéznél is nehezebb a felfogása akkor kár tovább erőlködni...

Az értékesebb/ ipari /népszerű/ hangfrekvenciás/haldokló csövekről is lehetne regényeket írni. Felesleges. A cső adatlapján munkapontba állítva minden kiderül. Fontos a rácsáram mérése/ detektálása.
A haldokló cső micsoda?? Minden OK?

Leírhatnád, hogy a rácsáramot te hogyan szoktad mérni a gyakorlatban, ill a meredekség valós idejű AC mérése ill. kijelzése érdekelne még.

A rácsáramot "nagyon pontosan" nem lehet mérni, de nincs is igazán szükség rá. Detektálásása, közelítő mérése (cca. 10-20 %-on belül) egyszerűen megoldható. A lehető legegyszerűbb tápokkal munkapontba állítjuk a csövet. 100 K ellenállást kötünk sorba a rácsfeszültséggel, párhuzamos rövidre záró nyomógombbal. A nyomógombot megnyomva a megfelelően méretezett -lehetőleg analóg - műszeren hibátlan cső esetében nincs kitérés. Vagy minimális. (max 1százalék DA100 műszeren). Ha ennél több, nagy bemeneti ellenállású műszerrel mérjük a rácsfeszültség változását. A rácsáram számolható.
A meredekség mérése egyszerűbb, ha egy ajánlott munkapontban mérjük. Gyári munkapontban a rácsfeszültséget +/- 0,5 V-ot változtatva az anódáram változás alapján a meredekség számolható.
Aki a dinamikus S mérésére kíváncsi lelke rajta, perverzió. Már cső is alig van...

A rácsáramot többnyire mindannyian "detektáljuk", a mérésére lettem volna kíváncsi a gyakorlatban.
A meredekség számolás helyett a direkt AC kijelzése gyakorlati megvalósítása érdekelt volna.
Azért köszi.

Nem értek a csövekhez, tehát nem látom át vajon a félvezetőkhöz hasonlóan miért nem lehet erősítést (meredekséget) mérni rajtuk - ahogy pl. a Tesla tranzisztor tesztere is teszi.
Trafóról leosztott (változtatható és ismert amplitúdójú) 50 Hz-es szinusz a rácsra, multiméter AC állásban az anódra - és méri az erősítést.
Vagy túlegyszerűsítem a dolgot?

Amit leírtál, az szerintem teljesen jól működik.

Pontosan ez a lényege, viszont a gyakorlati megvalósítás érdekelne. Pillanatnyilag(ami nekem elsősorban gondot okoz) nem találok hazánkban egy kb. 50mV-os érzékenységű digitális AC panelmérőt sem, ami legalább 2 tizedesjegyig mér. Mielőtt mondaná valaki, hogy "analóg" meg "multiméter", előtérbe bocsátom, hogy egy kompakt készüléket akarok készíteni, nem cirkuszos ládikát, amiből minden lóg, és a tápegységnek is tápegysége van. Igen! Enélkül a "perverzió" nélkül is meg lehet mérni a meredekséget DC alapon is, de 3 karton csőnél már kellemetlen időtöltés.
A rácsáram mérését, ami "nagyon lényeges" többek szerint, továbbra is megnézném egy konkrét, megvalósított áramkörön keresztül. Nem nyomógombra gondolok, és nem hókuszpókusz ötletekre, fantáziákra, elméletekre, hanem egy konkrét megvalósításra. Bevallom én sehogy nem mértem eddig, csak egy gázteszt gomb van. Előre is köszönöm az érdemi hozzászólást!

3 és fél digites panelmérőt potom pénzért lehet kapni (mint tudjuk) és ez szerintem megfelelő pontosságú. A műveleti erősítő is létező dolog amivel osztani/szorozni lehet az erősítést tetszés szerint mind az AC, mind a DC ágban. Ez két panel műszer beépítve, esetleg egy lebegőtáp és néhány opamp. Nem látok gondot egy ilyennek a kivitelezésében és megtervezésében.
Ha mondasz valami -tól-ig paramétereket a méréshatárra és érzékenységre vonatkozólag, megpróbálom megtervezni neked. Max nem sikerül, de azért megpróbálom.

Köszönöm! DC 200mV-os érzékenységű van itthon. Ebből kellene 0-20mA AC árammérő(vagy 50mA ig).

Van néhány "nem tudom mire való" cső a szimulátorban, de még sose rajzoltam bele, most vettem el a szüzességét.
Ha jól gondolom van négy paraméterünk:
1. Anód feszültség
2. Anód áram
3. Rács feszültség
4. Fűtő áram (ami most minket nem érdekel)

A fentiekhez tartozik két adat:
1. A cső meredeksége: Anódáram változás a rácsfeszültség függvényében.
gm = Iki/Ube (mA/V = mS)

2. A cső feszültségerősítése: Anód feszültség változása a rácsfeszültség függvényében.
A = Uki/Ube (V/V)

Ezt a két paramétert kell mérni, illetve harmadikként egy AC erősítést, ami legyen (?):

3. "Aac" = Ukieff / Ubeeff (V/V)

Eddig jól értelmezem a feladatot?
Bárkitől kérdezem akit ez érdekel, vagy érint.