Gondolod, hogy valoban ez a cél? Sokkal inkább az, hogy minél több embernek tetszen.
Ahogy neves magazinok sem tesznek az oldalra egyetlen nem retusált képet sem, legyen az a világ legszebb embere, a zenevilágban sem adnak ki egyetlen olyan felvételt sem, ami nyers. Nem mindig az elektronikával, de gyakran azzal kell minden hangot szebbé tenni. Nem azért vesznek fel sok zenét a világ legjobb koncerttermeiben, templomaiban vagy studioiban. Otthon azt a hangot fogod hallani, amit az érintetteken kivül alig pár száz ember hallhatott élöben. De még az ö nézetük sem mérvado, ha a végelges felvéteĺ jobb mint amit hallottak. Sokkal inkább hangmérnök meg a zenei rendezö izlése, fantáziája és müszaki lehetöségei adják meg azt a hangot, amit megveszel és torzitják azok a szerkezetek amin lejátszod,meghallgatod.

Amikor váltakozófeszültségű áramkörbe kondenzátort vagy induktivitást teszel be, akkor a körben folyó áram a feszültséghez képest vagy sietni vagy késni fog, gondolom ezzel nem árultam el újat.
Egy erősítőben a hangfrekvenciás sávban ezek a fázishibák akkorák, hogy az égvilágon semmit nem fogsz meghallani belőle. Eleve, 20Hz-es pláne az alatti hang eleve nem is lesz abban a zenében, meg gondolj bele, az másodpercenként 20db hullám, ahol az egyetlen hullám fázisa tér el néhány fokot a többiétől.

Ez csak részben van így, de épp emiatt szoktam szétröhögni magam amikor valaki az alacsony torzítású erősítőjével próbálja ezt elérni (mert hát műszaki ember mégse köp az ég felé és áll alá). Mert ami bemegy az jöjjön ki. Na de mi ment be? Fogalma sincs... Illetve az ment be amiről írtál is. Akkor mitől lesz ott magas hanghűség?

Jó bizonyíték még rá, fejlődik a technika, gombamód nőnek ki a földből a jobbnál jobb műszaki produktumok, 3-4 nullás torzítás, kitűnő átvitel és fázismenet, ennek ellenére, valahogy, mégis az olyan gyártók akik nem csak bemondásra (reklámként) készítenek nagy hanghűséget hanem a valóságban is tudják ezt produkálni, érdekes módon szinte mind visszanyúltak a rég elavult csöves technikához, vajon miért... Lehet hogy nem értenek semmit ehhez az egész hanghűséges dologhoz. Vagy mégis?

Az utolsó mondatod a helyes. Na de, most akkor jó az nekünk vagy sem, amit valaki(k) már a kénye kedvére színezett? Azt akarom én hallgatni? Vagy azt amit még tovább színezek? Vagy azt ami a leginkább közelíti a valóságot, függetlenül attól hogy mit álmodott meg a hangmérnök? És akkor innentől lehet azon vakarózni, hogy akkor mit is kéne építeni.

Majdnem, de egy kicsit előreszaladtál.
Hangszínszabályzót, csúnyábban fogalmazva fázis és amplitúdó torzítót sok helyen használnak, mert ennek két oka is van legalább.
Első, hogy nekünk máshogyan tetszene a hang, mint ahogy azt a teremtő megalkotta. Itt van például a villanygitár. Tudom hogy a gitárerősítő az nem a hifi kategória, de amikor hifiben hallgatunk zenét, az abban hangzó gitár jele is átment egy ilyen erősítőn. Intenzíven emelni, vágni, sávhatárolni kell a jelet hogy szép legyen a gitár hangja. Tehát kénytelenek vagyunk tekergetni a potikat, hogy a hang úgy szóljon, ahogy nekünk tetszene. Gyakran 20-30 sávos EQ-kat is be kell vetni az ilyen célok miatt.
Másik ok, hogy a lehallgatási környezet nem optimális. A hangsugárzók átvitele sem olyan egyenes mint amit vonalzóval húztak, ezért a csipkézettséget jó lenne kiegyengetni valahogy. Az EQ teljes nevn ekvalízer, magyarul kiegyenlítő, a végtelen sok sávra osztott hangtartományt elméletileg ki tudná egyengetni laposra. Persze ha ezt valaki megpróbálja kivitelezni, az jó eséllyel többet ront a hangképen, mint javít. Ez legalább annyira kemény dió lenne, mint egy torz jelet ellenkező görbületű torzítóval visszasimítani.
Szóval ez a két értelmes ok létezik, amiért is hangszín szabályzóhoz folyamodunk. Ami ezen túl van, tehát hogy majd én kiemelem a basszust hogy jól dübögjön, az csak ront a helyzeten. A hangmérnök (jó hangmérnök), sok-sok munkával igyekezett a hangszerek hangját olyanná keverni ami a lehető legjobban hangszer hangú lesz. Ezt már csak el lehet rontani.
Persze nem kell temetni a hangszín szabályzókat, mert egy rendezvényen ha megszólal a műsorvezető, akkor a basszus marad, a közepeket és a magasakat vissza kell venni, mert így a zene is marad, és a bejelentés is hallható lesz anélkül, hogy ordibálni kellene. De ez nem hifi. Nem azért mert a lánc elemei nem minőségiek, hanem mert nem a zene hű visszaadására van kiélezve a történet. Most is céges buli lesz, vélhetően lesz közöm a hangosításban, és vissza lesznek véve a közép és magas hangok, mert beszélgetni fogunk. Persze puhán fog szólni a dob, meg erőtlen lesz a gitár, sőt egyesek nem is fogják felismerni hogy melyik zeneszám is szól. De mint említettem, nem zenét megyünk hallgatni.

Csak annyit ehhez, hogy ez a soha be nem fejezhetö verseny ( mi jobb) csakis a propaganda célja. Gondolod, hogy megmaradna egyetlen HiFI magazin meg hasonlo témáju kiállitás, ha nem forraltalnák elöre az érzelmeket? S gondolod, hogy ezek nem tudják kitermelni a Müller megszakitokban hivö réteget, meg a szupernál szuperebb kábelek meg csatlakozok vevöit?
Aktiv koromban végighallgattam sok tucat jobbnál jobb meg drágább rendszert, de hosszutávon egyik sem tudott meggyözni. Lehet, hogy a studiokban eltöltött több évtized is hozzájárult ehhez, vagy az ember egyáltalán nem képes hosszu távon fenntartani az igényeit. Volt egy hangmérnök ismerösöm ( nagy mozifilmeket kevert) nem volt hajlando zenét hallgatni, ha az nem. 80 dB(A) hangnyomással szolt.
Ö nem is válaszolt olyan tesztekfelhivásokra, ahol ezt nem tudták garantálni.
Akárcsak a Nobeldijnál bizonyos körök képesek meggyözni bizonyos rétegeket, hogy az a jo amit ök annak tartanak. Én személyesen meg soha nem nézek meg egy filmet sem azért, mert Oscar dijat kapott, söt gyakran ez kizáro ok!
Azt sem lehet kizárni, hogy sok ember megszokott egy bizonyos hangzást s minden mást leszol. Egy vezetö keveröpultgyár tuljadonosánál 80000 dolláros elektrosztatikus hangszorok voltak meg természetes csöves erösitö. Nem mertem neki megmondani, hogy ilyen lagymatag, imbolygo zenét még életemben nem hallottam. Szörnyü volt. ( na jo ennek is már több évtizede).
Nemrégen egy osztrák HiFi studioban egy Vienna Acoustic rendszeren hallgattam zenét. Amilyük volt ( zene) a studioban valoban nagyon jol szolt. Egészen uj koncepcio a hangszoro világban, 3 erösitövel is kiprobáltuk, de ezek csak VIP embereknek valok, hogy legyen mivel dicsekedni.

Tőled mindig tanulok valamit
A kompenzáló tagokat nem szedted ki belőle? Még ezt is kipróbálhatnád (megszokásból).

20Hz-es hang nem lesz a zenében, mert nincs olyan hangszer ami ilyen alacsony hangot ad ki? De mégis, még sokkal alacsonyabb is. Ha egy nagyzenekarban több hangszer például hegedű ugyanazt a szólamot játsza, akkor kb. azonos frekvencián szólalnak meg. De például két hang között mégis lesz egy kis eltérés. És ekkor jön a matematika, a két közel frekvenciájú szinuszt összegezünk akkor mit kapunk?
A kettő szuperpozicióját. Egy olyan hangot aminek a frekvenciája a két közeli hang frekvenciájának számtani közepe, és mindez amplitúdó modulálva a két hang frekvenciájának különbségének felével. Azaz, ha legyen mondjuk 420 és 460Hz a két megszólaltatott hang, akkor az eredő 440Hz lesz, de modulálva 20Hz-zel, amit lebegésnek (angolul beat) is hívnak. Ha DC csatolt az erősítőd, akkor ezt is teljes mértékben átviszi, ha AC akkor esetleg nem teljes mértékben, ezért lehet más a hangkép, és ezért csak bizonyos zenéknél.

Persze lehet az egész hülyeség, mert a spektrumban a 420 és 460Hz lesz, amire nem fog hatni a csatolókondid, csak az eredő hangban lesz egy lüktetés.

Ez pont így van. Tegnap épp maszíroztam egy kicsit a szimulátort, kíváncsi voltam egy végfok IMD-jére. Nagyon elcsodálkoztam, amikor ugyanezt az ábrát kaptam, mint nálad a lebegés fájl. 19 és 20 kHz-en ment a szimuláció.
Ami nagyon érdekes volt a kapott eredményben, hogy nem láttam a lüktetésre utaló spectrum vonalakat. ( ? ) Viszont 50 Hz-es felbontásnál 200 Hz-enként volt egy markánsabb ( de nagyon kicsi ) vonal.
Aztán persze rájöttem, hogy két szinusz összege, vagy különbsége szintén szinusz. Tehát a modulált jel is szinusz. Ebből jön a burkológörbe, vagyis a lebegés. Azért ezen még agyalok. De az is lehet, hogy rövid volt az analízis ideje és nem fért bele a lebegés frekvenciája. Csak az a baj, hogy nagyon hosszú az analízis ideje, csak győzzem kivárni.

Jobban belegondolva, látszania kell a lüktetés frekvenciájának is a spectrumban, hiszen az egy akármilyen jel, ami benne van. Holnap megnézem.

Azért nem látod a virtuális, odaképzelt frekvenciákat, mert azok valójában nincsenek is ott! Egészen addig, amíg lineáris rendszeren fut át a jel, addig nem keletkezik új komponens...

Pont ez az, nincs benne Csak úgy tűnik, mert amplitúdóban valóban lüktet a jel, de nincs ott más frekvencia.

Ez a "lüktetés frekvenciája" a zene ritmusa. Nem igazán lehet leszimulálni. Mérni sem egyszerű. És nem 20 Hz a legmélyebb hang amit át kell vinnie egy erősítőnek hanem a zene "ritmusát", ami néhány tized Hz. Nagyjából a szívverés ritmusa, amit még az ősember dobolt és amiből kialakult a zene - egyfajta evolúciós folyamatként. Az AC csatolt erősítők ezt a "lüktetési frekvenciát" - és ezzel együtt a mély hangokat - tudják különböző módon "összekuszálni". A tápegység rásegít, hogy még nagyobb zavarjel keletkezzen a kimeneten. A két hatás egymást felerősítve színezi el a hangot. A DC csatolt erősítőkhöz nagyon jó tápegység is kell, hogy tartozzon. Ezért tud az az eset bekövetkezni, hogy kiszedem a csatolókondikat és rosszabbul szól, vagy műfajfüggővé válik.
Mutatok két szkóp fotót amitől talán érthetővé válik ez a jelenség. Az első a kedvenc műhelyteszt számom, valami hülye diszkó zene. Hihetetlen, de ez a Burst jel szerűség dobnak hangzik, amit egy mély búgás követ. Olyan mantrázás-szerű hang. Jól lehet mérni és nagyon különbözően tudnak szólni vele az erősítők. A második csak zenei jel és a tápegység "válaszjele".

Közben készül az "A oszt 22" végleges változata javított, átgondoltabb nyáktervvel. (Még az előlap elkészültére várok.) Két hete hallgatom. A deszkamodellhez képest megint elhúztak egy függönyt a zene elől. Iszonyatos mélyek, hatalmas dinamika, kristálytiszta magasak, hátborzongató énekhangok, kiszobort háromdimenziós tér. Ezt a hangot kerestem egész életemben.

Akkor lehet hogy az az oka annak, hogy a DC csatolt erősítők, legalábbis amiket eddig hallottam afféle gépies, művi, mintha egy processzoron lenne átengedve mélyhangokkal rendelkeznek, vagy pedig durván túlfeszítettel, mintha valaki ott állna és fogná a membránt, a lényeg, hogy teljesen hiányzik a mélyhangok természetes lecsengése.
Mondjuk, amikor még analóg szkópom volt, gyakran tettem rá a hangszóró csatlakozóra és vadásztam vele a zenében az infra és az ultra hangokat de azok sehogy se akartak rajta megjelenni. De még a szoftveres szűrővel rendelkező DSO-mon se, pedig ha valamin akkor azon csak elő kellett volna jönni nekik.

Ma is tanultam valamit.

Ezt te is leírhattad/megmutathattad volna. Miért nem?

Söt szégyen lenne, ha ilyen alacsony hangok nem jelennének meg a zenében, teljesen függetlenül attol, hogy milyen az erösitö vagy a hangszoro. Ezek amit a képen látsz, gyakoraltilag modulácios frekik, azaz az amplitudo változik ( s nem egy 20 Hz-s szinusz keveredik a hanghoz).
Ma szinte nincs olyan modern zene ( nem klasszikus, mert ott nehezebb ilyesmit csinálni, ott a teremakusztika okozhat ilyen jelenséget)), ahol nincs ilyen modulacio ( az LFO-k a modern hangszereken 0,01 Hz-töl indulnak), de vannak ettöl sokkal komplexebb ilyen alacsonyfrekis moduláciok ( flanger, chorus, exciter stb), amik gyakorlatilag a modern hangzáshoz tartoznak, és még a legocskább rendszer is szinte maradéktalanul átviszi, és hallod. Ehhez egészen biztos nem kell sem DC - csatolt átviteli lánc, de még D- tipusu erösitö sem, és 10-90 Hz-g müködö szub láda is felesleges, mert nem a 20 Hz-s basszust fogod hallani, hanem a jel amplitudo modulacioját 20 Hz-s (stb) jellel.
Érdekes modon, amikor a zenészek hangolnak sem zug a 20 Hz-s (stb) basszus, hanem tünik el az intermodulácios görbe (nyulik a periodusa) a 440 Hz-en.

Megnéztem szimulátorban, valóban nincs. Vagy ami van -170dB-en az a szimulátor számítási pontatlansága. Ezt jó lesz észben tartani, mert ránézésre nagyon csalóka dolog.

Azért nem, mert elteszem inkább az aranyköpések közé. Nem szeretném újra értelmezni se a zenét, se a biológiát, se az elektronikát. Nem szeretnék félholtként sem élni, mert kb. annak lehet tizedhertzes szívritmusa, élő embernek akkor se nagyon megy 1Hz alá ha már 20 perce meditációban van. Meg ha át akarnám vinni a tized Hz-et, DC csatolás nélkül is áttudnám, de inkább elképzelni sem akarom, hogy milyen lehet egy lágy jazz zene afféle tized Hz-es "zenei ritmussal". Hogy a tápon mit mérsz annak meg azért sincs sok értelme, mert az erősítőd nem egyetlen szinuszjelet visz át hanem a komplett zenei anyagot, annak a katyvasznak az egyvelege fogja terhelni a tápegységet, nem a tized Hz amit odaképzelsz. A csatolt ernyőfotódon sem látom azt a bizonyos tized Hz-et hogy az erősítő azzal húzgálná a tápot, már ha azzal azt szeretted volna bemutatni.

Őszinte csodálattal nézek fel rád! Te az égvilágon mindenhez értesz, mindenhez hozzá tudsz szólni, mindent jobban tudsz kívülállóként másoknál, még azoknál is akik napi szinten ezzel foglalkoznak. (Most konkrétan az jutott eszembe amikor Peter 65-tel vitatkoztál a szabályozás-technikáról. Az is maradandó nyomokat hagyott bennem.) Élvezettel olvassuk a hozzászólásaid.

Elírtam. De értenéd miről van szó ha akarnád, mert ott van a vízszintes eltérítés időosztása.
Egyébként meg azt csinálsz amit akarsz és én is azt csinálok amit akarok.
Szállj le rólam és én sem szólok hozzád soha többé ha nem muszáj.
De néha fájdalmasak az írásaid, az önteltséged, a butaságod és nem tudom megállni, hogy reagáljak. Kellenek az ilyen emberek is egy fórumra, de lehetnétek kevesebben is.
Arctalanul, névtelenül, rejtőzködve, titkolódzva.

Az a nagy helyzet, hogy ahogy általában, most is te kezdted, te álltál belém (tegnap 20:34). Én napi szinten olvasom a hülyeségeidet, jó ideje mégsem reagálok rá semmit. Most is csak emiatt. Szóval ha nem vetted volna észre, én már rég leszálltam rólad, de neked ez valamiért nem megy...
A világot sem én akarom itt napról napra megváltani, meg az igét sem én hintem, arról ami nincs is.

A világ legjobb hangú csöves erősítője? A világ legjobb HTA30-a? Most meg majd jönnek a FET-esek.
Azt meg nem lehet szó nélkül megállni, hogy kiszedem a csatolókondikat és rosszabb lett.
Elhiszem. Az az erősítő lett rosszabb amiből kiszedted. Kitépem a bolha lábait és megsüketül szindróma.
De tényleg hagyjuk...

Szerintem meg ne hagyjuk. Mit látunk azon a CAM01947 képen, a táp és a zene árama közti összefüggésen kívül? Hát még azt, amit azon kívül bele akarunk látni. Ha akarom, akkor a szárnyukkal verdeső angyalokat is belelátom. Sőt, bele is hallom őket ha ez kell.

Hát pont ezt látjuk amit írsz. A tápfesz ingadozását, ami a zene ütemét követő lassú változás (több, mint néhány tized Hz). Ne mondd azt, hogy még soha nem vetted észre, hogy a tápegység milyensége/minősége hatással van a hangképre. És főleg a mély átvitelre. De az is könnyen lehet, hogy a tápegységben megjelenő tranziensek a magas átvitelt rontják le és emiatt kenődik el, lesz szubjektíve kevesebb a basszus és a dinamika. Én nem érzem semmilyen káros következményét annak, hogy nem használok a jelútban csatolókondikat. De eleve így tervezem meg a kapcsolást és a tápegységet és utólag már nem pakolászok bele újabb alacsony frekvenciás töréspontokat. A kondenzátor szerintem legalább olyan tökéletlen alkatrész, mint a félvezetők, vagy a csövek, vagy a trafók...
A saját utamat járom. Ha eltévedek majd keresek másikat.

Hát nem lehet mindenki olyan szimulator zseni, mint te vagy. Bocs az offért, ha már személyeskedsz

Azzal nincs is baj, mivel senki nem tudja másét járni, ennél fogva mindenki a saját útját járja (én egyre többet szeretek leülni ezen az úton). Na de, kérdem én, mennyivel tökéletlenebb alkatrész az ellenállás mint egy félvezető? Meg a másik, az elkó. Én se szeretem őket, én is hajtottam már akkuról erősítőt. Na de, sokan úgy vannak azzal is, hogy van az elkó oszt kész. Itt van két adatlap összeollózva, kékkel kiemeltem hogy melyik milyen feladatra lett gyártva. Ugye, kicsit sem ugyanaz a kettő. És ha végig megyünk ezen az egész mizérián akkor eljutunk oda ahonnan indultunk, miszerint semmit nem lehet a jelútba tenni! Marad a hangszer, a levegőmolekulák meg a fül, azaz az élő zene!
Mondjuk azt sem tudom neked konkrétan milyen forrásod van, és nem úgy járnál-e vele mint az egyszeri ember, akinek linkeltek be a forrásáról egy belső képet, hogy bátya, ott figyel a 10 mikrós smd kondi a kimenetén. Mert hát ő se tesz olyat a jelútba.

Az élőzenét ne keverjük bele szerintem. Az sem szól mindig jól és adott. Elmégy egy koncertre, az első fél óra (esetleg) varázslatos, egy óra múlva kezded unni, másfél óra múlva alig várod, hogy vége legyen. A lemezt meg kicserélem, ha meg nincs kedvem zenét hallgatni kikapcsolom, oszt kész.
A műsorforrás bonyolultabb kérdés. Hajdan lenéztem a CD technikát, úgy ahogy volt. Rotel RP 855 (ha jól emlékszem a típusszámára) Ortofon MC 30S hangszedővel. Aztán ez tönkrement. Negyed milliót akkor sem adtam volna érte ha lett volna ennyim, alább meg nem adtam volna egy mc-nél. Aztán pár évig (3-4) nem hifiztem. Aztán jött a PWM. Egy ideig olcsó DVD volt. Majd jött a Pioneer PDS-701. Ezt kicsit megmókoltam és akkor akkor egész jó hangja lett. Sokáig bírta, de a végén szétkopott disc-meghajtó motorja és kuka lett. Vettem a miterán Denon DCD920-at. Ezzel sokat szórakoztam mire elkezdett tetszeni a hangja, opamp és csatolókondi csereberék DAC beállít(-gat)ás és a végén jobb lett, mint a Pioneer volt. Ez nem sokáig bírta, fél után zárlatos lett a rendszervezérlő processzora. Most Denon DCD 1500 van. Ebben a szokásos opamp csere után nem éreztem szükségét a további piszkálgatásnak. Nagyjából úgy szól, mint az előző Denon. Közben kaptam volna ajándékba egy Cambridge Audio-t, de olyan gagyi volt és olyan rosszul szólt, hogy ingyen sem kellett. Visszautasítottam az ajándék Kuzma Stabi/Stogi LP játszót, valami milliós Audio-izé hangszedővel, mert már nyűg nekem az LP lemezekkel való bajlódás. Hallottam csöves kimeneti fokozatú Yamaha CD játszót, a gazdájának sem ez tetszett jobban - meg külső hiper-szuper DAC-ot ahol vaktesztben azonnal azt szúrtam ki, hogy a belső DAC szól jobban. (Biztos nem így volt, de nagyon hangyányi volt a különbség a kettő között.)
Szóval ez a Denon-om van és nem is vágyom milliós csuda-lejátszóra, mivel engem csak az erősítők érdekelnek és a célnak ez is megfelel. Dögivel van demo lemezem, de legtöbbször inkább csak úgy szól valami zene a háttérben. Talán a legjobban mégis a csendet szeretem.

És még csak nem is moduláció valójában ez, mert ha az lenne, akkor ugye óhatatlanul keletkeznének új frekvenciák is a jelben..., hanem mindössze több jel "eredője", mivel egy vezetéken óhatatlanul összeadódnak előjel és fázishelyesen, így kénytelen a jel pillanatnyi értéke mindenféle elvont jelalakot felvenni. De, ennek semmi köze nincs természetesen a látottak alapján odafantáziált új frekvenciákhoz....
Azt viszont jól látod, hogy ezeknek az "új/nem létező" frekvenciáknak a megjelenéséhez, átviteléhez nem sok köze van sem az alsó, sem a felső határfrekvenciának! Mivel ez a virtuális kép a meglévő jelekből keletkezik mindenütt, ahol nem egy periodikus jel van jelen, és összegződnek. Így, ha az alap komponensek átmennek a rendszeren, akkor a bemeneten, kimeneten, vagy közötte bárhol ugyanúgy láthatóak a virtuális összetevők.