Igy van, de látod mi folyik itt.

Nekem rendszeresen 50 alatt ver percenkent a szivem, ejszaka neha lecsuszik 38-39-re is.

A példában a két jel két független hangszertől származik 420Hz és 460Hz, az összegzés után meg pontosan úgy néz ki a jel, mintha egy elnyomott vivőjű AM moduláció terméke lenne.

Itt természetesen nincs moduláció csak összegzés de egy 440Hz-es vivő 20Hz-cel AM SC modulálva pontosan a 420Hz és 460Hz frekvenciákat adná ki a spectrumban.

Igazad van, (már a második hozzászólásomban nekem is leeset), hogy a 440Hz és 20Hz csak virtuálisan vannak ott, elég az eredeti frekvenciákat a 420 és 460Hz-et átvinni, amire képes az AC és DC csatolt erősítő is, de a végső hangképben a fül a kettő eredőjét érzékeli és ott lesz a lebegés is. Tehát az összegzett virtuális terméket halljuk.

Hogy az emberi fül mit és hogyan érzékel, szándékosan kihagytam(nem is akarok belemélyedni)..., csak és kizárólag arra reagáltam, minden látszat ellenére ott van e valami más frekvencia, mint ami eredetileg volt a jelben!? A válasz egyértelmű, nincs!

És? Nem az a kérdés, milyen módon állítjuk elő a 440 és 460Hz-et, hanem hogy van e ott 20Hz-es frekvencia is(mivel szemre valami olyasmi van ott), ami egyesek állítása szerint nem megy már át mondjuk egy sávhatárolt rendszeren, így a kimeneten kapott hangkép már nem lesz olyan, mint volt a bemeneten előtte....

Ezt nagyon egyszerű megmérni. Ráadjuk egy spektrum analizátorra két hasonlóan közeli jellel vezérelt erősítő kimenetét, amire egy sima ellenállásos összegzővel adjuk a két frekvenciát, és megnézzük a spektrumképet. Ha megjelenik a két frekvencia különbségének megfelelő spektrumvonal, akkor van. Ha nem jelenik meg, akkor nincs.

Ha az erősítő valamelyik fokozata keverőként is funkcionál, akkor lehetséges, hogy a kimeneten ott van a különbségi, meg az összeg jel is. De szerintem ezt igyekszik elkerülni minden, erősítőt tervező szakember, vagy cég.

Meg is mérték, és azt látták amit sdrlab kolléga ir.

Részvétem. De ugye, ez kicsit sem normális, és remélem nem attól van hogy részt vettél valami szónikus vagy infrahang fegyverkísérletben, netán sokat hallgattál DC csatolt erősítőt. Ezt egy egyetemi jegyzetből ollóztam ki: "Az infrahangok az emberi szervezetre károsak lehetnek. A közel 7 Hz rezgésszámú infrahang sugárzás megegyezik az agy alfa-ritmusainak frekvenciájával. Az infrahang hat az agy bioáramára, másfelől pedig az idegrendszerre. Ezen kívül a nagy teljesítményű infrahanggal való besugárzás a belső szerveket erős rezgésbe hozza, melynek következtében a szív és az érrendszer jelentős mértékben túlterhelődhet. A 7-8 Hz frekvenciájú infrahang különösen veszélyes, mert gyakorlatilag megegyezik a belső szervek saját rezgésszámával, így könnyen bekövetkezhet a rezonancia jelenség melynek fellépésekor a belső szervek sérülnek, valamint a vérkeringés saját rezgésszáma is 8 Hz körül van, ezért a rezonancia, illetve a fellépı interferencia révén az érrendszer károsodhat. Az infrahangok fáradtságot okoznak. Még a leggyengébb 7 Hz-es infrahang is erős fejfájást, látási zavarokat, figyelmetlenséget okozhat, ráadásul szinte mindenen áthatol. Az infrahangok emberi szervezetre gyakorolt hatása régen ismert, illetve kutatott terület."

Akkor most már van szakértöi vizsgálat is mit szenvednek el a modern hipp-hopp discok látogatoi, mert ott ilyen infrahangok napirenden vannak.
Szegények!

Ír ilyet is: "Az infrahangok fáradtságot okoznak. " Amikor ilyeneket olvastam fórumokon hogy fárasztó hallgatni egy adott erősítőt akkor sosem értettem hogy mi az, mert az enyémet sosem volt fárasztó. De itt az egész anyag, javarészt nem erről szól de hátha érdekel valakit.

Ez nalam genetika, de elsportoloknal rendszeres, termeszetesen nyugalmi allpotban. Csak a tenyszeruseg miatt jegyeztem meg, hogy ilyen is van (1Hz alatti heart rate).

Tudom, ezt csak a kételkedők miatt írtam.

Amikor sportoltam nekem is 55-öt vert a szívem nyugalmi állapotban. De volt köztünk is olyan akinek lement 48-ra. Egyszer edzőtáborban játszottunk ezzel, hogy kinek mennyi.
Ha jól tudom a sportolók szívkamrái kitágulnak (ami normális és egészséges), tehát lassúbb szívverés mellett is ugyanannyi vért pumpálnak az erekbe.

Korábban én is olvastam az infra hang fegyverként való felhasználásának kutatásairól.
Elég komoly kísérleteket folytattak még a múlt század elején, aztán talán a távolsági fegyverek intenzív fejlesztése miatt, vagy a jól látható mérete miatt nem rendszeresítetek ilyesmit.

Ami még érdekes ezzel kapcsolatban, hogy az infra hang emberre gyakorolt hatása miatt eltűnődtem azon, hogy riasztóként használva mennyire lehet hatásos.

Mondjuk egy érzékelő detektálja, hogy betörő ólálkodik a ház körül. Bekapcsol egy infra hang sugárzó, és egy ultra hang sugárzó.
Az ultra hang hatására az összes környékbeli kutya ugatni kezd, az infra hang hatására a betörő izgatott, ideges lesz, megfájdul a feje, zavarja a kutyaugatás, és úgy, hogy nem hallja az okát, szépen elmegy a kedve az aznapi akciótól.

Én kajakoztam fiatalon. A téli intenzív tornatermi edzések során folyamatos volt az edzés előtti, és utáni pulzusmérés. Az edzőnk ebből elég jól fel tudta mérni a fizikai állapotunkat.
És rendszeresen voltak srácok, akik simán 50- körül, vagy alatta produkáltak. Edzés végére felment rendesen, de az állóképességre is jó infót adott a különbség.

Amikor sorozásra hívtak be - igen, voltam katona - akkor erősen izgalmi állapotban 48 volt a szívverésem, ennyit mért a katonadoki...Végül is a másik odacsapkodása a talajhoz, meg a végtag feszegetős, agyi vérellátás mérséklő (mármint a partneréé) sportoknál jól jött.

Senki nem mondta, hogy "nem megy át" a 20Hz, azt sem állítottam, hogy a 20Hz lenne a fontos. Én azt mondtam, hogy a fázistolás elkerülése a cél. Ez pont ugyanaz, mint a 20KHz-es felső határfrekvencia, nem azért kell az erősítőnek akár több száz KHz-es sávszélesség, mert halljuk a 100KHz-et, hanem azért, mert ilyen sávszélesség mellett lehet elérni a közel 0°-os fázistolást 20KHz-en. Ugyanez igaz a 20Hz-re, ha a DC-től konstans az erősítő átvitele, akkor az 50Hz sem lesz eltolva és pontosabb képet kapsz vissza.

Nehezen tudjuk megmagyarázni a jelenséget ha szinuszokkal próbálkozunk. Én is csak próbálkozok valami közelítéssel.
Mondjuk van egy lábdob. Amikor megütjük, elindul egy gyorsan csillapodó 80-100 Hz körüli szinuszhullám. De egy magasabb frekvenciás tranziens is keletkezik az ütés pillanatában. Ráadásul akkor, amikor az alap frekvencia hulláma a legnagyobb kitérésen van. Ilyenkor mind a villamos teljesítmény, mind a hangnyomás a legnagyobb. Ha viszont a tranziens akkor jelentkezik amikor az alap hang a nulla átmenet közelében van, akkor erőtlen lesz a dobütés.
Meg lehet próbálni akármilyen zenét átengedni egy hangolható mindentáteresztő szűrőn, és hallgatózni közben.

Azért jó hogy minden apró részletet ki lehet ragadni egy ilyen dologból, mert jól el lehet csámcsogni rajta, közben meg ahogy szokták mondani, a sok bába közt elvész a gyerek. Van egy valamivel 22k alatti bemenő impedanciához ez 22µF csatolókondi, 1Hz-en esik az átvitel kb. 0,6dB-t meg 10Hz-en adódik hozzá 1,5 fok fázistolás. Na bumm...
Amióta csövekkel vacakolok világosodtam meg, hogy ahogy annál, ugyanúgy egy félvezetős végfoknál is ami pl. nagyon sokat tud számítani a hangot illetően (nem, nem a csatolókondi) az az áramkör elszeparálása. Tehát, az egész végfok mondjuk +/-35V-ról jár, a végén lévő 2db FET az meg +/-27V-ról. Elszeparálva!
Ez eddig nagyon jó, de hol a baj. A baj ott van, hogy míg a 2db fetnek teljesen mindegy hogy együtt leng vagy sem a hálózati feszültség ingadozásával mert a teljesítménycsökkenésen kívül ez semmit nem jelent, addig magának az áramkörnek nem, mert ugye másznak a munkapontok, a nyugalmi áram stb. Akkor mit csináljunk. Stabilizáljunk. Igen ám, csak a stabilizátor meg pont az életet veszi ki a zenéből. Kipróbáltam több fajta stabilizátort is, egyik sem jött be. A sorrend az úgy néz ki, hogy akkor marad a legtöbb élet a zenében, ha a végfok akkupakkról jár. Utána jön a mezei passzív szűrés, és a legrosszabb eredményt a stabilizálás adta mert kiölte a zenéből az életet (nekem). Csak +/-35V-hoz sok cella kell, meg hiába csak mA-ekkel van terhelve csak lemerül. Meg ahogy merül, ugyanúgy mászik el minden. Megette a fene...

Akkor itt meg a lényeg nem ment át, nem a 20Hz )
Szólhatott volna a példa nem 20Hz különbségről, hanem 1Hz-ről is, vagy még kevesebbről..., nem számít!
A lényeg, hogy nincs ott ez a frekvencia, így nincs is mit átvinni!

Egy erősítő esetében tökéletesnek látszó műszaki megközelités
Viszont önmagában ez semmit sem ér, ha utána egy 3-4 utas hangsugárzó következik a hozzá tartozó hangváltóval - aminek érdekes átvitele van a fázistolás szempontjait előtérben tartva.
Ennyit a komplex problémakörből kiragadott paraméterek fontosságáról...
TJ.

Hú, ezt már le sem mertem írni mert baj lett volna belőle. Forgatják a magassugárzó pólusát mert akkora fázistolása van a hangváltónak (de ez nem baj, mert az nem az erősítőben van).
A legjobb doboz az, amelyikben nincs hangváltó. Erre jön majd az, hogy olyan meg nem létezik. De.

Látod? Ez (is) egy kulcsmondat volt a részedről. Ki lehet azt kompenzálni, pár oldallal ezelőtt ott van, hogy hogyan. Az a gond veled, hogy a féltudásod másik felét önbizalommal pótolod.
Az utóbbiból nem szenvedsz hiányt, ez tény. Bocs a bántásért, de nem tudtam kihagyni

Még jobban tetszenek azoknak a bekiabálásai a pálya széléről akik soha nem csinálták, de valamitől mégis jobban értenek hozzá. (Nem személyeskedek többet, mert már elég haragosom van. Nem mintha ez érdekelne.)

Minek személyeskedsz egyáltalán?

Ők a fórum Batman-e és Joker-e

Ki lehet, csak annak az eredménye már egy teljesen más kapcsolás lesz, ami esetleg nem úgy fog szólni. Szerinted jobban, szerintem meg lehet hogy rosszabbul (volt már rá példa). És én nem a meglévő kapcsolást szeretném variálni mert ez az első olyan fetes kapcsolás (egyébként kb. tankönyvi) ami amellett hogy félvezetős létére még viszonylag jól is szól, nincs mellette sem géphangja sem érdessége vagy karcossága a középmagas és a magas tartományban sem. És nekem ez a lényeg, nem az hogy mekkora tudásom van vagy nincs.
Ha elérném vele azt a szintet amit a csövesem tud, akkor lehet hogy be is fejezném a csövezést.
Hozzáteszem, ezek még mindig bőven elmaradnak az élő zenétől, ami ugyan szerinted nem számít, szerintem meg ha egy hifinél ez nem számít akkor kb. semmi sem számít, mert épp az lenne a lényege.

De baj és egy egyszerű méréssel kideríthető a megfelelő polarítás, na meg hangváltó. Az a baj már megint, hogy nem értesz hozzá és úgy nyílvánítasz véleményt, ráadásul gúnyolódsz és ez nagyon unalmas már.

tunerman.
Lehetne vitatkozni arról, hogy mennyi minden van itt kitalálva, ami tényleg semmit sem ér sem elméletben, sem gyakorlatban, de ez nem az, az biztos.

Azért, mert az csak akkor veszi ki rosszul magát ha más csinálja...

Aki nem ért hozzá az szerintem te vagy, de ezt már párszor leírtam. Hallgasd inkább a 17 centis sokol hangszóródat addig is csöndbe vagy...
Mérted már mekkora fázistolása van a dobozodnak? Nem. Mérted már mekkora torzítása van a hangszóródnak? Nem, de a süketelés meg a személyeskedés az megy, mert csak ahhoz értesz...

Béla a tranziens nem keletkezhet máskor, mint amikor megütöd a dobot. ( lehet, hogy csak rosszul értem a mondatod).
Azaz a hangnak csak a keletkezési pillanatában vannak tranziensei ( föleg a perkuzios hangoknak), utánna már csak a lecsengés van. Nulla átmenetben sem alaphang, sem tranziens nincs, nem is lehet.
A valoságban nincs is olyan, hogy tranziens, csak egy mezei ütés van és annak a hangja, csak matematikailag illetve fizikailag képezzük le a hangokat mint alaphangot és annak komponenseit ( tranzienseit meg felhangjait). Ez az elmélet a hangok matematikai leirása, de nem a valoság.

Csak elektronikusan ( szintézissel) lehet olyan hangokat elöállitani, amik a valoságban nem léteznek( pl, hogy nulla alaphangnál már legyen tranziens meg felhang, az alaphang meg csak utalog jelenjen meg).
Az, hogy az átviteli láncon az egyes komponensek máskép futnak át, az egy más kérdés, és ott elöfordulhatnak olyan késleltetések amik már nem biztos, hogy szinkronban vannak az alaphanggal azaz befolyásolják annak a hangzását, de itt elsösorban a hangszorok játszák a föszerepet.
Csak gondold el, hogy egy 1 kHzes komponens hullámhossza 1 mm. Ha a hangszoro membránja nincs egy sikban a 100 Hzes hangot ado hangszoroval ( 10 mm a hullámhossz) ami rendszerint nincs, akkor már fázis hiba van. Szerencsére erre a fülünk nem annyira érzékeny, de vannak emberek akik ezt is hallják. A többségnek van egy bizonyos hangmemoriája, és még a fázistorzitott hangban is elfogadja a hangszer hangját ( felismeri és talán az agy kompenzálja is a hibát), és hányszor kapjuk fel a fejünket, amikor olyan hangokat hallunk, amiket soha az életben elötte nem hallottunk).

Mennyi az 1 kHz-es hang hullámhossza?