Lefotóztam. Kínából rendelt cucc, konkrétan az USB-hez tartozó I/O lábak (PA11, PA12) nem működnek, tehát nem önmagában az USB rossz, hanem mezei I/O lábként sem mennek.
Lehet, hogy gyári selejt, vagy a fene tudja. A többi funkciója jó (pl a forrasztóállomás szépen működik ezzel is).

Annyit még megtennél, hogy kiolvasod belőle a Device ID, és Revision ID mezőket?

Device ID: 0x410
Revision ID: Rev X
Ez mond neked valamit?

Felvettem a különbséget az USB hibás, és a jól működő verzió között:
USB_OK_STM32.mp4
USB_ERR_STM32.mp4

Device ID alapján akár eredeti is lehetne.... De pl az CKS gyártó is ezt használja, ha jól rémlik...

A teszt kód, amit futtatsz benne Arduino-s környezetben keletkezett, vagy natív kód, regisztereken keresztül konfigurálva?

Arduino kód, eredetileg csak arra készült, hogy megnézzem, sikerült-e mindegyik proci láb forrasztása...

Talán érdemes lenne átírni ezt az egyszerű programot regisztereken keresztüli programozásra, mert az arduino könyvtárakban sok "csoda" van.... Tulajdonképpen sosem lehetsz benne biztos, hogy az és úgy történik, ahogyan azt te szeretnéd....

Lehet, de egyelőre nem akarok erre ennél több energiát fordítani. Arra amire kell használható, és a különbség is azonnal látszik, ha egy "USB hibás" verzió-t próbálok ki. De a lehetőség adott, összedobhatsz te is egy kis tesztprogramot, meg egy egyszerű hardvert egy maréknyi leddel.

Átsiklottál a lényeg felett: az én paneljeim működnek!
Viszont, nem arduino alól programozom ezeket!(bűn is lenne)
Ezért vetettem fel a kérdést, talán ennek lehet köze a dologhoz...?!

De, ha nagyon unatkozni fogok(amire még nem volt példa), lehet összedobok neked egy ilyen natív regiszteres teszt programot, amit beletöltve a teszthardveredbe ki lehet deríteni, az arduino okozza e, vagy sem a dolgot... )

Nem siklottam át. Azt írtad nem minden paneleden próbáltad ki az USB-t. Tehát csak annyi tippelhető, hogy valószínűleg jók. Azon kívül az én paneljeim nagyobb részén szintén jó az USB is, csak éppen nem mindegyiken. Csak tippelek, de szerintem nagyjából 99% az esélye, hogy ez nem arduino probléma. Amúgy meg nem igazán érdekel, hogy miért nem megy az USB. Amikor szükség van rá, akkor olyat kell használni amiben jól működik, más esetben meg kb. mindegy...

Mindezt az Arduino csoportban írod
Ráadásul ezzel sok millió embert neveztél bűnösnek, azokat, akik Arduino alatt programoznak

Nem bűn az Arduino. Csak erőforrás pazarlás. Cserébe gyorsan, egyszerűen lehet fejleszteni.
Néha van benne kavarodás is. De az más kérdés.

Én nem állítottam ilyet, csak idéztem

Ráadásúl nem is arduino a panel (amiről szó van) hanem bluepill

...amit egyébként egy csomóan arduinoval programoznak. Arduino alatt pedig nem csak a paneleket, hanem pl. a fejlesztő környezetet, is értjük. Ezen kívül az arduino klón panelek is ebbe a témába tartoznak.

Én is azzal programoztam volna, ha műkődött volna

Inkább úgy fogalmaznék, hogy az arduino a BluePill esetében egy kompromisszum. Aztán lehet elemezgetni, hogy mennyire jó kompromisszum. Mindenesetre ha a regiszterek, perifériák közvetlen piszkálgatására van szükség, az is megoldható arduinobol is - ha feltétlenül szükséges.
A gyári fejlesztőkörnyezet is kompromisszum, vannak tagadhatatlan előnyei, és vannak hátrányai is - pl. az arduinohoz képest. Mindenesetre én nem jelenteném ki, hogy az egyik, vagy a másik jobb, vagy rosszabb.

Az én véleményem az, ha arduino, az maradjon meg a 8 bitesek szintjén(magam is néha szoktam arduino-zni! Csak nem akarom mindenáron, mindenhol ezt futtatni)!
Ha ez nem elég, akkor kell a komolyabb teljesítmény, de ne arra pazaroljuk az erőforrást, hogy lustaságból az arduino könyvtár bénaságait futtassuk..., csak mert kényelmesnek tűnik....
De...ahogy írtam, ez csak az én véleményem, nem kell egyetérteni ezzel )

Ehhez a kijelentéshez ismerni kéne mind a kettőt behatóbban!!

Szerencsére ez csak a te véleményed, és a fejlesztők nagy része nem így gondolja. Egyébként tényleg nem világos miért lenne az jó szerinted ha az újabb, pl. 32 bites processzorokat nem támogatná... Azért, hogy aki ezzel dolgozik, az ne tudjon dolgozni vele? Vagy mi az értelme ennek? Mert amúgy nem kötelező használni. Ha meg más (szerinted) pazarol, az miért számít neked?

Nem csak az STM32-re gondolok, hanem mondjuk pl. az ESP8266-ra is, azt szintén igen sokan programozzák arduinoval - de gondolom te annak is megtanultad a gyári fejlesztőkörnyezetét, és esetleg eszed ágában sincs semmilyen arduino könyvtárat használni hozzá. Pedig sok esetben néhány arduino könyvtár használatával egészen ügyes dolgok készíthetők vele. Ha jól tudom az ESP is 32 bites procira épül - akkor szerinted jobb lenne ha pl. ezt sem támogatná az arduino? Fura egy hozzáállásnak tűnik ez nekem.

Szerintem meg fogalmad sincs melyiket mennyire behatóan ismerem. Ráadásul véleményt bárki alkothat aki kipróbálta, és el tudja dönteni, hogy mikor melyikkel tud hatékonyabban eredményt elérni.

Áruld már el, mikor lett belőled ennyire profi programozó, hogy különböző fejlesztőkörnyezeteket mersz összehasonlítgatni, és osztani az észt ezekben, amikor tudtommal programozás terén még a fenekeden a tojás héja... De, javíts ki kérlek, ha tévedek, és évtizedek tapasztalata beszél belőled!

Erősen tévedsz! Ebből is látszik, hogy nem ismered igazán egy komolyabb programfejlesztés lehetőségeit... Arduino környezetben nem születnek igazán komolynak számító programok! Elvből. A fejlesztőkörnyezete egy katasztrófa! Debug nincs. A könyvtárak tele vannak buggal...és erősen erőforrás pazarlóak! Nem is értem, ezen mit kell magyarázni..., kb mindenki tisztában van vele, még egy kezdő is.

Ettől függetlenül, ahogy mondottam feljebb, játszadozgatásra jó..., otthoni projektekhez elmehet..., de én pl nem sértenék meg vele egy komoly mikrovezérlőt, hogy arduinoval esek neki...!
ESP ugyanez! Bughalmaz az egész..., csak ott annyiban más a helyzet, hogy ott gyakran bonyolult interfészeket kell megvalósítani, amit 0-ról leprogramozni sok idő, és tudás lenne, így rá vagy kényszerítve arra, hogy vagy használod az arduinot, vagy valami komolyabb könyvtárat hozzá, máskülönben csak LED-et villogtatni lesz jó az egész. Arra pedig minden szempontból sokkal jobb egy 8 bites...

És még valami, sehol nem mondtam azt, hogy ne támogassa! Csak azt, hogy pazarlás komoly mikrovezérlőt, nem túl bonyolult feladatokra arduino alól, kényelem és tudás hiánya miatt kezelni!
Ezt lehet tovább kiforgatni, meg szándékosan félreértelmezni..., de részemről a téma túllihegett, befejezve.

[költői kérdés] Nem unalmas minden adandó alkalommal leírni, hogy mekkora programozó vagy, a többiek pedig nem? [/költői kérdés]

Érdekes, érdemi reakció (szokás szerint) nincs, arra amit felvetettem, aztán amikor elfogynak az ész érvek akkor jön a másik becsmérlése, és csak "tojáshéj" meg "észosztás"-al tudsz vagdalkozni. (pl. ESP ?)

De ettől függetlenül a tények: Hobbiból annak idején ZX spectrum mikrogépeken, és Commodre számítógépen kezdtem programozni, a 80-as évek végén ill. a 90-es években. A basic után jött az asembly, persze nem nagy dolgok. Aztán amikor bejöttek a PC-k, és elérhető áron hozzá lehetett jutni akkor Turbo Pascal, Majd assembly. Később Windows alatt meg Borland C/C++. 1997-ben (azaz több mint 25 éve) a SZÁMALK-ban a munka mellett elkezdtem programozást tanulni, 2000-ben Számítógép Rendszerprogramozó végzettséget szereztem. (Utána rövid ideig tanítottam is a SZÁMALK-ban másodállásban). A HTML, Javascript, PHP kicsit később, autodidakta módon indult, de az akkori munkahelyemen lehetett EU-s tanfolyamokra jelentkezni, így egy rövid webprogramozó tanfolyam is lendített valamennyit a dolgokon. Mikrovezérlőkkel először assemlyben kezdtem, 8bites PIC-en, majd később az arduinoval párhuzamosan, a munkahelymen Rabbit6700-es procit kellett prgramoznom, annak a saját (szintén C/C++ ra épülő) fejlesztőkörnyezetével. Ez a proci MCU viszonylatban, mai szemmel nézve is viszonylag erős, és Ethernet vezérlővel van szerelve, ezért viszonylag könnyen lehetett webfelülettel is rendelkező alkalmazásokat készíteni rá. Akkoriban gyártottunk párféle tápegységet (többnyire informatikai berendezések számára), és a távfelügyelethez kellett a webfelület, és az SNMP protokoll. Ez utóbbinak a neve (Simple Network....) egy hazugság, mert sok mindet lehet rá mondani, csak azt nem hogy egyszerű...
És a jelen: valóban arduino-ban programozok (mostanában többnyire hobbiból), de fel van telepítve a CubeIde fejlesztőkörnyezet is, csak azt valamiért kevésbé szerettem meg.
Hozzátenném, hogy a fő profilom inkább az elektronika, a programozás jelenleg inkább csak hobbi - tehát ebben valószínűleg tényleg nincs annyi rutinom mint aki napi szinten ilyesmivel dolgozik.

De ettől függetlenül nekem is van kialakult véleményem pl. fejlesztőkörnyezet témában, és adott esetben le is írom ide, még ha neked nem is tetszik. Azon kívül párszor már említettem neked, hogy valószínűleg fogalmad sincs, hogy mihez értek és mihez nem. Viszont el kell ismerni, te valóban jobban értesz hozzá, hogy pl. hogyan kell másokat becsmérelni.

Kényszeryítve vagy??? Van saját fejlesztőkörnyezete annak is! Most akkor mégse maradjon meg csak a 8biteseknek az Arduino? Vagy ez egy kivétel ami erősítit az "sdrlab szabályt"?

Ez a vita olyan ize itt, a digitalis technika eleg egzakt tudomany, ne menjunk le audiofil szintre, please

Ugyan nem nekem szólt, de coming out-olok akkor. Commodore-on kezdtem, aztán jött a PC. Először pascal, majd assembly, majd c, majd még egy csomó dolog. A személyes kedvencem az volt, amikor egy matlab kódban szúrtam ki a hibát, pedig se a feladatot nem ismertem, se a matlab-ot. Csak láttam, hogy elkeseredetten törpölnek, kérdeztem, hogy mi a baj, mutatták a kódot, én meg 5 perc alatt megtaláltam, hogy az általuk kívánt kódrész sose fog lefutni, mert elkottáztak valamit előtte. Evvan.
És nem vagyok programozó, csak megcsinálom, amit kell. Úgy, ahogy kell. Ha a képességeimen túl van, akkor pedig elmondom, pl. realtime kernelt biztos nem állnék neki fejleszteni, akármennyit is akarnának érte fizetni. De csináltam olyan programokat, amiket országosan használtak, lehet hogy épp te is, vagy valamelyik rokonod, milliós nagyságrendű egyedi azonosító volt benne. Jelenleg főleg adatbázisból élek, de sokszor jön elém minden más is, ami munka, megcsinálom, kifizetnek, aztán hazamegyek...


Az oldal neve hobbielektronika, csak szólok.
Amúgy meg mit értünk komoly program alatt? Mert szerintem egy program elvégzi a feladatát, jól, és ennyi. Lehet bonyolult, nagy, hosszú, megbízható, whatever, lehetnek "komoly" feltételei. Pl. nem állnék neki arduino-ban egy Mars rakéta vezérlését megírni, mert nem arra való, oda tényleg kevés. De ha az adott lap az ideje 99,9%-ában úgyis csak unatkozik, és támogatott Arduino alatt, akkor miért ne? Tuti nem állnék neki más framework-be beletanulni, mert mire úgy elkészülnék, addigra a használhatatlan Arduino IDE-vel már rég el is felejtettem, hogy mit is csináltam, ami azóta is működik...

Real world story: az irodaházban volt egy másik cég, ismertük egymást onnan pár emberrel, egyszer egyikük szinte sírva jött át, hogy tudunk-e segíteni, mert nemmegy a nemmegy, pedig holnap TV-ben kellene menni neki, aki csinálta pedig elérhetetlen. Hozott egy műanyagdobozt kiálló kábelekkel, szétszedtem, volt benne egy házilag mart NYÁK, rajta valami PIC uC-vel, de a nyák itt-ott meg volt égve. Nem is próbáltam megjavítani, a feladatot kérdeztem, hogy mire kellene. Egyszerűnek tűnt, hazamentem, bevittem pár Ardu Nano klónt és pár sallangot, majd összedobtam a feladatra egy nagyon alap kódot, ami soros porton elmondta, amit kell. Arduino IDE, digitalRead(), digitalWrite(), stb., még delay() is volt benne, direkt port programozás és interrupt pedig nem. Ehhez ennyi elég volt.
Egy kollegának (ő pozíciója szerint fejlesztő volt amúgy) megmondtam, hogy usbserial-hoz milyen driver kell, mit és milyen formátumban fogok neki küldeni, ebből neki mit kell kiszámolni, a megjelenítést pedig kardozza le a szomszédokkal. Ott hagytam pár felprogramozott nano-t, leírtam, hogy mit hova kell dugni, aztán hazamentem összepakolni, mert másnap műtöttek. Lement a műsor a TV-ben, igaz a korábbi LED fal helyett valami nagy TV-n, de lement. Amikor legközelebb találkoztunk, akkor nagyon megvendégeltek, mert elég szép kötbértől mentettem meg őket. Arduino IDE-vel és digitalRead()-del, meg delay()-jel...

Örömmel konstatálom, hogy mennyi profi szakember van jelen ezen a hobbi fórumon, így talán sikerül megoldani az Arduino watchdog problémáját, amivel éppen foglalkozok. 555-ös IC-vel szerettem volna megoldani, de mivel nem működött a TTL változat (korábban írtam róla, de nem vettem CMOS-t belőle), így arra gondoltam, hogy egy cél IC-t fogok használni egy MIC1832-est (mivel ilyet kaptam a leghamarabb). Az, hogy 3,3V-os, az nem lenne gond. Ami a probléma, hogy az Arduino nagyon lassan "bootol". Ennek az IC-nek a leghosszabb ideje (ha jól láttam), 1,2 sec, ami alatt viszont nem indul még el a program. Sajnos csak 1 szabad port van, amit használhatok, ami pont a BUILT_LED a 13-as kivezetésen. Vajon milyen egyszerű megoldás lehetséges, hogy egy bekapcsolás és reset után hosszabb idő elteltével legyen csak aktív?

Az elmúlt 10 évben szintén tapasztaltam mindezt, egyetértek. Az egész egy játék. Hozzáteszem, hogy sok könyvtár úgy van megírva, mintha csak az övé lenne az egész mikrokontroller. Így aztán hiába próbálod ki az I2C hőmérőt, I2C kiejlzőt és az egyéb I2C perifériákat külön-külön, nem biztos, hogy együtt is fognak működni. Ha nem, akkor át kell írni a libeket, vagy sajátokat fejleszteni.


Nem, sokan nincsenek tisztában vele. Az elején én sem voltam.


Dehogynem. Nem is tudom, mire alapoztad ezt a kijelentést. Komoly iparágakban, mint robot irányítás, egészségügy, szerszámgép, stb. láttam már Arduino kódot... Vagy azzal kezdik a prototípust, és úgy marad, vagy azt hiszik, hogy jó az. Amúgy nem jó, szabványosság és kódbiztonság felől nézve, de ez ide hosszú lenne. Ez itt hobbielektronika.


Szerencsére egy mikrokontrollert nem lehet megsérteni. Mindenki azt csinál vele, amit csak jól esik. Volt, hogy dotnet nano-t használtam, mert miért ne.


Mármint melyik része? Az Espressif által adott könyvtárak?


Igen, fájlrendszert, USB, BT vagy WiFi kommunikációt és hasonlókat szinte mindenhol harmadik fél által biztosított könyvtárakkal használnak. Ezeket nem írják meg újra. Kérdés persze a könyvtárak minősége.


ÉÉÉS? Akkor mi van? Azt csinál vele, amit akar. Ilyen alapon a 8 bites Atmelre sem érdemes használni, hiszen ott még durvábban jelentkezik az erőforrás pazarlás, hiszen eleve kevesebb az erőforrás.

Azt biztosan, ahol sérülés vagy károkozás veszélye fennáll. Az egyik véglet felől nézve az elemmel működő karácsonyi LED villogón túl szinte minden. A másik véglet felől nézve pedig csak az atomerőmű meg a röntgengép veszélyes. Sokféleképpen védhetjük meg magunkat, a lényeg, hogy elégg leszorítsuk a maradék kockázatot. Például nem bíznék hővédelmet Arduinos vezérlésre. Mert felgyújthatja a lakást... Tuti, hogy teszek a szoftveres szabályozó mellé egy hardveres védelmet is, ami egy limit felett lekapcsolja az egészet.


Nem. Nem csak. Először is, intenzív és kiterjedt tesztelés nélkül nem lehet kijelenteni, hogy teszi a dolgát. Az nem elég, hogy a fejlesztő kipróbálja a funkciókat. Szisztematikusan végig kell menni az összes üzemállapoton, és meg kell etetni a rendszert hibás adatokkal, feszültséggel, hideggel, meleggel, stb. (Például pákaállomás szobahőmérsékleten bekapcsolva jól működik, a fagypont alatti garázsban bekapcsolva a negatív értéktől meghülyül a szoftvere, és túlfűt. Az ilyen hibát terv, majd kód review és szisztematikus tesztelés nélkül nem igen lehet megtalálni.)
Másrészt pedig a kódot nem csak a gépnek írjuk, hanem első sorban az embernek. A következő programozónak, aki dolgozni fog vele. Ez alatt értve a fél évvel későbbi saját magunkat is.


Alapvetően egyetértek. Pár kitétellel. Sajnos többször láttam már olyat, hogy az ilyen kiindulási alapot később tovább kellett fejleszteni. És nem kezdték elölről, hanem hozzáírtak. Az már nem fért bele. Még mindig nem kezdték el tiszta lappal, hanem nekiálltak átírni az Arduino framework libjeit...