Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Ha dugasztápról akarod mentetni, az miért is nem lenne jó, ha az nagymértékben nem melegszik és a ketyere nem búg?
A táp bemeneten levő 1N5392 az másfél amperes dióda. Bővebben: Link A helyedben kivenném mind a 8-at, és közvetlenül a sokszorozóról kötném a panelra a tápot. Olyan 3V-al nagyobb feszültséget kapna. A végfok IC, csak az egyiket sikerült a képről beazonosítani, mert a másik kettőn nem olvasható a felirat, leírhattad volna hogy milyen, az 2,3W-os. Bővebben: Link
Hello! Mint látható ez nem egy erőmű és két külön egyenirányító állította elő a feszültséget.
Ha Neked a hangereje megfelelő, akkor miért kellene változtatni bármit is. Az adatlap szerint a 2025-ös maximális tápfeszültsége 15V. 9V/4Ω terhelés mellett 2x2,3W-ot ad le. Ha így jó, akkor nyugodtan használhatod.
Volt idő, mikor 2x2 W elvitte a házibulit
Üdv!
Egy gyors kérdésem lenne. Régen építettem egy hifi erősítőt, amit egy LM1036-os hajt. Nem egy csúcs kategória, ezért kíváncsi vagyok létezik-e jel-zaj viszonyban jobb chip. Hestore-on találtam egy TDA1524A IC-t, bár nem tűnik bármivel is jobbnak. Bárkinek bármi ötlet?
Én még nem igazán hallottam bárkit is dícsérni az TDA1524 hangját. Ami persze önmagában semmit sem jelent...
LM1875, 3875, 3886, 4765.
De a tied 99% hogy jobb mint egy tda
Azt elhiszem, hogy jobb, csak azt nem értem, hogy a Hestore-on miért nem találom...
 Amúgy amiket felsoroltál, végfokok, nem hangerő-hangszínszabályozó, de a 3886 az jó, azt használom.
Ha kísérletezgetni akarsz, rakd össze a HESTORE aktív hangszínszabályozó kitet. És akkor saját füleddel hallgatva eldöntheted, hogy neked melyik tetszik jobban.
Azt szeretném megkérdezni, hogy akkor a gyári panelen miért raktak bele 4db 10uf-es kondenzátort 2db 22uf-es helyett?
Nem érzem annyira ezeknek a működését, hogy mennyi idő kell egy kondenzátor feltöltődéséhez, de azt gondoltam logikusnak hogy a párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok gyorsabban tudnak feltöltődni, ha ugyanakkora az ellenállás, nyilván csak addig, amíg nem az ellenálláson átfolyó áram mennyisége lesz a korlát! A kondinak is van gondolom valamekkora ellenállása a töltődéssel szemben, nem? Én ezt úgy tudnám elképzelni, mint ahogyan a hidrofor tartály tud töltődni, 1db 100l-es lassabban tölthető fel, mint 4db 25l-es, mert az egy darab beáramló keresztmetszete kisebb, mint a 4db-é és nagyobb az ellenállása.
Fussunk neki még egyszer, akkor, hogy mi lenne a jó megoldás!?
A frekvenciát vagy az 555 vagy a zene határozza meg, ez állítható potméterrel, vagy a zene adja. A gyári panelen 8x510ohm 3W tölt 4x10uf kondenzáturt, egy u alakú csővel. Én ezt úgy variáltam át, hogy 8x470ohm 5W tölt 2x100uf kondenzátort. Mellékletbe beraktam a gyári kapcsolást. Az én panelemet, meg a csövet. Mivel lehetne optimalizálni? Hogy gyorsabb legyen a rendszer? Az ellenállásokhoz már kell valami komolyabb hűtés, mert így passzívan elégtek a panellel együtt, ezért került kerámia házas bele.
Ha 5 szörösére növelted a töltendő kapacitást, az áramkorlátozó ellenállásokat 5 ödére kellene csökkenteni feltételezésem szerint (tehát 510Ω helyett kb 100Ω kellene), hogy ugyan azt a töltési sebességet megkapd. Nem számoltam utána. Mint írtam, mérd meg a kondikon vagy a villanócső AK elektródái közt is mérheted a feszültséget, hogy meg van e a szükséges 600-650V. DC 1000V állásban kösd rá fixen a műszert úgy, hogy áramtalanítva van a készülék, és ki vannak sütve a kondik.
Ha ez megvan, így dugd be a készüléket, és SEMMIHEZ ne érj hozzá. A Mérést teljesen szigetelő lapon végezd. Hozzáérni vagy piszkálgatni eszedbe se jusson, mert nem szeretnéd, ha véletlenül is bemutatkozna neked a 600V DC. Ha ennél kevesebb a feszültség, akkor az ellenállások értékét még csökkenteni kell. Viszont azt is érdemes figyelembe venni, hogy a D1 és D2 diódákat esetleg nagyobb áramúra kellene cserélni, ha csökkented még az ellenállások értékét. Az ellenállások teljesítményét sem ártana 10W -ra növelni. Ha megvan a 600V és még mindig kevés a fényerő, akkor még az is lehet, hogy a villanócső nagyobb feszültségű. Természetesen ez adatlapból lenne kideríthető, ami gondolom nincs. Mindenesetre az igazi egy szkóp lenne megfelelő előtéttel, azzal látni lehetne, valóban mennyi a csúcsfeszültség amire töltődik a kondi és mennyire esik vissza. A multival csak kb értéket fogsz kapni. A villogási frekvenciát az 555 állítja elő már írtam, a potméterrel ennek a frekvenciája változtatható. Ha van frekvenciamérős multid, az IC 1 és 3 lábán meg tudod mérni milyen a kimenő frekvencia. A potit tekergetve közben az érték is változik. A hozzászólás módosítva: Márc 15, 2023
"A villogási frekvenciát az 555 állítja elő már írtam, a potméterrel ennek a frekvenciája változtatható.
Ha van frekvenciamérős multid, az IC 1 és 3 lábán meg tudod mérni milyen a kimenő frekvencia. A potit tekergetve közben az érték is változik." Ezt engedjük el, mert ez attól függ, hová van kapcsolva, vagy az IC adja, és potival állítom be, vagy a zenei ütemre próbál meg villanni. Lényegtelen. A lényegi rész inkább, amit az elején írtál! Ha kondit cserélek, akkor mondjuk betenném a jelenlegi ellenállások mellett a 2-2 db 22uf-es kondit, akkor azzal már gyorsabb lenne? Gondolom, a fényerő rovására. Vagy cserélhetem az ellenállást meg a diódákat! És tökéletesen mindegy, hogy 2db 47uf, vagy 4db 22uf kerül bele a kondi csere esetén, nem lesz érdemi különbség a feltöltődés sebességében? A fénycső feszültségéről meg nem is tudtam semmit, amikor csináltam, 28 éve, csak bementem a fénytechnika boltba, és kértem egy az u csőnél nagyobbat! Ezt nyomták a kezembe. Mik a sztenderd értékek ezeknél a csöveknél? Feszültség és nincs megadva, hogy mekkora töltést kell ráengedni? Amikor építettem egyszer áramtalanítva megfogtam az egyik kondit! Jó volt, de többet nem csinálom!
Az hogy 2db 47µF vagy 4db 22µF van benne mindegy, papíron 3µF az eltérés. Lehet a tűrésből adódó eltérés ennél nagyobb. Tegyél bele 2db 22µF -ost nézd meg úgy hogy villog, aztán tegyél bele 4db 22µF -ost, és hasonlítsd össze. Ha sok éve működött, az is lehetséges, hogy az eredeti kondik kiszáradtak, kapacitásvesztettek lettek.
A villanócső feszültsége kb az elektródák távolságától (meg legfeljebb a gáztöltet összetételétől) függ, adatlap nélkül nem sokat lehet tudni róla. Minél nagyobb a távolság, annál nagyobb feszültség is kell a villanáshoz. Vannak 1000-2000V -os csövek is. Persze az nem pár centi lesz, hanem pár 10cm. A hozzászólás módosítva: Márc 15, 2023
A cső 200-300V-os.
Engem most már igazán az elvi része kezd érdekelni, mert félremegy a kommunikáció. Nem működik hibásan, nincs kiszáradva a kondi, meg nem a 3uf különbségen pörgök. Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, elvi síkon! Ha adott egy nagy áramot produkáló tápvonal, akkor az 100db 1uf -es párhuzamosan kötött kondenzátort pontosan ugyanannyi idő alatt tölt fel, mint 1db 100uf-eset? Tehát a kondenzátornak a töltődési ideje csak és kizárólag a kapacitásától függ? Mi magyarázza a 2-2 párhuzamos 10uf-es kondenzátort, amikor 1-1 22uf-es is lehetne az eredeti kapcsolásban? Gondolom, van valami oka, hogy így tervezte az alkotó a kapcsolást!?
A töltési idő elvileg csak a kapacitás mértékétől függ. Tehát mindegy, hogy 1db 100µ, vagy 100db 1µ párhuzamosan töltődik. Elvileg a párhuzamosan kapcsolt kondik minimálisan gyorsabban töltődhetnek, mert több párhuzamos lábon folyik befelé az áram. Ugyan ez kisütéskor, több párhuzamos ágon folyik ki az áram, tehát elvileg hamarabb kisül. Feltételezem ezért van inkább két párhuzamos kondi. A mögöttes vezeték vastagsága is befolyásolhatja ezt minimálisan.
Viszont ez csak az én agymenésem, méréssel lehetne ezt vizsgálni. De nálam okosabbak kijavítanak, ha tévednék.
Ha szigorúan vesszük, akkor egy kondenzátornak nagyon sok jellemzője van, ezek közül csak egy a kapacitás. A helyettesítő képe is legalább egy soros induktivitás, egy párhuzamos és egy soros ellenállás a kapacitáson felül. És akkor ez még mindig sok egyszerűsítést tartalmaz. Igazán a gyártástechnológia, felhasználás és még sok más határozza meg, hogy milyen paramétereket és helyettesítő képet érdemes használni.
Esetedben két egyforma elektrolit kondenzátorról beszélünk, amiben a két fegyverzetet alkotó alumínium fólia fel van csévélve így például nagyobb a soros induktivitása. Két egyforma kondenzátor párhuzamos kapcsolásánál az összkapacitás duplázódik, az induktivitás feleződik. Tehát igen, nagy valószínűséggel gyorsabban töltődik. De lehet hogy mondjuk azért tervezték így, mert éppen akkor ilyen kondenzátort lehetett kapni a boltban, vagy volt otthon pár darab, esetleg a nyáklemezen vagy a dobozban jobban elfért.  Idézet: „Mi magyarázza a 2-2 párhuzamos 10uf-es kondenzátort, amikor 1-1 22uf-es is lehetne az eredeti kapcsolásban?” Nagyobb pillanatnyi kisütőáramot lehet így elérni, mert a kondenzátorok soros ellenállása is párhuzamosan kapcsolódik, így kisebb lesz (Régi motoros is lényegében ezt írta). A másik ok lehet az is, hogy a helyet máshogy lehet kihasználni két kisebb, mint egy nagyobb kondival, lehet, hogy így jobban fért a dobozba. A töltési idő a kondenzátor értékétől és a töltőáramtól függ. Ha a töltőáramot ellenállással biztosítják, akkor töltési időt a kapacitás és az ellenállás szorzata adja meg. tau=R*C, -ahol tau az az idő, ami alatt R ellenállások keresztül, U feszültségről táplálva, a kondenzátor feszültsége 0V-ról az U feszültség 63%-ára töltődik.
Köszönöm a válaszokat! Akkor az lesz, hogy megnézem, ezekkel az ellenállásokkal, és elkezdem pakolni kisebb kondikkal, hogy a 10uf-el mit tud kezdeni a cső, és rakosgatok bele párhuzamosan 10uf-es kondenzátorokat, hogy mi változik, ha nem segít, akkor meg ellenállás csere, de oda meg új panel is kell majd.
Ha nem csak kísérletezéssel méretezel, hanem számolgatni is akarsz, akkor példaként itt egy adatlap.
A te csöved valószínűleg nem ilyen, de a semilyen adatlapnál ez is jobb. A teljesítmény valamennyire összefüggésben van van a fizikai mérettel... A következő összefüggéseket érdemes haszálni: - Kondenzátorban tárolt energia: 1/2 C x U x U - Villanócső: Joules x Flashes = Watts
Ha hihetünk az adatlapnak:
Idézet: „Max anode voltage 330V” akkor ezt a csövet ebben a kapcsolásban nem is használhatnád. Egyutas kétszerezős egyenirányítás helyett inkább diódahíd, stb... Mekkora legnagyobb villogási gyakoriságot szeretnél elérni?
Építettem egy szabályozható hőfokú, kidobott rezsóból készült (eredeti, mechanikus szabályzója ment tönkre) melegítőasztalt. Pontosabban jelenleg pwm-el kitöltés-szabályzású, kijelzi a hőfokot, érintőképernyőn állítható az érték.
De szeretnék hőfokra szabályozni, ezért beszereztem egy pt100-at. A katalógusban nagyobbnak látszott, ez egy pirinyó bolhapiszok, két kis pilincka lábbal. A kérdés, hogy a rezsó vaslapján hova és főleg hogyan rögzítsem? A lábakra valószínűleg ponthegesztek valami másik, vékony, hosszabb drótot, aminek a túlfele már forrasztható. A vaslapra alulról két csavarral rögzített fémlapocska szorítaná oda a pt100-at. A rezsó kb. 350 fokig menne fel max. Ti hogyan csinálnátok? Van valami rugalmas, ami bír ekkora hőfokot? Mert a pt100 kerámiatestnek látszik.
Egy példa igaz vasaló az alany.Bővebben: Link
Köszönöm, de ő csavaros hőérzékelőt használt. Nekem pont a rögzítésre nincs jó ötletem. A pt100 egy picike, 2*5mm-es kerámialapka. Ezt kellene a vashoz rögzíteni hőhidas módon.
Egy fénykép a PT100-ról, és a vasról amihez hozzá szeretnéd rögzíteni, sokat segíthetne az ötletelésben!
A bal alsónak felel meg.
A vas pedig egyszerű öntöttvas lap.
Rugalmas lappan szorittatnám oda, egy oldalról, előtte körbetekerve 1 réteg kapton szalaggal, vagy amit a tranyók alá rakunk szigetelőlemezt. Hővezető zsir sem ártana, de az szerintem nem lesz 300 fok környékére. Kicsit arrébb meg valami tehermentesítő kábel rögzítést, szintén lemezzel de 2 csavarral. Azt nem szabad elfelejteni hogy a vas "elég rossz" hővezető, ahova csavarozod ott annyi, máshol meg csak kb a hőmérséklet
A kapton szalag meddig hőálló? Nálam 350 is lehet, a neten 200-ig adják meg a hőállóságát.
A szilikon lap a tranyó alatt meddig bírja? Tudja valaki?
Szia! Az ilyen tipusú platina érzékelőket még be szokták építeni egy megfelelő átmérőjű, és megfelelő hőmérséklettűrésű csőbe, pl. hővezető pasztával. A kapton nemtudja a 300 fokot. A szilikon az elviseli, de törékeny. Csillám lemezzel próbálnám a helyedben.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
