Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Arduino alapú, Programozható Logikai Vezérlő
Témaindító: zosza18, idő: Máj 16, 2023
Témakörök:
Igazából, hogy illeszkedjen pl. egy mini plc-hez konkrétan egy APB mini plc-hez, de igazából univerzális megoldást keresek. Eddig digitális potméterrel oldottam, meg ugye abból, ami nincs aranyárban az csak 5v-os, ezzel elvesztem a mérendő tartomány felét.
Még mindig nem érted, amit már sokszor elmondtam.
Az arduino a vezérlö, önállo független táppal. A relé esetleg még kaphat tápot az arduino oldalrol (ha csak a kontaktusait használod a vezérelt berendezéshez), de ha több van, akkor itt is a jo megoldás, hogy a vezérelt berendezésből kapja a tápot és galvanikusan le van választva az arduinotol. Ez már csak azért is kritikus, mert ugye az arduinot itt ott programozni is kell, azaz össze kell dugni a PCvel. Az USB meg nem leválasztott kimenet, ahogy a PC sem ( maximum akkor, ha akkurol megy) és már itt komoly konfliktusok lehetnek. Csak egy aránylag közismert dolog a telefonhálozat GND-je sohasem azonos az elektromos hálozat PEN potenciáljával. Ez többnyire vonatkozik a mostani internetes központokra is. Ilyen helyen katasztrofa lehet, ha összekötöd a két berendezés GNDjet. Azaz az egyik alapdolog, hogy a vezérlöegysêgböl kifelé minél kevesebb táp potenciál menjen ki ( mint pl a te esetedben a D-SUB csatira. Ha analog jelet kell kiküldeni ott többnyire nem lehet megoldani a galvanikus leválasztást, ezért a kimenetet el kell látni mindenféle védelemmel, mert nem tudhatod mi történhet a vezérelt egységben. Nem biztos, hogy tudod, hogy ott milyen feszültségek fordulnak elö. ( vannak már lineáris optok is, de oda kell figyelni, milyen feszültségtartományra és milyen dinamikára van szükséged.)
Na végre. kimondtad a lényeget:
Idézet: Tökéletesen értem amit írtál, egyébként. El is fogadom, mivel az is egy megoldás. És jó is, mert az évek alatt bevált. Mi több, az opto kártya tranzisztor része is az arduino tápot kapja! Az enyém pedig egy másik megoldás. Kérlek fogadd el, hogy ez egy egyedi tervezés. Programozni én mindig kikapcsolt állapotban szoktam, tehát a vezérelt gép még véletlenül sincs áram alatt, csak a vezérlő. Így semmi gond nincs. „A relé esetleg még kaphat tápot az arduino oldalrol (ha csak a kontaktusait használod a vezérelt berendezéshez)”
Nekem az alábbi problémáim voltak kb 15 éve. Univerzális bemenetet akartam. Olyat, ami mely a 12 és a 24 voltról is. Agyaltam áramkorlátos megoldáson meg mindenen. Itt a Jumper egyszerűbb . A másik nagy izgalom az volt, hogy a kimeneten, ami 5 voltot adott (PIC mikorvezérlő volt) nem volt hajlandó a tranzisztor kinyitni. Fél feszültség ment át. A vége az lett, hogy két transzisztor került oda. Ekkor egyértelműen telítésbe nyitott a cucc. Igaz a végfoknak nálam TO220 as tranyó volt, mert egyszerre akartam léptető motor vezérlőt és PLC-t csinálni. Az előbbi egyébként jó lett, akkoriban forgó kondenzátort forgattam vele, és annak a jelleggörbéjét kimérve, antenna hangoló lett volna.
A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2023
Íme az ígért FESTO képei. A doboz referencia méret miatt van mellette.
Lehet rosszul tudom, de a PWM-et 0-100% közt 1-es lépésekben lehet állítani, vagy 256 lépésben."Felbontásilag" ez azért jelentősen elmarad az egyszerűbb 10 bites digitális potméterektől, az egy kicsivel jobb 12 bitesekről nem is beszélve. Tehát pl. egy 18B20-at nem tudnék tizedfokosan kijelezni...
Ami látszik: A bemenetek sima opto csatolók egyetlen ellenállással. A kimenetek mikro méretű relék. Van benne egy üvegbisztosíték, pár led és komoly lábmennyiséggel proci és valami memória.
A digitális bemeneteket is szűrni kellene. Persze lehet programból is, de szerintem legalább 2db ellenállásból és egy kondenzátorból felépített szűrőt érdemes a digitális bemenetekre is tervezni. Továbbá egy diódát is betennék az optocsatoló ledjével paralellel, hogy fordított feszültség ellen védjem.
Végre arról beszélünk, ami érdekel Mindenkit! A jumperos megoldást ki kéne váltani más konfigurációra, de mivel nem gyári megoldást szeretnél, így ez csak opcionális javaslat. Az I/O-kat érdemes lenni védeni ZVS-ekkel med esetleg zener-ekkel védeni a tényleges hibák kiküszöbölése végett.
Szerintem jól alakul a történet, inkább a tesztelések lesznek időigényesek, de meglesz az eredménye. Sokan vagyunk akik a jót akarják, így a végeredmény is az lesz.
Erre a darlington tranyó megoldás lett volna. Konkrétan ugyan azt tudta volna csinálni amit Te is kiviteleztél.
Ez csak utólagos okoskodás amúgy, gondolom már Te is túl vagy ezen a történeten.
Szerintem egy kis körítéssel egészen szép eredményt lehet elérni, ami már majdnem valósághű. Megfelelő alkatrészekkel és programmal, szerintem elérhető az érdemleges 0-10V AO. Prop szelepeket zavartam már és csak egy kis finomhangolás kellett a progiban, meg egy kis simítás hardver szinten... Felhasználás függő, de szerintem megoldható ezen a platformon is. Vannak Tőlem okosabbak itt a fórumon, hátha megoldást találunk, én csak a saját véleményem mondtam el.
Hobbista utánépítőknek csak példa, nem reklám, hogyan lehet IO-t, analóg kimenetet stb, építeni Arduino programozható relékkel (mini PLC-vel):
Arduino Logikai vezérlők 64ezer-84ezer forint közötti ÁFÁ-s árakon, a legnagyobb rendelkezik: Ethernet, USB, Bluetooth, RS485, 12-24V, 8 digitális és 8 analóg bemenet, -20fok Celsiusig működik, 16 MB memória, 10 A-t tudó kimenetek, sőt, a többek által hiányolt CE tanusítvány, programozható nyelvformátumok: FBD, IL, LD, SFC, ST, DIN sínű műanyag doboz, stb... Hobbi szinten nem olcsó, de bárki előtt megtaposom a kalapom, ha csak 5 kilométerre megközelíti ezen hardver és szoftver paramétereket, leteszteltséget és megbízhatóságot hobbista mértékű idő-energia-pénz ráfordítással, tudva, az idő-energia-pénz mindenkinek más értékű. Tudom, a hobbista építés öröme - minden hobbista döntse el, megveszi készen a hardvert (pl csavar, mikrovezérlő, nyomtatott áramköri lap (NYÁK), számítógép), a szoftvert (operációs rendszer, driver, fordító) vagy energiát, időt (pénzt direkt nem írok) befektet az építésbe-megírásába. Halkan mertem csak írni, mert megint leugatnak a túl nagy arcok, amikor megépíteni akarják a spanyolviaszt, de a gyér tapasztalatuk miatt ostoba kérdéseket tesznek fel és megsértődnek a segítők válaszán, mert nem értik, hogy 2+2 miért nem 5. A hozzászólás módosítva: Máj 23, 2023
Idézet: „Ami látszik: A bemenetek sima opto csatolók egyetlen ellenállással” Tedd félre azt a FESTO-t! Nem túl elterjedt, elismert márka! Egyébként nem kel bontogatni készülék hegyeket, értelmesebb gyártó, pontos kapcsolási rajzot IS megad a dokumentációiban! A mellékletben egy általam is használt IO kártya manualja.
Én az optós bemenethez tennék egy stabil lehuzó ellenállást a LED+150 Ohm-mal párhuzamosan.
Ha nincs jel az optó egy lezárt tranzisztor nagy impedanciával, a LED szintén zárva nagy impedanciával. Ha még normál esetben alacsony szinten is van a bemenet ekkor, ami szintén nem feltétlenül garantált, akkor is kis zavar jelre magas szint kerülhet a bementere. Ipari környezetben ez nem jó így.
Van lehúzó ellenállás téve, de az az arduino vezérlő panel bemenetén van. Az nem az opto kártyán van. Ezt azért terveztem így, mert ha analog a bemenet, akkor nincs szükség a lehúzó ellenállásra. Az arduino vezérlőpanelen ki/be lehet kapcsolni ezt az ellenállást.
Bővebben: Link A kicsi kínai csinált arduino PLC-t. Megnézem a nyákja poblikus-e. Létra programot kézsített, de nem tudom melyik szoftverben.
A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2023
Szerintem ezt használja: LadderMaker
Csak egy példa ismét... Arduino Protenta
Kapcsolási rajz Idézet: „amikor megépíteni akarják a spanyolviaszt,” Borzasztó tévedésben élsz! Igenis van létjogosultsága még akár ipari felhasználásra is egy egyedi tervezésű PLC-nek. Leírom a saját ez irányú tapasztalatomat. Egyedi megrendelésre készített a cégünk egy gépet, melynek része egy egyengető henger sor. Az egyengetendő anyag minőseége, vastagsága más-más beállításokat kíván. 4db útmérővel ellátott hidraulikahenger állítja az egyengetőt. Igazából lehetne ezeket simán nyomógombokkal is állítgatni, mint ahogy minden még korábban nem használt anyagnál kell is, de amikor már a beállítás megfelelő, letárolhatók a pozíciók és legközelebb csak ki kell választani, melyik opció kell, és beáll magától. Ezen rendszeren 4db lineális ekóder van. Magán a gépen van még egy további forgó enkóder az útméréshez. Ez ugyebár 5db enkóder. A legtöbb PLC (ami még éppeszű áron van) 1-2 db enkódert kezel.(A 100000Ft alattiak egyet sem.) . Ráadásul ez az egyengető rész szinte függetlenül működtethető a gép többi részétől. Ezért, míg a gépet egy Unitronics V700 PLC vezérli, addig a hengerekről egy PIC-es áramkőr és egy Nextion HMI gondoskodik. Természetesen mind bemeneti, mind kimeneti oldalon megvan a galvanikus leválasztás, már csak a zavarvédelem miatt is.
Alapbol nem is igen értem, miért kell egy aránylag primitiv szerkezetre külön kategoriát (PLC) alkotni. Amiota vannak procik, még a legprimitivebb is gyakorlatilag egy logikai vezérlö, az ember határozza meg milyen bemenetre milye logokai választ kap. Hol van a különbség. A proci álatlában többet is tud mint a legdrágább PLC..
Évtizedek ota vezérlésekket épitettem, üzemeltettem, terveztem, de a PLC kifejezést csak pár éve hallottam elöször)
Tulajdonképpen egyetértek. PLC, mint mozaikszó vêgső soron illik ide is, de vegyes érzések jelentkeznek. El tudnám képzelni az "ALC" kifejezést, mely az Atmel Logical Controller kifejezést foglalja magába.
Idézet: „"ALC" kifejezést, mely az Atmel Logical Controller” Ezen az alapon a PLC lehet hogy PIC Logical Controller-t jelent?.
Ha már itt "PIC"-ezek, gondoltam rákeressek minek a rövidítése.
Megvallom a találat mellbe vágott.
Egy kérdés: hogyan lehetne megoldani a ki és bemenetek állapotának LED -es kijelzését megoldani? Egyfajta LED monitorra gondolok. Jelenleg WS LED -ekkel van megoldva, de nem ugazán jó megoldás szerintem. (RS485 kommunikációval) Egy pin a bemenetek, egy pin a kimenetek WS LED -jeit vezérli. 32 be, 32 kimenet. Az i2c + portbővítő nem jó gondolom, mert hosszú vezetéken már nem biztonságos. Igazából 2db pin, valamint a tx-rx pin használható eme monitor kivitelezéséhez. Csak mint kiegészítő elektronika, ha egyáltalán van létjogosultsága.
Köszönöm.
Régen a szekrényekben, időrelék, relé logikák oldottám meg a csillag/delta stb kapcsolásokat. Az igények is egyszerűbbek voltak. Kereskedelmi termék lett a PLC, elterjedt a megnevezés.
Szia! Tudnál nekem segíteni igazán bevált galvanikus bemenet leválasztás és relé meghajtás rajzzal? Megfogott az egész téma, akarok egy pár ki/bemenetes saját verziót. Most kutatok szabványos sínre pattintható dobozt.
Írj rám privátban, adj meg egy e-mail címet és elküldök egy rajzot.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |