Vsakhát oldható a 222-es is, ahhoz pedig alkalmasnak ajánlják.
Érdekes ez, nekúnk, átlagvásárlóknak.

Hmm, az biztos, hogy ha alu vezetéket kötnék wagoval, alaposan megtisztítanám a felületét. Szerintem az okozza legtöbbször a gondot, hogy a régi lekotlott vezetéket dugják bele a csattogósba, rajta a vastag oxidréteggel.

Azért kíváncsi lennék rá (valóban, nem kekeckedésből mondom), hogyha valaki kettévágna egy 222-es és egy 221-es Wago-t, és megmutatná, megmagyarázná, miért is jó az egyik az aluhoz, és miért nem a másik.
Hiszek én a gyártó, a forgalmazó ajánlásaiban - de ha meggyőznek, akkor jobban érzem magam.
Úgy emlékszem, mindkettő akad itthon, de én hiába vágom szét, a magyarázat nekem nem lesz kész

Én egyszer szétszedtem egyet, tettem is ide róla képet, megindokoltam műszakilag hogy az szerintem miért nem jó semmiféle kötésre. Le lettem hurrogva hogy a szabvány így meg úgy, miközben senki nem tudott egyetlen műszaki érvet sem felhozni mellette csak annyit, hogy gyorsan lehet vele haladni. A gyorsan lehet vele haladni nem műszaki érv, ráadásul pont az ilyen gyorsan haladások miatt kell majd néhány év elteltével újra hozzányúlni. Ha műszaki szemmel nézed több sebből vérzik, a legalapvetőbb, hogy nincs réz-réz kontaktus, ha nem tökéletesen egyenes és sík a huzal (és mitől lenne az), akkor az amúgy sem nagy felfekvő felület még kisebb lesz, nincs fix rögzítés, el tud benne a huzal oldalirányban mozdulni, oxidálódni is tud stb. stb. Az összesodort alu bizonyított 50-60 évet, az összesodort réz leforrasztva talán százat is bizonyítana, ezt meg néhány év után már birizgálni kell mert melegszik. De amíg el lehet adni addig nincs vele semmi baj.
Ami ezeket jobban eszi véleményem szerint azok a rövid és nagy áramimpulzusok, amikor bekapcsol mondjuk egy hűtőkompresszor, vagy bekapcsolsz egy toroid trafót, és az első félperiódusban folyik 80A-es csúcsáram. Ezek szépen lassan megbontogatják az ilyen kötést.
Lehet a jutubon találni olyan hőkamerás videókat is amit nem a cégük marketingese készített, érdemes azokat is megnézni, ahol gyönyörűen látszik a fizika, miszerint az áram a kisebb ellenállású úton fog haladni. Egy sodort kötésen is látszik hőkamerával, hogy felesleges 4-5 centin összesodorni két drótot, mivel az áram arra úgysem megy, hanem az első menetnél fog folyni a legrövidebb úton.

Igen, emlékszem a Wago-vitára, az álláspontodra is.
Szorgalmi feladatként kiballagtam a villanyórához, a földelés dugdosós Wago-val van megoldva Aluvezeték, a piros szigetelőből is sejtheted.
De most a 222-es és a 221-es közti különbség indoklása (hogy miért állítják az egyikről: jó az aluhoz, és mivel indokolható, hogy a másik meg nem).
No, nem az életem múlik e tudás megszerzésén

Ha nagyon tippelnem kellene, az érintők anyaga esetleg bevonata más.

Persze, azt el tudom képzelni, igazad is lehet.
De a magyarázat, ami igazán fényt derít -az még mindig várat magára.
Tényleg jobban szeretem, amikor elmagyaráznak dolgokat, azt egy életre meg fogom jegyezni.
Vannak dolgok, amiket tapasztalatból használok -de az nem tudás. (Például az sem, hogy az IFA-n miért is volt jó felcserélgetni időnként a két akkut. Működött, ajánlom is, csak a miértet nem tudom azóta sem)

Emlékeim szerint az ifán vegyes kötésben voltak az akkuk, tehát volt ami 12 és volt ami 24V-tal működött rajta, talán ezen okból kellett néha cserélgetni mert nem egyformán öregedtek.

Csak az önindító volt 24v os azért volt rajta a párhuzamkapcsoló , minden más 12v on dolgozott.

Párhuzam kapcsoló.

Szia!
úgynevezett soros -párhuzamos kapcsolóval működött.( soros inditás ,párhuzamosan üzem.)
--Ha az akku vezetéken 10cm-t meghaladó eltérés van , már jelentkezik az eltérő töltöttség.
itt megvolt a 30-50 cm is!
Ilyen kis belső ellenállás esetén, a 10mv is eltérő töltést okoz!
igy kell akkut párhuzamosan kötni;

Maga az önindító volt 24V, minden más 12. Azért volt a "párhuzamkapcsoló" nevű szerkezet.
De az, hogy miért jártunk jobban, ha felcserélgettük őket... Még az is lehet, hogy nem. Csak hittünk benne.

Valójában mindkét akku (egymás mellett volt) párhuzamosan felvezetődött a fülkébe. Ott kapcsolta a soros-párhuzamos kapcsoló (a vezetőülés mellett-mögött. Maga az áramtalanítókapcsoló is ugyanott volt. ). Tehát: töltéskor (és alapesetben fogyasztáskor is) pontosan egyenlő hosszúságú kábel jutott mindkettőnek. Indításkori sorbakapcsolás ezen nem sokat változtat.
Egyre inkább azt hiszem, inkább vuduvarázslásokban hittünk.

De még az alapkérdés fennmaradt:
Miért ajánlja a gyártó a 222-eshez az aluvezetéket, és miért nem a 221-eshez.
Mi az a szerkezeti ok?

Gondolkodtam rajta, hogy ez ott rontja-e szimmetriát.
Végül arra jutottam, hogy majd jól eldöntitek.

Az egyik akku állandóan testelt volt. Indításkor az indítómotor kapta sorbakötés után a 24 voltot, de a jármű többi fogyasztója a testelt akkuról kapott 12 voltot. Ezért nem egyformán merültek az indítások alatt.

Nem is szeretném, nem is annyira villanyszerelési téma. Mellékszál volt, eltértünk a tárgyþol.
Pedig annyira szeretném az alapkérdésre a megnyugtató választ.

Az alu vezeték sérülékenyebb, megkarcolódik, benyomódik a kötésnél.
Amelyik nem oldható, fix, rá vagy kényszerülve, hogy újra blankold, újítsd fel a kötés előtt a vezetéket. Az oldhatónál, ha ezt kihagyod, akkor már rosszabb lesz az érintkezés, melegszik, megég.

Igen, ezt értem.
De a 222-es is oldható, azt mégis ajánlják az aluhoz.
A 221-es is oldható, azt mégsem.
A kettő közötti különbség miben rejlik?

Bocsássatok meg nekem, hogy ennyit zaklatlak vele benneteket. Szerintem fogom ezt tenni -de hát ti vagytok a szakemberek, tőletek kell kérdeznem.

Jó a kérdés. Az biztos, hogy a 222-est nehezebb kinyitni.

És méretben kétszer akkora...

Ezen is elgondolkodzam -aztán előkerestem őket.
Bár esküt tettem volna, hogy van 3 kivezetésű mindkettőből, de nem.
Ötkivezetésű van a 222-ből, a 221-ből háromlukú.
Szerintem (ha arányosan nézzük), pont a 221 a "bumszlibb"

Az igaz, hiába hosszabb a karja a 222-nek, mégis nehezebben nyitom.
Friss tapasztalat, most csinálgatom

Viszont rövidebb a befogó része.

Márminthogy az, ami "megcsípja" a vezetéket?

A vastagságára viszont nem figyeltem először.
Tehát:
Igaz, hogy a 221-es szélesebb, viszont (most, hogy nézegetem) a 222-es TÉNYLEg szinte kétszer "hasasabb".

Igen, erre gondoltam én is, az erősebb mechanikai hatás miatt.

Kezdem sejteni (mert közben a rossz szememmel, ámbár szemüvegben bekukucskàltam a lukakba).
Tehát:
-A 222-ben rövidebben bár, de "beleharap" a vezetékbe?
-A 221-ben viszont (mint Ge Lee is jelezte) csak tompán rászorít?

Igen, ez lehet az oka..

Na, máris bentebb vagyunk egy ásónyommal!
Tudtam, hogy érdemes itt kérdezni, együttgondolkodni.