Fórum témák
» Több friss téma |
Nos megtaláltam az enyémnek az adatlapját. Amik fontosak: Amplitudó moduláció támogatás, Frekvencia, Nagy érzékenység.
Az én vevő moduljaim RR3-433 Telecontrolli-k. Csatolom az adatlapját. Kis adatátviteli sebességgel kezd az adatátvitelt eleinte. 2400 bit/s
Üdv!
Rádiós modult vásároltam, de elfelejtettem antennát venni hozzá. 100-150Ft egy tekercs antenna ami közvetlenül forrasztható. Tudnék rendelni, de 15x annyi a szállítás, mint maga az antenna.... Ilyen moduljaim vannak: RF Modul Szóval a kérdésam az lenne, hogy lehet-e tekerni otthoni körülmények között? Csinált már valaki olyat, ami működött is? 5-10m lenne a hatótáv egy légtérben. A megvásárolt modul max 20-30 cm-re viszi csak el. Láttam példákat, 0.6mm átmérőjű dróttal, meg pontos hosszal stb, de nem tudom milyen kábel kellene hozzá, hol találok megfelelőt itthoni lomok között. Coax? Sima 230V-os fali kábel blankolva? De szerintem a motor/transzformátor tekercseléshez használt lenne a jobb. Melyik lenne jó ehhez pontosan? (ellenállása, pontos méretek stb.) Anyagösszetétel, szigetelt, vagy sem stb. Van ötletetek? Megoldotta már vlamelyikőtök úgy, hogy jó is lett? 433MHz, adóhoz és vevőhöz kellene. Köszönöm!
Néhány hozzászólással előbb pont ezzel a modul párossal foglalkozunk. Röviden, a vevője nem használható. Talán nem elég érzékeny vagy nincsenek ráhangolva az adóra.
Nem értem a kérdésed olyan bonyolult lenne egy egy darab 15-20 cm drót darabot levágni ?!
Lambda/4 hosszúra kell szabni oszt kész , öntartó szigetelt drótokról van szó. lambda (hullámhossz méterben) = frekvencia(MHz)/300 Esetleg "cizelláltabban" a lambda/4-es hosszt még szorozd meg 0.9 - 0.95 törttel mint rövidülési tényezővel. Pár miliméterrel rövidebb lesz , nem mintha számítana ezeknél az eszközöknél . Ezzel a lambda negyedes drót darabokkal mint negyed hullámú sugárzókkal nem lősz nagyon mellé. Esetleg a ellensúlyokat is forraszthatsz a nyák hideg negatív tápfesz pontjára, azok is ekkora lambda/4 es méretű 3 4 db drótok legyenek. A sugárzó és ellensúlyok egymással ~135 fokos szöget zárjanak be , az ellensúlyok egymással 90/120 (4 / 3 darab) fokot zárjanak be akkor így 433 MHzre GP szerű antennát készítettél. (GP alias Ground Plane) Ha meg nem raksz ellensúlyt akkor egy tenyérnyi földelő lemezre (ami a test avagy negatív tápfeszre van kötve) merőlegesen legyen állítva a negyed hullámú sugárzó. Persze mindezeket maga a dobozolási lehetőségeid rontják vagy javítják. Ha lehet dugd ki a dobozból a sugárzót, ha meg bele rejted minél kevesebb fém vezető vegye körül. Mindkét oldalon adó és vevő modulnál is hasonló módon kell kialakítani a sugárzókat. A hozzászólás módosítva: Júl 21, 2023
Tudom, megcsináltam, de 2cm-ről 70-re növelte. A pontos méretek is megvannak, de az anyagösszetétel esetleg javíthatna a dolgon. Amit csináltam nem pont akkora átmérőben, ezért az öninduktivitása nem stimmel. Gondoltam megkérdezem, mert nem gondoltam volna, hogy ennyire ramaty ez a termék. Még doboz sincs, mert próbálgatom egyelőre.
A javulás akor állt be, mikor hozzáértem és a kezemmel rövidre zártam a beépített tekercseket. Akkor is jobb eredményt értem el, mikor megfogtam az antennát. De ekkor is szomorúan gyenge. Az antenna lesz a mumus, illetve lehet olyan trükk is, hogy a gyári tekercseket ki kell vágni, vagy rövidre kell zárni, nem tudom. A másik, hogy lehet 9-10V-al jobb lenne. Azért kérdezem, hátha valaki tudja/megépítette és megy neki.
A szupreg vevők ma a reneszászukat élik ezekben az rf modulokban.
A működési elvük eléggé összetett , "egyszerűségük" ellenére minden alkatrészük szinte 1,5 - 2 szeresen ki van használva. Így bármilyen változás kihat a rendszer viselkedésére. A tömeg gyártásuk miatt vannak jól vagy kevésbé jól sikerült darabok. Esetleg javítható az érzékenység , de akkor az RF szupreg elvet jól ismerő módon kell végezni. Nem egyszerű Antenna anyagösszetétel kevésbé jelentős paraméter. A kézzel bevitt szórt kapacitásod rontja/javítja a működést , a tekercset nem illik rövidre zárni . A hozzászólás módosítva: Júl 21, 2023
Ok, köszi az infókat, kipróbálom mégegyszer jobban odafigyelve más vezetékből.
Ha ennyire érzékeny a szórt kapacitásokra akkor gondolom az induktivitáokra is az lehet, de tévedhetek is. Ebben az esetben, mikor éppen 433MHz antennát hajtogaok, ezt a 16 fordulatos 17.1mm + 5.? cm akkor az eredeti gyári pár fordulatos tekercs nem állítja el? Lehet kivágom és meglátom!
Gyári antenna az adón hatótáv kertben 80m (de szerintem a közeli hosszabbító (hálózati vezeték)veszi a jelet és a távolban lévő vevő (kapcsolós dugalj) reagál. A vevőn nincs antenna csatlakozási lehetőség, csak a tekercsek vehetik a jelet. Látom már kaptál méretet.
A hozzászólás módosítva: Júl 21, 2023
Gyors számolás alapján ez a Kera_Will által emlegetett 16 cm hosszú drót feltekerve, hogy beleférjen a dobozba. Ennél ugyan kissé szofisztikáltabb a méretezés, de gondolom nem darabonként hangolásszák be őket.
Kösz mindenkinek, még nem építettem meg, mert próbálok utána járni a dolognak.
Itt van egy PDF, ami ilyen mágikus antennát készít: (más videókban azt hiszem mintha az egész hossza 17.1cm lett volna) Bővebben: Link namármost itt van a tekercs induktivitásához a kalkulátor: Légmagos tekercs induktivitása Én Excelben csináltam meg, K-szórási faktort is figyelembe véve. Kijönnek az adatok. De! Itt van egy másik link, ami a loading coil antennákkal operál: Bővebben: Link A pdf 16 menetével és átmérőjével nem jön ki nekem sehogy sem. Excelben valódi terjedési sebességgel, 0.95 x-val lamda/4-re 0.164435817m hullámhossz jön ki. Amit készítenek mágikus 16 menettel, és csak a két végének egyenes hoszát megadva, nem illik a loading coil- oldal által megadott paraméterekhez. ( Nekem nem megy, nem értem pontosan.) Nálam a 16 menet sokkal nagyobb induktivitást ad, mint az oldal. Ránéznétek nekem, hogy jön ki a pdf-ben a 16 menetből a pontos méretek, amik nagyvonalakban a kalkulátorral is megegyeznek?
Idézet: „(más videókban azt hiszem mintha az egész hossza 17.1cm lett volna)” Ha nem veszed figyelembe a rövidülési tényezőt, akkor a negyed hullámhosszú antenna hossza: 17,321 cm.A rövidülési tényezőt viszont nem ismerjük, mert az a méretek arányaitól, és a közvetlen környezet dielektromos állandójától függ. A tekercsantenna pedig nem egészen induktivitás, legalábbis nem a hagyományos értelembe véve. Természesen az egyenes antennának is van induktivitása, és kapacitása is, ebből adódik mint egy tápvonalnak a hullámimpedanciája. Ha feltekered az antennát, rövidebb lesz ugyan, de megváltozik a rövidülési tényező, mert az egyik menet mellett a másik menet megváltoztatja a környezet dielektromos állandóját, és még rövidebb mechanikai hossz lesz szükséges. Tetézi a problémát, hogy az antenna mindíg dipólus. Ilyenformán az antenna másik fele, maga az adó panelja, amit aztán végképp még csak megsaccolni sem tudsz. Lehet totózni, de a kis állóhullám arányhoz ez nem megoldás, az pedig igencsak szükséges a lehető legnagyobb kisugárzott teljesítményhez. Az adók kimenetén általában találhatsz illesztő áramköröket, amivel az antennát lehet pontosan illeszteni. Ezeknél az áramköröknél, ilyesmiről szó sincs, az antenna mechanikai méretének változtatásával lehet kikísérletezni a megfelelő méretviszonyokat. Ez elég babra játék, de sorozatgyártásnál nem egetverő probléma, egyet kell kikísérletezni, a többit század mm pontosan lehet legyártani valami cnc gépen. Tehát két választásod van, vagy megveszed a gyárit (az sem 100 %, mert nem biztos, hogy ehhez a panelhoz készült), vagy elvégzed a babramunkát. Ehhez a következőt kell tenned: A vevőre antennaként rákötsz egy kb 17 cm hosszú drótot (anyaga lényegtelen, praktikusan egy tömör réz 2,5 villanyszerelő vezetéket), és az adat kimenetére megfelelő meghajtással egy LED -t. Az adó adatbemenetét meghajtod egy 555 -ből készített kb 400 Hz nél alacsonyabb frekvenciájú impulzus generátorral. Egymás közelébe teszed őket, hogy a led stabilan világítson. Az adóra ráteszed az elkészített antennát (kb. 17 cm), ugyanabból a drótból, amilyen a vevőn van. (ha a rézdrót egyik végét satuba fogva erősen meghúzod, a réz megkeményedik, merevebb lesz) Az adó antennáját elkezded csipkedéssel óvatosan rövidíteni, majd minden egyes rövidítés után addíg távolítod a vevőt, amíg a LED el nem alszik. Ezt addíg ismétled, amig már nem tudod a vevőt távolabb vinni. Tulajdonképpen térerősséget kéne mérni az adó irányából. Jó szórakozást!
Esetleg a vevopanelen megkeresni a demodulalt hangfrekit.
Azt esetleg egy piezzo fulessel hallgatni mennyire halkul erosodik az ado jele.
Srácok!
Szuperek vagytok! Megcsináltam pár antennát a javaslatokkal, mérettel, megy. Jól kikupálódtam antenna ügyileg mert segítettetek, amiért örök hála! (meg az is örül, aki ezeket olvassa később!!!!) No de 2 gond is volt. Antennák, ok, több fajta is. Kaptam több igen szuper számolást is, aminek szintén nagyon örülök, mert ezeket szeretem megérteni! -Első gond: Adó megadta magát... Kicseréltem, ment rögtön, persze az új antennákkal 10-20 cm, meg az nélkül is 1-2cm-ig. DE csak akkor, ha pl a tekercselt antennát a vevő alja felé közelítettem. (antenna nélkül) - Sokáig semmi eredmény. Annyit néztem az Excelt, meg számoltam mindent, hogy belefáradtam. Éppen feladni akartam, mikor gondoltam egyet ránézek a tápra is. A laptopomról ment az Arduino és a vevő, hogy a soros monitoron lássam a fogadott jeleket. Az Arduino egy board-on van, ami 9V kap egy külső 230-as tápról. Világít minden ahogy kell. Na mi szállt el? Naná, hogy a táp. A PC felől kapott 5V-ot, világított minden, de nem jelzi, hogy a külső tápról levált, mert nincs. A laptop USB-je NEM bírja el a kettőt!!! Azaz a vevő oldalon is volt hiba, nem csak az adó oldalon. Szóval: -Antennák ok-k, mindegyik megy, de csak 8m-ig teszteltem, nekem elég. -Már akkor elment az adó, mikor ráraktam a tekert antennát, vagy már eleve hibás volt, nem tudom. -A vevő oldalon semmi antenna, de stabil 5V nagyon kell neki. Azon gondolkodom, kap majd 9V-ot később. Szerintem 4.5-4.6V körülire esett vissza a fesz, nem tudta meghajtani a vevőt! 1 hét alatt a második ilyen jellegű probléma. Eddig nem futottam bele ilyesmibe szinte soha. Köszönöm mindenkinek!!! Ha tudnék küldenék egy korsóval mindenkinek!
Az emberi elme már csak ilyen, hogy képes vakvágányra futni, és ott róni a végtelen köröket, egyre mélyebbre beásva magát.
Örülök, hogy sikerült kievickélni belőle. Sokszor elég ehhez egy kiadós alvás is, de néha külső megvilágítás is kizökkenthet a végtelen ciklusból. Magamból kiindulva, volt annó olyan, hogy telefonos távsegítséggel órák alatt derült ki, hogy az egyik doboz nem volt bedugva a konnektorba. Pedig már szétszedtem a fél telex gépet.
Már csak a triggert kellene megoldanom. Nem tuti, hogy menne a leprogramozása a megfelelő protokollnak, ezért próbáltam 2 fajta libbel. Valójában mindkettő tökéletesen működik. Radiohead és RcSwitch libekkel simán küldök minden, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Két Arduino-t kötöttem össze. Az egyiken az RF adó, a másikon az RF vevő. Namármost kábelen is összekötöttem őket. Mikor a vevő megkapja a 4 jelet (kevesebbre nem tudtam beállítani egyiket sem) küld egy rövid kábeles triggert vissza az adónak. Az adón interrupton figyeli ezt a lábat RISING-ra. Mielőtt kiadnám az RF adó oldalon az adást, egy micros()-al időpontot rögzítek. Mikor bejön a kábeles trigger, akkor szintén mérek. A kettő közötti időkülönbség lesz a fontos. De! Nagyon lassú...410 000 mikro sec. 10-20 mérés átlagából 44 mikro sec a difi a minnimum és a maximum között, ami jónak mondható. Azonban, ha elvesznek a szinkronból akkor bukik minden. Ez azért van, mert 4 adatot küld, és ha 1 kimarad, de jön a másik, akkor meglesz a 4 a vevő oldalon, és fals időben küldi a vonali triggert. Ezt még le tudnám kódolni, hogy ne vegye figyelembe, ha időtullépés van. De nem szeretném, mert sok lesz a szóró késés. Meg persze, mivel 4 beérkező adatcsomag van a vevő oldalon, de az adó oldalon figyelem soros monitorral a viszakapott vonali trigger segítségével az időpontokat, nem mindegy milyen időpontban kapcsolom be a soros monitort. Először reset a vevőn, majd utána az adó oldali soros monitor....
Kipróbálom a Manchaster kódolású RF átvitelt is, de szerintem ugyanez lesz, bár lehet szerencsém is. Volt már közületek valaki, aki csak triggerre használta ezeket a modulokat és sikerült neki? Ha igen hogyan? A neten nem találok semmit. Mindenhol, csak alap kódok, hogyan kell adatokat küldeni vele, de gyors és nem nagyon szóró triggert nem talltam sehol sem. Szerintem egy Three state kiküldése szűrné a zajt rendesen, valamint arra gondolok, hogy szűröm a vevő adat lábát is akár aktív szűrőkkel is.
Úgy értettem a three-state-t, hogy az lenne maga a trigger, azaz vevő oldalon csak azt figyelni, más egyéb adatot, CRC-t stb-t nem. Lehet ez már kiszűrné a rendesen zajos vevőn lébvű hibákat. De olvatam, hogy ok adat kiküldése is szükséges az AGC-nek, de azt kihagynám esetleg. Szóval egy olyan kód kellene, ami csak ezt a three-state kódolással kiküldött 1-t figyelné. Rövid magas utána alacsony, majd megint hosszú magas. Vagy ilyesmi. Azt hittem ezzel megoldok mindent pikk-pakk, de nem...
Elírtam bocsánat. Belekeveredtem már kicsit. Tri-State kódolással lehet küldeni 1-t és 0-t, ha jól emlékszem, de persze nem találom... Utt a felfutó/lefutó élek és az impulzus szélesség határozza meg, hogy az adott több fel/lefutó él 0-t vagy 1-t jelent. Ezt kellene esetleg használni, de nem tudom, ezért kérdezem. No meg kód kellene hozzá. Elvileg ez le van kódolva az RcSwitch-ben, mert tud ilyen módon kódolt bitet adni és fogadni. Adó olalon könnyen lekódolom, az nem gond, a vevő oldalon kellene olyan, ami a lehető legstabilabb módon dekódolja azt.
Ilyesmi:
Bővebben: Link Az F-állapotot kellene figyelni a vevő oldalon interrupt pinen. Rövid maga, hosszú rövid, hosszú magas. Esetleg mindegyik kicsit más intervallummal. Elvileg hiba időkorlátot is meg lehet adni, az RcSwitch szerintem tudja is, de nekemcsak az a kód kellene. Adó oldalon meg simán portmanipulációval ki/be kapcsolással megoldom a jel kiküldését. A vevő a mumus nekem.
Figyelembe kellene venned a vezetéknélküli összeköttetés tulajdonságait.
1. Minden RF vevőnek van éledési ideje, ami 1 - 10 ms ! körül van. A soros átvitel miatt késleltetésekkel kell számolni. AGC ezeknél a moduloknál nincs, csak drágább eszközöknél, de ott is inkább a pilotjel szabályzás megoldást alkalmazzák. (az is egyfajta AGC) 2. Mivel (ezesetben) csak egy RF csatorna van, csak soros átvitel lehetséges. Ennek megfelelően az átvinni kívánt információt soros adatformátummá kell alakítani (azonosító, - adat - CRC). 3. Csak dinamikus jelek átvitelére képes. Minden adatátvivő médiának a tulajdonságainak megfelelő vonali kódolást kell alkalmazni, rádiós átvitelnél a leggyakoribb a Manchester kódolás. Persze nem feltétlen kell mindezeket figyelembe venni, de így korrekt. Ezek az egyszerű eszközök játékcélúak, komolyabb feladatot ne nagyon bízz rájuk. Az adatlapok is elég szűkszavúak, a felhasználásuk kóder, dekóder áramkörökkel történik, amik a fentemlített macerákat elintézik. Tanulmányozd az AUREL katalógusát, több infóért.
Ettől féltem.
Hát akkor ez lehet kimarad. Épp ettől az ébredéstől félek/féltem. Kipróbálok még valamit, de ha nagyon bizonytalan, akkor ennyi volt. De adatátvitelre tökéletes különben, char, int, string megy simán vele, szóval nem rossz kis ketyerék ezek!
Ne hagyd elaludni
Sajnos tudtommal legfeljebb 10 %-os adási aránnyal szabad használni.
Üdv mesterek!
A modulok működnek, a kódok jók, de Arduino-ra lettek írva. Manchester kódolású *.c és *.h fájlokkal amiket le lehetett tölteni, tökéletesen megy. Mindezt át kellene ültetni PIC-re, pontosabban DSPIC-re, azonban ez eléggé körülményes lenne nekem, mert túl sok időbe telik, és tuti nem is lenne megbízható. Szóval a kérdéseim: Van valakinek működő példája erre? A neten nem találok sajnos. Vagy láttam NEC kódolással megoldott átvitelt is, azt értem is úgy ahogy, de nem tudom, hogy az mennyire tolerálja a zajos környezetet. Példakódok is vannak hozzá, azokat tudom illeszteni a kiszemelt PIC-re, nem gond. Azt IR-re találták ki, nekem meg RF-re kellene. Működhet stabilan a NEC szerintetek? Itt egy vevő oldali kód van: Bővebben: Link Az adó oldali kódok ennél sokkal egyszerűbbek, de azokra is vannak példák. Azért kérdezlek titeket, mert igen körülményes most nekem a teszt PIC-et összerakni, kódolni, tesztelni, hátha valamelyikőtök már kipróbálta és van tapasztalata ezzel. Köszönöm! A hozzászólás módosítva: Aug 27, 2023
Sziasztok,
talán ide illik a kérdésem leginkább, de ha nem, irányítsatok át másik topikba. Egy kedves ismerősöm időjárás állomását szeretném megjavítani. Auriol márkájú, olcsó, gagyi. Olcsó pénzért lehetne másikat venni, de ez becsületbeli ügy. 2 egységből áll, egy beltéri és egy kültéri. A beltéri jól működik (úgy gondolom), szépen szinkronizál a DCF77-el, és veszi a kültéri egység jelét. Viszont a kültéri egység néha úgy dönt, hogy nem küld jelet. 433MHz-n működik, egy RTL-SDR vevővel figyeltem is sokáig, 1-1.5 percenként küldi az adatokat (gyors egymásutánban 5-ször). Viszont egyszer csak úgy dönt, hogy nem küld semmit. Onnantól 10-20 perc, és a beltéri jelzi, hogy nem kapott adatot. A kültéri nem tér magához, csak a reset segít rajta. A benne lévő panelen csak egy leöntött IC van, és egy 6 lábú RF modulátor(?). A hibát csak egyszer tudtam úgy elkapni, hogy volt a kezem ügyében oszcilloszkóp, és a mikrovezérlő kristályán nem láttam órajelet, így gondolom megállt a proci. Ebben az állapotban adtam kívülről jelet a modulátor(?) bemeneti lábára, az pedig szépen sugározta a rádión az adatokat. Tehát egész biztos vagyok benne, hogy a mikrovezérlő oldalán van a hiba. Van-e valakinek esetleg tapasztalata ezekben az olcsó kültéri adókban, van-e bármi, amit érdemes kicserélni, mielőtt végleg halottnak nyilvánítom?
A "kristály" valószínűleg 433 MHz -es fellületi hullámszűrő szokott lenni, az adó áramkör részeként. Ha külső jellel működésre tudtad bírni, nem itt a hiba. "Proci" az nincs benne, a fekete leöntött chip az egy enkóder (pl. TX2, HT12, stb) akarna lenni, ehhez kapcsolódik a hőmérő áramkör.
Az enkóder áramkörnek is van saját belső oszcillátora aminek nyilván van hőmérsékletfüggése. A központi egységben levő dekóder áramkörben hasonlóképpen van saját belső oszcillátor, ezért a két oszcillátor frekvenciáját úgy kell beállítani, hogy szinkronban legyenek. Azt persze nem tudom, hogy a tiedben mi van, mert sajnos tőbbféle hasonló enkóder dekóder áramkör létezik, hasonló funkcionalitással, ki kell totózni. Példának csatolom a HT12 doksiját, szerintem ez alapján elindulhatsz.
Köszi, ezzel összenézem a valóságot! Addig is felteszek 2 képet, hátha valakinek így többet mond a dolog.
A hozzászólás módosítva: Szept 1, 2023
Nos, ezt benéztem.
Találtam egy örökölt kültéri egységet, nosza gyorsan felboncoltam. Ilyen, lásd a képeken. A szenzor rész hiányzott. Az IC -n YX5109A http://arduino.ru/forum/programmirovanie/pokazat-vse-chto-skryto-ki...dg-r8h Sajnos oroszul van, de csak ez az egy találat volt. https://arduino.ru/forum/programmirovanie/pokazat-vse-chto-skryto-k...dg-r8h A hozzászólás módosítva: Szept 3, 2023
Moderátor által szerkesztve
Nem látszik az elemtartó és érintkezői.
Ismeri valaki a FLIPPER ZERO kütyüt?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |