A kérdésedre a válasz, nem biztos hogy megvastagodik, inkább csak oxidréteg keletkezik rajta, de ha huzamosabb ideig van kitéve, az ózonnak az Alu akkor bizony megkezdi azt is, hacsak nincsen rajta hőálló lakkréteg,az bizonyos.

Azzal mi a helyzet, ha festem a fém dobozt? Nekem egy régi szünetmentes házban lesz, ami nem rozsdamentes, ezért szeretném az egészet feketére lefújni..

Az én cuccom, Gainta Abs-dobozban van, beépítve, az előlap 3as alu, a hátlap pedig rozsdamentes perfor lemezből készült.
Évek óta megy, nincs vele gond.

Nekem a szünetmentes sajna nem rozsdamentes, az előlapja műanyag. Lefújom majd matt feketére, aztán meglátom milyen lesz. Úgyis csak a kocsiba évi pár alkalommal kell, csak nem pereg le a festék.

Igen, az ionizátor ózongenerátor is lehet, van kapcsolható készülék pl.
itt a legfelső. , szépen koszos lesz a háza a az acél tüskék környezetében, ha viszont ózongenerátor funkcióban működik, eltűnik róla a lerakódás.

Üdv mindenkinek!
A fórum hatására én is kísérletezni kezdtem, de sajnos mindig ózongenerátorként működik. Ha elérem azt a távolságot és (vagy) feszültséget, amikor beindul az ionizáció egyrészt hangosan fújtat, másrészt azonnal érzem az ózonszagot is. 3-14kV közötti értékű nagyfeszt sikerült előállítani, a táp 20-30W-ot tud. A csúcsok arazonyott tüskék, az ellenoldal most 18-as rézcső, de volt saválló lemez is 20-as furatokkal. A csúcsok egyenként 2Mohm-os soros ellenállásokkal ellátva.
Tapasztalt építőknek hátha van ötlete mit rontok el. Köszönöm!

Ha hülyeséget írnék, elnézést érte.

Netes keresések alapján az ózon generátornak mindkét elektródája ki van vezetve (ahogy nálad is), az ionizátornak viszont csak az egyik és az elektródával sorba van kötve három-négy ellenállás is, MΩ nagyságrendűek. Pl.: Bővebben: Link.

Talán ennyi a különbség a kettő között.

Meg még annyi, hogy a nagyfeszt nem árt -6kV alatt tartani, mert felette nem csak ionizál hanem ózont is termel, ami nem egészséges. Régebbi gyári készülékek 4-6kV-on működtek, némelyik közvetlenül a hálózatról mint pl. Medicor Bion sorozat.

Köszi a választ!

Igazából gaben62 és LaciSupreme konstrukciói adták az ihletet. Leírásuk alapján így működnie kéne. Működik is, van "ionszél" de ózon is dögivel.

Nem kizárt, hogy végül ilyen megoldás lesz.

Ezekhez a kisérletezéshez használt Hv, paneloknak, 10-12V, táp elegendő, és max 1Amp. felvételre kell beállitani, ha ez nem jön össze, akkor rossz a konstrukció.
Figyelembe kell venni, azt is hogy az üresjárati nagyfesz, Hv.out, ne legyen több 12,5-13KV-nál,, a felesleges áthúzások, és erős ózon termelődés,kisülések miatt,.

Igy van, működik is szépen, nekem 9éve már, 2011-ben szereztem be, gaben-töl, nagyon jól bevált,.
Talán kevesen tudják, de nemcsak a konyhai szagokat, hanem a légtérben keringő mikro-szennyeződéseket, vírusokat,vírustörzseket is hatékony pusztítja el..
A 6-porgyűjtőcsöves légtisztító ionizátor,

Talán sokaknak elmegy a kedve a kísérletezéstől a túlmisztifikált transzverterek láttán. Íme egy kipróbált olcsó 34 fokozatú Willard, ami 1120Ft-nyi alkatrészt tartalmaz. 1N4004 10Ft áfával, 1µF 450V 85'C 20Ft áfával a RET-nél 2021-ben.
Kipróbáltam, ugyan úgy teszi a dolgát, mint az UC3845-el épített 20-30W-ot tudó, állítható kimenő feszültségű, feszültség stabilizált változat.
A hat 18-as rézcsővel működő kivitel =< 1,7W -ot fogyaszt. A szupresszor fontos, mert a C2 (és minden második kondenzátor) elvileg kétszeres csúcsfeszültségre töltődik, ami 640V lenne, így csak 340V körüli érték. A veszteségek miatt a kimenő feszültség nem szalad az egekbe, de 5kV felett van (elvileg 5780V). A soros izzó áramkorlátozó, ha a kimeneten ívkisülés keletkezik az izzó felvillan, de minden alkatrész túléli a túl áramot. Bekapcsolás után akár perceket is igénybe vesz, mire feláll az egész a nagy kapacitású kondik miatt, cserében igen síma a kimenő fesz, kikapcsolás után még másodpercekig ionizál. Csúcsonként 2Mohm os kiegyenlítő ellenállást használtam. A sokszorozó 3D nyomtatóval készített dobozba került, az egész olvadós műanyag ragasztóval van kiöntve. A panel 146x24mm.
A dobozolás konstrukciója olyan lesz, hogy a csövek a készülék belsejében lesznek, a külső védőrács megakadályozza, hogy puszta kézzel bárki hozzáérhessen a csövekhez, viszont kikapcsolt állapotban ecsettel, kompresszorral szétszedés nélkül takarítható lesz.
Én a kísérletezést leválasztó transzformátor segítségével végeztem, akinek ilyen nincs, legalább egy FI relét szerezzen be, és legyen nagyon körültekintő!
Jó kísérletezést mindenkinek!

Sziasztok,
Talán van itt valaki akinek Neotec XJ 2000 készüléke van otthon és tudna/akarna csinálni egy áramfelvétel mérést.
Van rajta egy HI/LO kapcsoló, ami elvileg a teljesítményt változtatná. A gondom az, hogy mindkét állásban ugyanannyi az áramfelvétel (kb. 0.2 A). A ledeket kapcsolja, a 3 pólusú csatlakozón is megjelenik a változás. A leírása szerint 12 Voltnál 6W teljesítményt tud, de 0.2 A mellett ez csak 2.5W legfeljebb. Egyébként működik a készülék.

Persze hogy nem tud többet,mivel a leadott teljesítménye, alig van 2Watt, távolkeleti gagyi!
ennek megfelelően az ionszele is közelit a nullához,gyertya lángját,sem tudja elfújni.

Üdv!
Szeretnék építeni egy ionizátort.
Ahogy olvasgattam rájöttem, hogy létezik ionizátor és ózongenerátor valamint kapható olyan készülék
ami mindkét funkciót tudja.
Namost a levegő megtisztítására az ionizátor lenne alkalmas ha jól gondolom.
Nemsokat tudok ezekről a készülékekről ha nem nagy kérés leírná nekem valaki tömören, hogy
mégis mi a különbség az ózongenerátor és az ionizátor között (nem a működésében rejlő különbségekre vagyok kíváncsi hanem arra, hogy milyen hatásokat kelt és mit tesz a levegővel).
Illetve nagyjából tisztában vagyok vele, hogy hogyan működik koronakisülés által tölti fel a levegőt ha jól mondom akkor anionokkal.
A másik dolog amire kíváncsi vagyok az az hogy mennyire fontos a sokszorozó és milyen szerepe van tehát ha pl. ha nem lenne sokszorozó hanem csak 1db ív az miben különbözik attól amikor jelen van a sokszorozó és több ív van,
esetleg ez abban játszik szerepet, hogy mekkora területen képes tisztítani a levegőt?
A volt munkahelyemen karbantartóként dolgoztam és volt szerencsém ionizátorokhoz, szállítószalagokon használták
a termék pormentessége érdekében.
Volt is alkalmam a készülék javításához ami általában annyiban kimerült, hogy a kiszakadt vezetéket visszakössem de a doboza tartalmát láttam és egy 230 voltról működő áramkör rejlik benne ami kimerül egy nagy nyáktrafóban (asszem 230/3-4kV-os trafó) és pár passzív alkatrészben.
Pontosan már nem emlékszem a konkrét alkatrészekre és ezek összeállítására de azok a passzív elemek nagyjából a zavarszűrés
ellátásában játszhatnak szerepet, így ez sokszorozót nem tartalmaz.
Viszont a szalag felett elhelyezett fej volt érdekes kb ahhoz tudnám hasonlítani mint egy locsolófej ahol egy lezárt végű csövön egyik végétől a másikig helyezkednek el sorban furatok.
Ezen a fejen sorban vannak tüskék és egyben apró furatok is ahol a sűrített levegő jön ki.
Ívet nemnagyon látni rajta működés közben és az érintése sem kimondottan veszélyes csak bizserget.
Amikor nincs rajta levegő olyankor érződik az ózon szag, de amint rányitjuk akkor már alig-alig
vagy egyáltalán nem érződik a szag.
Pontosan milyen feszültség értékig érdemes elmenni, kb 5-10kV-os tartomány elegendő lehet?
Illetve a frekvencia tudomásom szerint nem olyan lényeges talán a fontosabb kritérium az az hogy 20kHz-nél ne legyen kisebb
és mivel a sokszorozó minden fokozatban felezi a frekit így a kiinduló frekvencia minél nagyobb annál jobb (kb 40-50kHz megfelelő lehet).
Szóval ezekben szeretném kérni a segítségeteket, hogy legyen némi kiinduló pontom az építés elkezdéséhez.
Köszönöm!

Googli haver volt!

Az ionizátor meg koronakisülés nélkül (alacsonyabb feszültségen) működik.

A különbség a feszültség nagyságában van. Az ionizátor negatív ionokkal tölti fel a levegő molekuláit, amire általában -4-6kV körüli feszültséget használnak. Többet azért nem, mert a nagyobb feszültség már bontja az oxigén molekulákat aminek hatására ózon keletkezik ami ugye mérgező (irritálja a tüdőt, légcsőt, asztmát okozhat stb.). Hogy az a 4-6kV körüli negatív DC feszültség hogy van előállítva teljesen lényegtelen, lehet simán a 230V-ból egy sokszorozóval ahogy a képen is látszik egy régi gyári készülék rajzán, lehet közönséges 50Hz-es trafóval vagy nagyfrekis trafóval is, néhányszor 10kHz-en.

Köszönöm szépen ezt a kis összefoglalót!
Én elsősorban nagyfrekis trafóban gondolkodtam kb 12 voltról aktív áramkörök segítségével (pl. 494).
Tehát akkor mindegy, hogy én ezt a 4-6kV-ot már alapból a trafóval állítom elő vagy a trafóval csak 1kV-ot állítok elő és azt felsokszorozom?
A kérdés az hogy hogyan lesz a feszültség negatív és hogy lesz DC?
Esetleg olyan módon kell megvalósítani mint ahogy a TV-k/monitorok sorkimenőjénél van ahol egy dióda van beiktatva a szekunder kimenetén?

Szerintem, ha ilyen kérdéseid vannak, hogy az AC-ból hogy lesz DC, akkor ne akarj ilyet építeni. Egyébként, egyenirányítással. Általában néhány száz voltot szoktak csinálni trafóval majd azt többszörözik, mert az 1kV-os diódák még nem drágák (pláne a nagyfrekis) valamint akkora feszültségre nem nagy ügy trafót tekerni, de kilovoltokra már nem olyan egyszerű, sok drót kell, átüt, stb.

Nem úgy értettem a kérdést.
Én tisztában vagyok az egyenirányítással csak abban nem vagyok 100%-ig biztos, hogy ebben a felállásban hogyan kell kivitelezni ezért is tettem fel a kérdést.
Nos igen a házilagos trafó gyártás hátrányai valóban magában hordozza ezen hibalehetőségeket, de én már kész szekunder tekercsből szeretnék építeni.
Abban az esetben ha kézi gázgyújtó szekunder tekercsét használom akkor szükséges a sokszorozó.
Viszont én minél kevesebb sokszorozó fokozattal szeretném megoldani (gázgyújtó trafónál kb 100voltot kellene felsokszorozni a kívánt 4-6kV-os tartományba) ezért valami olyan gyárilag kész szekunder tekercset szeretnék alkalmazni amivel már elég közel van a 4-6kV-os tartományhoz és maximum 1-2 fokozatot kell még hozzá építeni.
Egy sorkimenőből lehetne olyan trafót építeni ami kb 2-3kV-ot állít elő és egy Villard sokszorozó pedig már a 4-6kV-os tatományba emelné a feszültség szintet.
Ez így megfelelő lehet?

100 volt hogy gyújt gázt??

A levegő átütési szilárdsága 21000 V/cm, de legyünk nagyvonalúak, a páratartalom miatt mondjuk elég 15kV is. Tehát a 100 volttal kb. 0.06 mm-t tudunk átütni...

Azt a baj kedves kolléga, amit eddig én nem akartam feszegetni, de a jelenlegi felkészültséged az alábbi: már beszéltél olyannal, aki már látott valakit ilyet csinálni!!

Tehát a megoldandó problémát sokkal mérnökiesebben kellene megközelíteni, és nem hasraütés szerűen kitalálni kívánt paramétereket! Merthogy a gázgyújtó 100V-ja se annyi, abban biztos vagyok!

Másrészt tuti hogy minden infó, beleértve a kész kapcsolások is fellelhetőek a neten!!
Pl: https://www.google.com/search?sca_esv=563715971&q=diy+ionizer&a...sui=on

Tehát még hülyeségeket sem kellene kérdezned, mert a Guugli a te haverod is lehet!

Igazad van és elnézést az elírásért.
100volt valóban nem gyújt gázt, erre a 100voltos adatra emlékeztem de kihagytam, hogy 100 voltos impulzusokból állít elő 5-10kV-ot ez a kis trafó.
Igazad van abban is hogy nem hasraütés szerűen kellene megtervezni de én jelenleg csak megpróbálom felmérni a lehetőségeket és minél egyszerűbben és minél kevesebb alkatrész felhasználásával szeretném megvalósítani az ionizátort.

A sorkimenő adataira nem emlékszem. Dióda van már manapság jó is, nem is drága, nekem pl. ilyen DD1400-ák vannak itthon, ezek tudnak 14kV-ot és 20mA-t, ilyenből akár 1db is elég, ha a trafóval felpiszkálod a kívánt értékig a feszt mondjuk 20kHz-en.

Blocking oszcillátor, valamilyen ferritmagos trafóval, létrás egyenirányítás, és már készen is vagy!
Még visszacsatolást is lehet neki csinálni, hogy beállítható legyen a kimeneti feszültség!
Így arra is van lehetőség, hogy ózont generáljon, vagy csak ionizáljon.

Ionizátor 1500Ft-ért és egy videó egy hasonló működéséről.

Nekem van elfekvőben egy T3512H 12kV-os mikróhullámú sütőből kimentett dióda, ami érdekes volt számomra, hogy dióda mérő állásban egyik irányban sem tudtam mérni semmit, de feszültséget tudtam rajta mérni.
Találtam két jó videót bár ezek ózongenerátorok --> https://youtu.be/3I7VMKnfPNI?si=j8edg1UDiKFSfdB9 <-- ezzel a tranzisztoros sorkimenős kapcsolással régebben elszórakozgattam, volt is ózonszag rendesen.
https://youtu.be/aTdfdYWDwDk?si=JPs96FYMjRV2ogYj
A mellékletben látható a sorkimenő szekundere és a vasmagja, a menetszámáról nemtudok semmit de a tranzisztoros kapcsolás esetében (ahol a primer ha jól emlékszem 10 és 6 menetre volt megtekerve a 6 menet azthiszem a visszacsatolás volt) nagyjából 20kV jött ki.
Egy 494-es áramkörrel hajtottam meg (ahol van két trimmer poti amivel a kitöltés és a frekvencia állítható be) és készítettem a trafóra 2x25 menetes primert.
A kimenő feszültséget így sem tudom pontosan meghatározni de az ív nagyságából lehet rá következtetni ami kb 2-3mm.
Már csak a fej kialakítását nem tudom, hogy hogyan kellene kivitelezni.
Azt tudom, hogy olyan anyagot kell hozzá választani ami nem korrodálódik és ha jól gondolom erre az aranyozott érintkezők a legalkalmasabbak, pl a számítógépekben használatos tüskék megfelelnének erre a célra?
Az ív megléte nem feltétlen fontos az ionizáló fejeken, de akkor most melyik a jobb amikor van ív vagy amikor nincs?
Illetve ha jól gondolom akkor ha beiktatok egy ventillátort és mondjuk abban az esetben ha nem megy a venti akkor ív keletkezik de amint a venti elindul az ív mérséklődik vagy teljesen megszűnik.

Szerintem kinőttél már te is az oviból!
Erre már válaszoltunk!
Miért kell szájba rágni??

Ha ívkisülés van akkor már régen rossz. Ionszélnek kell lenni, hogy ahhoz mi a legoptimálisabb elrendezés annak utána kell járni vagy ki kell kísérletezni. A Bion-t egyszer szétszedtem, de már nem emlékszem rá és nem is fényképeztem le, de ha jól rémlik abban háromszög alakú tüskék vannak két nyákcsík között optimális távolságban. Nem kell aranyozni semmit, ezek is csak simán ónozva vannak. A felület növelésének legegyszerűbb módja szerintem ez, azaz, két lemezcsík megfelelő távolságban egymástól, köztük meg a tüskék, nyilván olyan távolságban ahol még nem keletkezik ív. Ha mondjuk 5kV jön ki, a levegő meg (normál páratartalom mellett) 21kV-on üt át, akkor 3-4mm-nél közelebb én nem tenném a tüskéket a lemezektől.

Összeraktam aranyozott tűkből és a tűket köszörűvel kihegyeztem.
A távolságot úgy állítottam be, hogy ne legyen ív csak egy kis ív kezdeményezés a tűk hegyénél.
Érezni némi szagot de nem nevezném büdösnek.
Még annyit az egészről, hogy az egyik FET jobban melegszik mint a másik kb 1,5-2A-t vesz fel az egész.