Na látod, milyen a kabátod... akarom mondani, minden műszernek nem kell hinni.

A 200Watt inkább 200VA nem?
Az pedig egy trafó esetében meddő teljesítmény és ha beterheled akkor a cosphi fog elősször válltozni és a va fog átválltani valós teljesítménnyé mármint hatásos teljesítménnyé.
Annyi a baja hogy a gerjesztése hülyén lett megcsinálva a magnak.

Ez egy LF trafós inverter trafója lenne majd.
Remélem a 14V ágba az akkuból nem fog ennyit felvenni.

Jahh hogy invertertrafó?
Akkor ez nem 230-v-os jószág.
Akkor csak azt nem értem hogy most akkor mit is méregetsz?
Ha ez egy rendes vasmagos trafó mint az ups-ek trafója akkor az bizony mocsok meddőt termel.
Kérdéses ugye hogy mekkora frekin fog menni a trafó.
A freki emelésével az induktiv terhelés nagyon mást fog mutatni.

50Hz de SPWM azaz a szinuszt 24kHz-ből rakja össze.
EGS002 szinuszvezérlő modul +16 darab FET teljes H hídba.

Mindjárt rátekerek valami vastagabból 16 menetet és a pudding próbája az evés.

Nem a műszernek nem kell hinni, hanem érteni kell azt, hogy a műszer mit mér. Ez a műszer az átfolyó áramot mérte. Azt ő csak az áramból nem tudja, hogy ennek a nagy része meddőáram. Ezt 444Tibi-nek kellene tudnia. Ez a trafó látszólagos árama. A fogyasztásmérő wattos teljesítményt mér ( vagy azt is ) , vagyis a feszültségnek és az áramnak az időbeli eltolódását is figyelembe veszi. ( ez a cosfi, ha tisztán szinuszos mennyiségekről van szó ) Tehát, egy ilyen méréshez legalább 3 bemenetének kell lennie a műszernek. Aztán az igazán jó, erre való műszerek, ha nem szinuszos mennyiségekről van szó, akkor még a felharmónikusokat is figyelembe veszik, azt már nem tartalmazza a cosfi.
A meddőteljesítmény felvétel csak annyi veszteséget okoz, ami a tekercselés anyagában keletkezik, különben az energia ide-oda leng a trafó, meg a hálózat között. Nyilván, csak a wattos veszteségért fizetünk, csak a wattos energiafelvételt méri a villanyóra.
Ha nincs ilyen műszerünk, akkor jó a villanyóra is, vagy ami Ge Lee javasolt, kapcsold be, nézd meg egy óra múlva mennyire meleg. Ha nagyon, akkor menetzárlat, vagy túl nagy feszről járatod. Ha alig melegszik, akkor jó.

Egyáltalán nem biztos, hogy meddőt fog termelni. Egy rendes inverter kimenetén van egy soros fojtó, egy trafó,meg egy kondi. Ha túl nagy as kondi, akkor szép lesz a szinusz, de kapacitív meddőt termel az inverter, ami egyenirányított szinuszokkal terheli a bemeneti feszültséget ( pufferkondit, akksit ). Ez sem jó, mert a tranyók feleslegesen visznek több áramot.
A soros fojtótekercset bele lehet építeni szórási induktivitás formájában a trafóba, de ez nagyon kicsi, nagyobb részt a trafó mágnesezőárama jelentene, de ha a kondi a kimeneten jól van méretezve, akkor tisztán wattos energiaforgalom is lehetséges. ( Feltéve, hogy a fogyasztó is csak wattos energiafelvételű.)

Van is H híd kimenetén egy jókora simító fojtó szerűség.
Gyorsba megtekertem 16 menettel, 800-850W simán kijön, azért nem több mert a vastag drót még úton van, nincs itthon és a hevenyészett primer 1 kilowattnál kezdett leolvadni a trafóról.
44W a 24 voltos akku Dc ágban mérve a nyugalmi. Ez egy 3kW invertertől szerintem teljesen elfogadható.

Ha 24 kHz-en van a PWM vivőfrekvenciája, akkor a fojtón komoly skin hatás lesz, tehát több párhuzamos vékony szálból kellene tekerni, különben nagy lesz a wattos veszteség. A 44W is sokkal levesebb lenne.
Jó lenne egy kapcsolási rajz.
Persze, hogy leolvad, az a 16 menet nagyon kevésnek tűnik ( biztosan kicsi az induktivitása ), így túl sok 24 kHz-es összetevő marad és ez nagyon melegíti a vastag drótot az előbb említett skin hatás miatt.

Hidd el hogy kb. 2 hónapja kísérletezek ezekkel és körbejártam a témát rendesen.
1 hétig csak angol szakirodalmat fordítózgattam.

Nem lehet kevesebb 44 wattnál mert a trafó üresbe 40W, az elektronika 6w, azaz máris mutatkozik a pwm jótékony hatása, még kevesebb is a trafó felvétele mint a normál 230-ból.
Ugyanez a meghajtó modul egy 500VA toroiddal 8,4 wattot vesz fel, ennél lejjebb fiikai képtelenség lemenni. Talán negyfrekis HF inverterrel de ott is problémás a 2-3 darab negyfrekis trafó meghajtás, +a kimeneti schottkykon is esik rendesen pár W.

A szűrő természetesen 3x2mm madzagból van tekerve, nem 1 bazivastagból. könnyebb is volt megtekerni a fojtót így mint 1 nagyon merevvel.

16 menet kell, illetve fel lehet menni 18-ig, az én konkrét esetemben.
Mivel 12-14V/230V a szükséges áttétel.
Nem 24/230, mivel ezek ugye effektív értékek, a DC oldalon okés, az 24V viszont az AC az 1,41-el szorzandó, a csúcsfeszültség miatt.
Azaz 14V primer, x1,41=19,8V, a feteken is marad azért 2-3 tized, valamint egy névlegesen 24V rendszer legalacsonyabb akkufeszültsége 21V.
Ez így összesen 20V, a maradék 1v a tartalék.
Ezért kell 13-14 voltra tekerni a primert. 12v rendszernél 7voltra, 48V rendszernél 28 voltra.
A többit intézi a SPWM vezérlő.

Rajz, keress rá EGS002 spwm meghajtó, ez egy fantasztikus találmány, gyakorlatilag 4 fet a H hídba, pár passzív alkatrész, stab ic meg áramfigyelő és kész az inverter Minden benne van, még a hűtőventi meghajtás is, minden.
meg persze a trafó, vagy egy 24/400v DC-DC modul, mivel tud ilyet is.

Persze hogy leolvadt, 3x1,5 MKH-t tekertem rá, ez volt itthon 6 méter egybe, megzargattam 1,2-1,3kW-al, ez a szekunder oldalon 60A, naná hogy olvadt szerencsétlen

Pár nap múlva érkezik a 2x35mm2 tekercselő madzagom, tesztelni ez is megfelelt.

Szakirodalom, ha van hozzá kedved, a Mega tárhelyemről:
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Milyen az a 2 x 35 mm2 tekercselő huzal? Milyen vasmagra lesz tekerve a fojtó? Vagy ez légmagos? Mekkora lesz méretben?

A számítások nagyjából jók, én visszafelé szoktam számolni, kell 325V csúcsérték a kimeneten, ehhez kell legalább 360V négyszög, hogy annak legyen az alapharmónikusa 325V. A többi elvész a fojtón, meg a trafó szórásán, tranyókon, stb. Az akksi fesz legalacsonyabban mondjuk 20...21 V, legyen mondjuk 19V, ebből csinál a híd négyszöget. Ezt mondjuk 95%-ra kimodulálva kijön 18Vcsúcs. Miután ez híd, az alapharmónikus feszültség ennek a kétszerese lesz, ez 36V. Ehhez a trafó áttétele 360/36=10. Elvileg, kevesebb is elég, de ez attól függ, mekkora a fojtó, meg a kondi. ( Inkább nagyobb frekvencián lehet kihasználni. )

Azt én tudom, hogy fantasztikus ez az ic... Én 1977-től nagyjából mostanáig invertert fejlesztettem, nehéz lenne nekem újat mondani. Az, hogy betették a komplett vezérlést egy tokba, hát, nagyon jó. Ez nálunk egy darab európa kártyán volt ( 100 x 160 mm ) semmi különleges ic nem volt rajta egy epromot kivéve. Csak sima CMOS. A régebbi tirisztorosoknál volt még egy kártya, mert az oltótirisztorok gyújtása nem volt egyszerű feladat.

Ahhoz, hogy lássam mit csinál egy ilyen EG ic, hát több türelemmel kellene olvasnom, de annyira már nem érdekel.
Mit jelent az unipolár, meg bibolár vezérlés? Mert ezt nem tudtam kideríteni, csak sejtéseim vannak.

Vettem egy hálózati trafót (régi csöves rádióból mentett). Sajnos az egyik szekunder ág nem ad le feszültséget. Szakadást mérek rajta. Így a 2*250V helyett csak 1*250V jön ki belőle.

Kérdésem, hogy valaki megjavítaná-e nekem és kb. mennyiért?

Félő, hogy azon a költségen - készítés, posta - 3-4 db ilyen régi trafót vehetsz.

Nagyítóval azért megnézhetné a kérdező, kis szerencsével nem az alsó/belső szál szakadt meg, és az sem belül...

Ha tud valaki bejáratott céget, ahol trafót készítenek, és meri ajánlani, keressen meg magánban! (Természetesen a neten találok x+1 helyet, de ezért keresek olyat, akit valaki ajánlana, ahonnan már rendelt egyedi készítésű trafót.) Budapest előnyben.

Kb. 100-150W teljesítményű hagyományos (lemezes, EI magos) trafó.
Egy mérőberendezés leégett trafóját kellene pótolni, ezért fontos, hogy az eredeti helyére elférjen.
A gyári eredeti menetszámok / huzalátmérők megvannak (bár 220V-ra tervezték... kb. 50 éve).

Sajnos, nem találtam jobb topicot a kérdésemnek, remélem nem gond...

EI lemezes trafót ma már gyakorlatilag nem gyártanak. A meglévőt esetleg meg lehet próbálni újra tekercselni.
Ahol egy ilyen méretű "régi" trafó elfér, oda talán egy mai toroid is elhelyezhető némi ügyeskedéssel. Esetleg érdemes ennek lehetőségét is mérlegelni.

Csupán minden mikrosütőben ilyen van.
De ezen kívül is lehet ezernyi példát találni, a régebbi "nehezebb" trafós dugasztápok között.

Üdv!
Egy többfeszültségű labortáphoz akarok trafót készíteni.
Arra gondoltam, hogy lenne 4db szimmetrikus kimenete a trafónak.
2x12V AC, 2x20V AC, 2x25V AC, 2x42V AC.
Ezeket a feszültségeket szeretném ha a trafó tudná kb 3-4A-es terhelés mellett.
Egy dologban nem vagyok biztos, mégpedig ha vesszük a legnagyobb 2x42V-os ágat
és ezt egyenirányítom lesz 59,4 (kerekítve 60) voltom az egyik táp kimeneti ágon.
Ha itt a + ágat terhelem 2A-re (ami szerintem bőven elég teljesítmény) akkor az azt
jelenti az AC feszültséggel számolva, hogy 42*2=84W de ha a negatív ágat is terhelem 2A-rel
akkor az újabb 84W és itt jön az hogy ha a számolást a 2*42 azaz 84 voltra végzem el
tehát 4*84 az már 336watt.
Mivel 42volton 2A a másik 42volton is 2A így nem tudom, hogy 84 voltra igaz lenne a 4A-es terhelés vagy csak 2A?
Trafónak egy vagy kettő szünetmentes trafóját szeretném felhasználni.
Az alábbi trafó egy 600VA-es szünetmentesből származik ami tisztán aluval volt megtekerve és itt
leírnék egy kis mellékes infót mivel a menetszámait ismerem így kiszámoltam, hogy ez a 600VA mennyire is igaz.
Íme.
230voltos tekercs 650 menet.
6voltos tekercs 17 menet.
Skori táblázat alapján a 230voltos tekercs adataival dolgozva:
Menetszám számítás
Feszültség: 230V, Max indukció: 1,275T, vasmag keresztmetszete: 12,5cm2, Frekvencia: 50Hz, kapott menetszám: 650.
Teljesítmény saccolása a keresztmetszet alapján
vasmag keresztmetszete: 12,5cm2, Frekvencia: 50Hz, Max indukció: 1,275T, Áramsűrűség: 4A, Kappa faktor: 0,5, kapott teljesítmény: 199,2W
Mivel itt az áramsűrűséget csak saccra adtam meg így nem 100%-os a kapott teljesítmény de így nagyjából behatárolható.
Nos ha minden igaz ezt a trafót maximum 160VA-ig lehet tartósan terhelni.
Nekem pedig olyan 300-330wattra lenne szükségem, ez voltamperben akár 400 is lehet.
Arra gondoltam, hogy ebből a trafóból kettőt összeépítek konkrétan csak a vasmagjait, a két E betűt összeillesztem és rögzítem viszont az I része kimaradna.
Nem tudom, hogy ez a kivitelezés jó lenne-e illetve teljesítményben nyújtaná-e az elvártakat.
A másik felállás, hogy az E részét egymás után teszem (úgymond folytatólagosan, így hosszabb lenne a trafó) és az I része is helyet kapna.
A két trafó vasmagját együttesen 1,2T-ig fel lehet mágnesezni?
Szóval ezekben szeretnék segítséget kérni, köszönöm!

Nagyon részletesen leírtál mindent. Egyáltalán mi kérdésed van még azután, hogy mindent tudsz?
Ha a gyártó szerint a trafó tud 600 VA-t, miből gondolod, hogy áttekerés után csak 400 VA-t fog tudni?
Ha 2 UPS trafót egymás mellé illesztesz, felére csökken a menetszám. Jó esetben duplázódik az össz. kivehető teljesítmény. Ha független szekundereket akarsz, akkor nem egyesével, hanem összesen terhelhető a számolt kivehető teljesítménnyel. A megoldás jobb a szembefordított EE magnál, mert bár a tekercselési tér megnő, de a menetszám marad. Így több réz kell bele. Nő a kivehető teljesítmény, de több a tekercsveszteség.
Mi lenne, ha bontott mikrosütő vasát használnád? 16-18 vagy akár 20 cm2 fölötti keresztmetszet is lehet. Jó anyag. Azt is lehet 1,2 T fölött gerjeszteni. Gyárilag is 1000-1200 VA körüli teljesítményre készülnek, de akár nagyobbat is ki lehet fogni.

Én nem mondtam ilyet, hogy áttekerés után csak 400VA-t fog tudni.
Lehet, hogy nem érzékeltettem a fenti HSZ-emben de az rendben van, hogy tud 600VA-t nade azt nem tartósan (tehát egy szünetmentes esetén kb addig amíg le nem merül az aksi ami kb 15 perc) ha pedig tartósan lenne 600VA-el terhelve valőszínű megfőne a trafó.
Így én abból a VA-ből indultam ki amit tartósan elbír, mint említettem ez kb 160VA!
Ez az én véleményem, és azt szeretném tudni, hogy ha én 400VA-el szeretném terhelni azt tartósan elbírja-e mondjuk 1db ilyen trafó természetesen rézzel tekerve vagy mindenképpen szükséges két vasmag összeépítése.
Érdekes a felvetésed miszerint több vashoz több réz kell, ami részben igaz (bár az hogy több réz kell azt nem tudom, hogy hogy értetted) és a menetszám sem feltétlen változatlan, mivel a kevesebb menet jobban mágnesezi a vasat ha jól tudom és a több vas nagyobb Tesla-t bír, viszont mivel az átvihető teljesítmény is nagyobb így a huzalok vastagsága is megnő és így már a réz mennyisége is valóban megnő.
Pont a topic előző oldalán olvastam, hogy kisebb trafóhoz több menet míg nagyobb trafóhoz kevesebb menet illik és csak a huzalok vastagságában rejlik a különbség.

Olyannyira, hogy olvastam egy blogot kb. 2 évvel ezelőtt ezzel kapcsolatban ahol próbáltak ennek alaposan utánajárni és ott arra jutottak, hogy a hagyományos lemezes trafógyártásnak csak kb. a 35%-át teszi ki a toroid, a többi EI stb. Az meg úgy mindkettőre igaz, hogy ahol csak lehet szorítja ki őket a kapcsolóüzem. Nyilván lesznek területek ahonnét talán sosem fogja, pl. csöves erősítő, amiben a hálózati és a kimenő vas is EI.

Sok adatot megadtál, kivéve a leg lényegesebbet, a huzalátmérőt, mert abból konkrét adatot lehetett volna mondani. Ezzel együtt a szünetmenteseknél ez nagyjából ugyanúgy van mint a mikrosütőknél, miszerint rövid ideig (percekig) működik csak, és erre adnak meg valamiféle teljesítményt. Ha szétszedsz pl. egy 800W-os mikró trafót akkor azon is azt fogod látni, hogy az a trafó tartósan nem tud többet 350W-nál. Na ugyanez van a szünetmentes trafóknál is. Többet bontottam már szét, és általában azt lehet elmondani, hogy azoknál is ott van az a 2,5-3 szoros szorzó. Egy olyan szünetmentes trafója amire 400W van írva az kb. 150W-os, tehát ha a 600-asra 199W-ot számoltál (jól vagy rosszul) az nagyjából annyi lesz.
A vasmag esetén a két E felet nem szembe fordítani kell egymással hanem egymás mellé kell tenni ha nagyobb teljesítményt szeretnél, nyilván ehhez új csévetestet is kell majd gyártani.

Szia!
Innen;"A vasmag esetén a két E felet nem szembe fordítani kell egymással hanem egymás mellé kell tenni h......."

Pedig de, szembeforditva. Nálunk az ablak/vas keresztmetszet a0,8 és 1,2-re van kiszámitva.
Igy a teljesitmény is ennyi .Maradjunk a 250VA nél
A Lengyelek mindig szembeforditva ,I lemez nélkül rakták össze a vasakat , s ugyanannyi vas mellett 630VA s trafót gyártottak belőle.
Természetesen sokkal több Cu huzal felhasználással.(mivel nagyobb keresztmetszetű a huzal )

Ha a háború elötti Rádiók trafóit végig számolod /megnézed --látható a különbség.
ott a 4...6 körüli ablak/vas arány volt a jellemző.
De a hegesztő trafók jó részénél is hasonlót találsz pl; HETRA 170 stb (azonkivül, hogy ott még a B/bi vel is variáltak )

Csak 2A-el kell számolnod.

Ha a szekunderen egyenirányítás után mondjuk 100W teljesítményt akarsz kivenni, akkor a trafót 24%-al nagyobbra, azaz 124VA-re kell méretezned.

Bővebben: Link

A szünetmentes és mikrohullámú trafók erősen túl vannak gerjesztve, nagy a vasveszteség, mert nem tartós üzemre, eredeti alkalmazásukban csak rövid ideig vannak használva. A indukcióval le kell menni 1..1,1T környékére ha tartós üzemben szeretnéd haszálni. A konkrét értéket a jelenlegi tekercseléssel egy változtatható toroidról megtáplálva meghatározható.

Ha Neked személy szerint kell, akkor a lovagiasság szabályai szerint itt lenne az ideje viszonozni a rettenetes sok ingyen vihetőt, amit elhordtak Tőled.
Ha a cégnek kell számlával, akkor oldja meg a fenntartó...

Első esetben felajánlom a tekercselőgépemet, és huzaljaimat eme nemes cél érdekében.
Granpa birtokolja a huzalok számottevő részét, Gery78 meg a tekercselőgépet (ha nem szedték szét megint, és dobták ki).

Ugyanakkor kellene fénykép, mert lehet van trafó a lomosban.

Ipari Transzformátor Kft. Szigetszentmiklós. Rugalmasak, szinte bármit megoldanak, amit kérsz.

Nagyon köszi, de ez most céges...
A vasanyaga gondolom, felhasználható, de a csévetest biztosan nem jó.

Köszi! Megnézem őket, még közel is vannak (otthonról)!

Most ezzel nekem is újat mondtatok, én eddig abban a hiszemben voltam, hogy ha az átvihető teljesítményt akarjuk növelni, akkor a vasmag keresztmetszetet kell növelni, nem a hosszúságát.

A keresztmetszetbe "fér bele több mágneses erővonal" nem attól, mert hosszabb. Nem-e?
Hol van erről valami tanulmány?