Soros kapcsolás! Ha bárhol megszakad az áramkör leáll az egész rendszer mint a fenyőfa izzók ha 1 kiég - a többi sem világít!

tirisztoros vezerlot kel hasznalni nagyon bevalt

A tekercs kivezetéseivel párhuzamos dióda a mágnestér összeomlásakor,/ vagyis amikor a soros diódán nem folyik az a fránya áram /indukálódó áramot vezeti .
Ha folyik áram, van mágnesesség. Ettől erősebb!/Szerintem/

Sziasztok.
Kicsiny falumban szeretnék segíteni a templom harang felújításában.
Segítség kellene a mellékletben szereplő rajzhoz. Egy megerősítést szeretnék kapni, hogy a kapcsolás működni fog-e.
Az időzítős relé funkciója az lenne hogy egy bizonyos meghúzási idő után a harang tehetetlenségi mozgását időben figyelembe véve, be tudja-e lengetni az elektromágnes a harangot. Pl: ha 2 másodpercig működik az elektromágnes és ezután 2 másodpercig nem működik. A nem működés fázisában a tehetetlenségi erő visszalendíti a harangot, és ebben a pillanatban ismételten meghúz a relé, ezzel kapcsolva az elektromágnest. Igaz ez pontos beállítást igényel. Most jelenleg hasonló valami van kialakítva de az egész úgy össze van dobálva, meg tákolva, hogy legalább egy-két napba kerülne, míg kibogoznám. Ha egy kicsit bonyolult voltam elnézést kérek.
Az elektromágnes hasonló amit felraktam, de ha kell készítek képet róla.

Üdv!
Ezekben szerintem szok lenni végálláskapcsoló is. Anélkül nem nagyon lehet pontosan összehangolni a harang lengésével.
Bár én még nem szereltem ilyet.

Üdv!

Épp ezért alakították ki hasonló kapcsolással a mi harangunkat hogy ne legyen végálláskapcsoló.
Azért kérem a segítséget hogy ne kelljen vagy két napot ott ülnöm, hogy kibogozzam azt a kavalkádot ami ott van.

Üdv

Építek egy úgynevezett "emelőgépet", ez egy olyan játékgép, amiben plüssöket lehet felmarkolni. Már nagyjából működik is minden része, de a markolóját vezérlő solenoid tekerccsel meggyűlt a bajom. Viszonylag nagy erőre van szükség, így a gyári értékek alapján egy 40 ohm-os tekercset hajtok meg kb. 80V-on. Kicsit több, mint 1A áram folyik, tehát 100W-ot kéne PWM kapcsolgatni. Már próbáltam többféle rajz alapján is - főleg motorvezérlő áramkört - építeni, de általában több-kevesebb idő után füst lesz az eredmény. Van valakinek valami jó kapcsolása, ami bírja ezen a teljesítményen, és egyszerű megépíteni? Köszönöm.

Vilagert nem akarnek beleszolni, de ez valami menekulo pluss lesz, hogy szolenoid kell hozza? Az ugy osszecsapja a jatekot, hogy lyuk lesz a minionon
Esetleg nem gondolkodtal egy egyszeru szervoban? Mindenfele meretben, keszen kaphato, alacsony feszrol megy, es az attetelenek koszonhetoen eros is, azon kivul a sebessegere sem lehet panasz. A solenoid egyszerubb, ez tagadhatatlan.

Egyrészt így van megoldva a gyári gépekben is, és próbáltam hasonlóra csinálni mindent, mint az eredeti (nem stepper motor, meg bordás szíj, hanem sima dc motorok...), másrészt szabályozni kell a "fogás" erejét egy véletlen generátor és egyéb logika szerint, azt pedig szervóval nem nagyon lehet megoldani. A játék élvezete miatt fontos, hogy ne legyen túl precíz a szerkezet, és kicsit "csaljon" is a megfogásnál, különben túl hamar megunnák a gyerekek. Amúgy én se gondoltam, de az erőkar miatt kell az erő, ez miatt vagy tízszer tekertem újra a tekercset, mire meg tudott tartani egy minyont, és 12V-ról indulva jutottam 80V-ig!

Itt egy gyári kar: http://www.instructables.com/id/Claw-Machine-Picker-Upper/step2/Tak...-claw/

Üdv!
Nekem kettő út jutott eszembe:
1. Egy fetes H híd valamelyik félhídmeghajtó IC-kel.
2. Hálózatról táplált tirisztoros áramirányító.
Ha már készítettél külön 80V-os tápegységet, akkor inkább az 1. megoldás. Ennél nem elég a jó kapcsolás, a konstrukció legalább annyira fontos.
A 2. megoldásban nincs leválasztva a hálózatról a tekercs (hacsak nem építesz be egy leválasztó transzformátort), a szigetelések kialakításánál ezt figyelembe kell venni. Ez viszonylag régi, kiforrott konstrukció. Komplett rajzot ennek ellenére nehéz találni, de a ha megérted a működését, könnyen utánaépíthető.
A korrekt megoldás mind a kettő esetben áramszabályozót kívánna. Ez esetleg elhagyható, ha a szükséges forszírozás mértékét (idejét) előre megméred, és aszerint vezérled a tekercset tápláló H hidat vagy a tirisztorokat.
Megmutatod a jelenlegi rajzod és a nyákot?

Solenoiddal elég gyenge eredményt érhetsz el és nem tudom, miért azt akarod pwm-mel gyengíteni, erősíteni. Inkább az emelés mozgatását kellene úgy megoldanod.
Különben emelő rendszereknél zárt mágneskört alkalmaznak, ami vagy egy fazék(elektro)mágnes
, ami egy korongot, vagy egy E alakú mágnes ránt magához egy I-idomot, amin van a megfogó, függesztő akármi.
Sokszorta nagyobb "megfogó", megtartó erőt lehet így kifejteni.
A te esetedben az előzőt alkalmazhatod könnyebben, mivel henger alakú szerkezet kéne, ha jól gondolom.

A H hidas próbálkozásaim, amik füstbe mentek, igaz nem rajz szerinti FET-ekkel, de doksi szerint bírniuk kellett volna. Amúgy a teljesítményt inkább PWM-el terveztem vezérelni, nekem (programozóként) egyszerűbb is, puffer kondi meg van hozzá elég nagy.
Kis pihenés után jött az ötlet, hogy ha még egyenirányítás előtt kapcsolgatok, akkor használhatok triacot is. Gyorsan összedobtam ezt a kapcsolást, de valamiért a soros ellenállás most is füstölög. (PWM még nem aktív, sőt ha marad a triac, akkor úgyis valami fázisfigyelés kell.) Mi lehet a gond? Igaz, hogy az RC tagot még kihagytam, és triac helyett most tirisztor van.

A táp egy erősítőből kibelezett toroid, graetz-el meg kondival, így nem igazán beszélhetünk rajzról meg NYÁKról

lásd előző hozzászólásom...

H hidas áramköröknél nagyon fontos az elrendezés. A "légszerelt" dolgok általában tönkre mennek, mert nem nagyon nehéz biztosítani a rövid vezetékezést a félhíd hurkok és a védőkondenzátorok között, illetve a meghajtás és a fetek között. Itt a milliméterek is számítanak. Nézz meg egy D osztályú erősítőt, vagy egy frekvenciaváltó panelját ebből a szempontból.
Lehet a diódás híd előtt is fázist-hasítani, de akkor csak az áram növelését tudod forszírozni, az áram a tekercs időállandójával fog lecsengeni a graetz diódáin, mint nulldiódákon. Így lehet hogy nagyon lassan fog csak elengedni a markoló. Ha nem ez nem gond, akkor jó lehet.
A hivatkozott rajzon lévő optocsatolóval azonban nem tudsz fázist hasítani, csak be/ki kapcsolni, mert csak nullátmenetkor fog kapcsolni. Ha tirisztort használsz, értelem szerűen csak az egyik félperiódusban fog vezetni. Emiatt érthető lehet, ha az R3-as ellenállás felmelegszik (ha erre gondolsz mint soros ellenállásra), hiszen hiába akarja gyújtani a tirisztort, az csak az egyik félperiódusban tud bekapcsolni, a másikban nem söntöli ki az ellenállást. Ha csak abban a félperiódusban vezérled, amikor a tirisztor gyújtani tud, akkor nem fog melegedni.
Azért jó lenne, ha legalább nagyjából lerajzolnád, hogy mit akarsz, vagy mivel próbálkoztál, mert így nagyon nehéz segíteni.

Igazad van, de sokszor én sem tudom, hogy mit akarok
Igazából azt, hogy minél előbb működjön, és ilyenkor próbálok dobozból/bontottból építkezni. Ezért van több alternatíva, de mind kompromisszumos. Most viszont rendeltem TIP122 darlingon tranzisztorokat, mert - ahogy keresgéltem - főleg azzal szoktak nagyobb teljesítményű egyenáramú tekercseket/motorokat vezérelni.
A feladat tehát: 80V 1,5A solenoid tekercs PWM kapcsolgatása mikrokontrollerrel. Szerinted jó lehet hozzá?

Szerintem nem a legjobb választás. Ha csak annyi lenne a feladat, hogy be/ki kapcsolod a tekercset, akkor teljesen jó. Ha viszont PWM-et használsz, és nem akarod hogy hallható legyen a hangja, akkor 20kHz fölé kellene menni a vivővel. Ilyen tempónál szerintem fetet kellene választani. Ha a mikrokontroller 5V-os, akkor egy logik level fetet emitter követőkkel közvetlenül is meghajthatsz, de szerencsésebb, ha fetmeghajtón keresztül vezérled.
Az előző hozzászólásomban írtam, hogyha nulldióda is van a tekercs mellett, akkor lehet hogy lassú lesz a kikapcsolás. Nem reagáltás rá, hogy ez gond-e vagy nem. Ha nem gond, akkor elég egy kapcsoló elem nulldiódával. Ha gond, akkor a korábbi javaslataim is megoldások lehetnek.
Ha fetet választasz 80V-hoz inkább 150V-os vagy 200V-os félvezetőt válassz.

Üdv!
Dupla tekercsre gondoltál? A behúzó nagy áramú vastag huzallal,, a benn tartó vékony huzallal sok menet. A tekercsek sorba kötve, az utóbbi érintkezővel behúzás idejére rövidzárban, behúzott állapotban az érintkező nyitva. A flipper karja így működik 40 éve. Ja és kapható.

Ez alapján úgy tűnik, hogy egyszerű tekercsek ezek, semmi extra. Amúgy már összeállt a szerkezet, és a tesztek alapján egész jól működik a kar, pedig még a tirisztor miatt nem dolgozik teljes erővel. Sajnos ez miatt nagyobb átmérőt nem is 'bír' megmarkolni. Ha megjönnek a fetek, meg a triakok, akkor majd kiderül mit bír. Egyébként a benntartás nem igazán opció (mint a flippernél), mert a markoló ritkán van teljesen csukva.

Kicsit még lehetne erősebb, nagyobb plüss átfogásakor elég gyenge, de a zárt állapot közelében már akár két plüsst is megfog :

Emelő játék Videó

Gratulálok nagyon jó!

Sziasztok !

Úgy látom voltak már kérdések harang mozgatóval, nekem is lenne. Egy meglévő harangmozgató áramkör vezérlését kellene egy kicsit kiegészítenem, az eddigi manuális kapcsoló helyére egy távvezérelhetőt tenni. A kérdésem arra vonatkozna, hogy milyen kapcsolóelemet célszerű alkalmazni. Szóba jöhet ugye relé, mágneskapcsoló, SSR. Még nem volt alkalmam méregetni, az alábbi képet kaptam az elektromágnesről. Feltételezem nem kis áramot vesz fel, ráadásul erősen induktív jellegű a terhelés. Emiatt az SSR -t kizártam volna, viszont már mégis többen javasolták. Ha mégis mágneskapcsolót javasoltok valami konkrét típus is jó volna, mert az ezerféléből nem tudom milyen való ide. Köszi!

Szia! Gondolom egyenáramot kap, és akkor a szilárdtestrelé a célszerű az induktív terhelés miatt.

Én az egésznek a betápját fogom kapcsolgatni. Van egy váltókapcsoló amivel eddig be-ki kapcsolták a harangozást, ezzel a kapcsolóval adták rá vagy vették le a 230 V -os hálózati betápot a harang kapcsolószekrényéről. Ez a kapcsoló lesz kiváltva, azaz 230 V váltót kellene kapcsolnom.

Én több, mint harminc éve művelem a harangvillamosítást, ilyen kontármunkát még nem láttam. Amint csinálsz rajta bármit, egyúttal a felelőse is leszel. Főleg a torony tüzek érdekesek...

Na most akkor ezt addig kapcsolgatják kézzel, periodikusan ki-be, ameddig harangozni kell, vagy automatikus a tekercs kapcsolgatása valamilyen áramkör által?

Egy találós kérdés: Egy működő haranghúzó rendszert leszereltek belső tatarozás miatt. A munka végeztével visszahelyezték a rendszert, minden kötés, mechanika a régi rendszer szerint, be is lett kötve.
A húzás rendkívül gyenge, a vasmag rövid idő alatt kórosan felmelegszik.
Feszültség nem változott. No?
Lehet ötletelni, ha lesz néhány hsz és lesz közte helyes, megmondom, ha az egyik tényleg igaz...

Ui: Nem én csináltam, elmondás alapján a jelenségek...

Ott a csövön az induktív érzékelő.

Átolvastam még egyszer, figyelmesen, tehát távvezérlés a cél. Ha mindenképpen kell egy lépcső, akkor relé vagy mágneskapcsoló a célszerű, a teljesítmény pedig a készülékhez méretezendő.

Véletlenül olvastam bele a topicba. Nem vagyok érintett a kérdésben, de mivel 30 éve foglalkozol vele, gondoltam megkérdezem:
Nem lehet egy áttételes motorral és egy excenterrel megoldani a dolgot? Kb. úgy nézne ki, mint az autóknál a főtengely és a dugattyú kapcsolata (csak persze fordított lenne az erőátvitel útja). Nem kellene végállás kapcsoló, induktív érzékelő, házilag barkácsolt tekercs, impulzus adó elektronika, semmi.
A hajtókar hosszával lehetne állítani az adott haranghoz a kilengést. Az excenterhez a kötél egy spirálrugóval csatlakozna, ami kiegyenlítené a belengetéskor szükséges többlet erőt. Hülyeség?

A lengetést a mozgó (induláskor álló) haranghoz kell igazítani, pozíciófigyelés nélkül nehezen tudom elképzelni. Az egy sebességű excenter lehet, hogy csak alig tudja meglengetni a harangot. Olyan ez, minha hintában ülnél. A lábaid változó időközönként kell mozgatnod ahhoz, hogy egyre nagyobb lengésed legyen tudat alatt igazodva a lengés periódusához.