Olvasgass még picit a témában, szerintem minden kérdésedre választ fogsz kapni, az első lényegi része a dolognak egyből az, hogy olyat, hogy visszatermelni nem fogsz tudni, mert azt az új telepítéseknek már nem engedik. Ha meg ugye nem tudsz visszatermelni mert az állam nem engedi, onnantól az on grid inverter okafogyottá válik, meg egyébként is, van már valós hibrid is, ami mindent (is) tud. Az egészben meg a leglényegesebb információ, hogy ez egy kb. több száz év alatt megtérülő beruházás lesz, vagyis sokkal olcsóbban jössz ki ha továbbra is a szolgáltatótól veszed az áramot. Akku nélkül sehogy sem fog menni, mert ahogy beúszik egy felhő, onnantól az inverterek leállnak, vagy kapcsolgatnak bypass-ba (azaz a napelem és a hálózat között) és vissza ide-oda ameddig bírják. Tehát akkupakkban mindenképpen gondolkodni kell, legalább annyiban, ami át tud hidalni néhány óra napsütés mentes időt.

Lee ne vadítsd már a népet!
Egy ekkora méret már nem HMKE méret, pontosabban annak a felső határa!
Erre egyedi szerződést kell, és lehet kötni az áramszolgáltatóval!
A székesfehérvári Alföldi tej tetején is van egy kb 100kWh rendszer, nekik sem engedélyezték a visszatáplálást, de on-grid inverterekkel, és vissz-watt védelemmel üzemel!!

Bms uukra bekötve. Most már megy. Csak a jelszót nem tudja elfogadni pedig már új jelszót is adtam meg és a menübe már nem enged belépni. Van Bluetooth is benne. Tipp balanszt még nem csináltam. Mivelhogy tölteni se meríteni nem tudom. Jelenleg nincs netem mert a szolgáltató este 9 után már nem veszi fel a telefont. Mire panaszkodik?

???
"verify permissions" ...ha nem jó a jelszó, nem tudsz beállítani semmit. Reset?

Ekkora méretben van olyan inverter, ami beállítható a visszatáplálás tiltására. Nem értem, mit akarsz oda-vissza kapcsolgatni? A hálózat megy, az Ongrid inverter termel vagy nem termel. Semmit nem kell kapcsolgatnia.
Évekkel ezelőtt a helyi kórháznál építettek ki napelemes rendszert úgy 270 kW körüli teljesítménnyel (első lépcső). Az egész úgy készült, hogy nem fognak visszatáplálni.

Netfantom:

Ha úgy kéritek a tervezőtől, hogy ne táplálhasson vissza, olyan invertert fog kiajánlani.

Ezt írd be...hátha: 123456

Lehet az APP hibás, a legújabb ez: Version 4.16.3 (build 22) Ezt használd...és kezd előlről 1234...

A SolarEdge gyorsan betört a piacra, annak ellenére hogy a jellege miatt mindig drágább egy rendszer, de korántsem annyival, mint ahány előnye van:
1. Plusz eszköz de annyira mégsem kell félni tőle: 25 év gyártói gari van az optimalizálókra
2. Egy hagyományos inverter általában két MPPT-vel rendelkezik, vagyis csak két eltérő tetőt tud kezelni, a solaregde kvázi bármennyit, mert akár 20-ből egyetlen panel is lehet teljesen ellentétes tájolású, ha csak ott volt hely...
3. Nagyságrendekkel rugalmasabb a méretezés és az évekkel későbbi bővítés is. Hagyományos rendszerben két párhuzamos sztringnél csakis kettesével tudod bővíteni a rendszert, ráadásul csak ugyanolyan típusú modulokkal, pár év múlva nemcsak típust nem kapsz, de ugyanolyan teljesítményűt sem fogsz, pl. hol vannak már a 275-ös poly modulok? Itt a bővítésnél csakis az optimalizáló bemeneti paramétereit kell betartani és olyan modullal bővíted egyesével a rendszert, amivel csak akarod, mono, poly, HC, 300-500W nem számít...
4. Van aki rákattan a monitoringra, a napelemek teljesítménye, paraméterei egyenként követhetők online, excelbe letölthetőek a feszültségek stb., több száz napelemnél nem kell egyenként végigmérni az összes modult hibakeresésnél, egyből látszik még az alulteljesítés is (akár kosz, árnyék miatt).

Voltak más próbálkozások is pl. a Tigo, de az invertergyártótól független volt. Így meg kellett venned a normál 2 MPPT-s invertert plusz az optimalizálókat, igaz azt nem volt kötelező mindegyik modul alá rakni, lehetett csak a problémás, árnyékos helyen lévőkhöz.

A solaregde komplex rendszer, az inverter azért olcsóbb, mert le van butítva. Fix bemeneti feszültségre készül (3 fázisú:750VDC) és nem kell bele semmilyen munkapontkövetés, tényleg csak átalakít. Az optimalizálókra megadják, hogy mennyi kell sorosan minimum és maximum egy sztringbe, onnantól ők mindig 750VDC feszültséget adnak ki a két vezetéken. Ha csökken a sztring teljesítménye, egymás között megy a kommunikáció hogy mi legyen az eredő sztringáram.

Legnagyobb előnye, hogy minden egyes napelemet a legnagyobb teljesítményű munkapontján üzemeltet (modulonkénti MPPT), vagyis a jól teljesítő leadhat 350W-ot a mellette lévő árnyékos meg 100W-ot egy időben, míg hagyományos rendszernél a teljes sztring teljesítményét visszafogná egyetlen napelem, pl. a 300W névleges helyett mindegyik 100W-ot adna, vagyis harmad teljesítményt, ami már nem kis veszteség.

Az optimalizálók hatásfoka 99,5%, vagyis 300Wp esetén kb 1,5W fixen elveszik. Ugyanakkor sosincs két egyforma modul, még az újakra is Pstc+5W gyártási szórást adnak meg. Már az önmagában termelési veszteséget okoz egy hagyományos rendszerben, hogy a névlegesen 300Wp-s modulokból az egyik 301W, a másik 305W, a harmadik 303W amikor kijön a gyárból. Arról nem is beszélve, hogy a tetőn poros-koszosak lesznek, valamelyik árnyékot kap, nem ugyanolyan mértékben degradálódnak a 30 év alatt...
A HD inverterek 99,2% hatásfokúak, vagyis max 98,7% az eredő. Egy fronius primo még max hatásfokban is kevesebb: 98%, súlyozottban is veri! Úgyhogy ez nem lehet kifogás.

És még valami: 2018 körül jelent meg a HD-Wave széria, ami nemcsak kompakt lett, hanem talán elsőként főként fóliakondenzátorokkal volt szerelve, mert több kapcsolóelemmel magasabb frekin állította elő a szinuszt. Gyanítom az inverterek nagy részébe a félvezető vagy valamelyik elektrolitkondi száll el, kíváncsi vagyok ezek hány évvel élnek túl egy régi jellegű invertert...

A hagyományoshoz képest, 2-3 milliós átlagos rendszernél kb. 2-300 ezer forinttal volt drágább 4-5 éve egy ilyen rendszer. Ha tényleg csordultig teli akarod rakni a tetődet és 4-5 tájolásból áll akkor ez nem pénz a lehetőség kiaknázásáért.

U.i: Nem akarok eladni senkinek semmit , de ha egyszer napelemet telepítenék a HD-Wave inverter lenne az első gondolatom.

Városi legenda. Bármelyik villanyszerelő csak röhög rajta. No nem a 3 hónap OKJ tanfolyamosok.

Már pár helyen belefutottam szó szerint abba, hogy a napelemnek külön földelést tennének. Hacsak nem külön épületen lesz, aminél eddig nem volt földelés akkor ez nagy butaság. Feltételezzünk egy normál hálózatra csatlakozást és egyetlen épületet. Ebben az esetben kell lennie (általában a fogymérő helynél) egy maximum 10 ohmos földelésnek, ahol a hálózati PEN szétválasztásra kerül PE és N vezetékre és TN-S lesz a hálózat neve. Ha az épület több 10 méterre van a telekhatáron lévő fogymérő helytől, vagy más távolabbi melléképületek vannak betáplálva, akkor akár mindegyiknél ajánlott egy újabb helyi földelés kialakítása, amit ott a helyi alelosztó PE kapcsába kell kötni.

Fagyhatár felett a földelő nem földelés, szóval ajánlott 80cm mélyre leásni és onnan leverni legalább egy 2m-es rudat, vagy 3m-es rudat használni a talajszinttől, aminek kb. 2m lesz így a hasznos hossza. Régebbi ajánlás (KLÉSZ) 2db egymástól 2m-re, legalább 2m hasznos hosszal rendelkező földelőrúd telepítése. Egyébiránt a keretföldelő (házat körbeásni és 10-es horganyzott köracélt, vagy V4A acél elásni hurokként) jobb, a legjobb a közvetlenül a talajjal érintkező betonalapba ágyazott betonalap földelés.

Földelés az épületnél egy legyen. Ha sosem volt megfelelő földelés, vagy már jópár évtizede épült, akkor a régi megtartásával, "feljavításával" teljesen újat kell telepíteni (max. 10ohm) és be kell kötni közvetlenül a fő-földelőkapocsba (PEN/PE). A tartószerkezet földelését (min. 6mm2) és a napelemes rendszer egyéb dolgait az épület ezen fő földelőkapcsába kell bekötni, vagy a rendszer alelosztójának PE sínjébe, feltéve hogy min. 6mm2 PE vezető köti össze a két sínt, amely lehet egy min n*6mm2 betápkábel PE ere, vagy n*2,5mm2 betáp kábel mellé külön húzott min. 6mm2 mkh.

A földelőszonda köracéljára tegyél egy megfelelő csatlakozóelemet és a minimum 10mm2-es vezetéket szemes saruval kösd rá egy lehetőleg vízmentes kötődobozban talaj felett. Ha van villámvédelem vagy komolyan érdekel a túlfeszvédelem, akkor legyen 16mm2-es.

A horganyzott földelőrúd olcsó, de rossz, a talajból feljövő ostorra a talajátmenet +-30cm-én tegyél gyantás zsugorcsövet, különben a cink ellenére sem fog évtizedeket kibírni. Földben lévő kötőelemekre pedig korróziógátló szalagot. Természetesen V4A anyag lenne a megkívánt mindenből, hatszoros áron...
Ha viszont tudod, hogy biztosan betonalap földelő van az épületalapban és mégis megerősítenéd, akkor semmi esetre se alkalmazz horganyzott cuccokat, mert a betonalapba ágyazott vas/horganyzott szalag és a talajba vert horganyzott rúd között 1V potenciál alakul ki és a betonalapföldelő elkorrodálja a "gyengébbet". Ilyen esetben vagy minden más földelőnek használt acélt is betonba kell ágyazni (min. 5cm betontakarás minden oldalról), vagy csakis V4A típusú rozsdamentes acélt használhatsz.

Pár hónapja kísérleteztem földelési ellenállás méréssel és nálam az 1,5m-es rúd, tömör, köves, nedves agyagban (talajvíz kb. 3m-en) 15-16 ohmot tudott. Most megerősítettem még eggyel de azt még nem mértem. Ha mérni is tudsz, akkor a toldható földelőrúd jó ötlet, de én akkor sem mennék 4-5 méternél mélyebbre egy helyen, inkább távolabb levert újabb rúd és az ezeket összekötő Rd10-es acél is földelésként szolgál.

Nálam minden napelem telepítésnél megkövetelték a napelemekhez (nem feltétlen az inverterhez) közeli földelés létesítését. A szolgáltató pedig erősebb kutya...

Tudod néhány évtizedet lehuztam a high tech iparban. A Solar Edge meg ráadásul izraeli cég igy nem tudom mit gondoljak, hogy vajon ki fogja garantálni a 25 évet.
Egy szoval sem mondtam, hogy rossz, csak azt, hogy ahogy 4 éve amikor én telepitettem otthon, sem igen volt meggyözö a megoldás ( és akkor még szállitani sem tudtak), több ezer panel telepitése után ipari célokra) ma sem nagyon az. Biztos van hely, ahol hoz valamit a konyhára - városokban ahol sok a magas épület igy az árnyék is stb. Az tény, hogy manapság ök vezetnek, talán azért mert kihalt a konkurrencia és nem is igen válogathatsz, ha profi modon szerelteted be. Mert ezt rendszert nyomják még a tüzoltok is. Az anyosnál most az átépités 16 régi meg 6 uj panellel plusz optimizálokkal meg alacsonyfeszültségü akkuval ugyannyiba került mint az én 20 paneles rendszerem 400 Voltos akkukkal.

Hol találom? V4 14 et látom csak.

A jelszó jó mert simán meg tudom változtatni. már a legegyszerűbb jelszavakat írom be kininban. négy darab egyforma karaktert.

A beállítások jelszava a manuál szerint :12345678 .

Nem talált. Próbáltam már. Bár párositani tudom a dolgokat de egyszerűen nem enged semmit csinálni. Az összes repülő ikon vagy mi szürke csak ez a zöld. Oda még nem enged belépni párosítva van jelszó jó

Kb egy hónapja telepítettem egy barátomnak, ő küzdött vele mert ő fogja használni. Akkor simán a leírások szerint ment a dolog. Jelszavak stimmeltek, addig nem engedett tovább míg meg nem lett változtatva. De ő az eredetit szerette volna megtartani de azt nem engedte. Akkor is hisztizett a program ha eltérőt érzékelt a valóságtól pld cellaszam. Előbb nem írtam , kettő jelszava van. Külön jelszó a beállításokhoz. Belépés után kötelez a változtatásra. Ez után lehet továbbjutni.

Jelszó lett változtatva meg név is de ugyan az már ott vagyok hogy kibaszom az egészet az ablakon

Épp írja amit írtam nem stimmel a beállított cella szám , és meg kell változtatni a jelszót azért riaszt eppen.

Hányszor változtassam meg? Ha újra telepítem az alkalmazást már nem a gyári jelszóval tudok belépni. Nem 1234 jelszó van már hanem volt már 8 karakteres is.

Nézd, nem könnyű segíteni. Nálunk két jelszó volt manuál szerinti. Az eszköz jelszó 123456. Ezt kell egyszer változtatni. Ez csak wiev mód ig enged. A settings jelszava ezek után külön ha oda lépsz: 12345678 ezt is változtatni kötelez. Ezek után lehet piszkálni ki be kapcsolni akkor ha minimum a cellaszamok és a hozzá valók stimmelnek.

Akkor itt bukik az eszköz jelszavon Nálam csak 1234 igen csak nézni enged. De akárhány manuált nézek át egyiken sincs odaírva hogy van még egy jelszó. De ha véletlenül átírtam hogy lehet resetelni?

Átírtam de nem tudom mire.

atfutottam a githubos manualt ott tényleg nem ír erről. De a kapott papíralapuban benne van onnan vettük. Resetelesrol nincs gőzöm sajnos.

Én papírt csak doboz formában kaptam semmi egyebet megy vissza az eladónak mint selejt. Mert ez valószínűleg már használt volt mert semmire nem reagál. Közben beírtam egy jelszót hogy lássam de nem igazán tudom mire. Ez így már reménytelen eset és már utálom az egész napelemesdit. Azt hittem ez arról szól hogy jobb legyen az életem de jelenleg ha csak meglátok egy napelem cellát összetörni akarom úgy utálom már.

Sikerült végre belépni oda is lifepo beállítva 16 cella leokézva vette a jelet egy szép kattanás után se kép se hang. Azóta ha próbálom bekapcsolni kattan egyet az inverter vagy a bms nem tudom eldönteni és kialszik a led. Én is adtam fel. Eladom a fenébe az össze dolgot nem kell nekem már.

Ha HMKE akkor ugye az van amit írtam, ha meg nem HMKE akkor ugye itt a HE-n hiába kérdez bármit is. Ne vicceljünk már...

Ha on grid, azaz direktben össze van kötve a hálózattal, akkor máshova nem tud termelni mint rá. Ha meg nem rá termel akkor nem on grid, akkor viszont értelem szerűen nem fog termelni ha nem süt a nap, ergó át kell kapcsolnia a hálózatra.

Láttak-e már ezek a villanyszerelők hőkamerát?

Igen, jó ideig szinte észre sem lehet venni a teljesítménycsökkenést, ha a bypass diódák csak a modul harmadát zárják ki. Viszont felléphet olyan állapot, amikor a bypass ingerköszöbét sem éri el a hatás és közben melegszik, előbb-utóbb hot-spot alakul ki és végérvényesen károsodhat.
Van amikor a telepítés utáni nem várt hatás okozza, de a villanyszerelőket sem kell félteni pl. ha mellé villámvédelmet is ki kell építeni.

Emlékszel mit írtam neked pár hónapja? Azt, hogy ne vágj bele mert nem éri meg, pláne úgy nem éri meg ha ennyit ruházol be rá. Nekem is sokára térül meg, igazából nem is éri meg, de én nem is azért csináltam hanem mert érdekelt a dolog (hobbi). Ennek okán nem is költöttem rá sokat, illetve ha úgy nézem még ez is sok, mert hiába vettem olcsón invertert meg akkut, még a sallangokra (sín, kampók, kábelek, kismegszakítók stb.) is elment több mint százezer.

Az akkuval kapcsolatban is megírtam hogy hol és mit vegyél de nem hallgattál rám. Most reggel kimentem mert féltem a tegnapi egész napos sötétség okán, hogy reggelre bypass-ban lesz az inverter de nem volt, 52,2V-on állt a pakk (most kevés fogyasztó van rajta éjszaka). Mondom ha már itt vagyok végig mérem. A multiméter szerint is 25,2V a pakk, és minden cellapakk kivétel nélkül 3,60V! BMS nélkül! Most már azt is tudom hogy miért. Azért nem másznak szét, mert 3 cella van párhuzamosan és a párhuzamos cellák nem engedik szétmászni egymást. Ebből azt a következtetést vontam le a jövőre nézve, hogy ha netán vennék is valaha foszfátosat, biztos hogy nem 1 cellasorból csinálnám meg, mert az csak akkor lenne jó, ha nagyon egyformák a cellák amire nem sok esély van. Inkább kisebbeket vennék, és legalább kettőt de inkább hármat összekötnék párhuzamosan is, és ha sikerül úgy összeválogatni, hogy minden pakkba kerüljön jó cella is meg kevésbé jó cella is, akkor nem másznak szét, nem kell BMS, nincs szívás.
Megnéztem tegnap a magad uram videóját, hát, még a BMS-sel együtt is 1-2 tized volt eltérések vannak a cellák között. Nálam meg századon belül vannak BMS nélkül is.

Ha megkövetelik, akkor valamire hivatkozniuk is kell. Tudsz ilyen dokumentumot, előírást, útmutatást mutatni (komolyan érdekel).

Két villamosan nem összekötött földelőrúd sem "független" egymástól, ha 20m-en belül vannak telepítve. Az egyik átveszi a másik által okozott potenciálemelkedést, ezért is kötelező ezeket a közeli földelőket összekötni, így érthetetlen "ha csak úgy" megkövetelik a napelem miatt új földelő telepítését.

Külső villámvédelmi rendszer esetén még érthető lenne, ha újra kell gondolni a legrövidebb áramutakat a villámáram földbe vezetéséhez és az EM zavarok csökkentéséhez, de ehhez a szolgáltatónak semmi köze, ez a villámvédelmi tervező feladata.

Egyedül azt tartom valószínűleg, hogy mind az ingatlanok általános állapota, mint a PEN földelések állapota olyan mértékben elégtelen és nem megfelelő, hogy a szolgáltató a saját érintésvédelmi földelését akarja felújíttatni, ahogy fadobozban is működőképes az ad-vesz mérő, de a szolgáltatónak is kényelmesebb ha a fogyasztó a mérőhelyet is szabványosítja saját költségen, amelyek szintén elavultak általánosságban.